Magyar Hírlap, 2002. május (35. évfolyam, 101-113. szám)

2002-05-02 / 101. szám

2002. május 2., csütörtök KÜLFÖLD Közös amerikai-szaúdi fellépés a közel-keleti béke érdekében Arafat szabadon mozoghat Miközben csillapodott a feszültség Arafat főhadiszállása körül és Betle­hemben, Izrael mégis visszautasította a dzseníni harcok ENSZ-kivizsgálá­­sát. A gázai övezetben kitört incidens újabb halálos áldozatokat követelt. MH-összeállítás Miután megállapodás született ar­ról, hogy hat, Jasszer Arafat főha­diszállásán megbújt palesztin szél­sőségest átszállítanak a Jordán nyugati partján lévő egyik börtön­be, elhárult az utolsó akadály is az elől hogy a Jasszer Arafat főhadi­szállása körüli zárlatot Izrael feloldja. Arafat egyik tanácsadója a m­egállapodásról beszámolva el­mondta: az izraeli tankok azzal a feltétellel távoztak a palesztin ve­zető ramallahi főhadiszállásától, hogy a hat, Izrael által körözött palesztin elindul Jerikóba. Közü­lük négyet az izraeli turisztikai mi­niszter meggyilkolása miatt már korábban elítélt a palesztin igaz­ságszolgáltatás. Az ötödik egy szélsőséges, a merényletet magára vállaló szervezet vezetője, a hato­dikat az iráni fegyvercsempészet­tel hozzák összefüggésbe. A fog­lyok elszállítása brit és amerikai felügyelet mellett tegnap este be is következett, jelentette a Reuters. Izraeli források már korábban megígérték, hogy a palesztin ve­zető szerda éjfélre visszanyerheti mozgási szabadságát. Folytatódtak az izraeli és a pa­lesztin küldöttség tárgyalásai a betlehemi Születés templomában és körülötte kialakult helyzet megoldásáról. A palesztin kül­döttség sürgette, hogy az izraeliek tegyék lehetővé a bejutást a temp­lomba és a személyes találkozót a benn tartózkodó személyekkel. Tegnap két sebesült, köztük egy rendőr elhagyhatta a templomot, kedden mintegy harminc személy távozhatott szabadon a biztonsági ellenőrzés után. Mintegy 180 pa­lesztin tartózkodik a keresztény­ség betlehemi szent helyén április eleje óta, közöttük negyven fegy­veres, akiket az izraeli hatóságok keresnek. Az Egyesült Államok diplomá­ciája egyetért a szaúdi stratégiai el­képzelésekkel a válság megoldásá­ra - ezt Trent Lott republikánus szenátor közölte tegnap. Abdullah szaúdi koronaherceg és George Bush elnök találkozóján elhatá­rozták, hogy nyomást gyakorolnak az izraeli, illetve a palesztin legfel­sőbb vezetésre a béke érdekében. Tizenegy hónapos áldozata is van annak a szerda reggeli össze­tűzésnek, amely Rafahban tört ki a Gázai övezet egyik menekülttá­boránál. Egy izraeli tank egy csa­ládi házat vett tűz alá, a gyerme­ken kívül legalább még egy palesz­tin meghalt. Ugyanitt később újabb tűzpárbaj volt a szemben álló felek között. Az izraeli hadse­reg tagadja, hogy ők okozták vol­na a gyermek halálát. Patthelyzet a dzseníni vizsgálat ügyében MH-Tel-Aviv Eilat-Schőner Zsuzsa Az izraeli biztonsági-politikai ka­binet kedden úgy döntött, hogy a jelenlegi feltételek nem teszik le­hetővé a dzseníni menekülttábor­ban történtek kivizsgálására kije­lölt ENSZ-bizottság fogadását. A bizottság tagjai Genfben várnak Kofi Annan ENSZ-főtitkár eliga­zítására, vajon feloszlatja-e a bi­zottságot, vagy pedig munkájukat Genfben kezdik el. Izrael attól tart, hogy amennyiben Annan feloszlatja a bizottságot, annak a következménye egy szélesebb mandátumú nemzetközi vizsgáló­­bizottság