Magyar Hírlap, 1999. december (32. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

1999. DECEMBER 1., SZERDA A kormány elállt az Erzsébet téri gödörről kötött megállapodástól Döntés a lakástámogatási rendszer átalakításáról Elállt a kormány korábbi megállapodástervezetétől: újabb tárgyalási fordulót kezdeményez az Erzsébet téri gödör ügyé­ben. Tegnapi ülésén a lakástámogatási rendszer átalakításáról is határozott a kormány. Jövőre változatlan módon, de szigorúbb ellenőrzés mel­lett lehet igényelni a szociál­politikai támogatást, ami ki­egészül egy úgynevezett „fél­­szocpollal”. Eszerint lakás­­bővítéshez, korszerűsítéshez, valamint komfortfokozat ja­vításához egy gyermek ese­tén 100, kettőnél 600, három gyermeknél 1,1 millió forin­tot lehet igényelni - jelentet­te be Borókai Gábor kor­mányszóvivő. Határoztak a lakáshitelek általános, 3 százalékos kamat­­csökkentéséről is. Ez az álla­mi tulajdonú Földhitelintézet és Jelzálogbank számára je­lent 3 százalékos támogatást, ami az általa, illetve a vele szerződésben álló kereskedel­mi bankok révén, új lakáshoz nyújtott hitelek kamatát csök­kenti öt éven keresztül. Infor­mációink szerint így a jelzá­logbank 12-13 százalékon tud hitelt biztosítani jövőre. Je­lenleg bizonyos feltételek mellett 4 százalékos kamattá­mogatás igényelhető. A fiatal, 35 év alatti házas­párokon kívül a három vagy többgyermekes családok is ré­szesülhetnek a január 1-jétől bevezetendő extra kamattá­mogatásban. Ennek mértéké­ről még nem született döntés. Az egyik elképzelés szerint 8 százalékos fix, esetleg ala­csony vagy változó kamatozá­sú hitelről lesz szó. Ezt csak új, a méltányolható lakásigény mértékét nem meghaladó la­kás építéséhez vagy vásárlásá­hoz lehet majd igényelni. Az említett mértéket, amelyet mi­niszteri rendeletben tesznek közzé, egyébként növelni kí­vánja a kormány, ám az még nem dőlt el, hogy mennyivel. A lakáskoncepció negyedik eleme az áfavisszatérítés, szin­tén változatlan formában, leg­feljebb 400 ezer forint marad. Borókai Gábor kormányszó­vivő mindezek kapcsán rámu­tatott, egy háromgyermekes család összesen 10,6 millió fo­rintos támogatást, kedvezmé­nyes hitelt, illetve adóvisszaté­rítést is igénybe vehet. Kér­désre válaszolva elmondta, a tervezett 4 milliárd forintos Nemzeti lakás célelőirányzat­ról, a függőben lévő kérdések­kel együtt a jövő héten hoz végleges döntést a kabinet. A szóvivő bejelentette, a kormány csak a legszüksége­sebb mértékű állami beruhá­zást támogatja az Erzsébet téren, s a tárgyalások további folytatására hatalmazta fel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát. Nem támo­gatja ugyanis például a mil­lenniumi emlékmű kialakítá­sát, sem a buszpályaudvar át­helyezését. A kormány döntött arról is: a felső tagozatos általános iskolások és középiskolások számára ingyenes bérletet ve­zetnek be a millennium idő­szakára, amely 2000. január 1- jétől 2001. augusztus 20-áig tart. Ezzel díjmentesen utaz­hatnak a diákok a Szent Ko­rona megtekintéséhez Buda­pestre, valamint Székesfehér­várra, Esztergomba és Ópusz­taszerre egy-egy alkalommal. Az előzetes számítások sze­rint 1,5 milliárd forintra be­csült költséget utólag fizeti meg az állam a MÁV-nak. Elsősorban a zsebszerző­dések kiszűrésére döntöttek arról is: kötelező lesz a föld­­használati szerződések beje­lentése a földhivataloknál. • N. I. E. Továbbra is a T. Ház dönt a csapatok határátlépéséről A békepartnerségi, illetve NATO-gyakorlatokkal kapcsolatos mozgásokat jövőre is az Országgyűlés engedélyezi, miután a kormány jegeli a fegyveresek határátlépését érintő törvénymó­dosító javaslatát. A tervezet szerint a kormány döntött volna a fegyveresek szinte valamennyi