Magyar Hírlap, 2008. február (41. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-01 / 27. szám

■ MAGYAR HÍRLAP­­ 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK JOGI ÚTON VENNE ELÉGTÉTELT a kormány Kósa Lajoson, a Fidesz alelnökén az uniós pénzek felhasználásáról tett kijelentése miatt. „Elfogadhatatlan és az alkotmány szellemével is ellentétes, hogy a kormány az emberek pénzéből kampányol az emberek ellen” - reagált a hírre Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. (mti) Végső visszaszámlálás az egészségbiztosítási kótyavetye előtt Tizenkétezret ér egy magyar „Megvásárolta” magát és édesap­ját Kiss József egészségbiztosítási szakértő, hogy ezzel adja a politika tudtára: élni kíván sokat emlegetett szabadságjogával. Ezzel jelképesen kiváltotta azt az összeget, amelyet a leendő egészségbiztosítási pénztárak fizetnének értük az új modellben. NICZKY EMŐKE Polgári kezdeményezésként 24 ezer fo­rintot forintot utalt önmaga és édesapja után az E-alap számlájára Kiss József orvos szerda éjszaka. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori főigazgatójának, többszöri helyettesé­nek most lett elege abból a kormány­zati szándékból, amely fejenként eny­­nyiért adná el a járulékfizetőket a leendő egészségbiztosítási pénztárak­nak. A jogszabály - amelyet a tavaly december 17-i megszavazása után az államelnök visszaküldött a parlament­nek - életbe lépésével 120 milliárd forintért jutnának az adatainkhoz a pénztárakba befektető magáncégek, az összeg Magyarország lélekszáma megszorozva 12 ezerrel. Egy állampol­gárnak tehát ennyi az ára. Kiss doktor a jogalkotás minden fá­zisán végigkísérte az egészségbiztosí­tási modellváltásról szóló törvényter­vezet sorsát. A Magyar Hírlapnak azt mondta: nem vitatja, hogy szükség van változtatásokra, de egyetlen olyan in­formációt spriotálált, a jogszabályiban, amely indokolná a magánbefektetők szerepvállalását.. Csupán homályos utalásokat talált arra is, hogy ki lehet befektető. „Lehet biztosító vagy más pénzintézet, magánszemély, tíz ember tíz cégének különböző tulajdoni há­nyaddal létrehozott részvénytársasá­ga is” - következtetett. Nem hiszi el a kormánynak azt sem, hogy szükség lenne a befektetők kul­túrájára, mert még a magánbiztosítók­é sincs tapasztalatuk az egészség­­biztosításban, nemhogy másoknak. Érdekes kérdésnek tartja, hogy mire költik majd az állampolgárok után az államkincstárba befolyt pénzt, ugyanis a jogszabály szerint egészség­­biztosítási célnak minősül például a pénztárak alaptőkéjéhez való hozzájá­rulás is. Szó sincs tehát arról, hogy az összeg kizárólag a beteg emberek javát szolgálná. Kiss József civil kezdeményezését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal tegnapi ülésén ismerhette meg a nyil­vánosság. A NEK ragaszkodik a társa­dalombiztosítási jogviszonyhoz, s Cser Ágnes szakszervezeti vezető közölte: ha fejenként 12 ezer forint kell a nemzet­közi piacosítás megakadályozásához, akkor elindítják az önkéntes mozgal­mat. Lapunk úgy tudja: máris követni akarja Kiss József példáját Gilly Gyula, az alternatív (civil) egészségbiztosítási törvénytervezet egyik kidolgozója is. A NEK egyébként fölkérte alapító tagjait, hogy képviselőik útján ismét nyújtsák be azt a javaslatot, amelyet decemberben nem vett tárgysorozatba a törvényhozás. Február 11-én újfent szavaz a parlament, így a mostani hely­zet közjogi értelemben a december 17. előttihez hasonlít. A civilek azt szeret­nék, hogy az egyszervezetű társadalmi egészségbiztosítást megőrző javasla­tukról érdemi vita nyílhasson. A NER egyúttal felszólította a kormányt, hogy vonja vissza törvénytervezetét. ■ Kiss József (balra) példája máris követőre talált a civilek között fotó: Kéli balázs Választ vár Horváth Ágnestől a KDNP Nyílt levéllel fordult az egészségügyi miniszterhez a Kereszténydemokrata Néppárt. Nagy Kálmán képviselő arra kíváncsi, hogy milyen céllal hozott a minisztérium olyan rendeletet, amely május 1-jéig kötelezi a kórházakat a váró-, illetve betegfogadási listák és az azonnali ellátást igénylő esetek megküldésére. A képviselő szerint az adatszolgál­tatás súlyos adminisztratív teher az intézményeknek, és félő, hogy az adatokat tovább akarják adni más állami vagy