Magyar Hírlap, 2007. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-01 / 51. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2007. MÁRCUS 1., CSÜTÖRTÖK vagy romló életszínvonal Magyarországon több társadalmi csoport is az országos átlagnál nagyobb arányban gondolja úgy, hogy romlik az életszínvonala. Ide sorolhatók a szakmunkás végzettségűek, a mezőgazdaságból élők, a munkanélküliek, az alacsony jövedelmi harmadhoz tartozók, valamint az öt- vagy ennél többfős háztartásban élők. Az árak emelkedésére ugyanazok a csoportok érzékenyebbek az országos átlagnál nagyobb arány­ban, amelyek az életszínvonaluk alakulását is negatívan ítélik meg: az alacsonyabb végzettségűek, a mezőgazdaságból élők, a munkanélküliek, az alacsonyabb jövedelmi harmadhoz tartozók, vala­mint az öt- vagy többfős háztartásban élők. A falun élők az életszínvonalukat tekintve nem, viszont az áremelkedést illetően különösen borúlátók voltak. A munkahelyük megtartásáról a fizikai dolgozók, a mezőgazdaságból élők, a munkanélküliek, a legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozók, a falun élők, valamint az öt- vagy többfős háztartás­ban élők gondolkodtak borúlátóbban, mint az országos átlag. Az egészségügyi ellátás színvonalát nagyobb arányban érzik romlónak a legfeljebb nyolc osztályt végzettek, a mezőgazdaságból élők, a háziasszonyok, a vállalkozók, a legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozók, a falun élők, valamint az öt-vagy többfős háztartásban élők. Hogyan változott a korrupció az EU-tagállamokban a csatlakozás óta?* A megkérdezettek közül Magyarországon a férfiak, a harminc év felettiek, a vállalkozók, a maga­sabb jövedelmi harmadba tartozók, valamint az öt főnél nagyobb háztartásban élők az országos átlagnál nagyobb arányban érzik úgy, hogy nőtt a korrupció. Hogyan változott a nemzeti identitástudat és a hagyományok tisztelete az EU-tagállamokban a csatlakozás óta?* A nemzeti identitást és a hagyománytiszteletet illetően az országos átlagnál nagyobb arányban érzékelnek romlást az öt- vagy többfős háztartásban élők, a háziasszonyok és a mezőgazdaságból élők is. Az a tendencia is kimutatható, hogy minél magasabb egy háztartás jövedelme, az emberek annál nagyobb arányban éreznek romlást a nemzeti identitás és a hagyománytisztelet területén. A NAP TÉMÁJA I KOZÁK ÁKOS A GFK PIACKUTATÓ INTÉZET IGAZGATÓJA - Harmadízben végezték el a tíz országra kiterjedő felmérésüket, amelyből Litvánia ezúttal kima­radt. Hogyan összegezné a kutatás tapasztalatait? - A szlovén kollégáktól jött az öt­let, hogy az EU-hoz 2004-ben csat­lakozó országok polgárait kérdez­zük meg az őket leginkább érdeklő, ha tetszik, hétköznapi kérdésekről. Nézzük meg és hasonlítsuk össze a tíz országban lakók véleményét. A három év adatait összevetve ki­tűnik, hogy Magyarország a cso­porton belül sosem tartozott a kü­lönösen optimista országok közé. A mostani vizsgálat eredményei pedig leginkább azt jelzik, hogy milyen erőteljesen hat a napi politika az emberek gondolkodására. A ma­gyar polgárok érzetét, elvárásait ugyanis nem támasztják alá a valós adatok. Az egészségügyi ellátásunk színvonala például nem csökkent olyan mértékben, mint ahogyan ar­ról az emberek vélekednek. Szintén nem igazolják a makrogazdasági és a pénzügyi folyamatok a lakosság következő öt évre megfogalmazott inflációs várakozását. Az emberek egyszerűen kivetítik a politikai tör­ténések keltette félelmeiket és szo­rongásaikat a saját életviszonyaik­ra. Mindez - egyfajta önbeteljesítő jóslatként - visszaüthet a politiká­ra. Visszaeshet a lakossági fogyasz­tás, a költségvetés bevételei csök­kennek, a folyamat pedig az egész gazdaságot visszavetheti. A nemzeti pesszimizmust, ami nézetem sze­rint immár nemzetkarakterré lett nálunk, hosszú távon igenis meg le­hetne változtatni. Ha a társadalom többsége meg tudná találni a kon­szenzusos nemzeti ügyeket, ha a po­litikai-kulturális törésvonalak nem lennének ilyen élesek, javulhatna az ország hangulata és jövőképe. Ahhoz, hogy az emberek világosan láthassák a jövőjüket, a politikai hatalmat gyakorlóknak is világosan kell kommunikálniuk. - Milyen módszerekkel készítet­ték a kutatást? - Kilenc országban végeztünk reprezentatív felméréseket, min­denhol a GfK csoport helyi intézete kérdezte az adott állam polgárait. - A nemzetközi összehasonlítás­ból tudna érdekes példát említeni? - A lengyelek közül sokan dol­goznak az Egyesült Királyságban és Írországban. Ők pozitívumként élik meg a külföldi munkavállalás le­hetőségét. Egyfelől Lengyelország­ban nagyobb a munkanélküliség, mint itthon. Másfelől a lengyelek mobilisabbak nálunk. Mi egyik me­gyéből a másikba sem megyünk át dolgozni, ami alapvetően társada­lomlélektani kérdés, hosszú távon várhatóan gondot is okoz majd a ha­zai munkaerőpiacon. ■ SZERKESZTETTE: PINTÉR ATTILA KÖZREMŰKÖDÖTT: SCHUBAUER FERENC, SUHAJDA ZOLTÁN, VÉGH ZSÓFIA FORRÁS: GFK

Next