Magyar Hírlap, 2001. július (34. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-02 / 152. szám
fill lllllllll Hl Hl 9 770133 190015................. MAI SZÁMUNKBÓL Drágult a Matáv A BÉT részvényindexe csökkenő forgalom mellett a héten 3,37 százalékkal erősödött. A vezető papírok közül leginkább - majd 7 százalékkal - a Matáv drágult. Pénzpiaci hírek a 14-15. oldalon Figyelik Milosevicet Állandó megfigyelés alatt tartják Slobodan Milosevicet, mert attól tartanak, öngyilkosságot hajthat végre hágai cellájában. A volt szerb és jugoszláv elnök negyedik napja van magánzárkában, s holnap jelenik meg a Nemzetközi Törvényszék bírósága előtt. 2. oldal Mától belga EU-elnökség Nehéz időszakban veszi át az Európai Unió (EU) soros elnökségét ma Belgium, amely - az uniót az év első felében irányító svédekkel szemben - inkább az integráció mélyítése, mint a gyors bővítéssel járó szélesítés mellett elkötelezett. Óriási kihívás az is, hogy alig maradt idő az euró elfogadtatására. 3. oldal Bemutatkozott a Medgyessy-csapat Medgyessy Péter vasárnap bemutatta választási csapatát, a „tízek társaságát”. A szocialisták kormányfőjelöltje teljes felhatalmazással irányítja a párt választási kampányát. 4. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Menesztették a Malév vezérigazgatóját Ma dönthetnek, ki viszi tovább a nemzeti légitársaság ügyeit - Lelassul a privatizáció? A Malév vezérigazgatójának távoznia kell. Antal Erzsébetet - hivatalosan meg nem erősített - értesüléseink szerint a nemzeti légitársaság pénteki igazgatósági ülésén mozdították el. Úgy tudjuk, a cég átszervezésében és stabilizációjában érdemeket szerzett vezetőt az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) elnök-vezérigazgatója, Faragó Csaba határozott utasítására menesztette a Malév igazgatósága. A hírek szerint Antal Erzsébet utóda a cég eddigi vezérigazgató-helyettese, Váradi József lehet. MH-információ / Szakonyi Péter Lelassulhat, vagy meg is rekedhet a Malév stabilizációja és átalakítási programja: elmozdították ugyanis posztjáról a súlyos pénzügyi válsággal küszködő nemzeti légitársaság konszolidációjában vezető szerepet játszó vezérigazgatót. Antal Erzsébetet a Malév pénteki igazgatósági ülésén váltották le - a Magyar Hírlap értesülései szerint - Faragó Csabának, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatójának az utasítására. A most eltávolított vezérigazgató utóda minden valószínűség szerint helyettese - a Malévhez csak néhány hónapja érkezett - Váradi József lesz. Mint ismeretes, a súlyos anyagi gondokkal küszködő nemzeti légitársaság talpra állítására a kormányzat 23 milliárd forintot irányozott elő. Ebből hárommilliárd forintos tulajdonosi kölcsönt kapott, húszmilliárdot pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelként bocsát a Malév rendelkezésére. Ennek forrása az a 450 millió eurós - körülbelül 115 milliárd forint - kötvény, amelyet az MFB a közelmúltban bocsátott ki. Szó van további tőkeemelésről is - erről éppen a most elmozdított vezérigazgató nyilatkozott a tegnap megjelent Vasárnapi Híreknek amiről a kormány a közeljövőben határoz. Folytatás a 3. oldalon Antal Erzsébet. Irányításával elkezdődött a nemzeti légitársaság helyzetének stabilizálása Fotó: Sárközy György Kuncze: ennyi volt, elég volt, menniük kell Az SZDSZ régi-új elnöke felelőtlennek tartja a kormány politizálását, és korszakváltást szorgalmaz Ennyi volt, elég volt, menniük kell - elevenítette fel a régi jelszót Kuncze Gábor a Fidesz-kisgazda-kormányt bírálva. A nagy többséggel megválasztott elnök