Magyar Hírlap, 2007. szeptember (40. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-01 / 204. szám
[ MAGYAR HÍRLAP | 2007. SZEPTEMBER 1., HÉTVÉGE e-mail: naptema@magyarhirlap.hu áthallásokkal A kék cédulás szavazólap titkai Az 1947-es választásokon új rendszert vezettek be. A szavazás napján annak, aki nem a lakóhelyén tartózkodott, a választási bizottság igazolást adott, ennek birtokában máshol is leadhatta voksát. A képen látható kék cédulákkal, sorozatos csalásokat követtek el az országban, ezek eredményeként százezret meghaladó hamis többletszavazatot adtak le a Magyar Kommunista Pártra. ■ 2.wasmii minta az 810,005/1947, B. M. «tárná randhath**. .................................................................... országgyűlési képviselőválasztó kerület. —.................................................... vármegye. ..............................—...................................járás. város. . .. ................................................*.............község. * . * ................................................szavazókör. Névjegyzék kivonat « salat íxavatóktív« helyett m&s kttrxetheri szavazó részére .1948 . Vili. te. 30. 1.énak (2) hőkezelése, 19*7 rXXIl. te. 17. 8-n) 3 ) névjegyzékben feltüntetett sorszáma: ............................... J I családi és utóneve (férjezett nőnév a leánykori családi és utónév): .............. ? I .............................. . ............ ........................... . ( születési helye és éve : .................................................................................................. Megjegyzés............................................................................................................. ................................................... 1047. évi .............................. hó ........... n. • az összeíró bizottság elnöke. Magyar állami ogoraUn. Budipc*.. 1517. — 5300- 2 PERCES INTERJÚ KÖVÉR LÁSZLÓ A FIDESZ VÁLASZTMÁNYI ELNÖKE_______ A kék cédulás választások hatvanadik évfordulóján nem feledkezhetünk meg arról, hogy a jelenleg kormányzó koalíció az elmúlt két választást úgy nyerte meg, hogy közben többször is felvetődött a csalás lehetősége. Lehet párhuzamot vonni a két időszak között? - A két korszak között is számos párhuzamot lehet felfedezni. Ezek közül a legfontosabb az akkori kereszténydemokrácia, illetve a mi jelenlegi politikai ellenfeleink közötti hasonlóság. Ez egy általuk is elfogadott, deklarált, jogfolytonos állapot Rákosi Mátyás pártja és a Gyurcsány által vezetett MSZP között. Örökölték annak viselkedési normáit, beidegződéseit, értékrendjét. Az a legmegdöbbentőbb, hogy a jelenleg vezető posztokon lévő szocialisták, bár 1956 után születtek, mégis kísértetiesen hasonlítanak elődeikre. - Mire számítanak a népszavazási kezdeményezésüket illetően? - Az elmúlt hónapokban több tucat trükköt láttunk a szocialisták részéről, mégsem értek el sikert egyikkel sem. Meggyőződésem, hogy az utolsó akadály is el fog hárulni az elől, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak az őket érintő ügyekben. Megítélhetik a kormány munkáját, elmondhatják, hogy nem adtak felhatalmazást a jelenleg zajló folyamatokra. Ha a kormány felhatalmazás nélkül kormányoz, akkor illegitim, ha pedig illegitim, akkor mielőbb távoznia kell. ■ SZERKESZTETTE: NICZKY EMŐKE KÖZREMŰKÖDÖTT: BARANYA RÓBERT, HAÁÓ ZALÁN, ILLÉS BÉLA, LÁNCZI RICHÁRD, PINTÉR ATTILA MEGEMLÉKEZÉST TARTOTTAK a kék cédulás választások hatvanadik évfordulójáról Szegeden, a Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, valamint a Barankovics István Alapítvány szervezésében. Az eseményen részt vett Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, Semjén Zsolt KDNP- elnök, Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, Kiss-Rigó László szegedcsanádi püspök és Balázs Péter színművész fotó: Kollár József 2 PERCES INTERJÚ TÖRÉCZKI LÁSZLÓ TÖRTÉNÉSZ - 1947 után milyen törvénytelen eszközöket vetett be a hatalom, hogy biztosítsa a választási győzelmét? - Ezt már soha nem tudjuk meg biztosan, mert megsemmisültek a dokumentumok. Azt viszont tudjuk, hogy mindenkinek el kellett mennie szavazni, és csak egy jelöltre lehetett voksolni, így születtek a 98-99 százalékos győzelmi eredmények. Ha pedig valaki nem úgy szavazott, ahogy a hatalom elvárta, szankciókra számíthatott. - Ön szerint történtek csalások a legutóbbi választásokon? - Nem tartom kizártnak, de amíg senki nem fordul az illetékes hatósághoz, hogy vizsgáljanak ki egy konkrét esetet, addig nem jelenthetjük ki, hogy visszaélés történt. Márpedig sokan emlegettek csalást 2002-ben és 2006-ban is, de végül senki nem nyújtott be kifogást a törvényi határidőn belül, így egy esetet sem vizsgáltak ki. Ez jogi kérdés, nem lehet a levegőbe beszélni. Alapvetően azonban igaz a tétel, hogy nem az a kérdés, ki szavaz, hanem hogy ki számolja össze a szavazatokat. 