Magyar Hírlap, 2001. november (34. évfolyam, 267-279. szám)
2001-11-16 / 267. szám
2001. november 16., péntek Körvonalazódik az ENSZ elképzelése az afganisztáni politikai vákuum megszüntetésére Omár mollá elveti az alkut, és tovább fenyeget Az ENSZ az iszlám államokkal közösen, az afganisztáni ellenzéki erők pedig a törzsi tanácsban, illetve az összevont nagytanácsban keresik a mind szélesebb alapokon nyugvó koalíció létrehozásának lehetőségeit. A tálibok viszont nem kérnek a békéből. MH-összeállítás Az afganisztáni Északi Szövetség cáfolta ugyan, hogy katonai vezetői átmeneti kormányt alakítottak volna, folyamatosan hangsúlyozzák: a kialakult állapot kizárólag csak a széles társadalmi alapokon nyugvó afgán kormány megalakulásáig fog tartani. (Azaz, ez mégiscsak egyfajta kormányzó szerv.) A Mohammed Fahim Hán tábornok vezette északi tanács ezért arra kérte a nép küldötteit - köztük a pastu többség által lakott dél- és kelet-afganisztáni tartományok vezetőit, hogy akár az ország területén, akár külföldön tartózkodnak, minél előbb induljanak Kabulba az új kormány megalakítására. Francesc Vendrell, az ENSZ helyettes afganisztáni nagykövete hamarosan Kabulba kíván utazni, hogy az Északi Szövetség vezetőivel tárgyaljon, és meghívja őket az ENSZ-konferenciára az ország jövőjéről. A világszervezet fel kívánja újítani humanitárius tevékenységét és szeptemberben bezárt irodáját is újra megnyitná. A Reuters megjegyezte, hogy ez még nem jelenti az Északi Szövetség hivatalos, kormányként való elismerését. Annak ugyanis vagy választások, vagy a Loja Jirga - Bölcsek Tanácsa - összehívása az előfeltétele. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is a rendezés e módját hagyta jóvá, majd beleegyezett egy nemzetközi biztonsági erő Afganisztánba vezénylésébe. Vendrell támogatólag említette az elűzött 87 éves uralkodó, Zahir Sah szerepét az újjáépítésben. Közben a térségben tárgyal már az amerikai különmegbízott is. Lahdar Brahimi, a világszervezet Afganisztán-ügyekben illetékes megbízottjának rendezési terve szerint az első szakaszban az érintett afganisztáni felek tanácskoznának egymással az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) soros elnökségét betöltő Katarban, ahol az iszlám országok mellett az Egyesült Államok és Oroszország képviselői is részt vennének. Ezzel egy időben, a további vérontás elkerülése végett a törzsi vezetők sorát, törzsi tanácsot küldenének Kandahárba, hogy tárgyaljon a tálib fővezérrel, Mohammed Omár mollával. A törzsfőnökök arra intették a tálibellenes Északi Szövetséget, hogy maradjon távol Kandahártól. „Omár mollá kormányának vége. A régi törzsekkel akarjuk megoldani a problémát, a törzsi eljárások szerint, ahogyan a múltban cselekedtük” - tudatták közleményükben. Azonban Omár mollá hamarosan jelezte: harcosai inkább meghalnak, mintsem részt vegyenek az új afgán nemzeti egységkormányban. Ezért erőiket átcsoportosítva folytatják a harcot. A BBC világszolgálatának - többszörös elektronikus áttételen keresztül - adott interjújában Omár mellá Amerika elpusztításával fenyegetett. Szerinte a harcokban kétszáz amerikai katonával végeztek. Súlyos csapások tálib stratégiai célpontokra Az amerikai légierő tegnap ismét hevesen bombázta Kandahárt, a pastu lázadók tehát még messze nem uralják a várost. Az Északi Szövetség szerint a tálibok kiűzése csak idő kérdése. MH-összeállítás Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy amerikai repülőgépek mind Kabul, mind Kandahár környékén az al-Keida állásait bombázták, valamint olyan épületeket, amelyben a támadás idején Oszama bin Laden terrorszervezetének, az al-Keidának tagjai tartózkodtak. Az egyik épület romba dőlt, az ott tartózkodók életüket vesztették, de nem tudni, hogy köztük volt-e Bin Laden. Az amerikai légierő gépei mellett részt vett a légitámadásban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egy