Magyar Hírlap, 2008. október (41. évfolyam, 230-255. szám)
2008-10-01 / 230. szám
MAGYAR HÍRLAP 2008. OKTÓBER 1., SZERDA_____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________3 |~ ” : ~ BELFÖLD KOCSIS ISTVÁN, A BKV VEZÉRIGAZGATÓJA megszüntette a 4-es metróért felelős vezérigazgató-helyettesi pozíciót. Olti Ferenc feladatait Kiadós Gusztáv operatív menedzser veszi át. Balogh Árpád projektigazgató és Regőczi Miklós értékesítési vezérigazgató-helyettes közös megegyezéssel távozik, míg Balogh Zsolt műszaki vezérigazgató-helyettest általános vezérigazgató-helyettesnek nevezte ki. (mh) Új kihívások a katolikus egyház kommunikációjában_ Bíboroscsúcs a médiáról A kommunikációs eszközöket csak a közjó érdekében lehet használni - hangsúlyozta Erdő Péter bíboros a kedden Esztergomban megkezdődött Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának közgyűlése kapcsán. A tanácskozás témája a média és az egyház viszonya. KACSÓH DÁNIEL „Eleven és gyors reakciót igényelnek az egyháztól az új technikai kihívások a tömegtájékoztatásban” - mondta Erdő Péter bíboros az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának kedden Esztergomban megkezdődött közgyűlését beharangozó sajtótájékoztatón. A Pápai Tanács álláspontját idézve kifejtette: az új technológiák megváltoztatják a tömegtájékoztatás szerepét a társadalomban, a kommunikációs eszközöket azonban csak a közjó érdekében lehet használni. A bíboros - aki egyben a nemzetközi testület elnöke is - kérdésünkre elmondta: hazánkban a katolikus egyház médiumainak hatósugara nem túl nagy, de vannak új lehetőségek a területen. „Az audiovizuális kommunikációhoz szokott korban semmilyen műfajról nem mondhat le az egyház, hogy üzenetét eljuttassa az emberekhez.” A közgyűlésen a katolikus egyház és a média viszonya a fő téma. Nemzetközi felmérések is készültek erről a közelmúltban, az eredményeket a négynapos rendezvényen ismerhetik meg az európai püspöki karok elnökei. Napirendre kerül a többi között az európai és a délamerikai, valamint az afrikai püspökök együttműködése, és szó lesz olyan modern kori jelenségekkel kapcsolatos egyházi állásfoglalásokról, mint az őssejtkutatás vagy az eutanázia. Téma lesz a migráció - ezzel összefüggésben Erdő Péter bíboros a szociális segítségnyújtás fontosságát hangsúlyozta, de a kereszténység és az iszlám közti párbeszéd lehetőségeit is megtárgyalják. Soha ennyi - tizennégy - bíboros nem tartózkodott még egyszerre Magyarországon. Az egyházi méltóságok csütörtökön találkoznak Sólyom László köztársasági elnökkel. ■ Erdő Péter bíboros szerint gyors reakciót igényelnek az új technikák fotó: hegedűs Róbert Gyurcsányék a tüntetések ellen Pótcselekvés, az MSZP-s kormányzás két évének frusztrációira adott válasz a közrendvédelmi törvénycsomag. PINDROCH TAMÁS „Tehetetlen kormányok szoktak lázas törvényalkotásba menekülni kormányzás helyett. A közrendvédelmi törvénycsomag pótcselekvés” - jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője. Szerinte az MSZP frusztrációit, sérelmeit próbálja feldolgozni a büntetőjog-alkotás eszközével. „A zavargások megfékezésére alkalmatlan az új jogszabálytervezet” - állítja a fideszes országgyűlési képviselő. Ezt azzal magyarázza, hogy a megfelelő jogszabály létezik, csak alkalmazni kellene. Szerinte a titkosszolgálatok, úgy tűnik, mással vannak elfoglalva, képtelenek megelőzni a zavargásokat, a rendőrség pedig nem képes megfékezni őket. A törvénycsomag a büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény módosítását jelenti. A kormány tervezete azonban több ponton is alkotmányellenes. Répássy kirívóan alaptörvénysértőnek minősíti azt, hogy ezután szabálysértés lenne, ha valaki félelemkeltésre alkalmas rendezvényen vesz részt. „Hogy lehet eldönteni, kiben milyen demonstráció kelt félelmet? Sokan vannak, akikben például Gyurcsány Ferenc szónoklatai. Ennek eldöntése szubjektív.” Répássy Róbert álláspontja szerint a gyülekezési jogot tartalmilag nem, csak a gyakorlásának módja alapján lehet, korlátozni, így békés és erőszakos tüntetést különböztethetünk meg. „A gyülekezési jog tartalmának vizsgálata már cenzúra lenne - hangsúlyozza -, hiszen itt kollektív véleménynyilvánításról van