Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 254-266. szám)
1999-11-01 / 254. szám
2 Magyar Hírlap Schröder Japánban (Reuters) Gerhard Schröder német kancellár szerint Kínát be kellene vonni a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő Nyolcak (G8) konzultációiba. Schröder, aki tegnap óta Japánban tárgyal, azt mondta, középtávon fontolóra kell venni, hogy Kína is részese legyen a G8-struktúrának. A kancellár Oroszországra hivatkozott, amely mint fontos ország, bekapcsolódott a csoport munkájába. Szerinte Kína egyáltalán nem nevezhető jelentéktelen államnak, de a bekapcsolódás részleteit nem árulta el. Már csak az Európa Tanács segíthet (MH) Az Európa Tanácshoz fordultak a Jugoszláviában élő románok. A kelet-szerbiai Slatinán tartott kongresszusukon a blach-románok közössége az európai testület diplomáciai fellépését sürgette a belgrádi hatóságok mellett. A jugoszláviai románok mindenekelőtt saját önálló anyanyelvű oktatást követelnek és azt akarják, hogy román nyelven is misézhessenek mindenütt, ahol többségben élnek. Emil Constantinescu államfő és Radu Vasile miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez intézett üzenetében üdvözölte azt az elhatározottságot és kitartást, amellyel e közösség nemzeti identitását védi. Craxi újabb infarktusa (MTI) Újabb szívinfarktusa volt szombatra virradóra Bettino Craxi volt olasz kormányfőnek. A politikus állapotáról felesége, Anna Craxi adott tájékoztatást a család otthonából, a tunéziai Hammamet üdülőhelyről. A 65 éves volt miniszterelnök a múlt vasárnap került kórházba szívinfarktussal. A volt szocialista pártvezért a kilencvenes évek elejére visszanyúló korrupciós ügyek miatt elítélték. Börtönbüntetése elől Tunéziába menekült, és egészségügyi problémáira - köztük cukorbetegségére - hivatkozva megtagadta a hazatérést. Elmehet Bin Laden (AFP) A tálib vezetés jelezte: kész beleegyezni abba, hogy Oszama bin Laden, a terrorcselekmények pénzelésével vádolt szaúd-arábiai származású milliomos elhagyja Afganisztánt. Mohammad Omar mollah, a tálibok legfőbb vezetője a francia hírügynökség szerint kijelentette: Oszama bin Ladentől várja annak megerősítését, hogy nem valamiféle nyomásnak engedve akarja elhagyni Afganisztánt. Hozzátette: ha a tálibok megkapják a biztosítékot, nem gördítenek akadályt a milliomos távozása elé, sőt segítenek megszervezni elutazását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a távozásra vonatkozó kérés kifejezetten Oszama bin Laden személyes kívánsága. Irán az ópiumtermelés tiltásáért (MTI) Irán felszólította a többi, Afganisztánnal szomszédos államot, hogy együtt indítsanak kampányt az ópium és heroin alapanyagát szolgáltató máktermelés afganisztáni visszaszorítására. A polgárháború dúlta Afganisztán a világ legjelentősebb ópiumtermelő országa, innen származik a világszerte elterjedt kábítószer mintegy fele. Irán egyik tranzitországa az Afganisztánból és Pakisztánból Európába és az öböl menti arab államokba irányuló kábítószer-kereskedelemnek. Vádeljárás a francia csúcsminiszter ellen MTI_________________________ Kérdéses, hogy hivatalában marad-e Dominique Strauss- Kahn francia gazdasági csúcsminiszter, vagy le kell mondania, mivel az ügyészség vádeljárást kezdeményezett ellene hamisításért, fiktív állásért felvett közpénzek miatt. Lionel Jospinnek, a morális értékekre gyakran hivatkozó kormányfőnek kell döntenie a kérdésben, amely baloldali koalíciója eddigi legsúlyosabb