határátlépéséről, az MSZP azon­ban burkolt alkotmánymódosításnak minősítette a javaslatot. A szocialisták ellenkezése miatt kihátrált a fegyveresek mozgását érintő törvénymó­dosító javaslat mögül a kor­mány. A békepartnerségi tör­vényt módosító, a HM-ben ké­szített tervezet úgy rendelke­zett volna, hogy a békepart­nerségi, illetve NATO-gyakor­latokkal kapcsolatos határátlé­péseket - legfeljebb 1200 főig - az Országgyűlés helyett a ka­binet engedélyezte volna. A tervezetet az MSZP bur­kolt alkotmánymódosításnak minősítette. A szocialisták ki­látásba helyezték, hogy Alkot­mánybírósághoz fordulnak, valamint felfüggesztik az egyeztetést az alaptörvénynek a csapatmozgások miatt szük­séges módosításáról. A kor­mány végül úgy döntött, hogy jegeli az elképzelést, és a jelen­legi törvényi előírásoknak megfelelően beterjesztette a Ház elé a jövő évre tervezett hadgyakorlatok tervét. Az al­kotmánynak a NATO-tagsá­­gunk miatt szükséges módosí­tásáról ma folytatja az egyezte­tést a HM és az MSZP. •H. Z. Svájci kárpótlás: egy éven belül kezdődnek a kifizetések Káosz a meghallgatáson A New York-i bíróság hétfői meghallgatásán több érintett tilta­kozott az ellen, hogy a nemzetközi zsidó szervezetek is részesül­jenek a svájci bankok által felállított 1,25 milliárd dolláros jóvá­­tételi keretből - nyilatkozott lapunknak Sebes Gábor. A Ma­gyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) irodaveze­tője elmondta: helyszínen tartózkodó képviselőjük szerint a meghallgatást a résztvevők tájékozatlansága és káosz jellemezte. A New York-i Keleti Kerületi Bíróság hétfői meghallgatásán kiderült: 1,5 millió kérdőívet postáztak azoknak, akik vél­hetően részesülhetnek a svájci bankok által felállított 1,25 milliárd dolláros jóvátételi ke­retből. Sebes Gábor - a Ma­zsök helyszínen tartózkodó képviselőjének beszámolója alapján - lapunknak elmond­ta: Magyarországról október közepéig mintegy 8900 egyéni igénylés, a világ különböző pontjairól pedig 450 ezer kér­dőív érkezett vissza Ameriká­ba. Az irodavezető tájékozta­tása szerint 350-en kérték kizá­rásukat a kollektív megegye­zésből, ők peres úton keresik igazukat. Megtudtuk, több érintett tiltakozott az ellen, hogy a nemzetközi zsidó szer­vezetek is részesüljenek a pénzből. „Jusson minden ho­locaust-túlélőnek, majd ők el­döntik, hogy akarnak-e ada­kozni” - fogalmaztak. A Ma­zsök a hazai zsidó közösségek nevében 202 millió 350 ezer dolláros igényt nyújtott be. Sebes Gábor szerint megle­hetős tájékozatlanság jelle­mezte a meghallgatást. Noha az eredeti terv szerint novem­ber 29-én a bíróságnak a ren­dezés végleges jóváhagyásáról kellett határoznia, többen arra számítottak, hogy már arról is döntenek, kinek mekkora összeg jár. Ezután Judah Gribetz, a bí­ró megbízottja elkészíti az elosztási tervet, amelyet min­den érdekeltnek eljuttatnak. Várhatóan 2000 májusában dönt a bíró a végleges tervről, és 2000 második felében kez­dődhetnek a kifizetések - tájé­koztatott Sebes Gábor. • Dusza Erika Sorbaállnak a soron kívüli ügyek is Nem győzik az ügyintézést Meghatározta a soron kívüli ügyek elbírálásának sorrend­jét a Legfelsőbb Bíróság ha­talmas ügyhátralékkal küz­dő közigazgatási kollégiuma. Nyolc ügytípusban hat hóna­pon belül zárják le a pereket, a többi hat kategória résztvevői pedig átlagosan két év múltán várhatnak ítéletet ügyükben. Bár az ügyfeleket a hazai és a nemzetközi szabályok sze­rint is megilleti az a jog, hogy ügyükben ésszerű határidőn belül ítélet szülessék, ez nem mindig teljesíthető - tudtuk meg a Legfelsőbb Bíróságon. A legnagyobb hátralékkal küzdő közigazgatási kollégium információnk szerint kényte­len volt megszabni az ügyek el­bírálásának