magánintézményeknek. Karsai József azt ígéri, nemmel szavaz Nem támogatja február 11-én az egészségbiztosítási törvényjavaslat elfogadását Karsai József. A szocialis­ta képviselő az után döntött így, hogy megszavaztatta körzete polgármeste­reit és civilszervezeteit. A Fideszben nem hisznek az ígéretnek. NÉMETH ÉRA Ha kizárják az MSZP parlamenti frakciójából, akkor sem támogatja az egészségbiztosítási törvényjavaslatot - mondta lapunknak tegnap Karsai József. A battonyai térség parlamenti képviselője, egyben a település polgár­­mestere a kérdésről helyi szavazást tar­tott. Ennek eredményeként a választó­­kerület húsz polgármesteréből tizenöt a titkos szavazáson azt javasolta, hogy ne támogassa javaslatát. További két polgármester telefonon jelezte hason­ló véleményét, két másik vezető pe­dig szintén az elutasításra buzdította. A huszadik polgármester, Nagy Béla, a liberális párt Békés megyei elnöke nem szavazott, a döntést Karsaira bízta. A szocialista képviselő további 34 civilszervezet tagjainak és azok csa­ládjainak a véleményét is kikérte. Mint mondta, vannak közöttük nyugdíjas­klubok, nagycsaládos egyesületek és rokkantszervezetek. A mintegy 10-12 ezer tagságú civilek 74 százaléka el­lenzi a törvényjavaslatot, 10-11 szá­zalékuk támogatja, a fennmaradók a képviselőre bízták a döntést. Karsai választókerületében a húsz település közül tizenkettő inkább el­lenzéki, nyolc pedig inkább kormány­­párti vezetésűnek számít. A törvény­­javaslat decemberi elfogadásakor az MSZP jelen lévő képviselői közül csak Farkas Imre maradt igazolatlanul tá­vol. Ő a folyosón várta meg a voksolás végét, mert nem akarta megszavazni a jogszabályt. A Magyar Nemzet tegnapi száma szerint a szocialisták egy része eltolná a március 9-i népszavazás utánra az egészségbiztosítási törvényről szóló végszavazást, attól függően, hogy a február 4-i frakcióülésen a jogszabály­hoz kapcsolódóan milyen módosító indítványokat fogadnak el. A lap úgy értesült, hogy egyre nagyobb támoga­tottságot élvez a pártban Tóth Károly szocialista képviselő ismételten be­nyújtott javaslata a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörléséről is. Ennek elfoga­dásával ellehetetleníthetnék a Fidesz- KDNP által kezdeményezett referen­dumot. Egy neve elhallgatását kérő szocialista szakpolitikus úgy nyilatko­zott: amúgy is az az MSZP kampány­stratégiájának egyik fő eleme, hogy minél több embert tartsanak távol a népszavazástól, s ez az újra benyújtott javaslattal sikerülne is. Információink szerint ezzel a forgatókönyvvel nem foglalkoztak sem a pártban, sem a par­lamenti frakcióban. ■ FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Pesti Imre PR-fogásnak tartja az akciót „Meglepődve hallottam, hogy Karsai József megkérdezte választókörzete polgármes­tereit az egészségbiztosítási törvény zárószavazása előtt, s erre hivatkozva jelentette be, hogy nem támogatja. Ő már tett ilyen ígéretet, de nem tartotta be" - reagált a hírre Pesti Imre. A fideszes parlamenti képviselő úgy gondolja, Karsaira túl nagy nyomás nehezedik, a kormányzat jelentős uniós forrásokkal kecsegtette körzetét, ezért ígéretét szerinte most sem tudja betartani. „Hangzatos PR-fogás az egész - mondta Pesti Imre -, egy komolytalan öregember ígérgetése.” Három plusz egy kérdésért „A Fidesz mindent megtesz, hogy az egészségbiztosítókról szóló törvény­megerősítő népszavazás egy időben legyen a szociális népszavazással” - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Répássy Róbert, a legnagyobb ellenzéki párt jogi kabinetének vezetője. A politi­kus a rendszerváltás utáni legfontosabb törvénynek nevezte az egészségügyi biztosításra vonatkozó jogszabályt, és hangsúlyozta: éppen ezért lehetőséget kell adni az embereknek, hogy kifejt­hessék róla a véleményüket. „A kormány ebben a kérdésben szemben áll az egész társadalommal, a hatalom gyakorlói senkivel sem egyez­tetnek a döntések előtt, és ezzel sem­mibe veszik az emberek véleményét” - mondta a Fidesz frakcióigazgatója. Szerinte az egészségügyi biztosítók bevezetése súlyos problémát jelentene az országnak, mert tovább mélyítené a szociális válságot, végleg kettésza­kítaná a társadalmat, és még az orvo­sokat is méltánytalan helyzetbe hozná, hiszen elsősorban