pilóta nélküli gépe is. Egyes források szerint Bin Laden megpróbál elmenekülni Pakisztánba, hogy onnan irányítsa harcosait. Rumsfeld amerikai védelmi miniszter azonban tegnap este kijelentette: akkor is megtalálják Bin Ladent, ha elmenekülne Afganisztánból. Úgy hírlik, dezertáló tálibok lehetnek azok, akik amerikai kézre adják a szaúdi milliomost. Kandahár teljesen a tálibok ellenőrzése alatt áll, fegyvereseik járőröznek az utcákon - állította videotelefonon a katari televíziónak Bakhit al-Rahman Zakri, a kandahári központi kórház igazgatója. Beszámolója szerint az amerikai légierő több hullámban bombázta Kandahárt és környékét. A támadásoknak számos halálos áldozata és sebesültje van. Omár mollá, a tálibok legfőbb vezetője is Kandahárban tartózkodik, onnan vezényli csapatait - állította csütörtökön egy tálib szóvivő az iszlám hírügynökségnek. Az Északi Szövetség ezzel szemben azt mondta: Kandahárban zűrzavar uralkodik, a tálib vezetők elvesztették ellenőrzésüket a város felett. Pakisztán eközben jelentős csapatösszevonásokat hajtott végre az afganisztáni határon - attól tartva, hogy a menekülő tálib harcosok benyomulnak területére. Torkham városában megnyitották az egy nappal korábban bezárt határállomást a bizonytalan hadihelyzet miatt. Néhány órán belül 125, afgánokkal megrakott kisteherautó indult Afganisztánba, velük több törzsi vezető. Közben brit újságírók arról számoltak be, hogy az al-Keida egyik lerombolt épületében nukleáris fegyverek előállításáról szóló kézikönyveket találtak. Nagy lett a biológiai fegyverek vonzereje Még mindig kérdéses a nemzetközi összefogás A biológiai fegyverek vonzereje a potenciális alkalmazók között minden bizonnyal megerősödött az elmúlt hónapok lépfenés fertőzései nyomán - állítja Tóth Tibor bécsi ENSZ-nagykövet. A magyar diplomata elnököl majd a biológiaifegyver-tilalmi egyezmény felülvizsgálatáról szóló, Genfiben hétfőn kezdődő konferencián. Bilkei-Gorzó Borbála Az amerikai lépfenés levelek nyomán kialakult „kaotikus” helyzet is mutatja, hogy Amerikának is - amely pedig a legfelkészültebb ország, mind a biovédelem, mind az egészségügy területén komoly gondot okozott az anthrax megjelenése. „Félő, hogy a tapasztalatok után mások is biológiai fegyverekhez nyúlnak majd a jövőben” - vélekedett Tóth Tibor, a bécsi magyar állandó ENSZ-képviselet vezetője. A háromhetes genfi konferencia sikere azonban a történtek ellenére sem biztos, mivel az incidensek óta eltelt idő kevés volt ahhoz, hogy az új helyzetben kialakuljanak az országok saját, mégis kompromisszumos álláspontjai. „Szükségük van az országoknak gondolkodási időre, főként akkor, amikor még azt sem lehet tudni, hogy az elmúlt hónapok anthraxfertőzései mögött kik állnak valójában” - mondta lapunk érdeklődésére a nagykövet. Már most érezhető, hogy a biológiai fegyverek ellenőrzésével kapcsolatban számos jelentős ország más megoldási mechanizmust lát elfogadhatónak. Idén júliusban már volt egy hasonló konferencia, ahol elsősorban az Egyesült Államok nézete miatt nem sikerült egyezségre jutnia a 144 országot tömörítő szervezetnek. Most úgy tűnik, az európai országok jelentős része egy átfogó, ambiciózus intézkedési csomagot kíván életbe léptetni, míg például Washington konkrét lépéseket, ám egy kevésbé átfogó csomagot javasol. Tóth szerint valamilyen egyezség mindenképpen kell, mivel a biotechnológia és a gyógyszeripar fejlődésével a biofegyverként használható anyagok száma jelentősen emelkedik és, így a legális eladásuk, illetve megszerzésük esélye is nő. Újra a feketehimlő elleni oltásról tárgyalnak Nem zárható ki, hogy feketehimlő-vírusokat is felhasználhatnak támadásaiknál a terroristák - állítják orosz szakértők. Oroszországban fontolgatják, hogy a veszélyeztetett csoportok körében felújítják a védőoltást. Arról is tárgyalnak, hogy gyermekkorban ismét általános legyen a vakcina beadása. Ahhoz azonban újabb