dilemmájává vált. Strauss-Kahn a miniszterelnök egyik legközelebbi munkatársa, a kormány meghatározó, „nehézsúlyú tagja”, aki részben múltja, részben a liberális nézetei miatt fontos kapcsolódási pont Jospinnek a nagyvállalkozói szférához. Strauss-Kahn gazdasági csúcsminiszterként két és fél éve szinte teljhatalommal és az európai fellendülésnek is köszönhetően, sikerrel a legnagyobb hatalmú minisztériumot irányítja. Javaslatai, döntései meghatározóak, s a kormányon belül egyetlen igazi vetélytársa akad a fő irányok meghatározásakor Martine Aubry munkaügyi miniszter személyében, aki „szocialistább politikát” szorgalmaz. A miniszter ellen a hétvégén azért indult ügyészségi nyomozás, mert az MNEF, a gazdasági birodalommá vált országos egyetemi önsegélyező pénztár letartóztatott igazgatója közölte: Strauss-Kahn is „fiktív alkalmazott” volt az MNEF-nél, s el nem végzett ügyvédi tanácsadásért, hamis számlák alapján vett fel 1997 elején 600 ezer frankot, mintegy 24 millió forintot. Az MNEF ellen, amely ingatlanoktól a kommunikáción át a könyvkiadásig számtalan területen érdekelt, egy éve indult átfogó nyomozás korrupciósorozat alapos gyanúja miatt. Eddig tucatnyi embert vettek őrizetbe nagy összegek eltulajdonítása miatt, s vizsgálat indult a Rhone-torkolat fontos térségének szocialista pártvezetője, Bernardini ellen is. Ami a kormányzat számára különösen kínos: az aktákban a korrupciógyanús ingatlan- és egyéb ügyek kapcsán igen sokszor felbukkant a Jospin mögötti második ember, Jean- Christophe Cambadelis, a szocialista párt országos titkára, valamint Jean-Marie Le Guen párizsi első titkára neve is. Internet Keresse az Interneten is a Magyar Hírlapot! MH Online: www.mhirlap.hu Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303-4738, fax: 303-4744. Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAPJAA MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: FRANK RÓBERT, KIS ZOLTÁN Lapszerkesztők: GÖMÖRI JUDIT, POPOVICS GIZELLA, SZLUKA MÁRTON Rovatvezetők: KISS LÁSZLÓ (sport), L. LÁSZLÓ JÁNOS (belpolitika), MAKAI JÓZSEF (publicisztika), MÉSZÁROS TAMÁS (kultúra), SZERDAHELYI CSABA (külpolitika), SZIGETI TAMÁS (fotó), VITÉZ F. IBOLYA (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: KOMJÁTHY KATALIN. Terjesztési igazgató: BOBÁK MÁRTA. Projektigazgató: CSIKESZ TAMÁS. Marketingigazgató: CZUCZOR MÓNIKA. PR- és reklámigazgató: SARUS ERIKA Számítógépes rendszergazda: KISS ÁRPÁD Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon: 210-0050, 210-2484, fax: 334-0712 Hirdetési igazgatóság: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/B Telefon/fax: 303-0363, 210-3765 Hirdetésfelvétel: 333-4154, 210-0050/163,189 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel: telefon/fax: 303-0950, 303-0951 Ügynökségi referens: 333-4154 Magazincsoport: 210-3746 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomja a Marquard Színes Nyomda Kft. Budapest. Felelős vezető: BARTHA TAMÁS igazgató HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 1999-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek -----------------------------------------------------------------------------------------esetén 1 hónapra - - 1 400 Ft negyedévre 3 490 Ft 4 200 Ft 4 200 Ft félévre 6290 R 8 400R 8 400R 1 évre 12 000 Ft 16800R 16 800R Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon és fax: 210-2473. Ezenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Elnökökre szavaztak