Magyar Hírlap, 2008. február (41. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-01 / 27. szám
■ MAGYAR HÍRLAP 2008. FEBRUÁR 1., PÉNTEK JOGI ÚTON VENNE ELÉGTÉTELT a kormány Kósa Lajoson, a Fidesz alelnökén az uniós pénzek felhasználásáról tett kijelentése miatt. „Elfogadhatatlan és az alkotmány szellemével is ellentétes, hogy a kormány az emberek pénzéből kampányol az emberek ellen” - reagált a hírre Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. (mti) Végső visszaszámlálás az egészségbiztosítási kótyavetye előtt Tizenkétezret ér egy magyar „Megvásárolta” magát és édesapját Kiss József egészségbiztosítási szakértő, hogy ezzel adja a politika tudtára: élni kíván sokat emlegetett szabadságjogával. Ezzel jelképesen kiváltotta azt az összeget, amelyet a leendő egészségbiztosítási pénztárak fizetnének értük az új modellben. NICZKY EMŐKE Polgári kezdeményezésként 24 ezer forintot forintot utalt önmaga és édesapja után az E-alap számlájára Kiss József orvos szerda éjszaka. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori főigazgatójának, többszöri helyettesének most lett elege abból a kormányzati szándékból, amely fejenként enynyiért adná el a járulékfizetőket a leendő egészségbiztosítási pénztáraknak. A jogszabály - amelyet a tavaly december 17-i megszavazása után az államelnök visszaküldött a parlamentnek - életbe lépésével 120 milliárd forintért jutnának az adatainkhoz a pénztárakba befektető magáncégek, az összeg Magyarország lélekszáma megszorozva 12 ezerrel. Egy állampolgárnak tehát ennyi az ára. Kiss doktor a jogalkotás minden fázisán végigkísérte az egészségbiztosítási modellváltásról szóló törvénytervezet sorsát. A Magyar Hírlapnak azt mondta: nem vitatja, hogy szükség van változtatásokra, de egyetlen olyan információt spriotálált, a jogszabályiban, amely indokolná a magánbefektetők szerepvállalását.. Csupán homályos utalásokat talált arra is, hogy ki lehet befektető. „Lehet biztosító vagy más pénzintézet, magánszemély, tíz ember tíz cégének különböző tulajdoni hányaddal létrehozott részvénytársasága is” - következtetett. Nem hiszi el a kormánynak azt sem, hogy szükség lenne a befektetők kultúrájára, mert még a magánbiztosítóké sincs tapasztalatuk az egészségbiztosításban, nemhogy másoknak. Érdekes kérdésnek tartja, hogy mire költik majd az állampolgárok után az államkincstárba befolyt pénzt, ugyanis a jogszabály szerint egészségbiztosítási célnak minősül például a pénztárak alaptőkéjéhez való hozzájárulás is. Szó sincs tehát arról, hogy az összeg kizárólag a beteg emberek javát szolgálná. Kiss József civil kezdeményezését a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal tegnapi ülésén ismerhette meg a nyilvánosság. A NEK ragaszkodik a társadalombiztosítási jogviszonyhoz, s Cser Ágnes szakszervezeti vezető közölte: ha fejenként 12 ezer forint kell a nemzetközi piacosítás megakadályozásához, akkor elindítják az önkéntes mozgalmat. Lapunk úgy tudja: máris követni akarja Kiss József példáját Gilly Gyula, az alternatív (civil) egészségbiztosítási törvénytervezet egyik kidolgozója is. A NEK egyébként fölkérte alapító tagjait, hogy képviselőik útján ismét nyújtsák be azt a javaslatot, amelyet decemberben nem vett tárgysorozatba a törvényhozás. Február 11-én újfent szavaz a parlament, így a mostani helyzet közjogi értelemben a december 17. előttihez hasonlít. A civilek azt szeretnék, hogy az egyszervezetű társadalmi egészségbiztosítást megőrző javaslatukról érdemi vita nyílhasson. A NER egyúttal felszólította a kormányt, hogy vonja vissza törvénytervezetét. ■ Kiss József (balra) példája máris követőre talált a civilek között fotó: Kéli balázs Választ vár Horváth Ágnestől a KDNP Nyílt levéllel fordult az egészségügyi miniszterhez a Kereszténydemokrata Néppárt. Nagy Kálmán képviselő arra kíváncsi, hogy milyen céllal hozott a minisztérium olyan rendeletet, amely május 1-jéig kötelezi a kórházakat a váró-, illetve betegfogadási listák és az azonnali ellátást igénylő esetek megküldésére. A képviselő szerint az adatszolgáltatás súlyos adminisztratív teher az intézményeknek, és félő, hogy az adatokat tovább akarják adni más állami vagy magánintézményeknek. Karsai