Magyar Hírlap, 2002. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-01 / 178. szám
2002. augusztus 1., csütörtök KÜLFÖLD Merénylet a jeruzsálemi Héber Egyetemen Legkevesebb hét áldozata van a robbantásnak, amelyet a Hamasz vállalt magára Legkevesebb heten meghaltak abban a merényletben, amelyet egy palesztin terrorista követett el tegnap a jeruzsálemi Héber Egyetem egyik zsúfolt kávézójában. A Hamasz szerint az akció bosszú a múlt heti gázai légicsapásért. MH-összeállítás Lapzártánkkor még nem volt világos, hogy öngyilkos merénylő követte-e el a támadást, vagy pedig egy táskában elrejtett és szándékosan a kávézóban hagyott pokolgép lépett-e működésbe, bár a CNN-nek nyilatkozó források inkább az utóbbit valószínűsítették. Nem végleges az áldozatok száma sem, hiszen - mint azt a mentőszolgálatnál a BBC-nek elmondták -, a 80 sebesült közül soknak kritikus az állapota. Az egyetem és a Frank Sinatra nevét viselő kávéház biztonsági szempontból meglehetősen kockázatos helyen van, mert közel van a palesztin többségű Kelet-Jeruzsálemhez és két palesztinok lakta terület fogja közre. A kávézó a vizsgaidőszak és az ebédidő miatt zsúfolásig tele volt diákokkal, akik közül sokan külföldi állampolgárok. A Hamasz szélsőséges szervezet katonai szárnya a nagy hírügynökségekhez eljuttatott közleményében tudatta, hogy az akció „része annak a válaszsorozatnak, amely sokáig el fog húzódni.” A Hamasz a múlt heti gázai légicsapásért akart bosszút állni, amelyben az izraeliek megölték a szervezet parancsnokát és 14 civilt, köztük kilenc gyereket. A Palesztin Hatóság ugyan határozottan elítélte a merényletet, de a terrorhullámért Ariel Saron izraeli kormányfő politikáját tette felelőssé, amelynek „lényege a pusztítás, a gyilkolás, a kollektív büntetés.” Avi Pazner izraeli kormányszóvivő az AFP- nek nyilatkozva azzal vádolta Jasszer Arafat elnököt, hogy bátorítja a merényleteket, hogy ne kelljen a reformokat végrehajtania a Palesztin Hatóságon belül. Saron kormányfő egyik vezető munkatársa pedig kijelentette: a támadás nyilvánvalóvá tette, hogy az izraeliek azért a jogukért harcolnak, hogy rettegés nélkül szállhassanak buszra, mehessenek piacra vagy ülhessenek be egy kávéházba. A merényletet Washington is a lehető legélesebben elítélte. A Fehér Ház szóvivője, Ari Fleischer szerint George Bush elnök a borzalmas terrorcselekmény ellenére el van szánva arra, hogy megtalálja a közel-keleti békéhez vezető utat. A Reuters szerint éppen a robbantás előtt döntött úgy az izraeli biztonsági kabinet, hogy még az eddigieknél is szigorúbban bánnak az öngyilkos merénylők családtagjaival. Eszerint a családtagokat meghatározott esetekben kitoloncolhatják a Gázai övezetbe, bíróság elé állíthatják, a merénylő házát lerombolhatják, vagyonát elkobozhatják. Jasszer Arafat egyik vezető munkatársa szerint a döntés tovább rontja a békefolyamat esélyeit. A Héber Egyetem kávézójában elkövetett merényletnek kórházi források szerint két izraeli és öt külföldi áldozata volt Fotó: mti/ap - John McConnico Bíztak a biztonságban és a sok arab tanuló jelenlétében A robbanás hangjára borzasztóan megrémült Heidi Jódit, a Héber Egyetem sajtóosztályának munkatársa, aki a szétrombolt kávézó közelében fekvő irodájában dolgozott a merénylet idején. Mint lapunknak telefonon elmondta, bár az első másodpercben nem tudta, mi okozta azt az iszonyatos zajt, a következőben már világossá vált számára, mégsem volt képes elhinni, hogy bomba robbant az egyetemen. Eddig két tényezőre is úgy gondoltak, mint ami valószínűleg megóvja őket a merényletektől. Először is az