Magyar Hírlap, 2008. október (41. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-01 / 230. szám

MAGYAR HÍRLAP­­ 2008. OKTÓBER 1., SZERDA_____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________3 |~ ” : ~ BELFÖLD KOCSIS ISTVÁN, A BKV VEZÉRIGAZGATÓJA megszüntette a 4-es metróért felelős vezérigazgató-helyettesi pozíciót. Olti Ferenc feladatait Kiadós Gusztáv operatív menedzser veszi át. Balogh Árpád projektigazgató és Regőczi Miklós értékesítési vezérigazgató-helyettes közös megegyezéssel távozik, míg Balogh Zsolt műszaki ve­zérigazgató-helyettest általános vezérigazgató-helyettesnek nevezte ki. (mh) ­ Új kihívások a katolikus egyház kommunikációjában_ Bíboroscsúcs a médiáról A kommunikációs eszközöket csak a közjó érdekében lehet használni - hangsúlyozta Erdő Péter bíboros a kedden Esztergomban megkezdődött Európai Püspöki Konferenciák Ta­nácsának közgyűlése kapcsán. A ta­nácskozás témája a média és az egy­ház viszonya. KACSÓH DÁNIEL „Eleven és gyors reakciót igényelnek az egyháztól az új technikai kihívá­sok a tömegtájékoztatásban” - mondta Erdő Péter bíboros az Európai Püspö­ki Konferenciák Tanácsának kedden Esztergomban megkezdődött közgyű­lését beharangozó sajtótájékoztatón. A Pápai Tanács álláspontját idézve kifejtette: az új technológiák megvál­toztatják a tömegtájékoztatás szerepét a társadalomban, a kommunikációs eszközöket azonban csak a közjó érde­kében lehet használni. A bíboros - aki egyben a nemzetközi testület elnöke is - kérdésünkre elmondta: hazánkban a katolikus egyház médiumainak ható­sugara nem túl nagy, de vannak új le­hetőségek a területen. „Az audiovizu­ális kommunikációhoz szokott korban semmilyen műfajról nem mondhat le az egyház, hogy üzenetét eljuttassa az emberekhez.” A közgyűlésen a katolikus egyház és a média viszonya a fő téma. Nemzetkö­zi felmérések is készültek erről a közel­múltban, az eredményeket a négynapos rendezvényen ismerhetik meg az euró­pai püspöki karok elnökei. Napirendre kerül a többi között az európai és a dél­amerikai, valamint az afrikai püspö­kök együttműködése, és szó lesz olyan modern kori jelenségekkel kapcsolatos egyházi állásfoglalásokról, mint az őssejtkutatás vagy az eutanázia. Téma lesz a migráció - ezzel összefüggésben Erdő Péter bíboros a szociális segítség­­nyújtás fontosságát hangsúlyozta­­, de a kereszténység és az iszlám közti pár­beszéd lehetőségeit is megtárgyalják. Soha ennyi - tizennégy - bíboros nem tartózkodott még egyszerre Ma­gyarországon. Az egyházi méltóságok csütörtökön találkoznak Sólyom László köztársasági elnökkel. ■ Erdő Péter bíboros szerint gyors reakciót igényelnek az új technikák fotó: hegedűs Róbert Gyurcsányék a tüntetések ellen Pótcselekvés, az MSZP-s kormányzás két évének frusztrációira adott válasz a közrendvédelmi törvénycsomag. PINDROCH TAMÁS „Tehetetlen kormányok szoktak lázas törvényalkotásba menekülni kormány­zás helyett. A közrendvédelmi törvény­­csomag pótcselekvés” - jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjé­nek vezetője. Szerinte az MSZP fruszt­rációit, sérelmeit próbálja feldolgozni a büntetőjog-alkotás eszközével. „A zavargások megfékezésére alkal­matlan az új jogszabálytervezet” - ál­lítja a fideszes országgyűlési képviselő. Ezt azzal magyarázza, hogy a megfele­lő jogszabály létezik, csak alkalmazni kellene. Szerinte a titkosszolgálatok, úgy tűnik, mással vannak elfoglalva, képtelenek megelőzni a zavargásokat, a rendőrség pedig nem képes megfé­kezni őket. A törvénycsomag a büntető törvénykönyv és a szabálysértési tör­vény módosítását jelenti. A kormány tervezete azonban több ponton is alkot­mányellenes. Répássy kirívóan alap­törvénysértőnek minősíti azt, hogy ezután szabálysértés lenne, ha valaki félelemkeltésre alkalmas rendezvé­nyen vesz részt. „Hogy lehet eldönteni, kiben