Magyar Hírlap, 2008. június (41. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-02 / 127. szám

A BELFÖLD ÖSSZEKAPCSOLNÁ A SZOCIÁLIS SEGÉLYEZÉST a társadalom érdekében végzett munkával és a gyermekek óvodába, iskolába járatásával a Megyei Jogú Városok Szövetsége. A szervezet ennek érdekében a szociális törvény módosítását kezdeményezi - jelentette be Gyimesi Endre, az MJVSZ alelnöke, Zalaegerszeg fideszes polgármestere. (mti) Nyilvánossá tett vásárhelyi közbeszerzések Csattanós választ adott Hódmezővá­sárhely a jobboldali vezetésű települé­seket ért, kormányzati oldalról érkező korrupciós vádakra. Április 9-től a megyei jogú város vezetése a lakosság pontos, naprakész és teljes körű tájékoztatásáért a köz­­beszerzési törvényben meghatározott kötelességén túl minden, az önkor­mányzat által kötött, folyamatban lévő vállalkozói szerződést a település hiva­talos honlapján nyilvánossá tesz. A www.hodmezovasarhely.hu cí­men a honlap jobb oldalán található, állandóan frissülő Beruházások alme­nüpont alatt bárki megismerheti a je­lenleg folyamatban lévő kilencven vál­lalkozói szerződés adatait. Az aktuális beruházások és beszerzések mellett a tanácsadói szerződések adatai is hoz­záférhetők, így az önkormányzat teljes körű rálátást biztosít gazdálkodására és pontos, naprakész információkkal szolgál minden érdeklődőnek. Lázár János, Hódmezővásárhely fi­deszes polgármestere az adófizetők pénzének törvényes felhasználása ér­dekében különösen fontosnak tartja, hogy folyamatosan biztosítsa az ön­­kormányzat gazdálkodásának átlátha­tóságát, nyilvánossá és nyomon követ­hetővé tegye az adófizetők pénzének kezelését. Az elmúlt negyven nap alatt eddig több mint kétezer látogató tekintette meg a nyilvánossá tett adatokat. ILLÉS BÉLA Visszaállítaná az egyszintű érettségit az MDF Új érettségi és felvételi rendszer ki­dolgozására szólította fel a Magyar Demokrata Fórum a kormányt. Állás­pontjuk szerint a kétszintű érettségi rendszere megbukott. Az elmúlt három évben a diákok töredéke választotta az emelt szintű vizsgatételt, ezzel pár­huzamosan azonban a középszintű érettségi súlyos minőségromboláson ment keresztül. A magyar érettségihez oktatási szakértők szerint gyakorla­tilag semmilyen tárgyi tudásra nincs szüksége a diákoknak, az idei történe­lemvizsgán lehetetlen négyesnél rosz­­szabb eredményt elérni. A középszintű matematikaérettségi egyik feladatán, „ha fél kilogramm narancs 75 forintba kerül, hány kilogrammot tudunk venni 300 forintért?", a fél ország nevetett. A felsőoktatási intézmények vezetői azt tapasztalják, hogy évről évre látvá­nyosan romlik az egyetemekre, főis­kolákra belépők felkészültsége, tudás­szintje. Az MDF azt javasolja, állítsák vissza az egyszintű érettségit, de adják vissza a vizsga régi rangját. (mh) A nemzeti színű gumikarkötő volt a legfeltűnőbb az emberen. Rövid, fosz­lott trikót viselt, hóna alatt tartotta a köteg újságot, így vette sorra a megálló autókat. Nem beszélt, csak a szemével kérdezett, nem, nem, s lépett tovább. Szokott utcakép a mai Budapesten. Hanem az a csuklópánt! Mint aki azt mondja: nincs semmim, se lakásom, se állásom, se jelenem, se jövőm (se csókom, se szeretőm) - csak egy vala­mi, egy van még, de az az enyém, nem adom. Van nekem! Van nekem egy ha­zám! És nincs szíve az embernek, hogy megmondja neki az igazat... (KO) 2008. JÚNIUS 2., HÉTFŐ­I MAGYAR HÍRLAP . vezető szerkesztő: Petán Péter, e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu wmmmmmmmm folytatás az 1. oldalról Félig kész házakba jelentették be a családokat, majd arra kötelezték őket, hogy vegyék igénybe a szocpolt. A csa­lók azt a kiskaput használják ki, hogy senki nem ellenőrzi a felépített ingatla­nokat, illetve azt, hogy tényleg a házra költötték-e a folyósított összeget. A sajtó a múlt héten csupán azt a hírt kapta fel, hogy a kistérség 18 polgár­­mestere - élükön Szerencs szocialista országgyűlési képviselőjével, Róna­völgyi Endréné polgármesterrel - kez­deményezte, hogy a törvény erejével szabjanak gátat a „megélhetési gyer­mekszüléseknek”, mert különben a gettósodás (ami például a borsodi kis­térségben