egyetem területén óriási biztonsági apparátus működik, még az egyes épületek és szárnyak közötti átjárás is csak biztonsági kapukon keresztül lehetséges. Ráadásul az intifáda kezdete óta jelentősen megerősítették az addig is komoly biztonsági rendszert. Az egyetem Mt. Scoupus Campusnak nevezett területén két kollégium is van, de mind a kettőből csak biztonsági kapukon keresztülhaladva lehet a központi épületekhez eljutni, a központ ugyanis a várostól kerítéssel van elválasztva. A tegnapi merénylet mégis ezen belül történt. A második „vélt biztonsági tényező” az volt, hogy rengeteg izraeli arab hallgatójuk van. Ezt világszerte tudják az egyetemről, ráadásul rengeteg arab országgal - elsősorban Jordániával - van közös kutatási projektjük. Jóéit korábban hat évig újságíróként dolgozott Jeruzsálemben, azután szerződött át az egyetem sajtóosztályára, a nemzetközi sajtóval foglalkozó munkatársnak. De hiába a sokéves gyakorlat, hangja a beszélgetés közben el-elcsuklott, amint a frissen átélt szörnyű élményekről beszél. Jóéit eddig egy olyan merényletről tudott, amely a jeruzsálemi Héber Egyetemen történt, de annak harminc éve. Az egyetemen tegnap nem tartózkodott sok diák, mert vizsgaidőszak van, ilyenkor csak néhány különleges kurzust tartanak, alig néhány embernek. Jóéit szerint főleg a vizsgázók lehettek a Frank Sinatra épület kávézójában, ami persze nem az egyetlen büfé az egyetemen, de talán a legnépszerűbb. Az adományozójáról elnevezett épületben helyezték el ugyanis a diákoknak közvetlenül szolgáltató tanulmányi hivatalt és néhány egyéb intézményt. Arról, hogy a mintegy 200 embert befogadó étterem-kávézóban a robbanás idején éppen hányan tartózkodtak, senkinek sincs pontos információja, mondta Heidi Jóit. Az egyetem élete már nem lehet olyan többé, mint korábban, mondta kérdésünkre Jóii, de - tette hozzá - a dolgok nem most változtak meg, hanem két éve. Eddig azonban nem volt semmi jele, hogy az arab és a zsidó diákok elkülönültek volna, a mindennapok az egyetemi élet körül forogtak. „A két éve zajló intifáda kétségtelenül mindenkinek megváltoztatta az életét. A város történetében ez csak egy merénylet a hosszú sorozatban. Közelről átélni akkor is nagyon más” - vallotta meg Heidi Jódit. ZK _____________HÍRMAGYARÁZAT Irak ellen szövetséges és pénz is kell Minden jel arra utal, hogy az Irak elleni amerikai támadás megvalósul. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter például kijelentette, hogy az iraki vezetők kapcsolatban állnak Oszama bin Laden szervezetével, az al-Keidával. (Washington eddig éppen azt hangoztatta, hogy Bagdad és az al- Keida kapcsolataira semmiféle bizonyíték nincs.) Közben Kuvait - amely eddig ellenezte az Irak elleni támadást - tegnap immár azt közölte, hogy felkészült minden vészhelyzetre, akár az amerikai offenzívára is. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága pedig - a BBC tegnapi jelentése szerint - mától nyilvános meghallgatásokat tart arról, hogy „megtámadjuk-e Irakot”. E felettébb szokatlan eljárásra Joe Biden, a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke azt a magyarázatot adta, hogy az amerikai választó tudni szeretné, milyen jellegű az iraki fenyegetés, mikor hatolunk be (Irakba), és ha elkapjuk Szaddámot, akkor meddig maradunk”. A meghallgatásnak az lehet a célja, hogy az amerikai közvélemény megbarátkozzék az újabb háború gondolatával. Ráadásként Abdullah jordániai király ma tárgyal Washingtonban Bush elnökkel, és sok jel mutat arra, hogy - Kuvait után - Jordánia is felsorakozhat az Egyesült Államok mögé - biztosra