milyen demonstráció kelt félel­met? Sokan vannak, akikben például Gyurcsány Ferenc szónoklatai. Ennek eldöntése szubjektív.” Répássy Róbert álláspontja szerint a gyülekezési jogot tartal­milag nem, csak a gyakorlásának módja alapján lehet, korlátozni, így békés és erőszakos tün­tetést különböztethetünk meg. „A gyü­lekezési jog tartalmának vizsgálata már cenzúra lenne - hangsúlyozza -, hiszen itt kollektív véleménynyilvání­tásról van szó.” Ahogy a félelemkeltő véleményeket, úgy a félelemkeltő gyü­lekezést sem lehet betiltani. Felesleges a törvénytervezetben ezzel foglalkozni, hiszen az erőszakos, bűncselekményt megvalósító, mások jogait, szabadságát sértő tüntetéseket most is lehet korlá­tozni. A fideszes képviselő formailag is alkotmányellenesnek tartja a terve­zetet. Azzal érvel, hogy a gyülekezési jog korlátait csak a kétharmados gyü­lekezési törvény tartalmazhatja, nem lehet őket egyszerű szabálysértési tör­vénybe becsempészni. Répássy alkot­mányosan aggályosnak minősíti azt a passzust is, amely szerint szabálysér­tés lenne, ha valaki be nem jelentett tüntetést szervez. „Nem tudjuk, hogy a tüntetést valóban megtartják-e, de az is lehet, hogy a be nem jelentett de­monstrációt később mégis bejelentik. Ez a logika a George Orwell 1984 című művéből ismerős gondolatban kategó­riája lenne.” ■ Elavult a magyar adatvédelem, elszaladt mellettünk a világ Meg kell szűnnie a kommunista rend­szerből megmaradt, az állam­titkaiért vállalt „civil” felelősségnek. A minő­sített adatvédelemről szóló törvény­­javaslat ennek nem felel meg, ezért az SZDSZ nem támogatja. A párt szerint egy demokráciában a közérdekű ada­tok nyilvánossága kell hogy legyen a fő szabály - olvasható a szabad demok­raták tegnapi közleményében. Olyan javaslatot támogatnának, amelyben a közérdekű, tehát az állampolgárok­ra tartozó dokumentumok titkosítása csak indokolt kivétel lehet. Szeretnék, hogy a bíróság és az ügyészség szán­dékos hivatali titoksértésnél szüntesse meg az eljárást, ha megállapítja, hogy a nyilvánossághoz fűződő közérdek erősebb, mint a titkossághoz fűződő. A pártban úgy látják, ez szükséges a jogi rendszerváltáshoz, a korrupció el­leni fellépéshez és a tényfeltáró újság­írás szabadságához. A javaslat hétfő esti parlamenti expozéjában Iváncsik Imre nemzetbiztonsági államtitkár azt hangsúlyozta: célnak tartották pél­dául, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés érdekében csökkentsék a magasan minősített adatok számát, il­letőleg differenciálják a minősítést. Új elem, hogy bárki kérhetné a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát, a mi­nősítés megszüntetését. A hétfőn megválasztott adatvédel­mi biztos, Jóri András a köztévében úgy értékelt: a magyar adatvédelem mellett kissé „elment a világ”, új tech­nológiákat vezettek be, ezért jobban oda kell figyelni az informatikai adat­védelemre. Az internetes keresőprog­ramokon keresztül például sok szemé­lyes adatot adnak ki a felhasználók, ami veszélyt jelenthet a személyes szférára. NE Rába-habzás: osztrák gyárak a felelősek Elkészült a Rába vízminőségének első átfogó, közös, magyar-osztrák vizsgá­lata. A két ország vízügyi bizottságá­nak vezetői a stájerországi Feldbach­­ban üléseztek. Az adatok alapján a magyar fél úgy értékelte, hogy a folyó osztrák oldalán a bőrgyárak tevékeny­ségének következtében számos érték magasabb koncentrációt mutat, mint a magyaron, s ezek miatt romlik a víz­minőség a folyón. Arról, hogy mikorra várható a habzás végleges megszűné­se, Wilfried Schimon, az osztrák zöld­tárca illetékese elmondta, a Boxmark cég feldbachi és jennersdorfi gyárá­ban jövőre helyezik üzembe a harma­dik szintű tisztítást biztosító, a hab­képző anyagokat eltávolító kiegészítő szűrőket. Wollsdorfban 2010-re tettek ígéretet. (mh) A zabigyerek is enni kér ÁLLÁSPONT