nem a gyógyítással, hanem a biztosítók érdekeivel kellene foglalkozniuk. A Fidesz álláspontja szerint ilyen helyzetben az embereknek kell kimon­dania véleményüket, és erre a legjobb mód a népszavazás. „Mivel az Albert házaspár kérdései alapján feltehetőleg 2008 őszén lehetne szavazni a több­biztosítós rendszerről, a Fidesz azt ja­vasolja, hogy a szavazók egy törvény­megerősítő népszavazás segítségével a szociális népszavazással egy időben, március 9-én fejthessék ki véleményü­ket ebben a kérdésben is.” LP Tandíj és szelektív memória Tatai-Tóth András szerint szerint pál­­fordulások történtek a jobboldalon a tandíj ügyében. Az MSZP oktatá­si munkacsoportjának vezetője azt mondta: Orbán Viktor 1992-ben, a következő évi költségvetés vitájában kifogásolta a tandíj bevezetésének módját, de hitet tett a szükségessége mellett. „A Fidesz elnöke 1995-ben az ELTE BTK-n tartott nyilvános előadá­sában szintén elengedhetetlennek tar­totta, emellett az ellenzéki párt 1994- es választási programjában is szerepelt a tandíj szükségessége” - tette hozzá. „Tatai-Tóth Andrásnak, illetve az általa kiosztott anyag készítőinek vagy szelektív a memóriájuk, vagy elment a józan eszük” - reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, hozzátéve, ha nem így lenne, akkor nem hagynák ki a felsoro­lásból, hogy a polgári kormány egyik első intézkedésével eltörölte a tandíjat. „A Fidesz olyan felsőoktatási rendszert szeretne, ahová a fiatalok a tudásuk, te­hetségük és szorgalmuk alapján kerül­hetnek be - mondta Szijjártó. - A kor­mány elvágja a jobb jövőbe vezető utat a tehetséges fiatalok elől.” (mti) 3 BELFÖLD A1 Álprobléma és valódi válasz ÁLLÁSPONT Vannak ügyek, amelyeknek a puszta felvetése egyenlő a jó ízlés elleni merénylettel. Szerintünk a Magyar Gárda elnevezésű formáció esete tipikusan ilyen. A közbeszédet feleslegesen mérgező, felelőtlen és os­toba provokáció, csak kivételes esetben indokolt foglalkozni vele. Tegnap a budapesti közgyűlés határozatában nemkívánatosnak nyilvánították Magyar Gárdát. A mosonmagyaróvári önkormány­zat pedig levett a napirendről egy hasonló indítványt. Budapesten a Fidesz fővárosi frakciója elítélt minden szélsőséges megnyilvánulást, de nem tartotta szükségesnek, hogy erről határozatban nyilvánítson véleményt a közgyűlés. A mosonmagyaróvári - jobboldali többségű - önkormányzatban a jobboldali támogatottságú polgármester java­solta, hogy a testület mondja ki, a Magyar Gárda és társszervezetei nemkívánatosak a városban. Ezt egy fideszes képviselő javaslatá­ra végül levették a napirendről. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy jó döntések voltak ezek. Félő, hogy leginkább a jobboldalnak árthatnak. Minden ilyen eset ugyanis remek alkalom a baloldalnak, hogy megpróbálja összemosni a jobbközép, polgári pártokat a radiká­lisokkal. Ezt az eljárást már több alkalommal alkalmazták, sikerrel. Ennek a kárvallottja a polgári oldal lehet. A jó trükk ismérve az, hogy működik. Tudni lehet, hogy a nyúl nincs a kalapban, de a közönség minden alkalommal elámul. A jobboldalon nyilván felismerték a csapdát. Érthető, ha nem akarják, hogy naponta, hetente kelljen elhatárolódniuk olyasmitől, amihez nincs közük, amiben nem vesznek részt, és amit nem támo­gatnak. Ám a csapda arra jelenthet csak veszélyt, aki nem veszi ész­re. Aki tudja, hogy hol van, az el is tudja kerülni. A Magyar Gárdát álproblémának látjuk, amelyet túlreprezentál a média. A Fidesz vezetői, a mérvadó jobboldali politikusok több alka­lommal jelezték, hogy nem értenek egyet a szervezet létrehozásával. Ám a politikai hangzavarban - különösen a kampányok idején - a nyilatkozatok gyorsan követik egymást. Nem árt néha felfrissíteni a választók emlékezetét. Néhány egyszerű szóval, világos állásfog­lalással. h­ogy ez többé ne lehessen téma. A Magyar Gárdára semmi szükség. Legkevésbé a jobboldalnak kell. A Magyar Gárda jelenleg egyvalamire lehet alkalmas: hogy ártson a Fidesznek és a konzerva­tív politizálásnak. A felmérések szerint a polgári oldal politikájának hatalmas a tá­mogatottsága. Nem biztos, hogy ebben a helyzetben minden kihívás elől ki kell térnie a Fidesznek. Ha maroknyi radikális csalódna is, óriási többség nyugtázhatná a gesztust. m

Next