kinevezése lesz a Bizton­sági Tanács által, Izrael megkér­dezése nélkül. Erre vonatkozó ja­vaslatot már bizonyos arab orszá­gok benyújtottak a BT-nek. Izrael azt reméli, hogy az USA megvé­tózna egy ilyen döntést, mivel Iz­rael beleegyezett az Arafat körüli blokád feloszlatásába. Kofi An­nan ENSZ-főtitkár kedden beje­lentette a BT-nek, hogy szándéká­ban áll feloszlatni a vizsgálócso­portot Izrael kooperációja híján, de a feloszlatásra egyelőre még nem került sor. A főtitkár most a Biztonsági Tanácstól vár döntést. Le Pen keresztapának nevezte Chiracot Keményen elhatárolódott a katolikus egyház a szélsőjobbtól Tetőpontjára hágott tegnap a francia elnökválasztási kampány, amikor mind a jelenlegi elnök, Jacques Chirac, mind a meglepe­tésre a második fordulóba került szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen hívei tömeggyűléseken vet­tek részt. Le Pen ellen legalább egymillió embert sikerült mozgó­sítani. MH-összeállítás A bevándorlás- és Európa-elle­­nes Le Pen éles kirohanást tett, amikor az elnököt egy korrupt politikai rendszer keresztapjának nevezte. Vidékről buszokkal ér­keztek hívei a fővárosi megmoz­dulásra, ahol az elnökjelölt kije­lentette: nem ő, hanem Chirac hoz szégyent az országra a kül­föld előtt. Ellenfelét a bizonyta­lanság és a csalás jelöltjeként bé­lyegezte meg, olyan klánok fő­nökének, akik kivéreztetik az or­szágot. A 73 éves politikus, a Nemzeti Front elnöke 17 százalékot ért el az elnökválasztás első fordulójá­ban, kiejtve ezzel a szocialista mi­niszterelnököt, de a második for­dulóban nem adnak esélyt neki a közvélemény-kutatók, mert az elnök mögött zárkózott fel a vesz­tes baloldal is. Ígéreteiben Le Pen újra kitért a bevándorlás leál­lítására, az európai uniós kötele­zettségek felmondására, és még a csalódott baloldali szavazókat is megpróbálta maga mellé állítani, mondván, ne hagyják magukat megtéveszteni. A nacionalista és keresztény ideológia jelszavait is sűrűn han­goztatta, különösen mivel a párt­elnök megkoszorúzta Jeanne d’Arc szobrát is. A Nemzeti Front szerint 120 ezer embert si­került mozgósítaniuk, de a ren­dőrségnek a Reuters által idézett adatai aszerint a valós szám in­kább tízezer körül járt. A francia katolikus egyház a politikától való tartózkodás írat­lan szabályával dacolva teljes sú­lyával fordult szembe a szélső­­jobboldal elnökjelöltjével, Jean- Marie Le Pennel. A liberális ke­resztény szellemiségű La Croix keddi száma Az egyház elutasítja a Nemzeti Frontot címmel jelent meg. A lap tudósítása szerint a Le Pen elleni mozgósítás a fran­cia katolikus egyház teljes háló­zatára kiterjed. A La Croix-ban idézett főpapok, szervezetek és mozgalmak közös álláspontja szerint a „kirekesztés, az erő­szak, az idegengyűlölet és az in­tolerancia ideológiáját valló” FN programja „összeegyeztethetet­len az evangéliumi üzenettel”. A francia katolikus egyház ha­gyományosan elutasítja a szélső­­jobboldali párt teljes világszem­léletét. Chirac tegnap az elnöki palota előtt beszélve azt emelte ki, hogy ez a nap a baráti eszmék és a ven­déglátás hagyományát élteti, ezért különösen alkalmas az egymás iránti tisztelet hangsúlyo­zására. Erre van a legnagyobb szükség ma Franciaországban - mondta az elnök. Számos ellentüntés, a szélső­jobbal szemben fellépő megmoz­dulás volt tegnap Franciaország­­szerte, a Reuters szerint több mint