Magyar Hírlap, 2008. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-12 / 10. szám
MAGYAR HÍRLAP 2008. JANUÁR 12., HÉTVÉGE TEPPIPI'. - TOKIÓI NIKKEI 14 110,79 (-277,32) 1 y Q*60 ▼ Az MVM részesedése az Elműben Önkormányzattól az államhoz - meglepetésre a Magyar Villamos Művek (MVM) vette meg 19,2 milliárd forintért a főváros 10,6 százalékos Elmű-részesedését. Budapest a pénzt egyebek között híd- és útfelújításra fordítja, az MVM a vételi „növekedési stratégiájával” indokolta. MÁTÉ T. GYULA némi meglepetésre nem a nagytulajdonos német RWE, hanem a magyar állami kézben lévő Magyar Villamos Művek szerezte meg a főváros 10,6 százalékos részesedését az elektromos művekben. A tavaly kiírt tender szerint aki a legtöbbet fizeti, viheti a részvényeket. Mint tegnap, egy nappal a pályázatok felbontása után kiderült, a legtöbbet, 19,2 milliárd forintot az MVM ígérte az Elmű-pakettért. Ez harmincezer forintos részvényenkénti árat jelent, ami pár száz forinttal kevesebb ugyan az elmúlt napok tőzsdei árfolyamánál - amelyet a kivezetésre spekulálók vittek fel -, az elmúlt hetek átlagértékét azonban nagyjából fedi. A főváros novemberben huszonötezer forintos részvényenkénti minimálárat határozott meg, ennél az MVM húsz százalékkal fizet többet. Az RWE ajánlatáról tegnap semmi sem derült ki. A főváros a majdnem húszmilliárd forintos összeget európai uniós fejlesztési pályázatok önrészeként kívánja felhasználni - közölte a főpolgármester-helyettes. Hagyó Miklós szerint az önrészként elköltött minden forint további négy forint uniós támogatás lehívását teszi lehetővé. A főváros az eddig publikált tervek szerint uniós támogatásból építi meg a csepeli gerincutat, újítja fel a Szabadság hidat. Uniós segítséggel készül a BKV egységes utas-tájékoztatási rendszere is. A brüsszeli plusz négy forint kell a Szent Imre és az Uzsoki utcai kórház rekonstrukciójához is. Az Elmű-pénz január 18-ig folyik be a főváros kasszájába, a szerződést már tegnap szignálták. A társaság szűkszavú közleményében növekedési stratégiájával, „a nemzeti tulajdonú integrált villamos cégcsoport kialakításának célkitűzésével” indokolta a vásárlást. Az MVM szerint „a villamos energia értéklánc valamennyi elemében történő részvétel” elősegíti a regionális terjeszkedést, a külföldi tendereken való indulást is. Tény, hogy a most kialakult Elműkonstrukció nem újdonság sem a németeknek, sem a villamos műveknek, hiszen a Mátrai Erőmű Zrt.-ben a többségi tulajdonos RWE mellett huszonöt százalékos részesedéssel bír az MVM. A villamos műveknek hitelfelvétel nélkül is lesz pénze az Elmű-üzletre, hiszen tavaly az előzetes adatok szerint 35-40 milliárd forintos nyereségre tett szert a cég. Elmarad a kivezetés Rosszul spekuláltak azok, akik Elműrészvények vásárlásába kezdtek az elmúlt napokban a tőzsdén, a várt kivezetésből egyelőre nem lesz semmi. Pedig az elképzelés logikusnak tűnt. Az RWE és az EnBW az Elmű-papírok 81,1 százalékát ellenőrzi, a közkézhányad mindössze hét százalék. A jelek szerint a németeknek pillanatnyilag megfelel a jelenlegi tulajdonosi felállás, minden marad a régiben. Ingyenes privatizációra készülnek Szerbiában Az ország mintegy 3500 postahivatalában január 28-án kezdik meg az ingyenes részvényigénylések begyűjtését Szerbiában. Egy nemrég elfogadott törvény értelmében az állami vállalatok értékpapírjaihoz térítésmentesen lehet hozzájutni. SZABÓ PALÓCZ ATTILA A törvény hat nagy szerbiai közvállalat - a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), a Szerbiai Villanygazdaság, a Szerbiai Telekom, a belgrádi Nikola Tesla repülőtér, a JAT légitársaság és az ország gyógyszerpiacának mintegy harmadát ellenőrző Galenika gyógyszeripari vállalat értékpapírjaira vonatkozik. A jogszabály értelmében ingyenes értékpapírokra jogosult minden szerbiai állampolgár, aki eddig így nem kapott részvényeket. Továbbá minden személy, aki 2007. június 30-ig letelepedési engedéllyel rendelkezett, illetve