Magyar Hírlap, 2003. december (36. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-23 / 298. szám
4 • Magyar Hírlap • 2003. december 23., kedd belföld Három egyházfő karácsonyi üzenete Idén első alkalommal közös karácsonyi üdvözletet adott ki a három történelmi keresztény egyház vezetője, Erdő Péter, a katolikus egyház bíboros-prímása (képünkön), Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke és D. Szebik Imre, az evangélikus egyház püspök elnöke. - Megosztott társadalmunkban gyakran tapasztaljuk, hogy különféle politikai erők az egyházakat is megpróbálják a maguk céljaira fölhasználni - fogalmaznak az egyházi vezetők, akik azért imádkoznak, hogy értékek és ne pusztán politikai és gazdasági érdekek szerint formálódjon a társadalom, (mh) ›/ο «(a E CD I—oIn ›D O 'bo Párttagságért pénzt kínált az MSZP? Pénzt kínált a pártba való belépésért Vas megyei romáknak az MSZP egyik aktivistája - közölte tegnap Horváth Csaba, a Vas Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Tóth Csaba, az MSZP Vas megyei szervezetének alelnöke közölte: bizonyítani kell a vádat, különben a szocialista párt jogi lépéseket tesz. (mti) *1 mondatban • Aláírás-gyűjtési akcióval sürgeti a közbiztonság javítását a Piliscsabáért Egyesület. (mti) • Donáth Ferenc, az 1945-ös földreform szervezőjének mellszobrát avatta fel tegnap Göncz Árpád Budapesten. (mti) • Tegnapi számunkban sajnálatos elírás történt, Tamás Gáspár Miklós cikkében az Egyesült Államok kormányzatát és nem kormányzóját minősítette. (mh) Rovatvezető Varga Gergely/e-mail gergely.varga@mhirlap.hu/telefon 470-1254 Januártól üvegzsebű a kormány Januártól az összes kormánytag vagyonnyilatkozata nyilvános lesz, nem csak azoké, akik egyben képviselők is. A parlament elfogadta a közbeszerzési törvényt is. A verekedéssel vádolt Magda Sándor szocialista képviselő rágalmazás miatt feljelentést tesz. A vagyonnyilatkozatot szabályozó törvény módosítását a Fidesz és a kormányoldal is kezdeményezte. Miután a kormány az ellenzék több módosító javaslatát is elfogadta, tegnapra már csak egy kérdés maradt nyitott. A Fidesz ugyanis azt szerette volna, ha bejelentés érkezik, akkor az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága vizsgálja ezeket a vagyonnyilatkozatokat is, míg a szocialisták a kormány egyik tagjára, a kancelláriaminiszterre bízták volna ugyanezt. Ez utóbbi meglehetősen furcsa megoldást a szocialisták frakcióigazgatója azzal indokolta, hogy „a kormánynak együtt van felelőssége”. Göndör István ugyanakkor hozzátette, hogy az egészet nem tekinti kardinális kérdésnek, amivel jelezte kompromisszumkészségét. Ennek megfelelően a képviselők először megszavazták, hogy a házszabálytól eltérve még tegnap döntsenek, majd megállapodtak, hogy a kancelláriaminiszter őrzi a nyilatkozatokat, de szükség esetén a mentelmi bizottság fog vizsgálódni. A nyilatkozattételre kötelezett miniszter, illetve államtitkár nyilatkozatához köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének nyilatkozatát. Cikkgyűjtemény: www.magyarhirlap.hu/parlament2003 Az Országgyűlés 194 igen és 139 nem szavazattal, 13 tartózkodással elfogadta a közbeszerzésekről szóló törvényt. A május 1-jén életbe lépő törvény elsődleges célja az EU-jogharmonizáció. A képviselők egyhangúlag döntöttek arról, hogy 4,35 milliárd forintot szánnak a júniusi európai parlamenti választások kiadásaira. Kormánypárti politikusok magánemberkénti viselkedését bírálta egy interpellációban a fideszes Bernáth Ildikó: „sok esetben a politikusok rossz példával járnak elöl a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelemben.” Bernáth példái: Wekler Ferenc szabaddemokrata parlamenti alelnök „megalázó eljárást folytat volt felesége, gyermekei anyja ellen”, a szocialista Kékesi Tibor „bántalmazta, megalázta szomszédasszonyát, akit bunkó parasztnak nevezett”, végül a szocialista ,Magda Sándor a hét végén Gyöngyösön a nyílt utcán inzultált egy köztiszteletben álló tanárnőt”. Az interpellált esélyügyi miniszter, Lévai Katalin a konkrét ügyekben nem foglalt állást, csak általában mondta, hogy a közélet szereplőinek nagy a felelőssége. Egészen konkrétan reagált viszont Magda, mégpedig személyes megtámadtatás címén. Kijelentette, hogy a tanárnő hazudott a Magyar Nemzetnek. A lap azt írta, hogy Magda obszcén szavakkal illette az ötvenes éveiben járó tanárnőt, akit lökdösött, a kabátját cibálta, a tanárnő 22 éves fiát pedig megfenyegette, hogy megöli. Magda közölte, rágalmazás miatt feljelentést tesz, mert az egész ügy hazugság, csak annyi igaz belőle, hogy valóban kiabált az őt csalónak nevező fiatalemberrel. szy Varga László, Lamperth Mónika, Doszpot Péter - nem csak szavaztak, olvastak is a rendkívüli napon fotó: Sárközy György A parlament lemaradásainak egyike: nincs alelnöke az Állami Számvevőszéknek Az Országgyűlés az idén 75 napon összesen 730 órán át ülésezett. A képviselők ezalatt 274 döntést hoztak, ebből 134 törvényt fogadtak el. Négy éve 126 volt az elfogadott törvények száma, ennek azonban a fele nemzetközi szerződés volt. Ezek aránya az idén egyötödöt tett ki. 2003-ban az interpellációk 71, a kérdések 69 százalékát ellenzékiek tették fel, 1999-ben 64, illetve 53 százalék volt ez a két adat. Megduplázta a tavalyi rekordot a költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok száma. A csaknem háromezer indítvány több mint hétezer ponton módosította volna a költségvetési javaslatot. Míg 1999-ben 550, 2003- ban 810 bizottsági ülést tartottak. Az Országgyűlés továbbra is adós egy sor alkotmányos kötelezettségével. Nincsenek pontosan rögzítve a frakciók, illetve a bizottságok, a vizsgálóbizottságok alakításának szabályai, nem megoldott a független képviselők bizottsági helyhez jutása, a házszabály pedig nem rendelkezik a parlament munkarendjéről és az országgyűlési közvetítésekről. Egy alkotmánybírói hely betöltetlen, az Állami Számvevőszéknek pedig egyetlen alelnöke sincs. pi Uzsorás kezében a szegények bankkártyája A szociális munkások több mint fele azt tapasztalja, hogy a szegények még szegényebbek lettek - olvastuk egy gyorsjelentésben. Biczó Henriett A magyar családok egytizede - csaknem négyszázezer család, 1,1 millió ember - olyan helyzetben van, hogy a rezsi kifizetése után, egy főre mindössze 3400 forint jut havonta. Még a következő egymillió embernél is csak havi 13 ezer forint marad - derül ki a Szociális Szakmai Szövetségek gyorsjelentéséből. Az ország különböző részein dolgozó hatszáz szociális munkás 58 százaléka azt tapasztalta, hogy területén romlott a szegények helyzete, a többieké pedig stagnált. A szegénység súlyosbodásának egyik legfőbb oka a lakásköltségek megoldatlansága. 2002-re félmillió családnak lett közüzemi vagy kamattartozása, és ennél többen - 650 ezer család - lennének jogosultak lakhatási támogatásra. Az átlagos rezsi 2002-ben 23 ezer forint volt, az átlagos támogatás pedig, amelyet a rászorulók kevesebb mint harmada kapott meg, 1800 forint. Ennél többet segített az adósságkezelő szolgáltatások bevezetése, de a magas összeggel tartozó és kis jövedelmű családok ezt a segítséget sem tudták igénybe venni. A szegények száma nem növekedett, a KSH adatai szerint hárommillió ember tartozik közéjük. A támogatások és segélyek összessége sem biztosítják a család számára a létminimumot, havi 21-22 ezer forintot személyenként - mondta lapunknak Ferge