Magyar Hírlap, 2000. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-01 / 51. szám
Létfő Pénz Plusz Piac, kedd Ingatlanbörze, szerda Karrier+Munkaerőpiac, csütörtök Autók és Piacok, péntek Tv-magazin, szombat Ahogy tetszik Az agyhártyagyulladás elleni szérum még raktárban, 5. oldal 2000. MÁRCIUS 1., SZERDA POLITIKAI NAPILAP FŐVÁROSI KIADÁS ÁRA: 76 FORINT MA Mesél a gyilkos a múltról Izrael tegnap nyilvánosságra hozta Adolf Eichmann börtönben írt emlékiratait. A börtönben írt feljegyzéseket tegnap tették közzé német nyelvű számítógépes lemezeken. Kulcsjelentőségű, hogy Eichmann visszaemlékezéseiben elismerte: a holocaust a német hadvezetés - és Hitler - előre kitervelt tömeggyilkossága volt. 2. oldal Vezetnek a szocialisták, de nem tudni, mennyivel Ellentmondásos eredmények láttak napvilágot a Fidesz és az MSZP támogatottságáról. Míg a Századvég és a Gallup szerint csökkent a két párt támogatása közötti különbség, a Marketing Centrum tegnap közölt kutatása szerint nőtt. 3. oldal Őszre újjáéledhet a Tisza A tiszai katasztrófa hatásait vizsgáló ENSZ-szakértők szerint Magyarországon a havária idején megfelelő volt a szennyezés kezelése, dokumentálása, és elegendő vízmintát vettek. Mindezt román részről tegnap ismét megkérdőjelezték, azt állítva: Budapest eltúlozza a károkat. 5. oldal Felmérte a BM a belvíz okozta károkat Az eddigi ellenőrzések túlnyomó többséggel megalapozottnak találták azokat az önkormányzati igényeket, amelyeket a belvíz okozta károk helyreállítása címén nyújtottak be a Belügyminisztériumhoz. A vizsgálóbizottság az elmúlt tíz napban tévedéseket is felfedezett, ám szándékosságra utaló adatokat egyelőre nem találtak. 6. oldal Kevesebb az álláskereső A munkanélküliségi ráta ez év januárjában 7 százalékos volt, ami kevesebb mint 1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbi adatnál. Az EU-országokban a múlt év decemberében 8,8 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. 9. oldal Egyesült a Hungária és a Hypo nyugdíjpénztára Újabb nyugdíjpénztári fúziót jelentettek be tegnap. Ez év március 31-ével a Hungária Biztosító nyugdíjpénztárába olvadt be a Hypo Nyugdíjpénztár. A helyzet érdekessége, hogy a Hypo Nyugdíjpénztár korábban négy kisebb pénztárat olvasztott magába. 10. oldal Fokozódik a rendőri szigor Jelentősen szigorodik mától a szabálysértések elbírálása, s 150 ezer forintra növekszik a kiszabható pénzbírság felső határa. Ráadásul a fizetés megtagadása esetén a hatóság kezdeményezi a letiltást, sőt a bíróság a pénzbüntetést elzárássá változtathatja. Ittas vezetők a jövőben nem reménykedhetnek helyszíni bírságban, a rendőrnek mindenképp feljelentést kell tennie. 17. oldal Kivonult az MSZP és az SZDSZ Nem sikerült kurátorokat választani a Hungária Televízió Közalapítvány élére - Lemondását fontolgatja a legfőbb ügyész? Kudarcba fulladt a Duna Televízió tulajdonosi testületének megválasztása, miután az MSZP és az SZDSZ kivonult az Országgyűlés tegnapi üléséről és a kormánypártok sem támogatták egységesen egymás jelöltjeit. A Fidesz újraindítja az eljárást és megvizsgálja, kik hiányoztak igazolatlanul. MH-összeállítás A médiatestületekről szóló szavazás előtt a szocialisták és a szabad demokraták is ügyrendi javaslatban kezdeményezték, hogy a kizárólag kormánypárti delegáltakból álló kuratóriumi elnökségek megválasztását elhalassza a T. Ház. Az ellenzéki pártok képviselői megismételték: a javaslat törvényellenes. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője az ügyrendi vitában kijelentette: az ellenzék megsérti az EU-normákat és kockára teszi Magyarország jó hírét. Miután a többség elutasította az ellenzéki javaslatot, az MSZP és az SZDSZ képviselői kivonultak a teremből. Az Országos Rádió és Televízió Testület tagjait és a Magyar Rádió kuratóriumi elnökségét kis többséggel választották meg a kormánypártok. A Duna Televízió kuratóriumi elnökségéről történő szavazáskor csak Budai László kapta meg a szükséges voksokat, így a testület nem alakul meg. • Folytatás a 4. oldalon Az ellenzék kivonult, de az MDF szavazatain múlt, hogy az Országgyűlés nem tudott elnökséget választani a Duna Televíziót felügyelő kuratórium élére. Az ülésteremben lévő Dávid Ibolya, a legkisebb koalíciós párt elnöke sem szavazott fotó: isza ferenc A bírói nyugdíjkorhatár leszállításával önmagában nem lehetne elérni, hogy felülvizsgálati ügyeket ne tárgyalhassanak azok a bírák, akik a semmisségi törvény hatálya alá eső ítéleteket hoztak. Ezt a lehetséges megoldást Dávid Ibolya igazságügyminiszter vetette fel. MH-információ_________ Alkotmánysértő lenne kizárni a felülvizsgálati eljárások tárgyalásából azokat a bírákat, akik a semmisségi törvény hatálya alá eső ügyekben ítélkeztek annak idején. Ha a törvényhozók egyszer már legitimnek mondták ki a rendszerváltás utáni bírói kart, annak egy részét nem lehet utólag diszkriminálni - vélik alkotmányjogászok. Tímár György kisgazdapárti képviselő korábban azt javasolta, hogy ne vehessenek részt felülvizsgálati eljárásokban azok a legfelsőbb bírósági bírák, akik a rendszerváltás előtt olyan határozatokat hoztak, amelyeket azóta semmisnek nyilvánítottak. A javaslat még tavaly ősszel érkezett Dávid Ibolya igazságügy-miniszterhez. Dávid Ibolya igazságügyminiszter a napokban egy konferencián úgy nyilatkozott: politikailag egyetért a kisgazdapárti képviselő javaslatával, de szakmailag sok nehézségbe ütközne az elképzelés megvalósítása. A tárcavezető szerint viszont a bírói nyugdíjkorhatár 70 évről 65 évre csökkentése sok mindent megoldana. Jogászkörökben ugyanakkor rámutatnak, Tímár György felvetése középkorú bírák tucatjait is érintheti, akik nem sokkal a rendszerváltás előtt hoztak azóta megsemmisített ítéleteket. A semmisségi törvény hatálya alá esnek az 1956 utáni megtorlásról rendelkező törvények; az 1945-től 1963-ig terjedő időszak bizonyos büntetőjogi szabályai alapján kimondott ítéletek automatikusan, 1963-tól a rendszerváltásig azok az ítéletek, amelyek meghozatalánál anyagi, eljárásjogi szabálytalanságok is történtek. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára állítja: olyan bíró már nem praktizál, aki annak idején ötvenhatos ügyekben ítélkezett. Arról viszont nem készült felmérés, hányan vannak a karban ma is azok közül, akik a második, illetve a harmadik kategóriába tartozó ítéleteket hozták. A Legfelsőbb Bíróságon 87 bíró dolgozik. Közülük 71-en 51 évesnél idősebbek. A 65 év felettiek tízen vannak. Ezen a fórumon 1998-ban 4794 felülvizsgálati eljárás folyt. Több megoldás is kínálkozik Tímár György felvetésére, egy biztos, hogy kétharmados törvényt kell módosítani hozzá - nyilatkozta lapunknak Lomnici Zoltán. A politikai felelősség kérdésében a törvényhozói hatalomnak kell döntenie: a bírói kar legitimitását a rendszerváltás után két ízben is vizsgálták, és mindkétszer törvényesnek találtatott - fogalmazott Lomnici Zoltán. Az igazságügyi tárca Dávid Ibolya parlamenti válasza előtt nem kívánt nyilatkozni. • Dusza Erika Félmegoldás lenne az ítélkezők nyugdíjkorhatárának leszállítása Aggályok a bírák kizárása körül Kegyetlen hét Csecsenföldön Rémtettekről nyilatkozik az orosz riporter az MH-nak Moszkvában arról győzködik az Izvesztyija újságíróját, aki kedden nyilatkozott az MH-nak, hogy Csecsenföldön nem az orosz katonák által lemészároltakat látott a tömegsírokban. Egyelőre szabadlábon védekezhet a Szabadság Rádió tudósítója, akit néhány héten belül kétszer is letartóztattak az oroszok. MH-információ Csecsenföldön készített tudósítása miatt nem érte semmi retorzió Moszkvában,igaz, a katonai ügyészség nyomozói többször kihallgatták - nyilatkozta kedden az MH-nak Oleg Blockij, az Izvesztyija újságírója. Nagy