Magyar Hírlap, 2001. november (34. évfolyam, 267-279. szám)

2001-11-16 / 267. szám

2001. november 16., péntek Körvonalazódik az ENSZ elképzelése az afganisztáni politikai vákuum megszüntetésére Omár mollá elveti az alkut, és tovább fenyeget Az ENSZ az iszlám államokkal közösen, az afganisztáni ellenzéki erők pedig a törzsi tanácsban, illetve az összevont nagytanácsban keresik a mind szélesebb alapokon nyugvó koalíció létrehozásának lehetősé­geit. A tálibok viszont nem kérnek a békéből. MH-összeállítás Az afganisztáni Északi Szövetség cáfolta ugyan, hogy katonai veze­tői átmeneti kormányt alakítottak volna, folyamatosan hangsúlyoz­zák: a kialakult állapot kizárólag csak a széles társadalmi alapokon nyugvó afgán kormány megala­kulásáig fog tartani. (Azaz, ez mégiscsak egyfajta kormányzó szerv.) A Mohammed Fahim Hán tábornok vezette északi tanács ezért arra kérte a nép küldötteit - köztük a pastu többség által la­kott dél- és kelet-afganisztáni tar­tományok vezetőit­­, hogy akár az ország területén, akár külföldön tartózkodnak, minél előbb indul­janak Kabulba az új kormány megalakítására. Francesc Vendrell, az ENSZ helyettes afganisztáni nagyköve­te hamarosan Kabulba kíván utazni, hogy az Északi Szövetség vezetőivel tárgyaljon, és meghív­ja őket az ENSZ-konferenciára az ország jövőjéről. A világszer­vezet fel kívánja újítani humani­tárius tevékenységét és szeptem­berben bezárt irodáját is újra megnyitná. A Reuters megje­gyezte, hogy ez még nem jelenti az Északi Szövetség hivatalos, kormányként való elismerését. Annak ugyanis vagy választások, vagy a Loja Jirga - Bölcsek Taná­csa - összehívása az előfeltétele. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a rendezés e módját hagyta jóvá, majd beleegyezett egy nemzetkö­zi biztonsági erő Afganisztánba vezénylésébe. Vendrell támoga­­tólag említette az elűzött 87 éves uralkodó, Zahir Sah szerepét az újjáépítésben. Közben a térség­ben tárgyal már az amerikai kü­lönmegbízott is. Lahdar Brahimi, a világszerve­zet Afganisztán-ügyekben illeté­kes megbízottjának rendezési terve szerint az első szakaszban az érintett afganisztáni felek ta­nácskoznának egymással az Isz­lám Konferencia Szervezetének (OIC) soros elnökségét betöltő Katarban, ahol az iszlám orszá­gok mellett az Egyesült Államok és Oroszország képviselői is részt vennének. Ezzel egy időben, a to­vábbi vérontás elkerülése végett a törzsi vezetők sorát, törzsi taná­csot küldenének Kandahárba, hogy tárgyaljon a tálib fővezérrel, Mohammed Omár mollával. A törzsfőnökök arra intették a tálibellenes Északi Szövetséget, hogy maradjon távol Kandahár­­tól. „Omár mollá kormányának vége. A régi törzsekkel akarjuk megoldani a problémát, a törzsi eljárások szerint, ahogyan a múlt­ban cselekedtük” - tudatták köz­leményükben. Azonban Omár mollá hamaro­san jelezte: harcosai inkább meg­halnak, mintsem részt vegyenek az új afgán nemzeti egységkor­mányban. Ezért erőiket átcsopor­tosítva folytatják a harcot. A BBC világszolgálatának - többszörös elektronikus áttételen keresztül - adott interjújában Omár mellá Amerika elpusztításával fenyege­tett. Szerinte a harcokban kétszáz amerikai katonával végeztek. Súlyos csapások tálib stratégiai célpontokra Az amerikai légierő tegnap ismét hevesen bombázta Kandahárt, a pastu lázadók tehát még messze nem uralják a várost. Az Északi Szövetség szerint a tálibok kiűzé­se csak idő kérdése. MH-összeállítás Az amerikai védelmi miniszté­rium bejelentette, hogy amerikai repülőgépek mind Kabul, mind Kandahár környékén az al-Keida állásait bombázták, valamint olyan épületeket, amelyben a tá­madás idején Oszama bin Laden terrorszervezetének, az al-Keidá­­nak tagjai tartózkodtak. Az egyik épület romba dőlt, az ott tartózko­dók életüket vesztették, de nem tudni, hogy köztük volt-e Bin La­den. Az amerikai légierő gépei mellett részt vett a légitámadás­ban a Központi Hírszerző Ügy­nökség (CIA) egy pilóta nélküli gépe is. Egyes források