szó.” Ahogy a félelemkeltő véleményeket, úgy a félelemkeltő gyülekezést sem lehet betiltani. Felesleges a törvénytervezetben ezzel foglalkozni, hiszen az erőszakos, bűncselekményt megvalósító, mások jogait, szabadságát sértő tüntetéseket most is lehet korlátozni. A fideszes képviselő formailag is alkotmányellenesnek tartja a tervezetet. Azzal érvel, hogy a gyülekezési jog korlátait csak a kétharmados gyülekezési törvény tartalmazhatja, nem lehet őket egyszerű szabálysértési törvénybe becsempészni. Répássy alkotmányosan aggályosnak minősíti azt a passzust is, amely szerint szabálysértés lenne, ha valaki be nem jelentett tüntetést szervez. „Nem tudjuk, hogy a tüntetést valóban megtartják-e, de az is lehet, hogy a be nem jelentett demonstrációt később mégis bejelentik. Ez a logika a George Orwell 1984 című művéből ismerős gondolatban kategóriája lenne.” ■ Elavult a magyar adatvédelem, elszaladt mellettünk a világ Meg kell szűnnie a kommunista rendszerből megmaradt, az államtitkaiért vállalt „civil” felelősségnek. A minősített adatvédelemről szóló törvényjavaslat ennek nem felel meg, ezért az SZDSZ nem támogatja. A párt szerint egy demokráciában a közérdekű adatok nyilvánossága kell hogy legyen a fő szabály - olvasható a szabad demokraták tegnapi közleményében. Olyan javaslatot támogatnának, amelyben a közérdekű, tehát az állampolgárokra tartozó dokumentumok titkosítása csak indokolt kivétel lehet. Szeretnék, hogy a bíróság és az ügyészség szándékos hivatali titoksértésnél szüntesse meg az eljárást, ha megállapítja, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebb, mint a titkossághoz fűződő. A pártban úgy látják, ez szükséges a jogi rendszerváltáshoz, a korrupció elleni fellépéshez és a tényfeltáró újságírás szabadságához. A javaslat hétfő esti parlamenti expozéjában Iváncsik Imre nemzetbiztonsági államtitkár azt hangsúlyozta: célnak tartották például, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés érdekében csökkentsék a magasan minősített adatok számát, illetőleg differenciálják a minősítést. Új elem, hogy bárki kérhetné a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát, a minősítés megszüntetését. A hétfőn megválasztott adatvédelmi biztos, Jóri András a köztévében úgy értékelt: a magyar adatvédelem mellett kissé „elment a világ”, új technológiákat vezettek be, ezért jobban oda kell figyelni az informatikai adatvédelemre. Az internetes keresőprogramokon keresztül például sok személyes adatot adnak ki a felhasználók, ami veszélyt jelenthet a személyes szférára. NE Rába-habzás: osztrák gyárak a felelősek Elkészült a Rába vízminőségének első átfogó, közös, magyar-osztrák vizsgálata. A két ország vízügyi bizottságának vezetői a stájerországi Feldbachban üléseztek. Az adatok alapján a magyar fél úgy értékelte, hogy a folyó osztrák oldalán a bőrgyárak tevékenységének következtében számos érték magasabb koncentrációt mutat, mint a magyaron, s ezek miatt romlik a vízminőség a folyón. Arról, hogy mikorra várható a habzás végleges megszűnése, Wilfried Schimon, az osztrák zöldtárca illetékese elmondta, a Boxmark cég feldbachi és jennersdorfi gyárában jövőre helyezik üzembe a harmadik szintű tisztítást biztosító, a habképző anyagokat eltávolító kiegészítő szűrőket. Wollsdorfban 2010-re tettek ígéretet. (mh) A zabigyerek is enni kér ÁLLÁSPONT Ma ért véget az a konferencia, amelyen a globális korrupció és pénzmosás elleni küzdelem esélyeit és tapasztalatait összegezték a magyar és külhoni előadók a Hotel Flamencóban. Ha ehhez a hírhez ér az átlagos magyar újságolvasó, legyint, s már lapoz is tovább. A „korrupció” szó karrierje hazánkban töretlen, még néhány év, és felkerül az ősmagyar szavak listájára. Érdemtelenül. Merthogy az etimológusok szerint igazából a latin corrumpo szóból származik, amelynek két legsűrűbben előforduló jelentése: megront, elcsúfít. Kislányok, kisfiúk megrontását a törvény keményen bünteti, az elcsúfító kozmetikai eljárások tetteseit a gazdag vevőkör busásan jutalmazza. Ám a korrupció attól az, ami, hogy nagyon sokáig lehet büntetlenül űzni, s amíg ki nem derül a turpi, busás a jutalom. A korrupcióhoz minimum két fél kell, az, aki adja a pénzt, a jutalmat, a szolgáltatást, s