is megállíthatatlanul terjed) új problémák egész özönét fogja az or­szágra zúdítani. „Az úgynevezett szocpolházak ügye nyolc-tíz éve visszatérő téma a helyi testületben - mondja Molnár Tibor, Taktakenéz polgármestere. - Településünkön is megjelentek ózdi, rudabányai emberek építkezésével kapcsolatos építési engedélyek, ame­lyeket Szerencsen adott ki az építési hatóság. Persze, az így kiadott enge­délyek alapján nem épültek meg a há­zak, a papírok csakis arra szolgáltak, hogy a szociálpolitikai támogatásokat le lehessen hívni. A visszásságokat je­leztük az építési hatóságoknak, politi­kusoknak, jegyzőknek, és úgy tudjuk, ezekben az ügyekben évek óta folyik nyomozás.” Számos esetben előfor­dult a településen, hogy különböző melléképületekre is kiadtak építési en­gedélyt, hogy a bővítés kapcsán felve­hessék az úgynevezett „fél szocpolt”, amely jelenleg az első gyermek után 450 ezer, a második után 750 ezer, míg a harmadik után 700 ezer forint. „Az esetek többségében nagyon egyszerű, sokszor félanalfabéta emberek igé­nyelték ezt a támogatást - magyarázza a település polgármestere - , akiknek valakik, nevezzük őket tanácsadónak vagy »bankos embereknek«, mindig segítettek.” Míg a szociálpolitikai támogatások lehívásának hőskorában inkább a fél­bemaradt építkezések jellemezték ezt az „iparágat”, addig napjainkra a la­káscsere vált uralkodóvá. Hiszen hasz­nált lakás vásárlása esetén is jár a fél szocpol a megszületett gyerekek után. Ilyenkor két lakás papíron cserél gaz­dát, úgy, hogy közben mindenki marad a helyén: valóságosan a régiben, vagy­is a sajátjában, papíron viszont már a máséban „A mi településünkön erre a módszerre akkor figyeltünk fel, ami­kor sorra jöttek az építési hatóságtól az A megélhetési gyerekszü­lés a bűnözés melegágyává vált, és főleg a falvakban szedi áldozatait. engedélyek az új lakó nevére - meséli Boros-Leskó Géza, Prügy polgármes­tere -, de amikor szétnéztünk, kiderült, nem költözött el senki, az új lakónak meg se­ híre, se hamva.” Boros-Leskó Géza szerint a megélhetési gyermek­­szülés a bűnözés melegágyává vált Taktaközben, amely e tekintetben az ország „legfertőzöttebb” területe, de ez a jelenség ma már Magyarországon mindenhol felbukkant, főleg a falvak­ban szedi áldozatait. Az államkincs­tártól kicsalt szociálpolitikai támoga­tásokból az „igazi” jogosultak inkább csak alamizsnát kapnak, a pénz nagy részét az „üzletág” bonyolítói nyelik le. A vissza nem térítendő támogatá­sokkal már 1996-ban is tömegével él­tek vissza. Somogy megyében családi házak tulajdonosai papíron százával fogadták be otthonukba a többgyerme­kes családokat. A tetőtér beépítéséhez igénybe vették a lakáscélú szociálpoli­tikai támogatást. Miután kialakították az új lakóteret, a háztulajdonos megvá­sárolta a felső szinten lévő lakást, mi­közben valójában senkit nem fogadott be, és nyilvánvalóan a visszavásárlás is csak fiktív művelet volt. A háttérben az a vonzó lehetőség állt, hogy tizenkét évvel ezelőtt két gyermek után az ál­lam 1,2, három után 2,2 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást adott lakásépítésre. Jobb életet szeretett volna az a nő is, aki egy dunaújvárosi albérletből akart saját házba költözni. Egy vállalkozó megkörnyékezte, arra kérve, hogy ve­gye fel a szociálpolitikai támogatást, az építkezésről majd ő gondoskodik. A nyolcgyermekes anya fel is vette a támogatást, ámde egyetlen fillért sem látott belőle, most viszont az állam tőle követeli vissza a vállalkozóhoz került pénzt, csalással vádolva a tényleges áldozatot. Vonzó terep tehát a bűnözőknek az akár több millió forintra rúgó ál­lami - az adófizetők pénzéből kiutalt - szocpoltámogatás. Kétgyermekes család esetében kétmillió-négyszáz­ezer, három gyermek esetén pedig hárommillió-nyolcszázezer­­forint jár. Már a 16. életév is elég arra, hogy valaki jogosulttá váljon a szocpolra, ebben az esetben persze érvényes há­zasságkötést kell igazolni. Az igénylő a felépített vagy megvásárolt lakásba a vele költöző gyermekek és eltartott családtagok után kérheti a támogatást. Lakásbővítési kedvezményként igé­nyelhető az úgynevezett fél