József azt ígéri, nemmel szavaz Nem támogatja február 11-én az egészségbiztosítási törvényjavaslat elfogadását Karsai József. A szocialista képviselő az után döntött így, hogy megszavaztatta körzete polgármestereit és civilszervezeteit. A Fideszben nem hisznek az ígéretnek. NÉMETH ÉRA Ha kizárják az MSZP parlamenti frakciójából, akkor sem támogatja az egészségbiztosítási törvényjavaslatot - mondta lapunknak tegnap Karsai József. A battonyai térség parlamenti képviselője, egyben a település polgármestere a kérdésről helyi szavazást tartott. Ennek eredményeként a választókerület húsz polgármesteréből tizenöt a titkos szavazáson azt javasolta, hogy ne támogassa javaslatát. További két polgármester telefonon jelezte hasonló véleményét, két másik vezető pedig szintén az elutasításra buzdította. A huszadik polgármester, Nagy Béla, a liberális párt Békés megyei elnöke nem szavazott, a döntést Karsaira bízta. A szocialista képviselő további 34 civilszervezet tagjainak és azok családjainak a véleményét is kikérte. Mint mondta, vannak közöttük nyugdíjasklubok, nagycsaládos egyesületek és rokkantszervezetek. A mintegy 10-12 ezer tagságú civilek 74 százaléka ellenzi a törvényjavaslatot, 10-11 százalékuk támogatja, a fennmaradók a képviselőre bízták a döntést. Karsai választókerületében a húsz település közül tizenkettő inkább ellenzéki, nyolc pedig inkább kormánypárti vezetésűnek számít. A törvényjavaslat decemberi elfogadásakor az MSZP jelen lévő képviselői közül csak Farkas Imre maradt igazolatlanul távol. Ő a folyosón várta meg a voksolás végét, mert nem akarta megszavazni a jogszabályt. A Magyar Nemzet tegnapi száma szerint a szocialisták egy része eltolná a március 9-i népszavazás utánra az egészségbiztosítási törvényről szóló végszavazást, attól függően, hogy a február 4-i frakcióülésen a jogszabályhoz kapcsolódóan milyen módosító indítványokat fogadnak el. A lap úgy értesült, hogy egyre nagyobb támogatottságot élvez a pártban Tóth Károly szocialista képviselő ismételten benyújtott javaslata a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörléséről is. Ennek elfogadásával ellehetetleníthetnék a Fidesz- KDNP által kezdeményezett referendumot. Egy neve elhallgatását kérő szocialista szakpolitikus úgy nyilatkozott: amúgy is az az MSZP kampánystratégiájának egyik fő eleme, hogy minél több embert tartsanak távol a népszavazástól, s ez az újra benyújtott javaslattal sikerülne is. Információink szerint ezzel a forgatókönyvvel nem foglalkoztak sem a pártban, sem a parlamenti frakcióban. ■ FOTÓ: SÁRKÖZY GYÖRGY Pesti Imre PR-fogásnak tartja az akciót „Meglepődve hallottam, hogy Karsai József megkérdezte választókörzete polgármestereit az egészségbiztosítási törvény zárószavazása előtt, s erre hivatkozva jelentette be, hogy nem támogatja. Ő már tett ilyen ígéretet, de nem tartotta be" - reagált a hírre Pesti Imre. A fideszes parlamenti képviselő úgy gondolja, Karsaira túl nagy nyomás nehezedik, a kormányzat jelentős uniós forrásokkal kecsegtette körzetét, ezért ígéretét szerinte most sem tudja betartani. „Hangzatos PR-fogás az egész - mondta Pesti Imre -, egy komolytalan öregember ígérgetése.” Három plusz egy kérdésért „A Fidesz mindent megtesz, hogy az egészségbiztosítókról szóló törvénymegerősítő népszavazás egy időben legyen a szociális népszavazással” - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Répássy Róbert, a legnagyobb ellenzéki párt jogi kabinetének vezetője. A politikus a rendszerváltás utáni legfontosabb törvénynek nevezte az egészségügyi biztosításra vonatkozó jogszabályt, és hangsúlyozta: éppen ezért lehetőséget kell adni az embereknek, hogy kifejthessék róla a véleményüket. „A kormány ebben a kérdésben szemben áll az egész társadalommal, a hatalom gyakorlói senkivel sem egyeztetnek a döntések előtt, és ezzel semmibe veszik az emberek véleményét” - mondta a Fidesz frakcióigazgatója. Szerinte az egészségügyi biztosítók bevezetése súlyos problémát jelentene az országnak, mert tovább mélyítené a szociális válságot, végleg kettészakítaná a társadalmat, és még az orvosokat is méltánytalan helyzetbe hozná, hiszen elsősorban nem a gyógyítással, hanem