mehet. Marad azonban néhány válaszra váró fontos kérdés. Az egyik a „mikor”. Mértékadó források szerint az Egyesült Államok jövő tavasz előtt nem szánja el magát a támadásra - de nem is halogathatja azon túl. Novemberben félidős választásokat tart Amerika, ahol Bush elnök számára az a tét, hogy sikerül-e megerősítenie a képviselőházban a republikánus többséget, és visszaszerzi-e pártja a vezető szerepet a szenátusban. Biztos kongresszusi többség nélkül a háború kockázatos. Személy szerint az elnök számára ennél jóval nagyobb a tét: eséllyel indulhat-e a második mandátuma megszerzésére? Ha jövő tavasszal sikeres katonai akciót vezényel, akkor igen. Ha a választások előtt kockázatos kalandba viszi országát, akkor második elnökségéről lemondhat. A másik fontos kérdés az, hogy mennyibe kerül. „Ha eldördülnek a fegyverek a Közel-Keleten, akkor a piacok beszűkülnek, az aranyár felszökik - a kőolajárak pedig a csillagokig emelkednek” - írta a a The New York Times. (1990 augusztusában például egy hordó kőolaj ára 15 dollár volt - októberben már 40.). Az Egyesült Államok azonban 700 millió hordóra növelte stratégiai készleteit, és ez elegendő biztosítéknak tűnik. A The New York Times nem titkolja azonban, hogy az Irak elleni háborúnak súlyos gazdasági következményei lehetnek. Az öbölháború - mai áron - 80 milliárd dollárba került, de ennek 80 százalékát a koalíciós partnerek állták. Ha Amerika most egyedül fizet, a következmény: gazdasági recesszió, belső programok megkurtítása, kiugró költségvetési hiány és mindennek közvetett hatása. Nagy kérdés még, hogy milyen háborút akar vívni Amerika. Fareed Zakaria, a Newsweek szerkesztője két tényezőt tart fontosnak: Irakot talán könnyű meghódítani, de megtartani annál nehezebb. Nem elég tehát, afganisztáni módra, megszállni a fővárost, az iraki „nemzetépítés” olyan fontos, mint a háború maga. A másik: Washingtonnak szövetségesekre van szüksége, már csak a költségek megosztása miatt is. Zakaria cikkének címe azonban világosan tükrözi a washingtoni hangulatot. „Támadjuk meg Irakot, de hozzuk el barátainkat is”. Amerikának, Vietnam és az öbölháború után, ez lenne a legnagyobb diplomáciaikatonai akciója. Fodor György Magyar Hírlap . Újabb verzió Bin Laden sorsáról A Guantánamói-öbölben lévő fogolytáborban őrzik Oszama bin Laden néhány testőrét is, márpedig ha őket a világ legjobban keresett terroristavezér mellől ragadták el, akkor Bin Laden valószínűleg halott - tájékoztatták amerikai források a CNN-t. Az Afganisztánban foglyul ejtettek zömét februárban szállították a táborba. A jelentésekből nem derül ki, hogy sikerült-e a feltételezett testőröktől érdemi információt szerezni Bin Ladenről. Mindez azonban csak a legutolsó „anekdota” vagy legenda arról, hogy él-e vagy halott Oszama bin Laden. A Reuters megjegyezte: egyik elfogott testőr sem vallotta, hogy Bin Laden meghalt volna. Hírszerző források feltételezik, Bin Laden egyik fia, a 21 éves Szaad talán átvette az al-Keida vezetését. Névtelen források szerint a Bin Ladenről módszeresen felröppentett találgatások célja éppen az lehet, hogy kiugrassza a terroristavezért a bokorból - ha egyáltalán életben van. (CNN/Reuters) Kiírták a török választást A török parlament tegnap megszavazta, hogy november 3-án tartsák meg az előre hozott általános választásokat. Az ankarai törvényhozás rendkívüli ülésén 449 képviselő szavazott a kormányszövetségben részt vevő nacionalista erők által szorgalmazott előre hozott választások mellett, és csupán 62-en ellene. Eredetileg csak 2004 áprilisában szólították volna a török választópolgárokat