Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2 Magyar Hírlap mmimm Csu Zsung-csi Berlinben (MTI) Konkrét jogi és gazdasági egyezmények aláírásával folytatódott pénteken Berlinben a kínai kormányfő hivata­los németországi látogatása. Csu Zsung-csi és Gerhard Schröder kancellár megállapodott a két ország közötti jog­­politikai együttműködés elmélyítésében, a jogi szakem­berek rendszeres cseréjében, ezenkívül aláírta a Kínában végrehajtott német beruházások védelmét előirányzó egyezményt. Schuster már nincs életveszélyben (MTI) Innsbruckból származó péntek esti pozsonyi értesü­lések szerint Rudolf Schuster szlovák elnök már nincs élet­veszélyben, de állapota továbbra is súlyos. Közben az is is­meretessé vált, hogy az államfő családtagjai kiszemelték azt az ügyvédet, akit a család az elnök hanyag hazai ellátása miatt indítandó jogi eljárásban igazságügyi képviselőként készül megbízni. Az államfő fia pénteken ezt az Innsbruck­ba látogató Tibor Sagát egészségügyi miniszterrel is közölte. A duma békejobbja a felsőháznak (MTI) Az orosz duma pénteken úgy döntött: nem viszi ke­nyértörésre a dolgot, így azt javasolta a szenátoroknak, hogy egyeztető bizottság tisztázza a felsőház összetételének meg­változtatását célzó törvénytervezet vitatott részeit. A javas­latot a Haza-Egész Oroszország párt kezdeményezésére fo­gadta el a duma meggyőző többséggel. Új kormányfő a Salamon-szigeteken (Reuters) Mannasseh Sagavare ellenzéki vezetőt választot­ta meg a honiarai parlament a Salamon-szigetek új minisz­terelnökének. A politikus Bartholomew Ulufa’alu volt kor­mányfő helyére lép, aki a június 5-én lezajlott puccskísérlet után mondott le posztjáról. Hazatérhetnek a koreai foglyok (Reuters) Megegyeztek a két Korea vöröskeresztjének kép­viselői abban, hogy hamarosan hazatérhetnek a Dél-Koreá­­ban már korábban szabadon engedett északi hadifoglyok, és megszületett a megállapodás a családegyesítésről is. Mind­két országba 100-100 fős delegáció utazhat augusztus 15-e után, s a csoportokban 30 tisztségviselő és húsz újságíró is helyet kapott. A megállapodások azután születtek, hogy a hónap elején történelmi csúcstalálkozó volt Phenjanban Kim De Dzsung dél-koreai és Ki Dzsong Il észak-koreai ve­zető között. Elvetélt az egyik túsz (Reuters) Elvetélt az a dél-afrikai asszony, akit 19 társával együtt túszként tart fogva az Abu Szajjaf muzulmán lázadó­ , szervezet a Fülöp-szigetek déli részén. Ezt a csoport vezető­je, Galib Andang jelentette be, aki szerint a várandós Mo­nique Strydom két nappal ezelőtt vesztette el magzatát. A hírt független források nem erősítették meg. A muszli­­mok továbbra sem engedik, hogy orvos látogassa meg a fog­lyokat, és gyógyszert küldjenek nekik. A túszejtők függet­len államot akarnak a Fülöp-szigetek déli részén, valamint egymillió dollárt követelnek minden egyes fogoly szabadon bocsátásáért. Vége a harcoknak Szerzseny-Jürtnál (MTI) Befejezettnek nyilvánította pénteken a szövetségi erők átfogó hadműveletét Szerzseny-Jürtnál az észak­kaukázusi erők parancsnoka, miközben Aszlan Maszhadov csecsen elnök állítólag parancsot adott a lázadóknak, hogy készüljenek fel több csecsen város, közöttük Groznij meg­támadására. