Magyar Hírlap, 2002. július (35. évfolyam, 166-177. szám)
2002-07-18 / 166. szám
2002. július 18., csütörtök Hat marokkói katona puskalövés nélkül megadta magát a spanyol flottának és a kommandósoknak A Petrezselyem-sziget meghódítása Egy hétig sem tartott a nagy marokkói katonai kaland: spanyol katonák tegnap visszafoglalták a vitatott hovatartozású Petrezselyem-szigetet. A manővernek a marokkói önbecsülésen kívül nem volt más áldozata, az észak-afrikai ország ugyanakkor nem törődik bele a helyzetbe, és az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult. MH-összeállítás A hadihajók és vadászrepülőgépek által támogatott spanyol kommandósok tegnap hajnalban szálltak partra az észak-afrikai partoktól alig kétszáz méterre fekvő szigeten. A durván háromszor ötszáz méteres kopár földdarabot múlt csütörtök óta őrző hat marokkói katona puskalövés nélkül megadta magát, s délben már otthon is lehettek, miután a spanyolok a közeli Ceuta enklávé határán megszabadultak tőlük. Az akció meglepetésként érte a marokkóiakat, hiszen Madrid végig azt hajtogatta, hogy diplomáciai megoldásra törekszik. Az eredetileg tucatnyi főből álló marokkói expedíciós haderőt is azután csökkentették a felére, hogy a marokkói és a spanyol külügyminiszter egyetértett a tárgyalásos rendezésben. Rabat annyira nyugodt volt, hogy a héten azt tervezte, hogy az országban dolgozó újságíróknak utazást szervez a szigetre. Az egyetlen árulkodó jel az volt, hogy Spanyolország a partraszállás előtt néhány órával hazarendelte rabati nagykövetét, mondván, az elmúlt napok lázas diplomáciai erőfeszítései nem hoztak eredményt. A következő madridi közlemény már a sziget visszahódításáról szólt, s a BBC szerint azzal fejeződött be, hogy Spanyolország „továbbra is fenn kívánja tartani gyümölcsöző és baráti együttműködését Marokkóval”. Több marokkói politikus hadüzenetnek tekinti a spanyol lépést. Mahdzsubi Aherdan, a kormánykoalícióban részt vevő Nemzeti Népi Mozgalom vezetője is úgy véli: ez hadüzenet. Spanyolország elfelejtette, hogy Marokkó független ország. Meg kell szakítanunk a kapcsolatokat egy olyan országgal, amelyről azt hittük, hogy barátunk.” A politikai és gazdasági kapcsolatok megszakítását követelte Abdelharim Hatib, a mérsékelten iszlám tájékozódású Igazság és Fejlődés Pártjának vezetője. „Támadás történt Marokkó és területi épsége ellen, amely azt mutatja, hogy még mindig él a gyarmatosító szellem az európaiak körében” - mondta Hatib. A kapcsolatok megszakítása azonban inkább Marokkót érintené hátrányosan, tekintettel arra, hogy Spanyolország Rabat második legfontosabb kereskedelmi partnere, és Madrid jelentős segélyekkel támogatja az arab országot. Marokkó a Reuters szerint követelte, hogy Madrid azonnal vonja vissza a csapatait, s az afrikai ország egyszersmind az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult támogatásért. Ana Palacio spanyol külügyminiszter azt válaszolta, hogy a madridi kormány nem akar állandó katonai jelenlétet, és amint lehetséges, visszavonja csapatait. Madrid szerint a nemzetközi közösség is őt támogatja, jóllehet Romano Prodi, az európai bizottság elnöke csak azt hangsúlyozta, hogy vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. Marokkó agresszióval vádolja Spanyolországot. Madrid csak a status quót szeretné helyreállítani, és kerüli azt, hogy a sziget feletti szuverenitásról essék szó. Rabat azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi az ügyet Fotó: MTI/AP - Jerome Delay Nem jutottak dűlőre a közel-keleti közvetítők New Yorkban Washington nélkül nem megy Jasszer Arafat palesztin vezető tegnap megerősítette, hogy indulni kíván a januárban esedékes elnökválasztáson. Arafat ezt a kairói televíziónak adott nyilatkozatában szögezte le, mondván, hogy miután konzultál a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezető testületeivel, ismét megpályázza az elnöki posztot, amelyet jelenleg is ő tölt be. MH-összeállítás Az Egyesült Államok elszigetelődött partnereitől - az ENSZ-től, az Európai Uniótól és Oroszországtól - azon a keddi New York- i tanácskozáson, amelyen az izraeli-palesztin konfliktus megoldási lehetőségeiről cseréltek véleményt. A Colin Powell amerikai külügyminiszter, Kofi Annan ENSZ-főtitkár, Javier Solana EU-főilletékes és Igor Ivanov orosz külügyminiszter alkotta „kvartett” nem tudott közös álláspontra jutni abban, hogy mi legyen Jasszer Arafat palesztin vezető politikai jövője, illetve hogy Izrael biztonságának megteremtése előfeltétele legyen-e minden további tárgyalásos