Magyar Hírlap, 2000. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
2 Magyar Hírlap mmimm Csu Zsung-csi Berlinben (MTI) Konkrét jogi és gazdasági egyezmények aláírásával folytatódott pénteken Berlinben a kínai kormányfő hivatalos németországi látogatása. Csu Zsung-csi és Gerhard Schröder kancellár megállapodott a két ország közötti jogpolitikai együttműködés elmélyítésében, a jogi szakemberek rendszeres cseréjében, ezenkívül aláírta a Kínában végrehajtott német beruházások védelmét előirányzó egyezményt. Schuster már nincs életveszélyben (MTI) Innsbruckból származó péntek esti pozsonyi értesülések szerint Rudolf Schuster szlovák elnök már nincs életveszélyben, de állapota továbbra is súlyos. Közben az is ismeretessé vált, hogy az államfő családtagjai kiszemelték azt az ügyvédet, akit a család az elnök hanyag hazai ellátása miatt indítandó jogi eljárásban igazságügyi képviselőként készül megbízni. Az államfő fia pénteken ezt az Innsbruckba látogató Tibor Sagát egészségügyi miniszterrel is közölte. A duma békejobbja a felsőháznak (MTI) Az orosz duma pénteken úgy döntött: nem viszi kenyértörésre a dolgot, így azt javasolta a szenátoroknak, hogy egyeztető bizottság tisztázza a felsőház összetételének megváltoztatását célzó törvénytervezet vitatott részeit. A javaslatot a Haza-Egész Oroszország párt kezdeményezésére fogadta el a duma meggyőző többséggel. Új kormányfő a Salamon-szigeteken (Reuters) Mannasseh Sagavare ellenzéki vezetőt választotta meg a honiarai parlament a Salamon-szigetek új miniszterelnökének. A politikus Bartholomew Ulufa’alu volt kormányfő helyére lép, aki a június 5-én lezajlott puccskísérlet után mondott le posztjáról. Hazatérhetnek a koreai foglyok (Reuters) Megegyeztek a két Korea vöröskeresztjének képviselői abban, hogy hamarosan hazatérhetnek a Dél-Koreában már korábban szabadon engedett északi hadifoglyok, és megszületett a megállapodás a családegyesítésről is. Mindkét országba 100-100 fős delegáció utazhat augusztus 15-e után, s a csoportokban 30 tisztségviselő és húsz újságíró is helyet kapott. A megállapodások azután születtek, hogy a hónap elején történelmi csúcstalálkozó volt Phenjanban Kim De Dzsung dél-koreai és Ki Dzsong Il észak-koreai vezető között. Elvetélt az egyik túsz (Reuters) Elvetélt az a dél-afrikai asszony, akit 19 társával együtt túszként tart fogva az Abu Szajjaf muzulmán lázadó , szervezet a Fülöp-szigetek déli részén. Ezt a csoport vezetője, Galib Andang jelentette be, aki szerint a várandós Monique Strydom két nappal ezelőtt vesztette el magzatát. A hírt független források nem erősítették meg. A muszlimok továbbra sem engedik, hogy orvos látogassa meg a foglyokat, és gyógyszert küldjenek nekik. A túszejtők független államot akarnak a Fülöp-szigetek déli részén, valamint egymillió dollárt követelnek minden egyes fogoly szabadon bocsátásáért. Vége a harcoknak Szerzseny-Jürtnál (MTI) Befejezettnek nyilvánította pénteken a szövetségi erők átfogó hadműveletét Szerzseny-Jürtnál az északkaukázusi erők parancsnoka, miközben Aszlan Maszhadov csecsen elnök állítólag parancsot adott a lázadóknak, hogy készüljenek fel több csecsen város, közöttük Groznij megtámadására. