Magyar Hírlap, 2002. február (35. évfolyam, 39-50. szám)
2002-02-15 / 39. szám
„A hír szent, a vélemény szabad Közéleti napilap Országos kiadás 2002. február 15., péntek 35. évfolyam, 39. számMagyar Hírlap www.magyarhirlap.hu Rádió a MIÉP hullámhosszán TUDOMÁNY 24. oldal Bohr titokban maradt levele Heisenberghez 28 oldal, 99 forint A BUX-index változása a héten | 8100| Újra 8000 felett A cégek jó eredményeit látva szárnyalt a tőzsde 23. oldal Időnként már a tulajdonos is sértőnek érzi a hangnemet A nap témája, 2. oldal A kormány népszerű asszonya A kabinetet értékelő sorozatunkban Dávid Ibolya igazságügy-miniszter 14-15. oldal Péntekenként Teleszuper a Magyar Hírlapban: 32 oldalon 21 tévécsatorna programja, sztorik, sztárparádé, keresztrejtvény GAZDASÁG Tartós forinterősödéssel számolnak A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tegnapi rendezvényén kijelentette: évi 3-5 százalékos forinterősödésre lehet számítani az elkövetkező 4-5 évben. Arról is szólt, hogy 2003-ban és 2004-ben drasztikus adókulcs- és járulékcsökkentést tervez a kabinet, az egészségügyi hozzájáruláshoz viszont jó ideig még nem lehet hozzányúlni. 17. oldal KÜLFÖLD Bush telefonon gratulált Orbánnak Jeszenszky Géza lapunknak elismerte, hogy az amerikai-magyar viszonyt a vadászrepülőgépbeszerzés és a szeptember 11-e utáni érzékeny időszakban tett néhány MIÉP-nyilatkozat megterhelte, de a nagykövet szerint ez már a múlté. Ezt bizonyítja Bush elnök tegnapi telefonhívása is, amelynek során nagyra értékelte a terrorizmus ellen tett magyar erőfeszítéseket, s gratulált Orbán Viktornak díszdoktorrá avatásához. 4. oldal SPORT Meghalt Hidegkúti Nándor Nem sokkal a nyolcvanadik születésnapja előtt meghalt Hidegkúti Nándor, az ötvenes évek labdarúgó aranycsapatának legendás középcsatára. Tagja volt az olimpiai bajnok és a vb-ezüstérmes válogatottnak, az MTK-val háromszor nyert bajnokságot, edzőként bajnoki címek és KEK-győzelem fűződik a nevéhez. 27. oldal BELFÖLD Vagyonnyilatkozatok II-től Rá-ig Ebben a parlamenti ciklusban utoljára nyújtották be az 1998 májusában megválasztott képviselők vagyonnyilatkozatukat. Lapunk ábécérendben, kivonatosan közli a honatyák bevallását. 9. oldal Sokan küzdenek szexuális bajokkal Egy múlt hónapban végzett kutatás szerint a magyar férfiak 47, a nők 52 százaléka küzd valamilyen szexuális problémával. A férfiak legáltalánosabb panasza a merevedési zavar, a nők jelentős része pedig kielégítetlen marad. A szexuálpszichológus szerint ezek vitathatatlanul összefüggenek a felgyorsult élettempóval, de sok mindenen változtathatna a kifinomult, nem pusztán a közösülésen alapuló szexualitás. 7. oldal VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Budapest D-Magyaro. Ny-Magyaro. K-Magyaro. napos kissé felhős kissé felhős napos 8° 7° 8° 6° 9 770237 380053" 02039 Százharminc épületet azonnal be kellene zárni, és újakat építeni helyettük Lerobbant falusi iskolák Mintegy 130, főként kistelepülésen működő iskolát azonnal be kellene zárni, miután az épületek olyan rossz állapotban vannak, hogy már felújítani sem érdemes azokat - derül ki az oktatási tárca felméréséből. Becslések szerint új iskolák építésére a jövőben 50-60 milliárd forintot szükséges fordítani, miközben 2003-ig az összes iskolát a XXI. századi szintre kellene hozniuk az önkormányzatoknak, amelyeknek néha a fenntartás is gondot okoz. Joób Sándor A Magyarországon működő 13 868 oktatási célú építmény - óvoda, általános iskola, szakiskola, gimnázium, kollégium - közül 848 felújításra szorul, mintegy 130 pedig olyan rossz állapotban van, hogy már renoválni sem érdemes - derül ki az Oktatási Minisztérium (OM) által készített felmérésből. A 130 „reménytelen esettel” kapcsolatban Környei László, a közoktatásért felelős helyettes államtitkár nemrégiben egy minőségbiztosítási konferencián úgy fogalmazott, ezeket „azonnal ki kellene vonni a működésből”. A legnagyobb részt kistelepüléseken lévő iskolák ugyanakkor még használhatók, sőt oktatnak is azokban, de már nem felelnek meg az Oktatási Minisztérium által kiadott épületszabványoknak. Helyettük mindenképpen új épületeket kell emelni, amihez becslések szerint 50-60 milliárd forintra lesz szükség. Folytatás a 6. oldalon Merész álmok, rideg valóság az egészségügyben A tavalyinál 20 milliárddal kisebb az ágazat idei büdzséje MH-információ Az egészségügy konszolidációs programjával a kormány megmutatta, hogyan kell nagyot álmodni: 2003-tól 607 milliárd forint többletforrást ígért az egészségügynek. Ha a szándék megvalósulna, az az egészségügyi kiadások reálértéke és az ágazat GDP-részesedése szempontjából is nagy előrelépést jelentene. Különösen az idei, igencsak sötétnek ígérkező esztendőhöz képest, merthogy a távlati tervek készítése mellett a jelenlegi kormány” elfelejtett” gondoskodni az egészségügy ez évi működési feltételeiről. Lapunk számításai szerint az idei költségvetésben 