előrelépésnek. A Palesztin Hatóság június végén döntött arról, hogy január 10-e és 20-a között elnök- és törvényhozási választást rendez. George Bush amerikai elnök követelte, hogy a palesztinok hozzanak létre Arafat nélküli új vezetést. Arafat nyilvánosan most először nyilatkozott elnöki megbízatásának meghosszabbítására irányuló ambícióiról, miközben egyre erősödik az amerikaiak és az izraeliek Arafat elmozdítását követelő kampánya. A „kvartett” vezető emberei (balról): Kofi Annan, Igor Ivanov, Javier Solana és Colin Powell. A hangulatra nem volt panasz Fotó: mti/ap KÜLFÖLD Bocsánatot kért az IRA Gyanakvás, bizalmatlanság és várakozás egyaránt érződik azokban a szerdai állásfoglalásokban, amelyek Belfastban, Londonban és Dublinban hangzottak el az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) nagy meglepetést kiváltó, egyes vélekedések szerint mégis történelminek nevezhető nyilatkozatával kapcsolatban. MH-összeállítás Az északír katolikus mozgalom fegyveres milíciájának tartott szervezet előző este az általa 1972. július 21-én Belfastban végrehajtott robbantások, az úgynevezett véres péntek évfordulójának előestéjén hivatalosan bocsánatot kért az erőszakos cselekmények polgári áldozatainak hozzátartozóitól. David Trimble, az ulsteri unionisták vezére arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy az IRA bocsánatkérése nem mentesíti őt a vállalt kötelezettségei alól. Trimble sürgette, hogy Tony Blair kormányfő világosan szögezze le: mit óhajt tenni, ha az IRA megsérti a tűzszünetet. Ez volt az első alkalom, hogy IRA fennállása óta ilyen jellegű állásfoglalást tett közzé. David Trimble északír kormányfő, a protestáns mozgalom vezetője - aki a nagypénteki megállapodás kidolgozásában való közreműködéséért annak idején Nobel-békedíjat kapott - a belfasti parlamentben elhangzott beszédében sérelmezte, hogy az IRA csakis a múltban történtekért kért bocsánatot, miközben egyetlen szóval sem említette a legutóbbi erőszakos cselekményeket, és semmit nem mondott azzal kapcsolatban, hogy a jövőben milyen magatartást kíván tanúsítani. Teljes támogatásáról biztosította viszont az IRA nyilatkozatát a katolikus mozgalom politikai szárnyának tartott Sinn Fein párt. Martin McGuinness úgy vélekedett, hogy az IRA határozottan elkötelezett az erőszak beszüntetése mellett, és nyilatkozata nagy hozzájárulás a békefolyamathoz. Hasonlóan vélekedett Bertie Ahern, az Ír Köztársaság kormányfője is. Ahern kijelentette: Dublin szerint az IRA nyilatkozata jelentős hozzájárulás a béke és a megbékélés folyamatához. Magyar Hírlap . Újabb pokolgép robbant Tel-Avivban Feltehetően palesztin öngyilkos merénylők robbantottak bombát tegnap késő este Tel-Avivban. Izraeli orvosi források első jelentése szerint a robbanásnak legalább 15 áldozata van. Az izraeli rádió gyorsjelentésében legalább hat halottról tudott. Az első jelek arra utalnak, hogy öngyilkos merényletről van szó, s nem csak egy robbanószerkezet pusztított. Tel-Aviv rendőrfőnöke este még nem ismerte a merénylet pontos körülményeit, sem a sebesültek számát, de legalább hat halottról számolt be. Raanan Gisszin izraeli kormányszóvivőt úgy tájékoztatták, hogy nem is egy, hanem két öngyilkos merénylőről van szó. A robbanás vagy robbanások Tel-Aviv egyik kis üzletekkel zsúfolt utcáján történtek, egy mozi bejáratánál. A sebesültek száma meghaladja a 30-at. A halottak száma növekedhet. Izrael szerdán elhalasztotta a palesztinokkal folyó megbeszéléseket, mert palesztin fegyveresek Emanuel településen megöltek hét embert. (Reuters/BBC) Bush-Kwasniewski-találkozó Teljes pompával fogadta tegnap a Fehér Házban George W. Bush amerikai elnök Aleksander Kwasniewski lengyel államfőt, a nyugati szövetség egyik legújabb tagállamának vezetőjét. Kwasniewski előtt utoljára Lech Walesa járt Washingtonban 1991-ben a lengyel vezetők közül. Bush a találkozón kiállt a NATO széles körű bővítése mellett, mert véleménye szerint minden európai demokrácia kész osztozni a közös védelem felelősségében. Kwasniewski és Bush megvitatja a lengyel repülőgép-vásárlási tervet. Washington azt reméli, hogy Varsó 3,5 milliárd dollár értékben vásárol a Lockheed Martin F-16-os vadászgépeiből. (Reuters) Támadás Kasmírban Muzulmán szélsőségesek bombát robbantottak tegnap egy kiképzőtáborban az indiai Dzsammu és Kasmír szövetségi államban, a Szrinagartól 80 kilométerre délre fekvő Aismukamban. Legalább három halottja és nyolc sebesültje van a támadásnak. (MTI) Vége a rendkívüli állapotnak Louis González Macchi, Paraguay elnöke tegnap