az SZDSZ rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén kijelentette: a kormány leváltása érdekében vállalni kell a kormányzati szerepet. A küldöttek megválasztották a tizenkét tagú ügyvivői testületet is, a legtöbb szavazatot Pető Iván kapta. Dzindzisz Magdalena A várakozásoknak megfelelően Kuncze Gábor országgyűlési képviselőt, az SZDSZ korábbi elnökét választotta a párt küldöttgyűlése elnökké vasárnap. Megválasztása után Kuncze Gábor kijelentette: ha kell, az SZDSZ vállalja a kormányzattal járó felelősséget annak érdekében, hogy leváltsák a jelenlegi kormányt. A küldöttek megválasztották az SZDSZ ügyvivői testületét is. A harminchárom jelölt közül a legtöbb szavazatot Pető Iván, volt pártelnök kapta. A testület budapesti tagjai Eörsi Mátyás, Horn Gábor, Magyar Bálint, Szent-Iványi István, Zwack Péter. A vidékiek közül Fodor Gábor, Gulyás József, Kis Zoltán, Kóródi Mária, Wekler Ferenc és az Új Generáció tagja, Gusztos Péter került be. Nem választották meg a testületbe Bauer Tamást, Mécs Imrét, Ónódy Tamást, Ungár Klárát, Dióssy Lászlót, Sértő- Radics Istvánt. Demszky Gábor nem vállalta a jelölést. Hack Péter is visszalépett a jelöléstől, és közleményében tudatta, nem indul a 2002-es választásokon sem. A rendkívüli küldöttgyűlésre azért került sor, mert három hete lemondott a párt elnöke, Demszky Gábor, majd ezt követően az ügyvivői testület is. A párt országos tanácsa két hete Kuncze Gábort választotta ügyvezető elnökké. Újra éled a régi jelszó: ennyi volt, elég volt, menniük kell - jelentette ki beszédében Kuncze Gábor a Fidesz-kisgazda-kormányt bírálva. A politikus úgy véli, a jelenlegi kormány felrúgta a közösen kialakított parlamenti szabályokat, képtelen elviselni a tőle független intézményeket és felelőtlenül politizál. Folytatás a 4., publicisztika a 7. oldalon Kunczénak gratulál Magyar Bálint. Az új elnök arra buzdította társait, hogy a csüggedés helyett legyenek „dühösek a Fidesz tevékenységének vizsgálatakor”. Balra mögöttük Pető Iván és Eörsi Mátyás Fotó: Isrközy György Budapest román időpontra vár Martonyi-levél a státustörvény megtárgyalásáról Román részről kissé megkésettnek, de jó jelnek értékelik Martonyi János levelét, amelyet a román külügyminiszternek küldött a státustörvény után kialakult helyzetről. Ebben Martonyi egyebek mellett megerősíti javaslatát a kisebbségi vegyes bizottság összehívására. MH-összeállítás Martonyi János levelét a múlt héten Budapesten adták át a román diplomácia képviselőjének. A külügyminiszter ebben diplomáciai források szerint megismétli: a státustörvény a szabad identitásválasztás elvén nyugszik, és nem ad területen kívüli jogokat a kedvezményezettnek. Azt is leszögezi, hogy a magyar diplomácia korában konzultált az érintettekkel a törvény tartalmáról, és abba román javaslatok is beépültek. Martonyi a levélben értetlenségét fejezi ki azon román reagálások miatt, amelyek a kétoldalú szerződések felfüggesztését javasolják, de megismétli javaslatát a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság összehívására (ezt Magyarország már fél éve javasolja). Folytatás a 3. oldalon « IUI AP VAD UIDl AD . Ä;j I WlflM^pl I MM 1% III |% LH I ,ele^:::ilE @1 liSHI www.magyarhirlap.hu MM IMM MM ^^M ^^M MM I^M ^^M MMH IHHI M^l ■ MHk IMHMMMÍ WM MMI MIM dioszegi@ringier.hu jaiiflHM 2001. július 2., hétfő 34. évfolyam, 152. szám KÖZÉLETI NAPILAP Fővárosi kiadás Bébiszitteripar: sok az illegális iroda Nyerészkedő feketecégek - Sokszor kihasználják a jelentkezők tájékozatlanságát Egyre több bébiszitter dolgozik Magyarországon