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint a támadásoknak az a célja, hogy minél több polgári áldozatot ejtve, kiprovokálják a csecsenek dühét az orosz katonákkal szemben. Afgán ellenzékieket engedtek szabadon (MTI) Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok szabadon bocsátottak 46, az ellenzékhez tartozó foglyot egy, az ország nyugati részében lévő börtönből - jelentette pénteken az állami rádió. FOTÓ: REUTERS Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill., Auróra u. 11., telefon: 3034738, fax: 3034744, Internet: www.observer.hu Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •YÁÁ ' MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kiss Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Kiss László (sport), Szombathy Pál (belpolitika), Makai József (publicisztika), Gréczy Zsolt (kultúra), Újvári Miklós (külpolitika), Szigeti Tamás (fotó), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta Projektigazgató: Csikesz Tamás • Telefon: 470-1124 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136,470-1137 Hirdetésfelvétel, telefon: 470-1150,/fv: 470-1174 Közlemény- és apróhirdetés-felvétel telefon: 470-141, fax: 470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2000-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés ____________________Magánszemélyeknek közületeknek esetén 1 hónapra - - " 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft fél évre 7 200 Ft 8 400 Ft 8 400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900). Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Clinton: bizonytalan a háromoldalú közel-keleti csúcs Csökken Barak tábora Bill Clinton nem tudja, megérett-e az idő a hármas találkozóra az izraeli és a palesztin vezetővel. Ehud Barak kormányfő támogatottsága gyorsan csökken Izraelben. MH-összefoglaló Madeleine Albright amerikai külügyminiszter beszámolt közel-keleti útjáról az elnöknek, aki ezután újságírók kérdésére válaszolva megerősítette: nem tudja, megérett-e az idő a hármas csúcsra, és egy-két napon belül aligha tud majd dönteni az ügyben. Szavai ismételten jelzik, hogy amerikai megítélés szerint sem közeledtek elégséges mértékben az izraeli és a palesztin nézetek a végső rendezés elemeit képező kérdésekről, emlékeztetett az MTI. Bill Clinton elképzelésének és törekvésének a lényege az, hogy ha sikerülne az 1979-es amerikai-izraeli -egyiptomi megbeszélésekhez hasonló módon, a világtól elszigetelt körülmények között tárgyalóasztalhoz ültetni Ehud Barak izraeli miniszterelnököt és Jasszer Arafat palesztin vezetőt, akkor - személyes gyámkodásával és közvetítői szolgálatával - bizonyosan el lehetne végezni az utolsó simításokat a békeegyezményen. Ám a csúcstalálkozó megrendezéséhez legalább annyi elégséges alapnak kellene léteznie, amely magában hordozza a siker - a végleges megegyezés - reményét. Szemmel láthatóan ez nincs meg, és az álláspontok között továbbra is mély szakadék húzódik, hiába küldte Clinton külügyminiszterét a térségbe. Barak nincs könnyű helyzetben. Egyrészt meg kellene állapodnia a palesztinokkal, ezt azonban koalíciójának egy része ellenzi. A Nemzeti Vallásos Párt és a Natan Saranszki vezette orosz bevándorlók pártja azzal fenyegeti, hogy kilép a kormányból, ha Barak elutazik a hármas csúcstalálkozóra. Az izraeli kormányfő támogatottsága a választók körében is gyorsan csökken. A Reuters tegnap ismertette azt a felmérést, amely szerint ma a szavazók csupán 36 százaléka választaná őt, miközben elődjét, Benjamin Netanjahut 44 százalék. Minden ötödik szavazó azonban bizonytalan, derült ki a Maariv és a Gallup közvélemény-kutatásából. Bukik a kormány Mongóliában? Utolsó választási nagygyűlését tartotta tegnap a Mongol Népi Forradalmi Párt (MPRP). Az egykori kommunisták a vasárnapi parlamenti választáson visszatérhetnek a hatalomba négy ellenzékben eltöltött év után, a szavazók ugyanis kiábrándultak a demokráciából és a szegénységet fokozó gazdasági reformokból FOTÓ: REUTERS - ANDREW WONG Mexikóban vasárnap választásokat tartanak Piszkos