MH-összefoglaló____________ Nyugodtan zajlott Ukrajnában tegnap az elnökválasztás. A központi választási bizottság tájékoztatása szerint kora este a részvétel 56,60 százalékos volt, azaz 21 millió szavazó járult az urnákhoz. Mihajlo Rjabec, a központi választási bizottság elnöke esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a szavazás komolyabb törvénysértések nélkül zajlott. Mint mondta, csak kisebb panaszok érkeznek, amelyeket a bizottság megvizsgál. Vinnyicában egy órával korábban nyitottak a szavazóhelyiségek, mivel elfeledkeztek arról, hogy vasárnap hajnalban életbe lépett a téli időszámítás. Leonyid Kucsma államfő újságírók kérdésére válaszolta kijelentette: ha megnyeri a választásokat, nem szándékozik felvételi kérelmet benyújtani a NATO-ba és az Európai Unióba. Natalja Vitrenko, az egyetlen nő a tizenhárom jelölt között, meggyőződését fejezte ki, hogy csakis női elnök vezetheti ki Ukrajnát a jelenlegi válságból. A volt jugoszláv köztársaság 1,61 millió választásra jogosult állampolgára hat jelölt közül választhatta ki az ország új államfőjét. A jelöltek között volt Kiro Gligorov jelenlegi elnök is, aki 1994-ben a szavazatok 78 százalékát kapta. Rajta kívül indult Vaszil Tupurkovszki, a Demokratikus Alternatíva párt elnöke, Borisz Trajkovszki külügyminiszter-helyettes és Tito Petkovszki, a parlament korábbi elnöke. Két jelöltet indítottak az albánok: Muharem Nedzipit és Muhamed Halilit. Valószínűnek látszik, hogy a jelöltek egyike sem éri el a győzelemhez szükséges szavazatszámot. Az MTI jelentése szerint ezért két hét múlva második fordulót tartanak, amelyben a két legjobb jelölt indul. Felsorakoztak az ukrán haditengerészek is, hogy voksoljanak fotó: mti/ap-szergej szvelicku Kiro Gligorov tanulmányozza a listát FOTÓ: REUTERS 1999. NOVEMBER 1., HÉTFŐ Nemzetközi megfigyelők Grúziában MH-összefoglaló_______ Érvényes a Grúziában tegnap megtartott parlamenti választás. Előzetes adatok szerint a valamivel több mint 2,5 millió választópolgár jó 60 százaléka adta le voksát a 232 parlamenti helyért versengő 33 párt jelöltjeire. Grúziában a parlament egykamarás. A törvényhozás 150 tagját pártlistás szavazással, a többieket egyéni választókerületekben választották meg. Eduard Sevardnadze elnök vasárnap reggel nem sokkal szavazatának leadása után a választáson való aktív részvételre szólította fel a szavazásra jogosultakat. A szavazás menetére 150 megfigyelő ügyelt a kaukázusi köztársaságban. Grúzián kívül összesen 17 állam területén - köztük Oroszországban - szavazhattak a választásra jogosultak. A képviselői helyekért 5200 jelölt indult harcba. Ez azt jelenti, hogy egy mandátumért átlagosan huszonhárman versengenek. A legnagyobb ellenfelek Eduard Sevardnadze pártja, az Állampolgári Szövetség, valamint az idén júliusban öt pártból alakult ellenzéki választási szövetség, a Grúziai Megújulás. A választás előzetes eredményét ma teszik közzé. Kétéves a Buzek-kormány Lövik a csecsen menekültoszlopokat Az orosz erők folyamatosan lövik Groznijt, és bekerítették Gudermeszt. A hét végén csecsen menekültoszlop ellen is tüzérségi támadást intéztek, legalább húszan meghaltak. Az észak-kaukázusi orosz erők mozdoki parancsnoksága határozottan cáfolta, hogy rakétacsapást mértek volna a Vöröskereszthez tartozó autókonvojra Csecsenföldön. MH-összefoglaló_____________ Az orosz tüzérség szombat délután menekültek gépkocsioszlopát vette tűz alá a csecsen fővárostól északkeletre. A