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) sze­rint a támadásoknak az a célja, hogy minél több polgári ál­dozatot ejtve, kiprovokálják a csecsenek dühét az orosz ka­tonákkal szemben. Afgán ellenzékieket engedtek szabadon (MTI) Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok szabadon bocsátottak 46, az ellenzékhez tartozó foglyot egy, az ország nyugati részében lévő börtönből - jelentette pénteken az ál­lami rádió. FOTÓ: REUTERS Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 303­4738, fax: 3034744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •YÁÁ ' MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kiss Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Kiss László (sport), Szombathy Pál (belpolitika), Makai József (publicisztika), Gréczy Zsolt (kultúra), Újvári Miklós (külpolitika), Szigeti Tamás (fotó), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jü­rg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta Projektigazgató: Csikesz Tamás • Telefon: 470-1124 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136,470-1137 Hirdetésfelvétel, telefon: 470-1­150,/fv: 470-1174 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-1­41, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés ____________________Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - " 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft fél évre 7 200 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Clinton: bizonytalan a háromoldalú közel-keleti csúcs Csökken Barak tábora Bill Clinton nem tudja, meg­­érett-e az idő a hármas talál­kozóra az izraeli és a palesztin vezetővel. Ehud Barak kor­mányfő támogatottsága gyor­san csökken Izraelben. MH-összefoglaló Madeleine Albright amerikai külügyminiszter beszámolt közel-keleti útjáról az elnök­nek, aki ezután újságírók kér­désére válaszolva megerősí­tette: nem tudja, megérett-e az idő a hármas csúcsra, és egy-két napon belül aligha tud majd dönteni az ügyben. Szavai ismételten jelzik, hogy amerikai megítélés szerint sem közeledtek elégséges mértékben az izraeli és a pa­lesztin nézetek a végső rende­zés elemeit képező kérdések­ről, emlékeztetett az MTI. Bill Clinton elképzelésé­nek és törekvésének a lé­nyege az, hogy ha sikerülne az 1979-es amerikai-izraeli -egyiptomi megbeszélések­hez hasonló módon, a világtól elszigetelt körülmények kö­zött tárgyalóasztalhoz ültetni Ehud Barak izraeli miniszter­­elnököt és Jasszer Arafat pa­lesztin vezetőt, akkor - sze­mélyes gyámkodásával és közvetítői szolgálatával - bi­zonyosan el lehetne végezni az utolsó simításokat a béke­egyezményen. Ám a csúcsta­lálkozó megrendezéséhez legalább annyi elégséges alap­nak kellene léteznie, amely magában hordozza a siker - a végleges megegyezés - remé­nyét. Szemmel láthatóan ez nincs meg, és az álláspontok között továbbra is mély sza­kadék húzódik, hiába küldte Clinton külügyminiszterét a térségbe. Barak nincs könnyű hely­zetben. Egyrészt meg kellene állapodnia a palesztinokkal, ezt azonban koalíciójának egy része ellenzi. A Nemzeti Vallásos Párt és a Natan Sa­­ranszki vezette orosz beván­dorlók pártja azzal fenyegeti, hogy kilép a kormányból, ha Barak elutazik a hármas csúcstalálkozóra. Az izraeli kormányfő tá­mogatottsága a választók kö­rében is gyorsan csökken. A Reuters tegnap ismertette azt a felmérést, amely szerint ma a szavazók csupán 36 szá­zaléka választaná őt, miköz­ben elődjét, Benjamin Netan­jahut 44 százalék. Minden ötö­dik szavazó azonban bizony­talan, derült ki a Maariv és a Gallup közvélemény-kuta­tásából. Bukik a kormány Mongóliában? Utolsó választási nagygyűlését tartotta tegnap a Mongol Népi Forradalmi Párt (MPRP). Az egykori kommunisták a vasárnapi par­lamenti választáson visszatérhetnek a hatalomba négy ellenzékben eltöltött év után, a szavazók ugyanis kiábrándultak a demok­ráciából és a szegénységet fokozó gazdasági reformokból FOTÓ: REUTERS - AN­DREW WONG Mexikóban vasárnap választásokat tartanak Piszkos trükkök nélkül Az európai hidegháború vége némileg elterelte a figyelmet azokról