feloldotta a rendkívüli állapotot, miután csillapodtak a hét eleji tüntetések az ötmilliós országban. A szegénység és a munkanélküliség ellen felvonulók közül ketten életüket vesztették az összecsapásokban. (Reuters) Irán egységes Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelső vallási vezetője tegnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok „pofont kapott” az iráni néptől, mert egységesen szállt szembe a reformokat követelő fiatalokkal, akik a biztonsági erőkkel is összecsaptak a teheráni egyetem közelében. Mohammad Khatami, Irán reformpárti elnöke is elítélte Bush amerikai elnököt, aki szolidaritásáról biztosította a diákokat. (Reuters) Szaddám Huszein óva inti Amerikát, és figyelmezteti az arabokat Irak megvédi magát, ha az ördöggel szövetkeznek is az ellenségei - Homályosak Washington katonai elképzelései Az Egyesült Államok és szövetségesei nem lesznek képesek megdönteni hatalmát, állítja Szaddám Huszein iraki vezető, aki figyelmeztette a régió vezetőit: a „cionista-amerikai” támadás célpontja az egész arab világ. Bár egyes hírek szerint egyelőre a konkrét katonai akció tervezése nem kezdődött el, Washington több opción gondolkozik a diktátor megdöntése érdekében. Szaddám Huszein iraki elnök szerdán elmondott televíziós beszédében ismét kijelentette: az Egyesült Államok és szövetségesei nem képesek megdönteni kormányát. „Soha nem győztök le. Soha! Akkor sem, ha valamennyien összefogtok is, és mellétek állnak az ördögök” - idézte szavait a Reuters. Az iraki vezető a Baasz Párt 1968-as hatalomátvételének 34. évfordulója alkalmából mondott beszédet. A jeles ünnep már arra is rábírta az iraki vezetőt, hogy interjút adjon, pedig igyekszik távol tartani magát az újságíróktól. A katari televízióban sugárzott beszélgetésben is - amelyet egyébként a CNN jelentése szerint több arab nyelvű napilap is közölt tegnap - az esetleges amerikai invázióval foglalkozott. Figyelmeztette a régió vezetőit és lakóit: a „cionista-amerikai agresszió” az egész arab világ ellen irányul, már célpontja Irak és a palesztinok. Nem véletlenül beszél ennyit Szaddám az esetleges amerikai fellépésről. Irak a szeptember 11-ei terrortámadás óta az amerikaiak bögyében van, Paul Wolfowitz védelmiminiszter-helyettes már másnap a Bagdaddal való leszámolás fontosságáról győzködte George Busht. Az amerikai elnök az idén előbb a CIA-t hatalmazta fel az iraki rendszer megdöntésére, illetve a diktátor elrablására vagy megölésére irányuló akció megszervezésére, a múlt héten pedig már egyértelműen kijelentette: az Egyesült Államok „minden rendelkezésére álló eszközt” igénybe kíván venni Szaddám Huszein megbuktatása érdekében. Bush azzal vádolja Irakot, hogy terroristákat támogat és tömegpusztító fegyvereket gyárt. Az amerikaiak egyfolytában az Afganisztán ellenihez hasonló szövetséget próbálnak kovácsolni Irak ellen, egyelőre azonban kevés sikerrel. Oroszország mint Irak régi szövetségese, hallani sem akar katonai támadásról, és ugyanez a véleménye a többi európai államnak is - szokás szerint csupán Tony Blair brit kormányfő véli úgy, hogy Bushéknak igazuk van, és az iraki tömegpusztító fegyverprogram olyan veszélyt jelent, amellyel előbb-utóbb le kell számolni. Törökország, amely nélkül Washingtonnak sokkal nehezebb dolga lenne, attól tart, hogy az észak-iraki kurdok önálló állam alakítására használnák ki a Szaddám bukásával kínálkozó alkalmat - vérszemet adva törökországi testvéreiknek. Arról egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy készülnek-e már a katonai akció konkrét tervei. Hivatalos források szerint nem, a The New York Times viszont úgy értesült, hogy igen. A lap szerint három irányból támadna mintegy negyedmillió gyalogos, illetve tengerészgyalogos Irakra. Az akciót intenzív légitámadások készítenék elő, az első hullámban pedig kommandósok érkeznének, akiknek a biológiai, illetve vegyi fegyvereket kellene megsemmisíteniük. Katonai szakértők azt sem zárják ki, hogy szárazföldi akcióra nem is lesz szükség, írta a BBC szakértője, Paul Reynolds. Patrick Cordingley vezérőrnagyra, az öbölháborúban részt vevő egyik brit egység parancsnokára hivatkozott, aki szerint az iraki hadsereg már nem fog sok gondot okozni a szövetségeseknek egy jól sikerült légi előkészítés után. Ez a vélemény persze tartozhat a remények birodalmába is, mint ahogy a másik két elméleti opció Szaddám megdöntésére: a katonai puccs, illetve a népfelkelés. Mindkettőt próbálták már többször is az amerikaiak elősegíteni Irakban - az ismert eredménnyel. MTI