szerint Bin Laden megpróbál elmenekülni Pakisztánba, hogy onnan irányítsa harcosait. Rumsfeld amerikai vé­delmi miniszter azonban tegnap este kijelentette: akkor is megta­lálják Bin Ladent, ha elmenekül­ne Afganisztánból. Úgy hírlik, dezertáló tálibok lehetnek azok, akik amerikai kézre adják a szaú­­di milliomost. Kandahár teljesen a tálibok el­lenőrzése alatt áll, fegyvereseik járőröznek az utcákon - állította videotelefonon a katari televízió­nak Bakhit al-Rahman Zakri, a kandahári központi kórház igazga­tója. Beszámolója szerint az ame­rikai légierő több hullámban bom­bázta Kandahárt és környékét. A támadásoknak számos halálos áldozata és sebesültje van. Omár mollá, a tálibok legfőbb vezetője is Kandahárban tartóz­kodik, onnan vezényli csapatait - állította csütörtökön egy tálib szó­vivő az iszlám hírügynökségnek. Az Északi Szövetség ezzel szem­ben azt mondta: Kandahárban zűrzavar uralkodik, a tálib veze­tők elvesztették ellenőrzésüket a város felett. Pakisztán eközben jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre az afganisztáni határon - at­tól tartva, hogy a menekülő tálib harcosok benyomulnak területé­re. Torkham városában megnyi­tották az egy nappal korábban be­zárt határállomást a bizonytalan hadihelyzet miatt. Néhány órán belül 125, afgánokkal megrakott kisteherautó indult Afganisztán­ba, velük több törzsi vezető. Köz­ben brit újságírók arról számoltak be, hogy az al-Keida egyik lerom­bolt épületében nukleáris fegyve­rek előállításáról szóló kéziköny­veket találtak. Nagy lett a biológiai fegyverek vonzereje Még mindig kérdéses a nemzetközi összefogás A biológiai fegyverek vonzereje a potenciális alkalmazók között minden bizonnyal megerősödött az elmúlt hónapok lépfenés fertő­zései nyomán - állítja Tóth Tibor bécsi ENSZ-nagykövet. A magyar diplomata elnököl majd a bioló­­giaifegyver-tilalmi egyezmény fe­lülvizsgálatáról szóló, Genfiben hétfőn kezdődő konferencián. Bilkei-Gorzó Borbála Az amerikai lépfenés levelek nyo­mán kialakult „kaotikus” helyzet is mutatja, hogy Amerikának is - amely pedig a legfelkészültebb or­szág, mind a biovédelem, mind az egészségügy területén­­ komoly gondot okozott az anthrax megje­lenése. „Félő, hogy a tapasztalatok után mások is biológiai fegyverek­hez nyúlnak majd a jövőben” - vélekedett Tóth Tibor, a bécsi ma­gyar állandó ENSZ-képviselet ve­zetője. A háromhetes genfi konfe­rencia sikere azonban a történtek ellenére sem biztos, mivel az inci­densek óta eltelt idő kevés volt ah­hoz, hogy az új helyzetben kiala­kuljanak az országok saját, még­is kompromisszumos álláspontjai. „Szükségük van az országoknak gondolkodási időre, főként akkor, amikor még azt sem lehet tudni, hogy az elmúlt hónapok anthrax­­fertőzései mögött kik állnak való­jában” - mondta lapunk érdeklő­désére a nagykövet. Már most érezhető, hogy a bio­lógiai fegyverek ellenőrzésével kapcsolatban számos jelentős or­szág más megoldási mechanizmust lát elfogadhatónak. Idén júliusban már volt egy hasonló konferencia, ahol elsősorban az Egyesült Álla­mok nézete miatt nem sikerült egyezségre jutnia a 144 országot tömörítő szervezetnek. Most úgy tűnik, az európai or­szágok jelentős része egy átfogó, ambiciózus intézkedési csomagot kíván életbe léptetni, míg például Washington konkrét lépéseket, ám egy kevésbé átfogó csomagot javasol. Tóth szerint valamilyen egyez­ség mindenképpen kell, mivel a biotechnológia és a gyógyszer­­ipar fejlődésével a biofegyverként használható anyagok száma jelen­tősen emelkedik és, így a legális eladásuk, illetve megszerzésük esélye is nő. Újra a feketehimlő elleni oltásról tárgyalnak Nem zárható ki, hogy feketehimlő-vírusokat is felhasználhatnak támadá­saiknál a terroristák - állítják orosz szakértők. Oroszországban fontolgat­ják, hogy a veszélyeztetett csoportok körében felújítják a védőoltást. Arról is tárgyalnak, hogy gyermekkorban ismét általános legyen a vakcina beadá­sa. Ahhoz azonban újabb oltóanyagra lenne