oltóanyagra lenne szükség, mivel a korábbi vakcina a felnőttek oltásánál komoly mellékhatásokat okozhat. MTI A Shelter Now segélyszervezet négy német munkatársa (előtérben) Iszlámábádban csatlakozhatott a már ott lévő kollégákhoz Fotó: Reuters Aziz Haidari F Schröder megmérettetése - Az ellenzék sem hisz a német koalíció mai szétesésében Gőzerővel győzködik a lázadozó honatyákat A szövetségi kormány fennmaradása szempontjából sorsdöntőnek ígérkező bizalmi szavazás előtt a kisebbik német koalíciós párt vezetői még este is győzködték renitens képviselőiket, hogy sorakozzanak fel Gerhard Schröder kancellár mögött. A közel négyezer főnyi, az Amerika által kért alakulat külföldi - feltehetően afganisztáni - bevetéséhez az alkotmány előírja a parlamenti jóváhagyást. Az ellenzék a bizalmi szavazáson nemmel, a bevetésre azonban igennel kíván szavazni. MH-összeállítás Claudia Roth, a Szövetség 90 -Zöldek társelnöke a berlini Tageszeitungban óva intette képviselőtársait attól, hogy ellenszavazatukkal veszélybe sodorják a szociáldemokratákkal fennálló koalíciót, mivel ilyen súlyú döntést csak a kongresszus hozhat. A Zöldek 47 parlamenti képviselője közül négyen szilárdan eltökélték, hogy nem szavazzák meg a Bundeswehr afganisztáni miszszióját és a javaslattal egybekapcsolt bizalmi indítványt sem. További négy honatya még ingadozik, hasonlóan az SPD két képviselőjéhez. A mára kitűzött bizalmi szavazáson a kormánypárti frakciók összesen legföljebb hét ellenszavazatot engedhetnek meg maguknak. Az SPD vezetői szerdán értésre adták, hogy a bizalmi szavazáson elszenvedett vereség rendkívüli választások kiírását vonná maga után. A külügyi tárca államminisztere, Ludger Volmer azzal érvelt, hogy a Zöldek a Bundeswehr küldetése miatt nem buktathatják meg a koalíciót. Zöldpárti vezetőkhöz hasonlóan ő is utalt rá, hogy a sors furcsa fintora volna, ha a koalíció beleroppanna abba a katonai küldetésbe, amely eleve csak készenlétre vonatkozik akkor, amikor a hadjáratban váratlan, döntőnek látszó fordulat következett be. Az ellenzéki uniópártok nem számolnak azzal, hogy a kancellár vereséget szenved. Mint Michael Glos (CSU) elmondta, a koalíció „elhajló” tagjait hidegvérrel zsarolják a kormányból. Az uniópártok közös frakcióvezetője sem számít Schröder vereségére a bizalmi szavazáson. Friedrich Merz úgy vélte, hogy a szeptemberi választásokig a kormány sokkal nehezebb helyzetben lesz. Ha a szavazás kimenetele mégis rendkívüli parlamenti választásokat tenne szükségessé, úgy az uniópártok azonnal megneveznék közös kancellárjelöltjüket, tette hozzá. A Bild tegnapi értesülése szerint Angela Merkel, a nagyobbik uniópárt elnökasszonya átengedné a kancellárjelöltséget a nála talán nagyobb eséllyel versengő CDU-elnöknek, Edmund Stoibernek. KÜLFÖLD Kiszabadultak a nyugati túszok Kiszabadították a tálibok fogságából azt a nyolc nyugati segélymunkást - két amerikait, két ausztrált és négy németet -, akiket még hónapokkal ezelőtt fogtak el, s vádoltak meg hittérítéssel, közölte középeurópai idő szerint tegnap George W. Bush. Az amerikai elnök a Vlagyimir Putyin tiszteletére adott vacsorát szakította félbe, hogy a hírt megossza a Crawfordban összegyűlt újságírókkal. Az elnök sok részletet nem árult el az akcióról, de annyit igen, hogy a helyszínen tartózkodó afgánok mozdították elő a helikopterrel érkező - és ugyanúgy, a kiszabadított túszokkal együtt Pakisztánba távozó - amerikaiak küldetésének sikerét. Az elnök megerősítette: a hat nő és két férfi egészséges. A segélyszervezet önkénteseit 16 afgán munkatársukkal együtt még augusztus 5- én fogták el a tálibok azzal váddal, hogy keresztény hitre akarták téríteni a helybeli muzulmánokat. A tálibok ugyanis korábban egy olyan törvényt hoztak, amelynek értelmében halálbüntetést szabnak ki azokra, akik más vallásra térnek át és akik muzulmánokat áttéríteni próbálnak. Reuters Magyar Hírlap .