trükkök nélkül Az európai hidegháború vége némileg elterelte a figyelmet azokról a „demokráciákról”, amelyekben mind a mai napig egyetlen párt uralkodik. Mexikóban - a csodával határos módon és régi praktikák miatt - az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) 71 éve egyeduralkodó, pedig 59 millió választópolgár vasárnap is elnököt, a törvényhozás két házába képviselőket, Mexikóvárosban polgármestert, a tartományokban pedig kormányzót választ. A mexikói választók mérlegelhetik, hogy a megváltozott körülmények miatt vajon Francisco Labastidára, a ma már nevében is mosolyogtató Intézményes Forradalmi Párt (PRI) jelöltjére szavazzanak-e vagy Vicente Foxot, a Nemzeti Akciópárt (PAN) „amerikai cowboy”-jelöltjét válasszák-e, aki volt már kormányzó, Coca-Cola-ügynök, s mellesleg a Harvard Egyetemen szívta magába a törvényt, az amerikai szokásokat és az elemi érzést a demokratikus szabályok tisztelete iránt. Mexikóban létezik egy Szövetségi Választási Intézet (IFE), amelynek szavatolnia kellene a voksolás tisztaságát. Ma azonban egyetlen mexikóit sem lehet meggyőzni arról, hogy az elméletileg független IFE valaha is „tiszta” intézmény lett volna. Híres eset: 1988-ban az előzetes adatok szerint még a baloldali Cuauhtémoc Cárdenas vezetett az elnökjelöltek versenyében, de lerobbant a központi számítógép, amelyet az IFE ellenőrzött, s mire a hibát kijavították, már Carlos Salinas, a PRI jelöltje volt a befutó. Az eddigi választásokat a hatalmon lévőknek mindig sikerült manipulálni, ám ha hinni lehet Ernesto Zedillo elnöknek, akkor több mint hetven év után vasárnap tartják Mexikó „legtisztább választását”. Az elemzők szerint a választás megjósolhatatlan kimenetelű és nagyon szoros lesz. Mások szerint - hála a „külső, kedvező körülményeknek” - már minden eldőlt. A 71 éve regnáló PRI az átlagember számára egyet jelent a korrupcióval, a bűnözéssel, a szegénységgel, a piszkos politikával, Vicente Foxot tehát már azért is kedvelik, mert vereséget mérhet Labastidára. Fox ugyan populista, de változást ígér és a 100 milliós Mexikóban robbanásig halmozódott a kisebbségi érzés a nagy szomszéddal szemben. Washingtont ráadásul azzal is gyanúsítják, hogy déli határának stabilitása érdekében a PRI győzelmét részesítené előnyben. A Fehér Ház azonban ezt cáfolta: az Egyesült Államok számára ugyan fontos Mexikó stabilitása, de a legfontosabb a választások tisztasága, mondják. Mexikó Latin-Amerika második legnagyobb gazdasága Brazília mögött és Washington második legnagyobb kereskedelmi partnere Kanada után. Paradox módon egyébként az IFP mind a mai napig a szegények, az elesettek és a falusiak pártja. Csakhogy az intézményekbe betonozott párt mindennel törődik, csak éppen a szegényekkel, az indiánokkal és a falusiakkal nem. Az üzlet virágzik, a középosztály erősödik, a szabadkereskedelem ontja a pénzt - de ebből egy fillér nem jutott még el a nincstelenekig. Fox viszont az urbánus mexikóiak embere, aki „Coca-Cola-ügynökből” küzdötte fel magát, csakhogy egyetemre járt, cowboycsizmában kakaskodik, ismerői politikai kaméleonnak tartják és állítják: pénzzel vásárolta meg az elnökjelöltséget. Ráadásul elvált, és bár négy fogadott gyereke van, nem tud Mexikónak még egy first ladyt sem adni. Vicente Fox Quesada és Francisco Labastida Ochoa persze változást ígér. A mexikói polgár nagyon vágyik már arra, hogy ne csak az Egyesült Államok hátsó udvara legyen - és főleg levegye magáról a drogbárókat, pénzmosodásokat, korrupt hivatalnokokat, akik rontják az ország hírnevét és nyomorítják a szegényeket. Labastida és Fox egyelőre fej-fej mellett halad. A