sorrendjét. Kiin­dulópontjuk az volt, hogy az ide tartozó 14 ügycsoport kö­zül nyolcban - az összes ügy egyharmadában - törvény írja elő a soron kívüli intézkedést. A bírók a soron kívüliek sorrendjének meghatározá­sakor elsőként a választások eredménye ellen bejelentett kifogásokat bírálják el, mert erre a törvény csak három na­pot ad. A választási ügyeket a menekültügyi határozatok fe­lülvizsgálata követi. A harma­dik helyet az átvilágítási ügyek kapták meg. Ezt a polgármes­teri tisztség megszüntetése miatti viták lezárása követi. A közbeszerzési perekben az állami és az önkormányzati pénzek elköltésének módja vi­tás, ezt a kategóriát az ötödik helyre tették. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele nem kevéssé fontos. Majd az az ügycsoport követ­kezik, amelyekben a kétmillió forint fölötti összegek sorsa vi­tás. A sort a kisajátítási viták zárják. A kollégium állásfogla­lása szerint e pereket hat hó­napon belül kell befejezni. Hat ügycsoport ügyeit a kollégium érkezésük sorrend­jében intézi, egyedi kérelmek alapján egyik pert sem helye­zik a másik elé. A kétmillió forint alatti adó-, vám-, ille­ték és társadalombiztosítási ügyek, valamint a versenyjogi, az igatlan-nyilvántartási, az építési és a kárpótlási perek átlagosan továbbra is két év alatt fejeződnek be. Mint megtudtuk, a kollégium egy­­egy bírói tanácsa jelenleg 700- 1000 ügyet intéz egyszerre. Havonta kétszer annyi ügyet kapnak, mint amennyit befe­jeznek, noha a lezárt perek száma a tavalyihoz képest szintén megduplázódott. •J. K. A. BELFÖLD Megkülönböztetett támogatások Lapzártakor még tartott a parlamenti szavazás Azok az önkormányzatok mentesülnek a jogtalanul fel­vett címzett és céltámogatások visszafizetése alól, melyek képviselői azt kezdeményez­ték a T. Házban - döntöttek a ’98-as zárszámadás tárgyalása­kor. Lapzártakor folyik a sza­vazás a jövő évi társadalom­­biztosítás és központi költség­­vetés sarokszámairól. Akárhogy döntünk, rosszul döntünk - vallotta Kósa Lajos (Fidesz-MPP) a jogtalanul felvett támogatá­sok ügyében. A négyféle megoldási javaslat közül az alkotmányügyi bizottságot fo­gadta el végül is a parlament. Eszerint a 469,7 millió forint jogtalan támogatásból 321,1 milliót nem kell visszafizet­niük azoknak az önkormány­zatoknak, ahol azt képviselő­jük kezdeményezte. A szocialisták és a számve­vőszéki bizottság egységes jo­gi megítélést javasoltak, min­dent vagy semmit visszafizet­ni alapon. A költségvetésben a kisgaz­da „kincskereső” csapat visz­­szavonta a földművelésügyi tárca 93 milliárdos kiadás nö­velésére irányuló javaslatát. Megmérkőzik viszont azért, hogy ne a kormány, hanem a földművelésügyi tárca bocsás­son ki olyan rendeletet, amely költségvetési támoga­tást érint, továbbá, hogy ne kelljen a kincstárnak minden támogatáskiutalást ellenőriz­nie. A kormány továbbra is támogatja, hogy az agrárga­­rancia-keretet 55 milliárddal 65 milliárd forintra emeljék. A fideszes képviselők visszavonták a lakás áfatámo­gatás legnagyobb mértékének 400 ezerről 500 ezer forintra növelő javaslatukat, és azokat is, amelyek a bíróságok és az ügyészségek költségvetését növelnék. Utóbbi kivételt je­lentett volna az alól a költség­­vetési elv alól, hogy a közszfé­rában alkalmazottak átlagos keresete 8,25, bértömege vi­szont csak 5 százalékkal emel­kedhet. Vagyis, mindenütt létszámleépítés szükséges. A kormány által támogatott ja­vaslatok között a legnagyobb csomag a vele szemben „reni­tens” módon megszavazott adócsökkentések ellentétele­zése. Ez a központi büdzsében és a tb-ben 11,7 milliárd lefara­gását jelenti. A kormány által támogatott módosító javaslatok 650 millió forinttal növelik a költségvetés beterjesztett