Magyar Hírlap, 2001. november (34. évfolyam, 255-266. szám)
2001-11-02 / 255. szám
„A hír szent, a vélemény szabad’ Közéleti napilap Fővárosi kiadás 34. évfolyam, 255. számMagyar Hírlap 2001. november 2., péntek www.magyarhirlap.hu 28 oldal, 99 forint TUDOMÁNY 14-15. oldal A lépfene kiválóan alkalmas a pánikkeltésre BELFÖLD Kezdődhet a MiG-ek javítása Jövő októberig megjavítják a légierő 14 MiG-29- esét a szerdán aláírt szerződés alapján. Ez azt is jelenti, hogy pár hónapig nem lesz annyi gép, amennyi elegendő a hazai légtér biztonságos védelmére. Lapunk úgy tudja, már csak a Gripenekhez rendszeresített amerikai fegyverzet exportengedélye hiányzik az új vadászgépekre vonatkozó szerződés megkötéséhez. 5. oldal Péntekenként Teleszuper a Magyar Hírlapban: 32 oldalon 21 tévécsatorna programja, sztorik, sztárparádé, keresztrejtvény GAZDASÁG Nyitott kapuk a pályakezdőknek A jövőben csaknem másfél évig mérlegelhetnék a pályakezdők, hogy nyugdíjjárulékukat az állami vagy a vegyes finanszírozású rendszerben gyűjtsék-e. Ezen idő alatt akár mindkét rendszert kipróbálhatják büntetlenül. Az erről szóló indítványról a jövő héten szavaznak a parlamentben. 18. oldal Újabb elbocsátási hullám Világszerte jelentős veszteséget szenvednek el a nagy cégek a nemzetközi telekommunikációs iparág recessziója miatt. Szerdán három európai vállalat volt kénytelen veszteségeket és elbocsátásokat bejelenteni. 21. oldal KÜLFÖLD Blair megérti az izraelieket Saron izraeli kormányfő megalakította azt a küldöttséget, amelyik tárgyalhat a palesztinokkal. Blair brit kormányfő a közel-keleti békefolyamat felújítására próbálta rávenni a szemben álló feleket. Izrael újabb Hamasz-tagokat ölt meg. 4. oldal SPORT Nyomoznak a Cottbusnál A négy magyar futballistát is foglalkoztató Cottbus csapatánál vizsgálatot kezdett a német ügyészség. Feltételezések szerint visszaélések történtek a stadionbővítés és az átigazolások során. 26. oldal ||llllll[|||[||lll!llllllll|| »liíilii 9 770133 190053" 1111 11,111 Fénylő üzenet az élőktől Több mint ezer éve kezdeményezte Odilo clunyi apát, hogy a november 1-jei mindenszentek ünnepét, mikor az egyház megemlékezik a mennyország szentjeiről, kövesse másnap egy másik ünnep: emlékezzenek meg az összes többi halottról. Hívők és hitetlenek így teszünk ma is: halottainkra emlékezünk. A nap témája a 2. oldalon Fotó: czagány Balázs Folytatás a 6. oldalon A földhivatalok kérik húszmilliós munkadíjukat ✓ Újjáépített ingatlanokra jegyzik be az állam tulajdonát Mintegy ezer ingatlanra írják rá ezekben a napokban az állam jelzálogjogát az árvíz sújtotta Beregben. A munkát végző földhivatalok kifogásolják, hogy nem kapták meg 20 millió forintos szolgáltatási díjukat. A jogértelmezési vita egyelőre emiatt bontakozott ki, szakértők szerint azonban alkotmányossági aggályokat vet fel a helyreállítás teljes jogi szabályozása. Kulcsár Anna Az árvízi újjáépítéshez, helyreállításhoz március óta 8500 tulajdoni lapot és 2300 helyszínrajzot adott ki a vásárosnaményi és a fehérgyarmati körzeti földhivatal. A nyilvántartás szerint a hivatalok tetemes túlmunkát végeztek. Ennek ellenértékét nem követelik, több mint 20 millió forintos adatszolgáltatási díjukról azonban nem mondanak le. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) osztályvezetője, Latkóczy Olga kérdésünkre elmondta: a Szabolcs Megyei Földhivatal úgy ítéli meg, a törvény alapján megilleti a pénz. Kozári László ezredes, a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának hivatalvezetője lapunkat úgy tájékoztatta: a Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottság (HUB) megvizsgálta a finanszírozás lehetőségét. A jogosnak ítélt mintegy 10 millió forint átutalásáról az eljárások befejeztével fog intézkedni. Értesülésünk szerint jogértelmezési különbségről van szó. Az építkezéshez szükséges tulajdoni lapokat, helyszínrajzokat a Beregben nem maguk a tulajdonos magánszemélyek szerezték be, akiket a törvény adatszolgáltatási díj fizetésére kötelez. A földhivatalokat az önkormányzatok keresték meg, amelyek viszont ingyen juthatnak hozzá az adatokhoz. A földhivatal, mint megtudtuk, az adatkérésnek ezt a módját nem kifogásolja, csak nem ismeri el költségmentesnek. A számlát az államnak kellene