szocpol is. A kedvezmény szempontjából az is lé­nyegtelen, hogy a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadott-e. Ha valaki egy éve vett gyámságba gyermeket, utána is igényelhet támogatást, ha vállalja, hogy további három évig eltartja őt. Figyelemre méltó, hogy a jegyzői hivatalokban nincs listázva, kire vet­tek fel már szocpolt. Megoldhatatlan feladat elé állítja a hivatalok szociá­lis osztályait az a - főként roma csa­ládokra jellemző - gyakorlat, hogy a gyermekeket ugyanazon a néven anyakönyveztetik. Előfordul, hogy a hivatal számára csak évekkel később derül ki, hogy egy háztartásban öten­­hatan is élnek azonos névvel. Gyako­ri módszer, hogy az apát nem nevezik meg, így az anya egyedülállóként ve­szi fel a szocpolt, négy gyerek esetén kettő után. Miközben ugyanazt teszi az apa is, a másik kettő után véve fel a támogatást. (A harmadik és a negye­dik gyermek után ugyanis már kisebb összegű támogatás illeti meg a csalá­dokat.) A leggyakoribb visszaélésnek egy tavaly előtt hozott jogszabály-módo­sítás vetett véget. Korábban lehetőség volt arra, hogy felfüggesszék a jelzálo­got egy évre, ha az igénylő másik lakás­ba akart költözni. Sokan tehát eladták az ingatlanukat, de másikat a határidő elteltével sem vettek, így nem volt mire átjegyeztetni a jelzálogot. Perek tucat­jai indultak emiatt - fut az állam a pén­ze után. A jelenlegi szabályozás szerint ingatlancserére most csak akkor van lehetőség, ha bemutatják az új ingatlan tulajdoni szerződését. Egy bezárt kis­­kapu után találtak újabbat az erre sza­kosodott megélhetési kapszok. Sokan csak papíron adják el­ ingatlanjukat egy másik félnek, majd megosztoznak a kedvezményes hitelösszegen. ■ FORRÁS: SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A legválogatottabb csalási módszerekkel csapolják meg a Magyar Állam­kincstárat Nyomorból sarjadó szociálpolitika A szociálpolitikai támogatás összege Gyermekek száma Összeg (Ft) Első gyermek után_____ 900000 Második gyermek után 1 500000 Harmadik gyermek után_____________1400000 Negyedik gyermek után 800000 Minden további gyermek után _ 200000 Más eltartott családtag után 30000 A FÉL SZOCPOL ÖSSZEGE A SZOCIÁLPOLITIKAI TÁMOGATÁS FELE Rajtunk múlik, hogy a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezési jogát kivívjuk Szentmise Trianonért „Az a dolgunk, hogy emlékezzünk ha­zánk leggyalázatosabb tragédiájára. Nem felejthetjük el a nyolcvannyolc éve Magyarországra erőszakolt igaz­ságtalan diktátumot” - mondta Alberti Árpád atya homíliájában. A rákospalo­tai Magyarok Nagyasszonya-templom plébánosa szentmisével egybekötött megemlékezést szervezett a trianoni aláírás évfordulójára. Az eseményen megjelentek töb­bek között a Szent Korona Társaság, a Horthy Miklós Társaság, a Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend tagjai. A több száz hívő előtt celebrált mise után a plébános meghívására Éva Má­ria Bárki, az Osztrák Emberi Jogi Liga elnökségi tagja tartott rövid előadást arról, hogy a kommunista rezsim buká­sa óta felerősödtek Európában a nem­zeti önrendelkezési mozgalmak, ame­lyek rendszerint sikerre vezetnek. Mint mondta, legutóbb Koszovó esetében lát­hattuk, milyen az, ha egy nép kiharcol­ja önállóságát. „Rajtunk múlik, hogy a Kárpát-medencei magyarság önrendel­kezési jogát kivívjuk. Nem felejthetjük el, hogy az 1920-as, az ország területé­nek nagy részét elcsatoló békediktátum igazságtalan volt. Nem mondhatunk le róla, hogy az oly sok nemzetközi példá­hoz hasonlóan mi is egységbe vonjuk a magyarságot” - mondta, majd gondola­tait Galla János, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivője folytatta, a törté­nelmi tényekkel, az első világháború utáni időszak bemutatásával. „A há­ború végéig nemhogy egy ellenséges bakancs, de még egy saru sem lépett a Monarchia határain belülre” - mondta az ügyvivő, aki csatlakozott az előtte szólóhoz, mondván: a legfontosabb, hogy ne felejtsük el, őrizzük az emlékét annak a gyalázatnak, amely akkor tör­tént Magyarországgal. KD A rákospalotai Magyarok Nagyasszonya-templomban tartották meg a trianoni megemlékezést fotó:hegedűs Róbert

Next