deficitjét. •E.J. Magyar Hírlap . Díjátadás a Thália Színházban • Folytatás az 1. oldalról A zsűri elnökeként Glatz Fe­renc arra utalt, hogy a közös­ség egyéniségekből áll, de az individuum nem egyenlő az egoizmussal. A Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke sze­rint azért kell ez a díj, mert a XX. század végének egyik de­ficitje, hogy a politika maga alá temette a civil életet. A zsűri azért választotta a többi kiváló jelölt közül Esterházy Pétert, mert hivatását szenvedélyesen szerető ember, s a nemzeti kul­túrát gyarapítja. Glatz utalt a frankfurti könyvvásárra, ahol Esterházy megnyitóbeszédét még napok múlva is csodálattal emleget­ték a nevét kiejteni sem tudó újságírók és irodalmárok. „Es­terházy nemcsak nyelvet mű­vel, hanem annak megújítására is törekszik, hogy ezen a téren is versenyképesek legyünk” - fogalmazott a zsűri elnöke. Ezek után Jürg Marquard átadta a díjat, majd a Magyar Hírlap nevében Kocsi Ilona főszerkesztő és L. Kelemen Gábor vezérigazgató gratulált az ünnepeknek. Jürg Marquard ezek után méltatta az eddigi díjazottakat, kiemelve, hogy elsőként egy bankár, majd egy sikeres és te­hetséges, emberbarát vállalko­zó lehetett az év embere, míg most, 1999-ben, egy nagyszerű és elismert író kapta az elisme­rést. Marquard úr gratulált a zsűri döntéséhez. Válaszában Esterházy Pé­ter a gálaműsor programjából tallózott, jelezve, hogy a Bánk bán után a Kabaréból követ­keznek részletek, köztük a Money, money című dal. Az író bejelentette, hogy nem a szavak embere, s hogy most éppen rá esett a választás, an­nak köszönhető, hogy huszon­öt éve ül az íróasztala mögött. Ezután arról elmélkedett, hogy ezúttal nem pénzember, hanem a kulturális élet egyik tagja kapta a díjat. Megemlí­tette, hogy a pénz is része a kultúrának, s ha Somody Imre kitüntetése azt jelezte, hogy „legyen értelmes pénz”, akkor a mostani ítélet talán azt su­gallja, hogy legyen „értelmes nem pénz is.” • Gréczy Zsolt Jürg Marquard és Katona Kálmán közlekedési miniszter FOTÓ: HABIK CSABA WESTELL 900 - KODAK DIGITFOTÓ AZ ÉV EMBERE: ESTERHÁZY PÉTER „Az íróság halk műfaj A zsűri döntése szerint a Magyar Hírlap Az Év Embere Díját 1999-ben Esterházy Péter kapta. Az író lapunknak adott inter­jújában elmondta, hogy ő Gönczöl Kata­lnnra, az állampolgári jogok országgyűlési biztosára vagy Kovács István ökölvívóra voksolt volna. „Az íróság halk műfaj. Én sem jöttem volna szóba, ha nincs Frankfurt és a nyitóbeszéd” - jegyezte meg az író. • Hogyan értékeli, hogy ön lett a „leg” ezen a szavazáson? Díjat nem kell értékelni, örülni kell. Örü­lök is. • Ön kire voksolt volna? Gönczöl Katalinra vagy Kovács Istvánra. Előbbi arra emlékeztetne, hogy állampol­gárok vagyunk és vannak jogaink. A gyöngéknek is. És hogy a gyöngék sincse­nek elveszve. G. K. kicsit olyan, mint egy költő: beszél és tesz azok helyett is, akik némák és tehetetlenek. A félig elfeledett testvériségre emlékeztetne. Kokó meg a győzelemre. Hogy lehet nyerni. És nem minden győztes gyanús. Nem mindenki gazember, aki nyer. Derűs és vidám alkat­nak látszik, jókedvű lesz tőle az ember. • Az eddigi díjazottak sikeres üzletembe­rek voltak. Az ön személyében egy egyér­telműen humán beállítottságú ember kapta a díjat. Magára venné ezt az elis­merést az írók köre vagy általában az ér­telmiség? Nem hiszem. Az íróság halk műfaj. Én sem jöttem volna szóba, ha nincs Frank­furt és a nyitóbeszéd. Mondjuk Somody Imre esetében jobban látszik, mire akarja a kitüntetés felhívni a figyelmet. Hogy például van egy új, gazdag ember, aki nem újgazdag módon gondolkodik. Hogy gon­dol valamit a közjóról, és mivel teheti, tesz is érte. Ez roppant fontos példa. Az író az von Haus