a „demokráciákról”, amelyekben mind a mai na­pig egyetlen párt uralkodik. Mexikóban - a csodával hatá­ros módon és régi praktikák miatt - az Intézményes For­radalmi Párt (PRI) 71 éve egyeduralkodó, pedig 59 mil­lió választópolgár vasárnap is elnököt, a törvényhozás két házába képviselőket, Mexi­kóvárosban polgármestert, a tartományokban pedig kor­mányzót választ. A mexikói választók mér­legelhetik, hogy a megválto­zott körülmények miatt vajon Francisco Labastidára, a ma már nevében is mosolyogtató Intézményes Forradalmi Párt (PRI) jelöltjére szavazza­nak-e vagy Vicente Foxot, a Nemzeti Akciópárt (PAN) „amerikai cowboy”-jelöltjét válasszák-e, aki volt már kor­mányzó, Coca-Cola-ügynök, s mellesleg a Harvard Egye­temen szívta magába a tör­vényt, az amerikai szokáso­kat és az elemi érzést a de­mokratikus szabályok tiszte­lete iránt. Mexikóban létezik egy Szövetségi Választási Intézet (IFE), amelynek szavatolnia kellene a voksolás tisztaságát. Ma azonban egyetlen mexi­kóit sem lehet meggyőzni ar­ról, hogy az elméletileg füg­getlen IFE valaha is „tiszta” intézmény lett volna. Híres eset: 1988-ban az előzetes adatok szerint még a baloldali Cuauhtémoc Cár­­denas vezetett az elnökjelöl­tek versenyében, de lerob­bant a központi számítógép, amelyet az IFE ellenőrzött, s mire a hibát kijavították, már Carlos Salinas, a PRI jelöltje volt a befutó. Az eddigi vá­lasztásokat a hatalmon lévők­nek mindig sikerült manipu­lálni, ám ha hinni lehet Erne­sto Zedillo elnöknek, akkor több mint hetven év után va­sárnap tartják Mexikó „leg­tisztább választását”. Az elemzők szerint a vá­lasztás megjósolhatatlan ki­menetelű és nagyon szoros lesz. Mások szerint - hála a „külső, kedvező körülmé­nyeknek” - már minden el­dőlt. A 71 éve regnáló PRI az átlagember számára egyet je­lent a korrupcióval, a bűnö­zéssel, a szegénységgel, a piszkos politikával, Vicente Foxot tehát már azért is ked­velik, mert vereséget mérhet Labastidára. Fox ugyan populista, de változást ígér­­ és a 100 mil­liós Mexikóban robbanásig halmozódott a kisebbségi ér­zés a nagy szomszéddal szem­ben. Washingtont ráadásul azzal is gyanúsítják, hogy déli határának stabilitása érdeké­ben a PRI győzelmét részesí­tené előnyben. A Fehér Ház azonban ezt cáfolta: az Egye­sült Államok számára ugyan fontos Mexikó stabilitása, de a legfontosabb a választások tisztasága, mondják. Mexikó Latin-Amerika második leg­nagyobb gazdasága Brazília mögött és Washington máso­dik legnagyobb kereskedelmi partnere Kanada után. Paradox módon egyéb­ként az IFP mind a mai napig a szegények, az elesettek és a falusiak pártja. Csakhogy az intézményekbe betonozott párt mindennel törődik, csak éppen a szegényekkel, az in­diánokkal és a falusiakkal nem. Az üzlet virágzik, a kö­zéposztály erősödik, a sza­badkereskedelem ontja a pénzt - de ebből egy fillér nem jutott még el a nincstele­nekig. Fox viszont az urbánus mexikóiak embere, aki „Co­­ca-Cola-ügynökből” küzdöt­te fel magát, csakhogy egye­temre járt, cowboycsizmában kakaskodik, ismerői politikai kaméleonnak tartják és állít­ják: pénzzel vásárolta meg az elnökjelöltséget. Ráadásul el­vált, és bár négy fogadott gye­reke van, nem tud Mexikó­nak még egy first ladyt sem adni. Vicente Fox Quesada és Francisco Labastida Ochoa persze változást ígér. A mexi­kói polgár nagyon vágyik már arra, hogy ne csak az Egyesült Államok hátsó udvara legyen - és főleg levegye magáról a drogbárókat, pénzmosodáso­­kat, korrupt hivatalnokokat, akik rontják az ország hírne­vét és nyomorítják a szegé­nyeket. Labastida és Fox egyelőre fej-fej mellett halad. A langy­­meleg 70 éves korrupció, amelyben