langymeleg 70 éves korrupció, amelyben mindenki tudja a helyét - vagy a félelmetes változás, ugrás az ismeretlenbe: ez itt a kérdés. FGY 2000. július 1., szombat Chirac vitája Jospinnel Blair elutasítja a kétsebességes Európát Franciaország mától az Európai Unió soros elnöke, de tegnap már kirobbant a vita Jacques Chirac köztársasági elnök és a Lionel Jospin vezette baloldali kormány között. Jospin szerint ugyanis Chirac keddi beszéde a berlini Bundestagban „nem a hivatalos francia álláspont”. Tony Blair brit kormányfő Berlinben egyelőre elviccelte a nyugtalanságát, de nyilvánvaló, hogy London szívére vette a kirekesztési kísérletet Európa ügyeiből. MH-összefoglaló Jacques Chirac kedden a Bundestagban azzal érvelt, hogy vannak EU-tagállamok, amelyek a szorosabb együttműködést akarják, és vannak olyanok, amelyek csak „csipegetni” akarnak az európai összefogás előnyeiből. Legyen tehát kétsebességes Európa: az integráció motorja Franciaország és Németország, a kemény magot pedig a Közös Piacot eredetileg életre hozó hratok alkothatják, vagyis kívül maradnak a Benelux államok és Olaszország. Pierre Moscovici, a francia kormány európai ügyeinek minisztere már csütörtök este füstölgött. Chirac beszéde nem a francia álláspontot tükrözte, mondta. Tegnap aztán közvetett módon figyelmeztette az elnököt: ne rakjon túlzott terheket a féléves francia EU-elnökségre, hiszen kockára teheti a reformok elfogadását is a decemberi nizzai csúcsértekezleten. Moscovici megjegyezte: „Mi (franciák) nem akarunk EU-alkotmányt írni e félév alatt, nem akarjuk föderatív nemzetállamok szövetségét létrehozni, de még föderatív szuveréneket sem akarunk avatni”. A Le Monde című lap borúlátóan jegyezte meg: lehet, hogy Franciaország a külpolitikában egy nyelven beszél, de nem mindig ugyanazt mondja. Az aggodalom alapja az, hogy a Chirac és Jospin közötti rivalizálás alaposan megkeserítheti a francia EU- elnökséget, s ez sem a tagállamoknak, sem a csatlakozni szándékozóknak nem fog jót tenni. Chirac ugyan a hagyományok és az elnöki jogkör szerint is a külpolitika legfőbb irányítója, de Jospin és kormánya mostanában rendre a szemére hányja: a kormány végzi a „kétkezi munkát” a külpolitikában, Chirac pedig csak beszédeket mond. A Németországban Gerhard Schröder kancellárral tárgyaló Tony Blair a Reuters szerint sikertelenül kísérelte meg eloszlatni azt a sugallatot, hogy Berlin és Párizs már megint a partvonalra akarja szorítani Nagy-Britanniát. Nincs kétsebességes Európa, csak egyenrangú államok vannak, mondta a brit kormányfő. Tegnap a Tübingeni Egyetemen mondott beszédében megint aláhúzta: Londont nem lehet semmiből sem kihagyni. „Európát úgy kell tekinteni, mind esélyt, lehetőséget”, tette hozzá - azaz Nagy-Britannia csak olyan EU-erőfeszítésekhez csatlakozik, amely a szigetország érdekeit is szolgálja. Chiracra célozva tréfásan megjegyezte, hogy ő és Schröder már szövetséget alkotott, hogy megverjék Franciaországot a 2004-es labdarúgó EB-n. Schüssel kontra Szabadságpárt Kirobbant a viszály Ausztriában a két koalíciós partner között. Schüssel kancellár úgy hiszi, hogy három hónapon belül az Európai Unió megszünteti az Ausztria elleni szankciókat, mert a szervezet „három bölcse” csak felmentheti Bécset az eddigi gyanúk alól. Ezért - mondta a kancellár - teljesen felesleges az ősszel népszavazást tartani a szankciókról. A Szabadságpárt azonban - amely miatt az egész botrány kirobbant - semmiképpen nem akar együttműködni az EU embereivel, és követeli, hogy folytatódjanak a népszavazás előkészületei. Hírmagyarázók szerint a párt a szavazóinak számát akarja növelni.