egymilliónyi résztvevővel. A párizsi esti megmozdulásról lapzártakor még nem érkeztek adatok, de délután már 200 ezer ember gyülekezett a Place de la Republique-en. Az eddigi legna­gyobb Le Pen-ellenes gyűlések rekordja 350 ezer résztvevő volt. Grenoble, Bordeaux és Lyon vá­rosokban tegnap rendre legalább ötvenezren voltak az utcán. A biztonsági készenlét minden­hol példátlan volt, de eddig ko­molyabb rendbontásról nem ér­kezett jelentés. Jurofis? Le Pen a párizsi operánál tartott beszédében a baloldaliakat is saját táborába hívta Fotó: Reuters - Charles Platiau Musarraf győzelemre áll Dzsamat párt egyik vezetője úgy tudja, hogy a közalkalmazottak­nak kötelező volt részt venni a népszavazáson, de így is csak 7-8 százalékos részvételt valószínűsí­tett. A Benazir Bhutto-féle Pakisz­táni Néppárt egyik vezetője pedig azt kifogásolta, hogy nem voltak választói listák a szavazókörök­ben, szerinte is alacsony részvétel volt, és az emberek többsége ezzel elutasította Musarraf politikáját. Több mint 60 millió választópol­gár szavazhatott a 87 474 szavazó­körben. Az utolsó parlamenti vá­lasztásokon 1997-ben a részvétel mindössze 36 százalékos volt. A legtöbb Musarraf ellen leadott szavazat az Afganisztánnal határos területekről érkezett, mert a he­lyiek nem támogatják Musarraf Amerika-barát és tálibellenes pál­­fordulását. Ha megerősítik az ered­ményt, a népszavazással Musarraf a harmadik ilyen módon hatalom­ra jutott vagy hatalomban tartott katonai vezetője lesz az országnak. A pakisztáni államfő mandátumá­nak meghosszabbításáról tartott keddi népszavazáson a leadott voksok mintegy 98 százaléka Per­vez Musarrafot támogatja. Az el­lenzék és független csoportok azonban színjátékként jellemzik a népszavazást. MH-összeállítás Bár a hivatalos végeredmény még várat magára, az állami hírközlő szervek 98 százalékos támogató szavazatarányt jelentettek az elő­zetes adatok szerint, 36,5 millió szavazat összeszámlálása után. Elemzők a dpa szerint meglepő­nek tartják az 58 százalékos hiva­talos részvételi arányt, hiszen az ország 54 éves független történel­mének több mint felét katonai diktatúrában élte meg. A lényegében törvényen kívüli ellenzék súlyos kifogásokat fogal­mazott meg az eredménnyel kap­csolatban. Az ellenzékiek egysé­gesen a népszavazás bojkottjára szólítottak fel, és most színpadi bo­hózatnak minősítették az eljárást, mondván, a részvétel legfeljebb nyolcszázalékos lehetett. Pakisz­tán Független Emberjogi Bizottsá­gának (HRCP) elnöke, Afrasziab Kattak szerint a legkomolyabb fé­lelmeiket is felülmúlták a választá­si eljárás szabálytalanságai. Szerin­te az önkéntes részvétel nagyon alacsony volt, és sok ember több­ször is szavazott. A vallási iszlám PAKISZTÁNI NÉPSZAVAZÁS A kedden Pakisztánban megtartott népszavazáson, amelyen Pervez Musarraf, a katonai puccsal hatalomra került elnök újabb ötéves mandátumot kért a válsztóktól, alig szavaztak néhány százaléknyiak hatalmának fenntartása ellen Előzetes eredmények 36,5 millió szavazat megszünt­­ása után REUTERS : Bombák Karacsiban Tegnap két ízben is bomba robbant Karacsiban, tizenhat embert megsebesítve. Az egyik bomba egy út menti ivónál robbant, tizenkét em­ber sérülését okozva, a másik a város keleti, üzleti negyedé­ben okozott négy embernek súlyos sérüléseket. Bár a rendőrség szerint terrorcse­lekmény történt, senki nem