mindenki tudja a helyét - vagy a félelmetes vál­tozás, ugrás az ismeretlenbe: ez itt a kérdés. FGY 2000. július 1., szombat Chirac vitája Jospinnel Blair elutasítja a kétsebességes Európát Franciaország mától az Euró­pai Unió soros elnöke, de teg­nap már kirobbant a vita Jacques Chirac köztársasági elnök és a Lionel Jospin ve­zette baloldali kormány kö­zött. Jospin szerint ugyanis Chirac keddi beszéde a berli­ni Bundestagban „nem a hi­vatalos francia álláspont”. Tony Blair brit kormányfő Berlinben egyelőre elviccelte a nyugtalanságát, de nyilván­való, hogy London szívére vette a kirekesztési kísérletet Európa ügyeiből. MH-összefoglaló Jacques Chirac kedden a Bundestagban azzal érvelt, hogy vannak EU-tagállamok, amelyek a szorosabb együtt­működést akarják, és vannak olyanok, amelyek csak „csi­pegetni” akarnak az európai összefogás előnyeiből. Le­gyen tehát kétsebességes Eu­rópa: az integráció motorja Franciaország és Németor­szág, a kemény magot pedig a Közös Piacot eredetileg életre hozó hratok alkothatják, vagyis kívül maradnak a Be­nelux államok és Olaszország. Pierre Moscovici, a francia kormány európai ügyeinek minisztere már csütörtök este füstölgött. Chirac beszéde nem a francia álláspontot tük­rözte, mondta. Tegnap aztán közvetett módon figyelmez­tette az elnököt: ne rakjon túl­zott terheket a féléves francia EU-elnökségre, hiszen koc­kára teheti a reformok elfoga­dását is a decemberi nizzai csúcsértekezleten. Moscovici megjegyezte: „Mi (franciák) nem akarunk EU-alkotmányt írni e félév alatt, nem akarjuk föderatív nemzetállamok szö­vetségét létrehozni, de még föderatív szuveréneket sem akarunk avatni”. A Le Monde című lap bo­rúlátóan jegyezte meg: lehet, hogy Franciaország a külpoli­tikában egy nyelven beszél, de nem mindig ugyanazt mondja. Az aggodalom alapja az, hogy a Chirac és Jospin közötti rivalizálás alaposan megkeserítheti a francia EU- elnökséget, s ez sem a tagálla­moknak, sem a csatlakozni szándékozóknak nem fog jót tenni. Chirac ugyan a hagyomá­nyok és az elnöki jogkör sze­rint is a külpolitika legfőbb irányítója, de Jospin és kor­mánya mostanában rendre a szemére hányja: a kormány végzi a „kétkezi munkát” a külpolitikában, Chirac pedig csak beszédeket mond. A Németországban Ger­hard Schröder kancellárral tárgyaló Tony Blair a Reuters szerint sikertelenül kísérelte meg eloszlatni azt a sugalla­tot, hogy Berlin és Párizs már megint a partvonalra akarja szorítani Nagy-Britanniát. Nincs kétsebességes Európa, csak egyenrangú államok vannak, mondta a brit kor­mányfő. Tegnap a Tübingeni Egyetemen mondott beszé­dében megint aláhúzta: Lon­dont nem lehet semmiből sem kihagyni. „Európát úgy kell tekinteni, mind esélyt, le­hetőséget”, tette hozzá - azaz Nagy-Britannia csak olyan EU-erőfeszítésekhez csatla­kozik, amely a szigetország érdekeit is szolgálja. Chiracra célozva tréfásan megjegyez­te, hogy ő és Schröder már szövetséget alkotott, hogy megverjék Franciaországot a 2004-es labdarúgó EB-n. Schüssel kontra Szabadságpárt Kirobbant a viszály Ausztriában a két koalíciós partner között. Schüssel kancellár úgy hiszi, hogy három hónapon belül az Európai Unió megszünteti az Ausztria elleni szankciókat, mert a szervezet „három bölcse” csak fel­mentheti Bécset az eddigi gyanúk alól. Ezért - mondta a kancellár - teljesen felesleges az ősszel népszavazást tar­tani a szankciókról. A Szabadságpárt azonban - amely miatt az egész botrány kirobbant - semmiképpen nem akar együttműködni az EU embereivel, és követeli, hogy folytatódjanak a népszavazás előkészületei. Hírmagyará­zók szerint a párt a szavazóinak számát akarja növelni.

Next