aus homályosabb figura. Kevés­bé alkalmas példának. Másfelől Frankfurt azt mutatta meg, hogy az irodalom, a kul­túra ezen a vásári, hangos szinten is fontos tud lenni az országnak. Hogy az egyik leg­fontosabb jellemzője, cégtáblája az or­szágnak. Hogy meglehet, a klasszikus ér­telmiség szerepe leértékelődött, de az ál­tala létrehozott érték az érték. Az kell. Az fontos. • Hová helyezi eddigi elismerései között ezt a díjat? Mint rendesen, egy szekrény tetejére he­lyezem ezt is - hogy a tréfa eszközével él­jek. Én általában az írói munkásságomért szoktam díjat kapni, amely írói munkássá­gom része az írói munkásságomnak, jele­sül azonos vele. Most ez kevés is meg sok is lett volna. Ezért egy kicsivel talán zavar­­tabban nézem ezt az elismerést, az év em­bere, az év autója... • Milyen üzenete van vagy mit sugall ma egy ilyen díj, amikor állami kitüntetések is kaphatók, s ezek viselőit rendre megbí­rálja a „másik oldal”? Egy efféle dm, azt hiszem, abból a re­ményből keletkezik, hogy van valamiféle értékrend és van egy erre vonatkozó köz­­megegyezés, és a kitüntetett személye majd mindkettőt megerősíti. Most nálunk nincsenek úgynevezett integráló szemé­lyiségek, így én sem vagyok az. De hát el­vileg egy könyvespolcnak sincsen egyik meg másik oldala. • Lehetne-e a díjak odaítélésében akár objektív a mai magyar politikai közélet? Lehetne. • Gréczy Zsolt 0 0 1 1 1 8 8 8 1 1 111 8 1 1 8 1 81 8 1 8 8 1 8 8 81­ 8 1 8 8 1 8 8 1 8 1 Tájékoztatás A CA IB Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. ezúton értesíti tisztelt befek­tetőit, hogy döntése alapján az általa kibocsátott és nyomdailag előállíttatni rendelt, illetve immobilizált formában lévő CA Devizakötvény Alap, CA Növekedési Alap, CA Kötvény Alap, CA Részvény Alap, CA Pénzpiaci Alap és CA Devizarészvény Alap befektetési jegyeket dematerializált ér­tékpapírokká alakítja át. A CA Devizakötvény Alap és CA Növekedési Alap nem a forgalmazó CA IB Értékpapír Rt.-nél letétben lévő, nyomdai úton előállított befektetési jegyei ezen hirdetmény megjelenésétől számított hat hónapig nyújthatók be a for­galmazó CA IB Értékpapír Rt. ügyfélszolgálati irodájában (1054 Budapest, Nagysándor József u. 10.). A benyújtás időtartama: 1999. december 1.-2000. június 1. A benyújtás időtartamának záró napja: 2000. június 1. Az átalakítás napja: 2000. június 2. A CA Devizakötvény Alap és CA Növekedési Alap KELER Rt.-nél letétben lévő, nyomdai úton előállított befektetési jegyei kiszállításra kerülnek a for­galmazó CA IB Értékpapír Rt. Értéktárába, így a befektetési jegyeket a to­vábbiakban a CA IB Értékpapír Rt. fogja letétként kezelni a tulajdonosok részére. 2000. június 2-án a nyomdailag előállított, előállíttatni rendelt, illetve immo­bilizált formában lévő befektetési jegyek érvénytelenítve lesznek, és dema­terializált értékpapírként kerülnek nyilvántartásba. A 2000. június 1-jéig a CA IB Értékpapír Rt.-nél letétbe helyezett értékpapír benyújtottnak tekintendő, azaz ezt követően erre az értékpapírra fizikai ki­adást kezdeményezni nem lehet. A benyújtás időtartama alatt benyújtott ér­tékpapírok átalakítását követően a dematerializált értékpapír értékpapír­­számláit a CA IB Értékpapír Rt. fogja vezetni. A benyújtási időtartam után a forgalmazó CA IB Értékpapír Rt.-hez benyúj­tott, érvénytelenített befektetési jegyek ellenértékéhez a tulajdonosok a for­galmazó CA IB Értékpapír Rt.-nél juthatnak hozzá az egyes alapok alapke­zelési szabályzataiban rögzített visszaváltási metódusnak megfelelő mó­don. Budapest, 1999. november 30. CA IB Értékpapír Befektetési Alapkezelő Rt. MH 9266 1 8 8 11 1 8 11 8 8 8 8 1 1 8 8 8 8 8 81 8 8 1­1­8­8 8 1­1­1­81­ 8 8 1­1 11 0­0

Next