és külföldön. Ez a piac a féllegális gazdaság jegyeit mutatja: öt közvetítőirodából négy feketén dolgozik. Sok fiatal nem kevés pénzt fizet a sikeres külföldi munkavállalás reményében, aztán csalódniuk kell. A hazai bébicsőszök közül egyre többen kínai csemetéket pesztrálnak. MH-információ Wild Mónika, Szilágyi Béla Újabban a fiatalok mellett nem kevés idős ember is szívesen szegődik el a nagyobb jövedelem reményében bébiszitternek. Legtöbben külföldön próbálkoznak, de mind többen gondolják úgy, hogy az itthoni lehetőségek is kecsegtetőek. Az elmúlt egy-két évben gombamód megszaporodtak a gyermekfelügyelő-képzéssel, -közvetítéssel foglalkozó cégek. Számukról azért nem lehet pontos adatokat tudni, mert a vállalkozások többsége illegálisan működik. - Minden öt közvetítőből négyet nem jegyeztek be a cégbíróságon - tájékoztat az egyik legismertebb, Pécsett tevékenykedő iroda igazgatója. Az A3 Group ügyvezetője, Csatai Péter elmondta, a feketézők hatalmas pénzeket „kaszálhatnak”, ugyanakkor óriási károkat okoznak a tisztességes vállalkozásoknak, rontják az országról alkotott képet. Fiatalok tucatjai előtt húzzák el a mézesmadzagot, akik súlyos tízezreket fizetnek a sikeres külföldi munkavállalás reményében, amiből aztán vagy nem lesz semmi, vagy óriási csalódás éri őket. Folytatás a 17. oldalon Negyvenegy magyar játékfilm kap támogatást a közalapítványtól Sem szakmailag, sem emberileg nem vállalhatták, hogy kevés produkciót támogassanak a rendelkezésre álló csekély keretből - Granasztói György, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) játékfilmes kuratóriumának elnöke ezzel magyarázta, hogy negyvenegy játékfimet támogatnak a 423 millió forintos keretből. A legnagyobb megítélt összeg 35 millió forint. MH-információ Gréczy Zsolt, Tölgyesi Gábor A Magyar Mozgókép Közalapítvány játékfilmes kuratóriuma befejezés előtt álló, már folyamatban lévő, illetve új produkciók beindítását próbálja segíteni az alapítványi pénzügyi támogatás megítélésével. A kuratórium - amelynek munkájában Árvai Jolán, Granasztói György, Köllő Miklós, Körösi Zoltán, Sándor Pál, Schulze Éva és Tolnai Ottó vett részt - 25 befejezés előtt álló produkció közül 11 támogatásáról döntött. Ezeket az alkotásokat összesen 180 millió forinttal segítik. Már folyamatban lévő, más forrásból finanszírozott filmek 36 pályázati anyagából nyolcat támogatnak, összesen 210 millió forintos értékben. A mozgókép közalapítványhoz 51 új produkció pályázata érkezett, ezek közül 22 összesen 33 millió forint támogatásban részesült. A közalapítvány mintegy tíz éve reálértékben nagyjából azonos összeget tud játékfilmek támogatására fordítani. Ez összesen három-négy film megfelelő finanszírozására elegendő. Granasztói György kuratóriumi elnök szerint azonban fel sem merült, hogy ebből a keretből valóban csak ennyi produkciónak adjanak pénzt. Számos alkotónak ugyanis a közalapítvány támogatása segít a további szponzorkeresésben. A mozgóképszakma idén többször kérte a kormányzat segítségét, hogy rendkívüli dotációt adjon a közalapítványnak. A kulturális tárca a támogatás feltételéül a filmfinanszírozás strukturális átalakítását jelölte meg. Erre a mostani kormányzati ciklus alatt valószínűleg már nem kerül sor. Egy-két kiemelt produkció kivételével több mint négy hónapja nem forog játékfilm Magyarországon. Mint ismeretes, a Hídember és a Bánk bán több százmilliós állami támogatást kapott. Utóbbi filmet - az eddigi gyakorlattól eltérően - száz százalékban a kultusztárca finanszírozza. A támogatott produkciók listája a 8. oldalon