a biztosítók érdekeivel kellene foglalkozniuk. A Fidesz álláspontja szerint ilyen helyzetben az embereknek kell kimondania véleményüket, és erre a legjobb mód a népszavazás. „Mivel az Albert házaspár kérdései alapján feltehetőleg 2008 őszén lehetne szavazni a többbiztosítós rendszerről, a Fidesz azt javasolja, hogy a szavazók egy törvénymegerősítő népszavazás segítségével a szociális népszavazással egy időben, március 9-én fejthessék ki véleményüket ebben a kérdésben is.” LP Tandíj és szelektív memória Tatai-Tóth András szerint szerint pálfordulások történtek a jobboldalon a tandíj ügyében. Az MSZP oktatási munkacsoportjának vezetője azt mondta: Orbán Viktor 1992-ben, a következő évi költségvetés vitájában kifogásolta a tandíj bevezetésének módját, de hitet tett a szükségessége mellett. „A Fidesz elnöke 1995-ben az ELTE BTK-n tartott nyilvános előadásában szintén elengedhetetlennek tartotta, emellett az ellenzéki párt 1994- es választási programjában is szerepelt a tandíj szükségessége” - tette hozzá. „Tatai-Tóth Andrásnak, illetve az általa kiosztott anyag készítőinek vagy szelektív a memóriájuk, vagy elment a józan eszük” - reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője, hozzátéve, ha nem így lenne, akkor nem hagynák ki a felsorolásból, hogy a polgári kormány egyik első intézkedésével eltörölte a tandíjat. „A Fidesz olyan felsőoktatási rendszert szeretne, ahová a fiatalok a tudásuk, tehetségük és szorgalmuk alapján kerülhetnek be - mondta Szijjártó. - A kormány elvágja a jobb jövőbe vezető utat a tehetséges fiatalok elől.” (mti) 3 BELFÖLD A1 Álprobléma és valódi válasz ÁLLÁSPONT Vannak ügyek, amelyeknek a puszta felvetése egyenlő a jó ízlés elleni merénylettel. Szerintünk a Magyar Gárda elnevezésű formáció esete tipikusan ilyen. A közbeszédet feleslegesen mérgező, felelőtlen és ostoba provokáció, csak kivételes esetben indokolt foglalkozni vele. Tegnap a budapesti közgyűlés határozatában nemkívánatosnak nyilvánították Magyar Gárdát. A mosonmagyaróvári önkormányzat pedig levett a napirendről egy hasonló indítványt. Budapesten a Fidesz fővárosi frakciója elítélt minden szélsőséges megnyilvánulást, de nem tartotta szükségesnek, hogy erről határozatban nyilvánítson véleményt a közgyűlés. A mosonmagyaróvári - jobboldali többségű - önkormányzatban a jobboldali támogatottságú polgármester javasolta, hogy a testület mondja ki, a Magyar Gárda és társszervezetei nemkívánatosak a városban. Ezt egy fideszes képviselő javaslatára végül levették a napirendről. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy jó döntések voltak ezek. Félő, hogy leginkább a jobboldalnak árthatnak. Minden ilyen eset ugyanis remek alkalom a baloldalnak, hogy megpróbálja összemosni a jobbközép, polgári pártokat a radikálisokkal. Ezt az eljárást már több alkalommal alkalmazták, sikerrel. Ennek a kárvallottja a polgári oldal lehet. A jó trükk ismérve az, hogy működik. Tudni lehet, hogy a nyúl nincs a kalapban, de a közönség minden alkalommal elámul. A jobboldalon nyilván felismerték a csapdát. Érthető, ha nem akarják, hogy naponta, hetente kelljen elhatárolódniuk olyasmitől, amihez nincs közük, amiben nem vesznek részt, és amit nem támogatnak. Ám a csapda arra jelenthet csak veszélyt, aki nem veszi észre. Aki tudja, hogy hol van, az el is tudja kerülni. A Magyar Gárdát álproblémának látjuk, amelyet túlreprezentál a média. A Fidesz vezetői, a mérvadó jobboldali politikusok több alkalommal jelezték, hogy nem értenek egyet a szervezet létrehozásával. Ám a politikai hangzavarban - különösen a kampányok idején - a nyilatkozatok gyorsan követik egymást. Nem árt néha felfrissíteni a választók emlékezetét. Néhány egyszerű szóval, világos állásfoglalással. hogy ez többé ne lehessen téma. A Magyar Gárdára semmi szükség. Legkevésbé a jobboldalnak kell. A Magyar Gárda jelenleg egyvalamire lehet alkalmas: hogy ártson a Fidesznek és a konzervatív politizálásnak. A felmérések szerint a polgári oldal politikájának hatalmas a támogatottsága. Nem biztos, hogy ebben a helyzetben minden kihívás elől ki kell térnie a Fidesznek. Ha maroknyi radikális csalódna is, óriási többség nyugtázhatná a gesztust. m