január 3-ig állampolgárságot szerzett Szerbiában, sőt még a Koszovó területéről elmenekültek is. Mladjan Dinkic, az ország gazdasági minisztere közölte, hogy az ingyenes részvényekre jogosult polgároknak csak személyi igazolványra van szükségük ahhoz, hogy igénylőként nyilvántartásba vegyék őket a postahivatalokban. Az eljárás minden költségét az állam fedezi. Az igényléseket július 31-ig lehet benyújtani. Dinkic nemrég kilépett abból a bizottságból, amelyiknek feladata volt a NIS olajvállalatra tett orosz ajánlat megvitatása. „A moszkvai javaslat nagyon előnytelen Belgrád számára” - közölte akkor a miniszter. Vojislav Kostunica kabinetje azonban már másnap bejelentette, hogy folytatja a tárgyalásokat az oroszokkal. Belgrádi sajtóértesülések szerint hamarosan várhatóan a korábbi négyszázmillió eurósnál jobb ajánlattal a tarsolyában a szerb fővárosba érkezik a Gazprom tárgyalócsoportja. Az orosz gázóriás szóvivője, Natalija Valkina azonban egyelőre elzárkózott az erre vonatkozó kérdések elől. ■ _____________________ Több termésről álmodnak a búzaföldek Az idén várható búzatermésről még nincs információ, de volt elég csapadék az elmúlt hónapokban, jelenleg pedig hó óvja a vetéseket. A kukorica még nem került a földbe, de a tavalyinál jobb évre számítanak a termelők. A múlt évben csak a 2006-os termés hatvan százalékát takarították be. Az elmúlt évben 2,8 millió hektáron 9,6 millió tonna gabona termett, a terület öt, a termés 41 százalékkal volt kisebb, mint 2006-ban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Búzából kilenc, kukoricából csaknem ötven százalékkal kevesebb került a raktárakba 2006- hoz képest. A földművelésügyi tárca korábban közzétett előzetes adatai szerint gabonából 2007-ben 9,6 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, szemben a megelőző évi 14,7 millió tonnával. Ebből mintegy négymillió tonna volt a búza és csaknem ugyanennyi a kukorica, amelyből az előző évi felére csökkent a termés. A KSH adatai szerint búzából 2007- ben az előző évinél 3,3 százalékkal nagyobb, 1,11 hektár területről csaknem négymillió tonnát takarítottak be. Kukoricából a 2006. évinél 7,9 százalékkal kisebb területen szintén négymillió tonna termett. Napraforgóból egymillió tonna került a raktárakba, 11,7 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. Répcéből a 2006. évinél 53,1 százalékkal nagyobb, összesen 219 ezer hektár területen 494 ezer tonna termett, az elmúlt öt év átlagának több mint kétszerese. Terméshozama tavalyhoz képest öt százalékkal csökkent. Az idei kilátásokról megkérdeztük Pótsa Zsófiát, a gabonaszövetség főtitkárát, aki pontos adatokkal egyelőre nem tudott szolgálni. Azt azonban elmondta, hogy a gabonafélék vetésterülete nagyjából változatlan maradt, és legfeljebb a vetés szerkezetébe lehet változásra számítani. De mivel a kukoricát és a napraforgót csak áprilisban vetik, erről sem lehet még mondani semmit. „A vetési kedv nagy, az ősszel is az volt, az időjárás biztató, volt elég csapadék. Most van hó, ami megvédi a kifagyástól a vetéseket, tehát egyelőre mindenki bizakodó, még akár jó termés is lehet. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a betakarításig még nagyon sok minden befolyásolja a várható termés mennyiségét és minőségét” - mondta a főtitkár. A Magyarországon található intervenciós készletek értékesítése folyamatos, kéthetente lehet pályázni a betárolt gabonára. Csütörtökön volt a legutóbbi kiírás, amelynek során 109 ezer tonna kukoricára lehetett pályázni. Érvényes ajánlat csak 79 ezer tonnára érkezett, tonnánként 194,3 eurós minimális áron. Kenyérgabonából 72 282 tonnára írtak ki pályázatot, amelyet majdnem egészében értékesítettek 230,13 eurós tonnánkénti áron. Ezenfelül a gabonapiac nem pezseg, csak kisebb mozgások vannak, a nagy kiszállítások váratnak magukra. Az új búza jegyzése augusztus-szeptemberre 40-45 ezer forinton áll. Szakértők úgy vélik, még ez is magas induló ár. PNO