támadásnak húsz halottja van - közölte a csecsen elnöki hivatal vezetője. Független forrásból a támadás hírét nem erősítették meg - írta az AFP. Pénteken a Nemzetközi Vöröskereszt két munkatársa életét vesztette, egy harmadik pedig súlyosan megsérült, amikor orosz légitámadás ért egy járműoszlopot, amelyen jól látható volt a vöröskereszt - tudatta Genfben a Vöröskereszt. A pénteki támadásnak legalább 25 halottja és 70 sebesültje volt. Mozdokban azt elismerték, hogy több autóoszlopot is támadott szombaton az orosz légierő, s részlegesen megsemmisített három - hat-hat járműből álló - konvojt, továbbá egy tíz gépkocsiból álló menetoszlopot. E konvojok egyikén sem volt vöröskeresztes jelzés - szögezték le az orosz parancsnokságon. Csecsenföldön tegnap minden irányban folytatódott az orosz előrenyomulás. Az NTV tévétársaság helyszíni jelentése szerint a szövetségi erők egyre közelebb kerülnek Groznij peremkerületeihez, ahol szórványos harcokat vívnak a város védőivel. Az Interfax hírügynökség tudósítója arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak Maszhadov elnök rezidenciája és a grozniji pályaudvar környékéről. A Reuters szerint az orosz katonák vasárnap bekerítették Csecsenföld második legnagyobb városát, Gudermeszt, ahonnan ellenőrizhető a keleti országrészből Groznijba vezető országút. A katonák északról és északnyugatról már megközelítették a csecsen fővárost, és tábornokaik fogadkoznak, hogy beveszik Groznijt. Az orosz hadvezetés ugyanakkor tagadja, hogy azonnali ostromra készülne. Maszhadov csecsen elnök nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megtámadják az orosz katonákat. A csecsen erők bármely kaukázusi köztársaságba behatolhatnak és háborút kezdhetnek az oroszok ellen - figyelmeztetett Maszhadov. MTI_________________________ A Jerzy Buzek kabinetje által bevezetett reformok ennek a kormánynak a legfőbb vívmányai, egyúttal ezek okozták rendkívüli népszerűségvesztését is - állítják politikusok és szociológusok a lengyel kormány kétéves működését elemezve. A Buzek-kormány 1997. október 31-én tette le az esküt. A rendszerváltozás óta ez a kabinet van a leghosszabb ideje hivatalban, az is igaz viszont, hogy egyik elődjének sem volt még ilyen alacsony a „jegyzése”. Megfigyelők mégis úgy látják: minden esélye megvan arra, hogy további két évig kormányozzon és kitöltse hivatali idejét. A kormánykoalíció két pártja, a Szolidaritás Választási Akció (AWS) és a Szabadság Uniója (UW) politikusai szerint a reformok elkerülhetetlenek voltak, és bevezetésük meg fogja hozni a kedvező eredményeket. A két fő ellenzéki erőnek, a Demokratikus Baloldali Szövetségnek (SLD) és a Lengyel Parasztpártnak (PSL) ezzel szemben az a véleménye, hogy semmiképpen se kellett volna egyszerre bevezetni a négy - egészségügyi, nyugdíj-, oktatásügyi és közigazgatási - reformot. Ráadásul - állítják - bevezetésük közben a koalíció túl sok hibát követett el, és ezért az emberek számára a reformok kellemetlen dolgokhoz kötődnek. Lappangó feszültségek a Közel-Keleten Az izraeli telepesek tiltakozásától tartanak a palesztinok, miután a ciszjordániai Hebronban megnyitottak egy utat a palesztinoknak. Előzőleg palesztinok megtámadtak egy izraeli buszt, öten megsebesültek. Ehud Barak kormányfő bizakodó az oslói közel-keleti csúcs előtt, Arafat viszont a zsidó telepek építésének leállítását követelte. MH-összefoglaló Izrael tegnap megnyitott egy utat a palesztinok számára a