állnia. A helyreállítás anyagi terheit az állam négy kormányhatározatban vállalta magára. Ezek - szemben a rendelettel - nem jogszabályok, hanem „az állami irányítás egyéb jogi eszközei”, amely csupán a kormány intézményeire, szervezeteire ró kötelezettséget. Kukoricapiaci káoszt okoz a kormánydöntés a felvásárlásról Csak egy szűk körön segíthet káosz uralja a kukoricapiacot: az export leállt, az uszályok, tehervagonok üresen állnak, mert nem szállítanak a termelők. Élő szerződéseket kuszált össze, ezért akár perek százait indíthatja el a kormány bejelentése: 18 ezer forintért felvásárolja a tengeri tonnáját. O. Horváth György Nemcsak a termelőket és a kereskedőket, de a tárcától származó nem hivatalos értesülések szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) apparátusát is váratlanul érte, hogy a kabinet tonnánként 18 ezer forintért - egyelőre ismeretlen mennyiségben - a kukorica felvásárlásába kezd. A keddi kormányülésen született döntést semmiféle előzetes háttérmunka nem előzte meg az FVM-ben, a részletekről máig sem döntött a tárca. Az FVM nem is készülhetett a felvásárlásra, ugyanis nincs rá pénze: az utóbbi hetekben az alma-, a szőlőbor, a tej- és a sertéságazat előre nem tervezett támogatására kifizetett összegek jóformán kimerítették az intervenciós kasszát. Folytatás a 18., publicisztika all. oldalon Jogellenes lenne a tavaszi ülésszak mellőzése Az ellenzék elutasítja Orbán Viktor felvetését Amit korábban parlamenti folyosói pletykákból már sejteni lehetett, az immár kormányfői megerősítést kapott. Orbán Viktor a Magyar Televíziónak adott interjújában a riporter kérdésére közölte: ha a T. Ház úgy döntene, tavasszal nem lesz parlamenti ülés, az a kormányprogram teljesítésének szempontjából már semmit sem befolyásolna. Lapunk utánajárt: az Országgyűlés nem dönthet így. A tavaszi ülésszak elmaradása ugyanis jogellenes lenne. MH-összeállítás Ha a Tisztelt Ház úgy döntene, hogy a következő évben a választásokig már nem lesz parlamenti ülés, a kormányprogram végrehajtása szempontjából ez már semmit sem befolyásol - mondta a kormányfő kedd este a Magyar Televízióban sugárzott interjúban. Elfogadhatatlannak nevezte a miniszterelnök felvetését Nagy Sándor. Az MSZP frakcióvezetője kiemelte: nem véletlenül tért ki a tavaszi ülésszak kérdésére a Szájer Józseffel folytatott hétfői négyszemközti megbeszélésen. A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője biztosította őt ennek szükségességéről. Nagy úgy fogalmazott: a parlamentnek nem a kormány akarata szerint kell működnie, hanem ellenőriznie kell annak tevékenységét. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója közölte: az őszi ülésszakon teljesülhetnek a jogalkotási programban foglaltak. A politikus szerint a tavaszi ülésszak kezdete attól függ, mikorra tűzi ki Mádl Ferenc köztársasági elnök a választásokat. - Megengedhetetlen, hogy fél évig ne ülésezzen a parlament, mert elmaradás van a jogalkotási tervben, de az uniós csatlakozási tárgyalások is megkívánják a munkát - jelentette ki lapunknak Szent-Iványi István. Folytatás az 5., álláspont all. oldalon Részletek a 22. oldalon Az új lakások hitelterhe öt százalék körül alakul Bankverseny az átárazásban is A bankok többsége az új lakásokra adott hitelek éves terhét 5 százalék közelébe nyomta le november elsejétől, holott az állami rendeletek 6 százalékot is megengednek. A legélesebb verseny a jelzálogbankot is elindító OTP Bank és a Postabank között bontakozott ki, mindketten évi 2,75 százalékos kamatot és 1,75 százalékos évi kezelési költséget hirdettek meg. Az új feltételek alapján havi 61 ezer forintba kerül egy 20 évre felvett 10 milliós összegű hitel törlesztése. Számítások szerint az új lakásokra felvehető kölcsön törlesztési feltételei már annyira kedvezőek lettek, hogy megéri nemcsak lakásfejlesztési, de befektetési céllal is eladósodni. Erre azonban csak az vállalkozhat, aki akkora szja-t fizet, hogy ki tudja használni a törlesztéshez kapcsolt megemelt adókedvezményt. A bankok abban is versengenek, hogy melyikük tudja a leggyorsabban átárazni a régi hiteleket. Az utolsó pillanatban ugyanis a kormány kiterjesztette a megemelt kedvezményeket a már folyósított kamattámogatásos kölcsönökre is.