Zsuzsa, a szövetség elnöke. A szociológus lapunknak elmondta: „Két új jelenség figyelhető meg. Az egyik az uzsora. A megszorultak nemritkán akár harmincezer forintért is eladják egész éves szociális jövedelmüket, vagy nagyon magas kamatra vesznek fel pénzt különböző szervezetektől. Arra is mind több példa akad, hogy a család bankkártyáját az uzsorás kezeli. A másik jelenség a szegény családok kis falvakba vándorlása, a jobb megélhetés reményében. Ezek a települések szinte szegénygettóvá válnak, az ott élők többségének, munkalehetőség hiányában, esélye sincs a megkapaszkodásra. A szociális munkások főként ezen községekben hiányoznak, de ha vannak is, teljesen eszköztelenek, ugyanis mind több helyen leépülnek a szociális szolgáltatások. Hazánkban 200-300 ezer család kizárólag szociális ellátásokból él, azonban ezek értéke egyre inkább elmarad a bérekétől.” Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint jelentősen segíti a rászorulókat, hogy januártól a központi költségvetés normatívával támogatja az alacsony jövedelmű családok lakhatását. Ez minimálisan 2500 forint havonta, de a támogatás mértéke a családok nagyságától függ. Jövőre az óvodai mellett a bölcsődei étkeztetés is ingyenes lesz a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek. Gyűlöletbeszéd: az államfő alkotmánybírókhoz fordult A köztársasági elnök mondhatni közmegelégedésre döntött, amikor nem írta alá a büntető törvénykönyv módosítását, hanem az új rendelkezéseket előzetes kontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak. Kulcsár Anna Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki korábban személyesen kérte Mádl Ferenctől az aláírás megtagadását, elégedetten nyugtázta az államfő lépését. Emlékeztetett rá: az SZDSZ képviselői közül többen abban bízva szavazták meg az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését, hogy az államfő alkotmányossági vizsgálatot kér. A pártelnök szerint feltétlenül tisztázni kell, nem sérül-e a véleménynyilvánítás szabadsága. Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára úgy véli, az államfő minden fontos törvényhozói és a politikai tényező akaratával megegyezően döntött, amikor megküldte a bíráknak a december 1-jén megszavazott jogszabályt. A gyűlöletbeszéd elleni fellépés szabályozását megelőző parlamenti vita ugyanis erősen megosztotta a politikusokat és a szakembereket. Bárándy Péter miniszter is azt mondta, örülne, ha a törvényszöveg eljutna az alkotmánybírákhoz. Ez most megtörtént. Az AB-nek tisztáznia kell, miként viszonyul egymáshoz a két fontos alapjog: a szólásszabadság és az emberi méltóság védelme - közölte Hankó Faragó Miklós. Répássy Róbert, a Fidesz képviselője úgy gondolja, ha a lex Répássy idején, 2001-ben indokolt volt az előzetes kontroll, most még inkább az. Hiszen jelenleg nem a polgári jog, hanem a büntetőjog eszközeivel akarják korlátozni a szólásszabadságot. Az államfőtől egyébként akkor a törvényt beterjesztő képviselő kérte a vizsgálat kezdeményezését. A köztársasági elnök természetesen a saját érvei és jogköre alapján fordult a bírákhoz, még ha kérték is erre. Az AB az alkotmány szerint soron kívül határoz. Mádl Ferenc szerint a jogszabályt azért kell előzetesen elemezni, mert új rendelkezése alkalmatlan a célra. Büntethető lenne ugyanis az, aki azzal sérti az emberi méltóságot, hogy másokat nemzeti, faji, vallási hovatartozásuk miatt becsmérel vagy megaláz. Az államfő kifogásolja, hogy nincs utalás sem a köznyugalomra, sem a közösségek méltóságára. Egyedül a személyhez fűződő jogot kívánják védeni. Becsületsértés címén ez most is lehetséges - érvelt az államfő. Cikkgyűjtemény: www.magyarhirlap.hu/gyuloletbeszed