az, aki elfogadja. Ám érdekük és titkuk közös. A korrupció alapja a közélet, a közerkölcs végzetes lebomlása, működésének alapja, hogy a megvesztegethetőség és a vesztegető szándék egyszerre van jelen. Definíciókkal jól el vagyunk látva, de úgy tűnik, ez nem ér semmit. „Itt az ideje a vészharang megkongatásának, mert baj van Magyarországon.” Rossz nebulókként hányszor kellene leírnunk büntetésből Alexa Noéminak, a Transparency International igazgatójának ezt a mondatát, hogy elhiggyük és elhitessük: baj van, nagyon nagy baj. Az elemzések szerint a demokrácia nálunk is megszülte hiperaktív, túlmozgásos zabigyerekét, az átláthatatlan párt- és kampányfinanszírozást. Az áttekinthetetlen és kijátszható közbeszerzési rendszer pedig az a színpad, ahol a korrupció még azt is eljátszhatja, hogy ő a gazdasági élet olajozója, hogy nélküle megállna az élet. Ez a látszat. A valóság az, hogy dehogy. Minden forint, ami zsebből zsebbe vándorol, gyengíti a gazdaságot, mert nem a teljesítményt, hanem magát a kapcsolatot díjazza. A kormány gyenge teljesítményén túl - vagy azon belül? - kimutatható: a korrupció nagysága és a gazdaság teljesítménye fordítottan arányos. Nem túl bonyolult dolgok ezek. Az Állami Számvevőszék elnöke, Kovács Árpád nem először - legutóbb szeptember 11-én - figyelmeztette az államot, azaz kedves mindnyájunkat: a közbeszerzési eljárások betartása és a szabálytalanságok feltárása, a korrupciós kockázatok csökkentése és az állami, illetve a helyi önkormányzati vagyon védelme érdekében tett javaslataikat megtették, mégsem történt szinte semmi. 1989-ben ártatlan naivitásunkban joggal kérdezhettük: „Hol vagyon a pártvagyon?” Mára kiderült: többségében az eltűnt rezsim haszonélvezőinek és kiszolgálóinak zsebében landolt. Ám a pártkasszákat újra és újra fel kell tölteni. Amíg a pártok - és a nép - képviselői a T. Házban nem képesek az őket delegáló pártok mohóságát törvényi erővel csillapítani, addig a köznép is feljogosítva érezheti magát, hogy rendszeresen rájárjon a közvagyonra. Kedvetlenül írom le: ma is véget ér egy konferencia, és ma sem történt semmi. APÁTI MIKLÓS Évente csak öt-hat pénzmosási ügyet sikerül feltárni A pénzmosás elleni szankciók bevezetésének történetéről és hazánknak az úgynevezett feketelistáról történő lekerüléséről tartott előadást a nemzetközi korrupció és pénzmosás elleni ügyészi konferencia második napján Péter Zoltán, a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek főosztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás előtt az ország gazdasági berendezkedése, a bankrendszer sajátos működése, a tőzsde hiánya és az akkor még nem konvertibilis forint miatt ez a bűncselekményfajta lényegében ismeretlen volt a hatóságok előtt, utána azonban ugrásszerűen megnőtt az ilyen jellegű bűncselekmények száma. Mint mondta, amikor 1994-ben a büntető törvénykönyv módosítása előírta a pénzintézeteknek a pénzmozgásokkal összefüggő bejelentési és a számlatulajdonos-azonosítási kötelezettséget, a szabályozás még elegendőnek tűnt. Az eredménnyel az unió illetékesei nem voltak elégedettek, ezért egy huszonöt pontból álló kritériumrendszert dolgoztak ki az érintett országok együttműködési hajlandóságának értékelésére. Ennek alapján 2000-ben Oroszország, Izrael és Lichtenstein is feketelistára került, egy évvel később pedig már Magyarországot is idesorolták. Áttörést a törvény azon további módosításai jelentettek, amelyek előírták az anonim betétek megszüntetését, az értékpapír-tulajdonosok nevesítését és a pénzváltói tevékenység banki felügyeletét. Magyarország 2002-ben lekerült a feketelistáról. Egy évvel később újabb pénzmosás elleni törvényt hoztak, világossá vált azonban, hogy a bűncselekmények megakadályozására hivatott nemzetközi szervezet és az európai közösségi szabályozás nem fedi egymást, ezért 2007-ben újból módosították a jogszabályt. Péter Zoltán zárszavában a hiányosságok között említette, hogy a törvényi szigorítás ellenére évente csak öt-hat pénzmosási ügyet sikerül feltárni, ami a késve felfedezett illegális pénzmozgások számát tekintve nem számít kiemelkedő eredménynek. A konferencia ma délben Kovács Tamás legfőbb ügyész sajtótájékoztatójával zárul. LP