szükség, mivel a korábbi vak­cina a felnőttek oltásánál komoly mellékhatásokat okozhat. MTI A Shelter Now segélyszervezet négy német munkatársa (előtérben) Iszlámábádban csatlakozhatott a már ott lévő kollégákhoz Fotó: Reuters­­ Aziz Haidari F Schröder megmérettetése - Az ellenzék sem hisz a német koalíció mai szétesésében Gőzerővel győzködik a lázadozó honatyákat A szövetségi kormány fennmara­dása szempontjából sorsdöntőnek ígérkező bizalmi szavazás előtt a kisebbik német koalíciós párt ve­zetői még este is győzködték reni­tens képviselőiket, hogy sorakoz­zanak fel Gerhard Schröder kan­cellár mögött. A közel négyezer főnyi, az Amerika által kért alaku­lat külföldi - feltehetően afganisz­táni - bevetéséhez az alkotmány előírja a parlamenti jóváhagyást. Az ellenzék a bizalmi szavazáson nemmel, a bevetésre azonban igennel kíván szavazni. MH-összeállítás Claudia Roth, a Szövetség 90 -Zöldek társelnöke a berlini Ta­­geszeitungban óva intette képvi­selőtársait attól, hogy ellensza­vazatukkal veszélybe sodorják a szociáldemokratákkal fennálló koalíciót, mivel ilyen súlyú dön­tést csak a kongresszus hozhat. A Zöldek 47 parlamenti képviselő­je közül négyen szilárdan eltökél­ték, hogy nem szavazzák meg a Bundeswehr afganisztáni misz­­szióját és a javaslattal egybekap­csolt bizalmi indítványt sem. To­vábbi négy honatya még ingado­zik, hasonlóan az SPD két képvi­selőjéhez. A mára kitűzött bizal­mi szavazáson a kormánypárti frakciók összesen legföljebb hét ellenszavazatot engedhetnek meg maguknak. Az SPD vezetői szerdán értésre adták, hogy a bi­zalmi szavazáson elszenvedett vereség rendkívüli választások kiírását vonná maga után. A külügyi tárca államminiszte­re, Ludger Volmer azzal érvelt, hogy a Zöldek a Bundeswehr küldetése miatt nem buktathat­ják meg a koalíciót. Zöldpárti ve­zetőkhöz hasonlóan ő is utalt rá, hogy a sors furcsa fintora volna, ha a koalíció beleroppanna abba a katonai küldetésbe, amely ele­ve csak készenlétre vonatkozik akkor, amikor a hadjáratban vá­ratlan, döntőnek látszó fordulat következett be. Az ellenzéki uniópártok nem számolnak azzal, hogy a kancel­lár vereséget szenved. Mint Mi­chael Glos (CSU) elmondta, a koalíció „elhajló” tagjait hideg­vérrel zsarolják a kormányból. Az uniópártok közös frakció­­vezetője sem számít Schröder ve­reségére a bizalmi szavazáson. Friedrich Merz úgy vélte, hogy a szeptemberi választásokig a kor­mány sokkal nehezebb helyzet­ben lesz. Ha a szavazás kimenete­le mégis rendkívüli parlamenti választásokat tenne szükségessé, úgy az uniópártok azonnal meg­neveznék közös kancellárjelölt­jüket, tette hozzá. A Bild tegnapi értesülése szerint Angela Mer­kel, a nagyobbik uniópárt elnök­asszonya átengedné a kancellár­jelöltséget a nála talán nagyobb eséllyel versengő CDU-elnök­­nek, Edmund Stoibernek. KÜLFÖLD Kiszabadultak a nyugati túszok Kiszabadították a tálibok fogságá­ból azt a nyolc nyugati segélymun­kást - két amerikait, két ausztrált és négy németet -, akiket még hóna­pokkal ezelőtt fogtak el, s vádoltak meg hittérítéssel, közölte közép­európai idő szerint tegnap George W. Bush. Az amerikai elnök a Vla­gyimir Putyin tiszteletére adott va­csorát szakította félbe, hogy a hírt megossza a Crawfordban össze­gyűlt újságírókkal. Az elnök sok részletet nem árult el az akcióról, de annyit igen, hogy a helyszínen tartózkodó afgánok mozdították elő a helikopterrel érkező - és ugyanúgy, a kiszabadított túszok­kal együtt Pakisztánba távozó - amerikaiak küldetésének sikerét. Az elnök megerősítette: a hat nő és két férfi egészséges. A segélyszer­vezet önkénteseit 16 afgán munka­társukkal együtt még augusztus 5- én fogták el a tálibok azzal váddal, hogy keresztény hitre akarták térí­teni a helybeli muzulmánokat. A tálibok ugyanis korábban egy olyan törvényt hoztak, amelynek értel­mében halálbüntetést szabnak ki azokra, akik más vallásra térnek át és akik muzulmánokat áttéríteni próbálnak. Reuters Magyar Hírlap .

Next