2006-ban sokan kifogásolták, hogy az első fordulóban át lehetett jelentkezni más választókörzetbe, és csak a másodikban kellett mindenkinek a lakhelyén szavaznia. - A törvény erre lehetőséget adott, de én is úgy vélem, hogy ez a lehetőség aggályokat vet föl. - Elképzelhetőnek tart ma egy az 1947-es kék cédulás választáshoz hasonló kaliberű csalást? - Semmit nem lehet kizárni, de amint mondtam, bizonyítani kell a visszaélést. Ma már számítógépek végzik az összesítést, és számtalanszor bebizonyosodott, hogy azok is manipulálhatók. ■ SAJTÓHÍREK 1947-BŐL |_________ „A Nemzetgyűlés feloszlatása és az új választások kiírása elkerülhetetlen és fontos. Megváltoztak a pártok erőviszonyai és az ország hangulata. A mai Nemzetgyűlés már nem az, amit a nép 1945-ben megválasztott." (Szabad Nép, július 6.) „Tudomásunkra jutott, hogy egyes pártok politikai gyűlésein gyanús szándékú elemek provokációs tüntetéseket akarnak szervezni. Ezzel az a céljuk, hogy a választások tisztaságát bemocskolják. Minden kommunistának, aki más pártok gyűlésein részt vesz, kötelessége, hogy az ilyen provokátorok céljait lehetetlenné tegye." (Szabad Nép, augusztus 6.) „Igen sok panasz merül fel arra nézve, hogy egyes szavazókörzetekben a választók nagy részét ki akarják hagyni a névjegyzékből. Számtalan helyen előfordult, hogy a választási bizottság részéről egyszerűen kifogást emeltek a szavazók ellen, és a szavazónak kellett bizonyítani, hogy a felhozott kizárási okok vele szemben nem állnak fenn. Ez a bizonyítási igyekezet az idő rövidsége miatt a legtöbb helyen eredménytelen maradt." (Magyar Nemzet, augusztus 12.) A falvakban is pusztít az egészségügyi reform A falvakban, kistelepüléseken, tanyákon élők életkörülményeinek romlásáról számolt be tegnap közös sajtótájékoztatóján két szakpolitikus. A falurombolás és az egészségügyi megszorítások ma már a vidéki lakosság ellátását veszélyeztetik, hiszen egyre rosszabb helyzetbe kerülnek az ott dolgozó háziorvosok - jelentette ki Mikola István, a Fidesz egészségügyi szakértője. A képviselő kifejtette: a magánvállalkozóként dolgozó vidéki háziorvosok több feladatot is ellátnak, hiszen a rendelés mellett megelőző és egészségmegtartó tevékenységet folytatnak, ráadásul fontos közéleti szerepet is betöltenek. Ha bezárják az iskolákat, a postákat, a gyógyszertárakat, megszüntetik a vasútvonalakat, akkor az orvosok nem akarnak majd a falvakban letelepedni - mondta Mikola István. A szakpolitikus szerint a helyzetet tovább nehezíti, hogy a háziorvosok átlagéletkora ma ötvennégy év, negyedük nyugdíjba megy ebben az évben, a fiatal rezidenseknek pedig csak a töredéke akar ezen a területen elhelyezkedni. Mikola István jelezte: pártja előveszi és megpróbálja érvényesíteni az egészségügyről, azon belül az alapellátásról szóló programját. Ebben az szerepel, hogy az egészségügyi ellátórendszer bázisa a háziorvosi, védőnői tevékenység. Túri-Kovács Béla, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke az őstermelők ellehetetlenülésére hívta fel figyelmet. A termelőknek 2007 elejétől társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük nemcsak maguk, hanem a velük élő házastársuk után is. Az egyesület ősszel törvénymódosítást nyújt be a házastársnak biztosítandó mentesség bevezetéséért. BR 3 A HAP TÉMÁJA/BELFÖLD A KDNP sem ért egyet a kötelező magánnyugdíjpénztárakkal Megszüntetné a kötelező magánnyugdíjpénztári tagságot a KDNP Soltész Miklós, a párt képviselője lapunknak úgy érvelt: ezzel ki lehetne védeni a Gyurcsány-kormány által tervezett jövő évi brutális nyugdíjelvonást. Mint mondta, a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság miatt a nyugdíjkassza az idén 298 milliárd forint hiánnyal zár. Jövőre már 328, három év múlva pedig 399 milliárd forintos veszteségre lehet számítani. A jövő évi nyugdíjszámítási szigorítás kapcsán elmondta: ez a nyugdíj mellett dolgozókat és a nyugdíj előtt állókat érinti. Az elvonásokkal kétségessé válik a 13. havi nyugdíj kifizetése is. Mint magyarázta, a nyugdíjkorhatár alatti nyugdíjas munkavállalóknak - az átlagos nyugdíjat alapul véve - havonta nettó húszezer forinttal csökkenhet a jövedelmük, mert ha a bruttó munkabérük január 1-je után eléri a minimálbér éves összegét, akkor a nyugdíj kifizetését automatikusan szünetelteti a Nyugdíjfolyósító Intézet, az adóalapjukat pedig az együttes jövedelem képezi. Soltész szerint azzal, hogy a januártól nyugdíjba vonulók nettó átlagkeresete lesz a nyugdíjalap, összességében 10-12 százalékkal kevesebb juttatásra számíthatnak annál, aki az idén lesz nyugdíjas. Kiemelte: a Gyurcsány-kormány most azért riogat a szélsőjobboldali veszéllyel, mert erről az intézkedéséről is szeretné elterelni a figyelmet. PT FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Igen a házelnök elképzeléseire A Szili Katalin által kidolgozott nemzetpolitikai elképzelésről is tárgyaltak tegnap az Országgyűlés elnökével a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének tisztségviselői Budapesten. A házelnök tervezete értesülésünk szerint a Kis-Máért mai párkányi tanácskozásán is napirenden szerepel a nyugati magyar képviselők jóvoltából. A külhoni magyar küldöttség tagjai hangoztatták: a nyugati magyarságnak irányjelzőkre van szüksége az anyaországból, és igénylik a kapcsolattartást a hiteles közéleti személyiségekkel. ■