20 milliárd forinttal kevesebb pénz van, mint amit tavaly gyógyításra költöttek, és ha ezt az összeget nem emelik, nem nőhetnek, hanem 3,3 százalékkal még csökkennek is az egészségügy kiadásai. Részletek a 6. oldalon Az államháztartás (költségvetés és társadalombiztosítás) egészségügyi kiadásai Kényszerhelyzetet teremtett évadtervével a Nemzeti Színház MH-információ A Nemzeti Színház tavaszra meghirdetett műsorterve kényszerhelyzetbe hozott több budapesti teátrumot. Problémát jelent ugyanis, hogy néhány, a Nemzeti Színházban játszó művész esetében szinte lehetetlen egyeztetni Az ember tragédiájában és A viharban vállalt szereplésüket a saját színházaikban esedékes fellépéseikkel. Konkrét ütközés mutatkozik a Nemzeti áprilisra tervezett, valamint az Új Színház, a Vígszínház, a Katona József Színház, illetve a Budapesti Kamaraszínház ugyanerre a hónapra tervezett programja között. Ezért elképzelhető, esetleg a Nemzeti is kénytelen lesz módosítani a műsortervét, annak ellenére, hogy a meghirdetett előadásokra már a jegyek jelentős részét eladta. Részletek a 13. oldalon Az EU vészesen szűkre szabja az agrárkvótákat A Brüsszeltől kapott agrártámogatási ajánlatból eddig a közvetlen támogatási szint 25 százalékos mértékét elemezték és támadták szakértők. A lapunk birtokába jutott táblázatból viszont az tűnik ki: akár egyes agrárágazatok sorsa is bizonytalanná válhat, ha a brüsszeli ajánlat valóra válik. Ugyanakkor sokszor túlzók a magyar támogatási igények. O. Horváth György A támogatások összmennyisége önmagában még nem ad eligazítást arról, hogy az unió előirányzott támogatásai milyen sorsot szabnak egy-egy magyar mezőgazdasági, élelmiszer-ipari alágazatnak. A táblázatból viszont kiderül, hogy például a tejtermelést igencsak kordában tartaná a közösség. Magyarország 2,6 milliárd literes évenkénti termelési kvótát igényelt, az EU csak 1,6 milliárdot adna. Ennek elfogadása viszont azt jelentené, hogy az ország a tejfogyasztás növekedése miatt néhány éven belül nettó tejimportőrré válna. (Ezt a problémát a görögök és olaszok napjainkban is nehezen élik meg.) Vagyis hiába tudna az ország önellátó, sőt exportőr lenni tejből, az EU-val kötendő csatlakozási dokumentum ezt nem tenné lehetővé. Az unió viszonylag elfogadható mértékben limitálná ugyanakkor a szántóföldi bázisterületet. Az is igaz viszont, hogy az EU az utóbbi gyenge évek átlagtermését vette alapul a támogatás kiszámításához szükséges hozamoknál, míg Magyarország ennél 25 százalékkal nagyobbat igényelt. Ami természetes, mivel ezt az átlagtermést, teljesítményt egyszer már elérte a magyar mezőgazdaság. Folytatás a 17. oldalon Külföldi szálon folytatják a Seuso-nyomozást A Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság rövidesen hivatalosan is kezdeményezi: tanúként hallgathassák ki azokat a külföldi műkereskedőket, akik két évtizeddel ezelőtt az elsők között kapcsolódtak be a felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincsek legális értékesítésébe. Rajtuk keresztül remélnek eljutni azokhoz a magyarországi személyekhez, akik közreműködtek a Balaton közelében véletlenül megtalált római-kori ezüstedények kicsempészésben, s tudhatnak a páratlan lelet megtalálója, Sümegh József meggyilkolásáról. MH-információ / Gaál Zoltán Még legalább egy évig tartó nyomozást tart szükségesnek a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága a Balaton környékén több mint húsz évvel ezelőtt talált és ismeretlen körülmények között külföldre került, felbecsülhetetlen értékű Seuso-kincsek ügyében. A nyomozók úgy vélik, a páratlan leletegyüttes csaknem két tucat darabját a mai napig hazai gyűjtők rejtegetik. Folytatás a 7. oldalon Az ingatlanszakmát kiemelten ellenőrzi az idén az APEH Az ingatlanberuházókat - forgalmazókat és hasznosítókat ellenőrzi kiemelten az idén az APEH - értesült a Magyar Hírlap. Fókuszba kerülnek a tőkejövedelmek, valamint a kis- és középvállalkozóknak juttatott beruházási adókedvezmények. MH-információk Nagy Ildikó A külön adózó jövedelmek (amelyek nagy része valójában tőkejövedelem) vizsgálata kerül fókuszba - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Ferenczy Judit, az adóhivatal főosztályvezetője. Minden évben kiválasztanak egy azonos tevékenységi körbe tartozó vállalkozói csoportot. Míg tavaly a malomipar és az utazásszervezők kerültek előtérbe, addig idén az ingatlanberuházók - forgalmazók és hasznosítók. A társasági adó utóellenőrzésénél ebben az évben kiemelt, ugyanakkor nem könnyű feladat lesz a kis- és középvállalkozók által igénybe vett beruházási adókedvezmények vizsgálata. A törvény értelmezése során ugyanis számtalan szubjektív elem érvényesülhet. Nehéz döntés előtt áll a revizor, amikor meg kell majd határoznia, mi számít a tevékenységgel szorosan összefüggő beruházásnak. Mint Ferenczy Judit elmondta, az adózók érdeklődő kérdéseinek zöme is ezt firtatja. Folytatás a 18. oldalon