felháborodást keltett világszerte az a rövid tudósítás, amelyet a BBC televízió mutatott be, s amelyen tömegsírokba lőtt csecsenek holttestei és más borzalmak láthatók. A megrázó felvételeket Oleg Blockij készítette, aki az MH-nak elmondta, hogy a felvételekből egy kétperces részt a PRO 7 német kereskedelmi televíziónak is átadott. A riporternek fogalma sincs róla, miért terjedt el, hogy német tévés felvételeit sugározták. A 34 éves újságíró lapunknak elmondta, hogy egy hetet töltött Csecsenföldön, minden gond nélkül dolgozhatott, érvényes akkreditációval rendelkezett. Állítása szerint két helyen is tömegsírokra bukkant, ám sehol nem akadályozták meg az orosz katonák, hogy filmezzen. • Folytatás a 2. oldalon Többmilliárdos kiadásokra kényszerülhet az ÁPV Rt. a rendszerváltás előtti, arab országokba irányuló magyar fegyverexportra adott állami garanciák miatt. A szállításokra határidő nélküli garanciát vállalt az állam, s ennek következményeként tavaly több száz millió forintot fizetett ki az ÁPV Rt. a külföldi vevőnek. Az eredetileg kilencmilliárd forintos garanciaállomány nagysága mai értéken elérheti a 20 milliárdot is. MH-információ kellemetlen és váratlan kiadásra kényszerül az ÁPV Rt. az úgynevezett reverzális levelek miatt. Ezek a speciális „levelek” 1987 előtti exportszállításokhoz kapcsolódó állami garanciát testesítettek meg. A magyar cégek exportszállítására vállalt garancia döntő része a Magyar Hitel Bank 1996-os privatizációja után került az ÁPV Rt.-hez, és sokáig úgy tűnt, a vevők nem váltják készpénzre ezt. Tavaly azonban hirtelen megszakadt a csend és - értesüléseink szerint - az év során jelentős öszszegeket, több száz millió forintot hívtak le. Ez ugyan csak töredéke az akkor összesen 9 milliárdos teljes keretnek, de fennáll a veszélye annak, hogy a fennmaradó részt is ki kell fizetni. A jórészt ’70-es, ’80-as években lezajlott magyar fegyverexportra annak idején az egyedül jogosult Magyar Nemzeti Bank vállalt - határidő nélküli - garanciát. Ezt a kétszintű bankrendszer létrejöttekor „szétdobták” az újonnan létrehozott kereskedelmi bankok között. A Budapest Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank - ma K & H - és a Magyar Hitelbank közül ez utóbbi kapta a legnagyobb kötelezettséget - akkori árfolyamon 9 miliárd forintot. • Folytatás a 9. oldalon Többmilliárdos kifizetésekre készülhet az ÁPV Rt. Fegyverszállítás állami garanciával Egyszerűbb közalkalmazotti bérrendszer? A jelenleginél egyszerűbb közalkalmazotti bérrendszer kidolgozását kezdte meg a Gazdasági Minisztérium - értesült a Magyar Hírlap. A mai kaotikus helyzetben előfordult, hogy munkaügyi bíróságok ugyanabban a bérmegállapítási ügyben homlokegyenest ellenkező döntésre jutottak. MH-információ_________ A közalkalmazottak illetményrendszere az utóbbi időben túlságosan bonyolulttá vált - mondta Popper László, a Gazdasági Minisztérium bérpolitikai főosztályának vezetője. Hozzátette: ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közel 600 ezer közalkalmazott bérének általános emelésére nem volt mód, így egyes közalkalmazotti rétegek bérhelyzetének javítása érdekében a rendszer külön szabályozást igénylő elemekkel bővült. A gazdasági tárca is dolgozik a közalkalmazotti bérrendszer egyszerűsítésén - mondta Popper László. A főosztályvezető szerint nem lenne jó visszatérni a 1992 előtti helyzethez, amikor közel húszféle tarifarendszer működött szakmánként és ágazatonként. A tárca szerint a közalkalmazottak illetményét továbbra is egységesen kell megállapítani, s a bérek indokolt differenciálására egy egyszerű megoldást szükséges alkalmazni. • Folytatás az 5. oldalon Belföld Külföld Gazdaság Vélemény Krónika Kultúra Sport Tudomány internet MH-ügyek Magyar űrlap www.magyar hirlap ■■ ■ I .^ | E: s | '■■■M- ■ K-i. A ■■ v. hs vu: n [ Vs r ■ Megújultunk!