vállalta a merényletért a fele­lősséget. Egy regionális, in­diai bevándorlókat képviselő muzulmán párt mára hirde­tett általános sztrájkot. Intés Le Pen sikere után az angol választóknak Ma helyhatósági választásokat tartanak Angliában. Ugyan a bű­nözés, különösen az antiszociális fiatalok problémája volt a fő kampánytéma, a finisben a szél­sőjobb előretörésének megaka­dályozására koncentráltak a párt­vezetők. Jean-Marie Le Pen francia el­nökjelölt térnyerése Tony Blair szociáldemokrata kormányfőt ar­ra késztette, hogy éles szavakkal fejezze ki aggodalmát. Bár nem tartja súlyosnak a szélsőjobb elő­retörésének veszélyét az Egye­sült Királyságban, szerinte nem is szabad ennek lehetőségét alábe­csülni. Még Blair egyébként hát­térben maradó kampányfőnöke, Alistair Campbell is felemelte szavát a szélsőséges faji nézetek ellen. A konzervatív ellenzék ve­zére, Iain Duncan Smith a kam­pányában többször megígérte, hogy kőkeményen felveszi a har­cot a BNP, a Brit Nemzeti Párt által képviselt szélsőjobboldali elvekkel. A legalább annyira szélsőséges, de teljesen margina­lizálódott Nemzeti Frontot nem is említette. „Az a leginkább cél­ravezető - mondta Smith hogy­ha a politikusok érdemben fog­lalkoznak a BNP által felvetett témákkal, mert különben ők nyomulnak be az elhagyott terü­letekre.” A BNP eddig főleg azokat a fiatal, fehér angol férfiakat tudta hívei közé toborozni, akik egyéb­ként nem voltak politikailag aktí­vak. Az alacsony választási haj­landóság, az apátia angol szakér­tők szerint is kedvez a szélsősé­geknek. Általános a közvéleke­dés, hogy a bevándorlási gyakor­lat igen felpuhult az utóbbi évek­ben, és ezen az immár második kormányzati ciklusát töltő Mun­káspárt sem tudott lényegesen ja­vítani. A legfontosabb oknak azonban azt nevezik az elemzők, hogy a kiegyensúlyozott gazdasá­gi helyzetben nem játszik eléggé a szélsőségesek kezére, hogy a po­litikai rendszerrel szemben álta­lános a csendes elégedetlenség. A bűnözéssel és a menekültek el­helyezésével kapcsolatban vi­szont a munkáspárti kormánynak igenis van mit felmutatnia. Blair, amikor ugyancsak Ang­lia nyugati részén volt kampány­­körúton, szintén hangsúlyosan igyekezett választóit a szélsőjobb ellen mozgósítani. A nagy pártok azért tartanak az alacsony részvé­teltől, mert az kedvezhet a szélső­ségeknek. A liberális párt elnöke, Charles Kennedy viszont attól óvott, hogy egy ennyire marginá­lis politikai csoport ekkora figyel­met kapjon a sajtóban. Tény, hogy utoljára kilenc éve jutott be a helyhatóságokba BNP-s képviselő, és a párt csak kéttized százalékot ért el az utol­só parlamenti választáson, így nem nevezhető jelentős erőnek. (Nem kedvez a kis pártoknak a parlamenti választási rendszer, amelyben csak a győztes egyéni jelölt jut be, és csak egy fordulót tartanak.) Közben viszont azok­ban a városokban, mint Oldham és Burnley, ahol etnikai, illetve faji motivációjú zavargások vol­tak az utóbbi 1-2 évben, erősen részt vettek a kampányban. Az előbbi városban például egyszer már a liberális párttól vették át az egyik városi képviseleti helyet. Burnleyben pedig ezúttal össze­sen 13 helyi jelöltet indítanak. Egy ismert szociológus, John Curtice lapnyilatkozata szerint London East End nevű részén va­lószínűleg elérik a 10 százalékos helyi átlageredményt. Zipernovszky Kornél Magyar Hírlap . Khamenei ajatollah