ciszjordániai Hebronban. Ezt Ehud Barak izraeli miniszterelnök rendelte el két nappal az izraeli-palesztin-amerikai csúcstalálkozó előtt. A Suhada úton 1994 óta először palesztin taxisok haladtak át. Az út megnyitásakor néhány telepes csendes imával tiltakozott, két asszony pedig a testével próbálta feltartóztatni a palesztin taxisokat. Egy palesztin rendőr kijelentette: remélhetőleg nem fogja szélsőséges zsidó telepesakció követni az út megnyitását -jelentette az MTI. A térségben különben nem nyugszanak a kedélyek, a ciszjordániai Tarkumija városnál öten megsebesültek, köztük egy hétéves kislány, amikor szombaton este ismeretlenek tüzet nyitottak egy izraeli autóbuszra. A támadók - akik az izraeli rendőrség feltételezése szerint palesztinok voltak - a sötétség leple alatt elmenekültek a helyszínről. A lövések a Gáza-övezetet Ciszjordániával összekötő, egy hete megnyitott autóút ciszjordániai bejáratától egy kilométerre keletre érték az autóbuszt. Hírügynökségek megjegyzik, hogy a merénylet két nappal az oslói izraeli-palesztin-amerikai csúcstalálkozó előtt történt, amelyet éppen azért hívtak össze, hogy határozott lendületet adjon a palesztin területek végső státusát rendezni hivatott tárgyalásoknak. Az izraeli kormányfő közölte, hogy várakozással tekint a csúcs elé és reméli, hogy Bill Clinton amerikai elnökkel és Jasszer Arafat palesztin vezetővel folytatandó megbeszélései kijelölik majd a végső izraeli-palesztin békemegállapodás felé vezető utat. Ami Szíriát illeti, úgy fogalmazott: Izrael számos nem hivatalos kapcsolatot tart fenn Damaszkusszal. Hozzáfűzte, hogy a „szíriai fronton” meglepetések is elképzelhetők. A Reuters azt írja, a kormányfő tévényilatkozatában hangoztatta: az oslói megállapodásokat tető alá hozó Jichak Rabin néhai miniszterelnök iránti nemzetközi tisztelet is jó alkalmat teremt arra, hogy a korábbi kezdeményezéseket elővegyék. Bizakodás helyett inkább figyelmeztetés jellemezte a csúcs másik résztvevőjének, Arafatnak a nyilatkozatát. A palesztin hatóság elnöke felszólította Izraelt, hogy a béketárgyalások sikere érdekében állítsa le a zsidó telepek építését. Ön is szavazhat! Ki lesz az ÉV EMBERE? A MAGYAR Hírlap díját november 30-án ünnepélyes keretek között adja át a lap tulajdonosa, hazánk svájci tiszteletbeli főkonzulja, Jürg Marquard úr. Évente egyszer az ÉV EMBERE címet adományozzuk annak, aki valamilyen területen olyan kiemelkedőt alkotott, amellyel kiérdemelte a köz megbecsülését, illetve azon külföldi polgárnak, aki rendkívül sokat tett Magyarországért. Az idén is csak egy szerencsés kiválasztott lehet. Kérjük olvasóinkat, az alábbi telefonszámon diktálják be javaslataikat, hogy az ismert személyiségekből álló zsűri az újságírók elképzelései mellett az Olvasók ötleteit is figyelembe vehesse. Úgy gondoljuk, minél többen vesznek részt az előzetes jelöltállításban, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy megtaláljuk az „igazit”, azt a személyt, akire olvasóink is, kollégáink is büszkén hivatkoznak majd: ő a mi kiválasztottunk, a Magyar Hírlapnál ő az ÉV EMBERE 1999-ben. Telefonáljon, keressük együtt az ÉV EMBERÉT! A telefonálók között - a díjátadással egybekötött gálaestre - belépőket sorsolunk ki, továbbá jegyeket a Földes Andor-koncertre, valamint Magyar Hírlap CD-t és értékes könyveket. ^455-5466* * Alapdíjas telefon, hívható október 15-étől november 5-éig, munkanapokon 8-20, hétvégén 9-18 óráig. Magyar Hírlap Ez a lap jár Önnek!