az urnákhoz, de az elmúlt hónapok alapjaiban rendítették meg a kormánykoalíciót. (MTI) Még aktív a November 17.? - A görög November 17. terrorcsoport szerdán azt állította, hogy a letartóztatások ellenére még mindig tevékeny. A görög hatóságok eddig a szervezet 14 tagját tartóztatták le. Az Eleftherotypia című liberális görög napilapot egy névtelen telefonáló vezette el a csoport leveléhez, amely egy szerkesztőséghez közeli utcai szemetesben volt elhelyezve. Eszerint további harcosaik készek arra, hogy emberrablással fogolycseréket kényszerítsenek ki. (MTI/Reuters) Fotó: Reuters Mexikói indiánt avatott szentté a pápa Juan Diego tegnaptól a római katolikus egyház első indián származású szentje. Amerikai útjának utolsó állomásán, Mexikóban. II. János Pál pápa tegnap az indiánok helyzetének javítására és modern társadalmakban szükséges szolidaritásra hívta fel a figyelmet beszédében. „János Pál testvér mexikói vagy!” hirdették tegnap hatalmas transzparensek Mexikóváros utcáin, ahol a katolikus egyház vezetőjét százezrek köszöntötték zokogva, imával és énekléssel. Az ország lakói máig büszkék arra, hogy Karol Wojtyla pápává választása után először Mexikót kereste fel és sokak szerint immár ez lesz az egész világot bejárt „utazó pápa” külföldi látogatásainak utolsó állomása is. A nyolcvankét éves egyházfő ugyanis Parkinson-kórban szenved, emellett komoly csípő- és térdízületi bántalmak is gyötrik. Mexikóba érkezte után a tizenegy napos amerikai körút végére láthatóan meggyötört János Pál különleges hidraulikus emelőszerkezet segítségével szállt ki a repülőből. II. János Pál tegnap a Guadalupe-székesegyházban szentté avatta Juan Diegót, akinek a hagyomány szerint 1531-ben megjelent Szűz Mária. Ő az első indián származású katolikus szent, igaz tetteiről máig vitatkoznak. Sokan még abban is kételkednek, hogy létezett-e egyáltalán. Emiatt mexikói püspökök egy csoportja levélben kérte a szentté avatás elhalasztását - hasztalanul. CNN Az ASEAN fórumán a phenjani politikus volt a „Mr. Népszerű” ✓ Újabb összefogás a terrorizmus ellen Egynapos biztonsági fórumot tartottak tegnap Bruneiben a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagállamai, valamint a térségben érdekelt államok - de minden egyebet háttérbe szorított Észak-Korea új keletű barátkozási készsége - például Washingtonnal. MH-összeállítás Colin Powell mindössze tizenöt percig csevegett nem hivatalosan Pek Nam Szun észak-koreai külügyminiszterrel, de ez idő alatt is sikerült legalább abban megállapodniuk, hogy a tárgyalásokat folytatják. Az amerikai külügyminiszter ugyan nem tett erre kifejezett ígéretet, de a találkozás önmagában is megtörte a jeget a két ország között. Az amerikai külügyi szóvivő tegnap a rövid csevegés után elmondta, hogy Powell „nyugtázta” a legutóbbi észak-koreai lépéseket, amelyek nyilvánvalóan jelzik, hogy Phenjan érdekelt a párbeszéd folytatásában. Washington ettől még egyelőre fontolgatja a következő lépéseket. Jellemző és kijózanító jele volt amúgy Észak-Korea kiszámíthatatlanságának, hogy tegnap a phenjani pártlap nevezte a gonosz vezéralakjának az Egyesült Államokat. Phenjan külügyminisztere persze ettől még a „Mr. Népszerű” lett Bruneinben, hiszen szinte sorban álltak a politikusok, hogy beszéljenek vele. A regionális biztonsági fórumon végül az ázsiai és csendesóceáni térség 22 állama, valamint az Európai Unió tervet fogadott el a „terrorizmus lelke” elleni küzdelemről, azaz pénzügyi forrásainak befagyasztásáról. Az ASEAN és az Egyesült Államok ma külön egyezményt köt a terrorizmus elleni kooperációról.