kirohanása Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Khamenei ajatollah szerdán erő­szakos nemzetközi fellépéssel vádolta az Egyesült Államokat, és kizárta a kétoldalú tárgyalá­sok lehetőségét. Az állami tévé által is közvetített beszéd hallga­tósága „halál Amerikára, halál Izraelre” kiáltásokkal üdvözölte a vallási vezető szavait. Bár ko­rábban lábra keltek híresztelé­sek Irán és Amerika titkos tár­gyalásairól, Khamenei minden ilyen lehetőséget kizárt, mond­ván, a tárgyalások nem vezetné­nek sehová. Khamenei újra fel­szólított az Amerika és Izrael el­leni olajembargóra is. A vezető külön dicsérettel illette az ön­gyilkos merénylőket, akik izrae­liek halálát okozták. A vallási és nemzeti értékek iránti önfelál­dozás a bátorság és dicsőség csú­csa - jelentette ki. (Reuters) Román katonák Afganisztánban A román parlament jóváhagyta Ion Iliescu elnök felkérését, mi­szerint Románia 405 főből álló gyalogos zászlóaljat és hetvenfős nukleáris­ vegyvédelmi alakula­tot küld az afganisztáni béke­­fenntartó erőkbe. Románia rész­vétele előzetes számítások sze­rint mintegy 25-26 millió dollár­ba kerül, a költségeket a román honvédelmi minisztérium fedezi. Románia egyébként már január óta bekapcsolódott az afganisz­táni békefenntartók tevékenysé­gébe, eddig 48 katonát, továbbá egy C-130 Herkules típusú repü­lőt vezényeltek a térségbe. (MH-Bukarest) Lebegy búcsúztatása­­ Több tíz­ezren vettek kedden végső bú­csút a vasárnap helikoptersze­rencsétlenség áldozatává vált Alekszandr Lebegy tábornok­tól, Krasznojarszk kormányzó­jától Krasznojarszk városában. Az 52 éves korában elhunyt po­litikus koporsóját később Moszkvába szállították. A moszkvai ceremónián szinte a teljes orosz politikai-közéleti elit képviseltette magát, köztük Vlagyimir Putyin elnök, Mihail Kaszjanov miniszterelnök és II. Alekszij moszkvai pátriárka, az orosz ortodox egyház feje rótta le kegyeletét. Lebegy egy navi­gációs hiba folytán vesztette éle­tét vasárnap Szibériában: a MI-8-as katonai gép irányítója egy régi térképet használt, amely nem ábrázolta azt a magasfe­szültségű vezetéket, amellyel összeütközött az alacsonyan szálló helikopter. (MTI) Visszatérnek az AWACS gépek­­ A NATO tanácsa keddi ülésén úgy döntött, hogy május 16-án visszatérnek Európába azok az elektronikus légtérfelderítést végző (AWACS) gépek, ame­lyek ősz óta járőröztek az észak­amerikai légtérben. A tanács az amerikai nagyvárosok elleni pél­dátlan terrorista támadás után a terrorizmus elleni hadjárat igé­nyeire való tekintettel küldte át az AWACS gépeket az észak­­amerikai légtér védelmére. A gépek október 9-én repültek át Észak-Amerika fölé, és ott eddig közel 4300 órát tartózkod­tak a levegőben. (MTI) A mongol kormány nem enged­­A mongol kormány bejelentette, hogy nem enged a nyomásnak, és nem menesztik a korrupciós gyanúba került minisztereket. Az ellenzéki Demokrata Párt szerint ez a válasz elfogadhatat­lan, és folytatni fogják tiltakozó megmozdulásaikat a négy gya­núba keveredett miniszter távo­zásáért. (Rueters) Szavazás a Feröer-szigeteken­­A hivatalos végeredmény szerint még nem dőlt el, hogy a félig autonóm, Dániához tartozó Fe­­röer-szigetek a teljes önállóság útjára lép-e a jövőben. A helyi képviseletben ugyanis egyen­lő arányban jutottak be az el­szakadást támogató és az azt ellenző politikai pártok jelöltjei. (dpa)

Next