Magyar Hírlap, 2008. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-02 / 102. szám

14_____________ KRÓNIKA AMERIKÁBAN TURNÉZIK CHARLIE Charlie-t hiába kerestük május elsején a Tabánban fellépők között. A népsze­rű énekes érdeklődésünkre elmondta, hogy ma indul többhetes amerikai koncertkörútra. Hazatérte után foly­tatja a munkát legújabb lemezén, ame­lyet fia, Ákos jelentet meg. PARCSAMI GÁBOR - Mi az oka, hogy nem lépett fel a Ta­bánban? - Már tavaly sem voltam ott. Túl ké­sőn hívtak a szervezők. Kár, mert tíz éven át koncerteztem a barátaimmal a Tabánban, így hát nem mondhatom, hogy nem hiányzik. Remélem, jövőre sikerül ott lennem. Vidéken viszont két koncertet is adtam elsején. Egyéb­ként Amerikában, május 17-ig tartó koncertkörutat teszek. - Klubokban vagy koncerttermekben lép fel? - Főként kisebb, családiasabb jel­legű szórakozóhelyeken, valamint diszkókban adok koncertet. Los Ange­lesben, Las Vegasban, New Yorkban és Miamiban is lesz egy-két estem, ame­lyen, a közönségtől függően, hol ma­gyarul, hol angolul énekelek majd.­­ Legutóbb 40 év rock and roll - absolut live! címmel megjelent a Kissta­dionban 2005 szeptemberében tartott koncert DVD-változata, amelyen negy­venéves pályafutásának legismertebb slágerei hallhatók. Készül újabb lemez, vagy DVD? - Ákos fiam legújabb pop-rock­­lemezén dolgozunk éppen, remélhető­leg még az idén megjelenik. Tizenkét szám lesz rajta. Az amerikai koncertek után még dolgozunk kicsit a zenén. Az anyag eddig igen ígéretes, annál is in­kább, mivel Horváth Attilától már kap­tunk néhány fantasztikus dalszöveget. - Sokat beszélget a fiával a zenéről? - Nem csak a zenéről szól az éle­tünk, hiszen annyi minden más, fon­tos dolog van az életben, amit napról napra meg kell beszélnünk. Ki-ki vég­zi a maga munkáját, a szerzeményeket természetesen megmutatjuk egymás­nak, és amiben tudunk, segítünk a másiknak, a ti Új lemezre készül"fotó:Horváth Péter gyula ROVARJEL A FÖLD ALÓL A föld alatti állatok megüzenik a föld felszínén bóklászó társaiknak, hogy „ez a levél már foglalt”. Holland kutatók szerint a növény föld alatti részeit dézsmáló ízeltlábúak kémiai figyelmeztető jeleket küldenek a levelekre ácsingózó konkurensek­nek, így azok „tudják”, hogy a nö­vényt már más szemelte ki táplálékul, és odébbállnak. Ilyen üzenetváltással a más-más térségekben élő rovarok elkerülik egymást, és nem kell hu­­zakodniuk ugyanazért a növényért. A föld alatt és föld felett élő rovarok közti kommunikációt mindeddig csak kevéssé tanulmányozták, így még mindig nem tudható, mennyire elter­jedt jelenség ez. (mti) ­ HIRDETÉS AZ ECHO HUNGÁRIA TV ZRT. HIRDETÉSSZERVEZŐKET KERES AZ ECHO TV ÉS A VITAL TV REKLÁMIDEJÉNEK ÉRTÉKESÍTÉSÉRE. ECHOTV vital­YAM Jelentkezni a 877-0563-as telefonszámon, vagy e-mailben balogh.betty@echotv.hu címen lehet. Címünk: 1145 Budapest, Thököly út 105-107. A HIDAK IS A NEMZETI EMLÉKEZET RÉSZEI Hídjaink velünk élik történelmünket. Magyarországon az első vízi átke­lőket a rómaiak építették, később az államalapítás idején is jelentős sze­repet játszott az Úrhidánál 997 körül és később Szabadbattyánnál épített híd. Legismertebb átkelőink viszont egyértelműen fővárosunkban talál­hatók. LÁNCZI RICHÁRD ■ mm-iV savajszib­an Magyarországnak szárm­os szimboli­kus hídja van. Ezek közé tartozik töb­bek között a hortobágyi Kilenclyukú híd, amely egy régi fahíd helyén épült, klasszicista stílusban, 1827 és 1833 között, Povolny Ferenc tervei alapján. Szintén a nevezetesek közé sorolható az 1937-ben átadott, azóta már Veszp­rém jelképévé vált Szent István-völgy­­híd, köznapi nevén viadukt. A legje­lentősebb vízi átkelők két legnagyobb folyónkon, a Tiszán és a Dunán épül­tek, közülük a legismertebbek a fővá­ros hídjai. Budapest legrégibb, legnevezete­sebb hídja, egyben a város egyik jelké­­pe a Lánchíd. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte, és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna­­szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, és 1849-ben avatták fel. A Margit híd - a főváros második állandó hídjaként - 1876-ban épült. Felújítását bő évtizede egyre halogat­ják, mostanra elérte azt az állapotot, hogy elengedhetetlenné vált rekonst­rukciója. A hídon repedezik az útbur­kolat, rogyadoznak a tartóoszlopok, helyenként méretes darabok válnak le a szerkezet oldaláról. Közbeszerzé­si tanácsadói tendert írt ki a Fővárosi Önkormányzat a Margit híd felújítá­sára. A várhatóan 2010-ig tartó felújí­tás mintegy 12 milliárd forintos költ­ségének csaknem a felére az állásinál pályázik a főváros. A Szabadság hidat 1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként adták át. Jelenleg felújít­ják, s a remények szerint 2009-ben visszaadják a forgalomnak. Az Erzsébet híd 1898 és 1903 között épült, nem sokkal a Ferenc József, mai nevén Szabadság híd után. A Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el. Szerkezete az átadáskor műszaki szenzáció volt, mivel egyetlen, 290 méter hosszú nyílással ível át a Dunán. A második világháború vége felé a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Új­jáépítése - az eredeti pillérek haszno­sításával - Sávoly Pál tervei alapján 1964-ben fejeződött be. A Petőfi, azaz az egykori Horthy Miklós híd 1933-tól 1937-ig épült. 1945-ben felrobban­tották, 1950 és 1952 között építették újjá. Mostanra bőven megérett a fel­újításra, de - a többi fővárosi hídre­konstrukciót alapul véve - a munká­latokhoz leghamarabb 2010-2011-ben kezdhetnek hozzá. Az Árpád híd helyén már a sirmaiak is építettek átkelőt, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. A mai híd építése 1939-ben kezdődött, de csak 1950-ben nyitották meg. Az 1958-ban Sztálinról Árpádra visszakeresztelt híd ma a főváros legforgalmasabb át­kelője, naponta mintegy százötvenezer jármű halad át rajta. 3. Lágymányosi Budapest legújabb Duna-hídja. Az 1992-es kezdés után 1995 októberében adták át a forga­lomnak. Az Összekötő vasúti híd, a legfontosabb és legforgalmasabb vasúti összeköttetés a Dunán, míg az Újpesti vasúti híd Budapest jelenlegi legészakibb átkelője. A Megyeri hidat (északi M0-s híd) két kilométer hosz­­szan építik Budakalász és Újpest kö­zött, 61,9 milliárd forintból. Előrelát­hatólag az idén elkészül. ■ A Lánchíd mára Budapest jelképévé vált FOTÓ:HEGEDŰS RÓBERT * 4 t » Ne feledjük! Nem a gyorsaság a lényeg: hosszabb távot lassabban tegyünk meg. A har­minc éven felüliek még akkor is orvosi vizsgálattal kezdjék a sportos életmó­dot, ha egészségesnek érzik magukat! ____________2008. MÁJUS 2., PÉNTEK | MAGYAR HÍRLAP | szerkeszti: Forró Péter e-mail: forro.peter@magyarhirlap.hu A legnagyobb völgyhidunk Tavaly augusztusban adták át a for­galomnak Közép-Európa legnagyobb völgyhídját, amely az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti sza­kaszán épült fel. Az 1872 méter hosszú viaduktot tizenhat pillér tartja, közülük a legmagasabb eléri a 88 métert. A LASSÚ FUTÁS IS SOKAT ÉR Monspart Sarolta tanácsai kezdő fu­tóknak: 12 hetes edzésterv 1. hét - 30 perc gyaloglás és benne 1-1 perc egészen lassú futás hatszor. A hé­ten még egy vagy két edzésnapon is­mételjük meg. 2. hét - 40 perc gyaloglás, benne 1 perc lassú futás, köztük 2-2 perc gya­loglás. Az elején 10 perc a bemelegítő gyalogjárás. A héten még két edzésna­pon ismételjük meg. 3. hét - 40 perc gyaloglás, benne hatszor 2 perc lassú futás, köztük 3-3 perc gyaloglás. Az elején 10 perc a bemelegítő gyalogjárás. A héten még egyszer ismételjük meg. Hétvégén fél­napos kirándulás. 4-5. hét - 40 perc gyaloglás, ben­ne négyszer 3 perc lassú futás, köztük 4-4 perc gyaloglás. Az elején 10 perc a bemelegítő gyalogjárás. A héten, még két edzésnapon ugyanezt a programot ismételjük meg. 6. hét - 40 perc gyaloglás, benne négyszer 4 perc lassú futás, köztük 3-3 perc gyaloglás. Az elején 10 perc a be­melegítő gyalogjárás. A héten még egy edzésnapon ismételjük meg. Hétvégén félnapos kirándulás. 7-8, hét - 45 perc gyaloglás, benne négyszer 5 perc lassú futás, köztük 3-3 perc gyaloglás. Az elején 10 perc a be­melegítő gyalogjárás. A héten még két edzésnapon ismételjük meg. 9. hét - 45 perc lassú futás és gya­loglás váltogatva, ahogy - majdnem - jól esik. A héten még egy úszóedzés szaunával vagy gőzfürdővel, és a hét­végén legalább félnapos kirándulás. 10-11. hét - 45 perc lassú futás és gyaloglás váltogatva. Akaraterőnket bevetve, mindig kevesebb legyen a gyaloglás, mint az előző héten. Hetente háromszor ismételjük meg. 12. hét - 30 perc egészen lassú, fo­lyamatos futás, ha lehet, megállás és gyaloglás nélkül. A futás olyan lassú legyen, hogy még beszélgetni is lehessen közben. A heti három edzést tanácsos minden másnap megtartani, például kedden, csütörtö­kön és a hétvégén. „Nem baj, ha elfára­dunk, csak ne fáradjunk bele!” ■ FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA

Next