Ma ért véget az a konferencia, amelyen a globális korrupció és pénz­mosás elleni küzdelem esélyeit és tapasztalatait összegezték a ma­gyar és külhoni előadók a Hotel Flamencóban. Ha ehhez a hírhez ér az átlagos magyar újságolvasó, legyint, s már lapoz is tovább. A „korrupció” szó karrierje hazánkban töretlen, még néhány év, és felkerül az ősmagyar szavak listájára. Érdemtelenül. Merthogy az etimológusok szerint igazából a latin corrumpo szóból származik, amelynek két legsűrűbben előforduló jelentése: megront, elcsúfít. Kislányok, kisfiúk megrontását a törvény keményen bünteti, az elcsúfító kozmetikai eljárások tetteseit a gazdag vevőkör busásan ju­talmazza. Ám a korrupció attól az, ami, hogy nagyon sokáig lehet büntetlenül űzni, s amíg ki nem derül a turpi, busás a jutalom. A kor­rupcióhoz minimum két fél kell, az, aki adja a pénzt, a jutalmat, a szolgáltatást, s az, aki elfogadja. Ám érdekük és titkuk közös. A korrupció alapja a közélet, a közerkölcs végzetes lebomlása, mű­ködésének alapja, hogy a megvesztegethetőség és a vesztegető szán­dék egyszerre van jelen. Definíciókkal jól el vagyunk látva, de úgy tűnik, ez nem ér semmit. „Itt az ideje a vészharang megkongatásának, mert baj van Magyarországon.” Rossz nebulókként hányszor kellene leírnunk büntetésből Alexa Noéminak, a Transparency International igazgatójának ezt a mondatát, hogy elhiggyük és elhitessük: baj van, nagyon nagy baj. Az elemzések szerint a demokrácia nálunk is megszülte hiperaktív, túlmozgásos zabigyerekét, az átláthatatlan párt- és kampányfinan­szírozást. Az áttekinthetetlen és kijátszható közbeszerzési rendszer pedig az a színpad, ahol a korrupció még azt is eljátszhatja, hogy ő a gazdasági élet olajozója, hogy nélküle megállna az élet. Ez a látszat. A valóság az, hogy dehogy. Minden forint, ami zsebből zsebbe ván­dorol, gyengíti a gazdaságot, mert nem a teljesítményt, hanem magát a kapcsolatot díjazza. A kormány gyenge teljesítményén túl - vagy azon belül? - kimutatható: a korrupció nagysága és a gazdaság telje­sítménye fordítottan arányos. Nem túl bonyolult dolgok ezek. Az Állami Számvevőszék elnö­ke, Kovács Árpád nem először - legutóbb szeptember 11-én - figyel­meztette az államot, azaz kedves mindnyájunkat: a közbeszerzési eljárások betartása és a szabálytalanságok feltárása, a korrupciós kockázatok csökkentése és az állami, illetve a helyi önkormányza­ti vagyon védelme érdekében tett javaslataikat megtették, mégsem történt szinte semmi. 1989-ben ártatlan naivitásunkban joggal kérdezhettük: „Hol va­gyon a pártvagyon?” Mára kiderült: többségében az eltűnt rezsim haszonélvezőinek és kiszolgálóinak zsebében landolt. Ám a párt­kasszákat újra és újra fel kell tölteni. Amíg a pártok - és a nép - kép­viselői a T. Házban nem képesek az őket delegáló pártok mohóságát törvényi erővel csillapítani, addig a köznép is feljogosítva érezheti magát, hogy­ rendszeresen rájárjon a közvagyonra. Kedvetlenül írom le: ma is véget ér egy konferencia, és ma sem történt semmi. APÁTI MIKLÓS Évente csak öt-hat pénzmosási ügyet sikerül feltárni A pénzmosás elleni szankciók beve­zetésének történetéről és hazánknak az úgynevezett feketelistáról történő lekerüléséről tartott előadást a nem­zetközi korrupció és pénzmosás elleni ügyészi konferencia második napján Péter Zoltán, a Legfőbb Ügyészség ki­emelt ügyek főosztályának vezetője. Emlékeztetett arra, hogy a rendszer­­változás előtt az ország gazdasági be­rendezkedése, a bankrendszer sajátos működése, a tőzsde hiánya és az akkor még nem konvertibilis forint miatt ez a bűncselekményfajta lényegében is­meretlen volt a hatóságok előtt, utá­na azonban ugrásszerűen megnőtt az ilyen jellegű bűncselekmények szá­ma. Mint mondta, amikor 1994-ben a büntető törvénykönyv módosítása előírta a pénzintézeteknek a pénz­mozgásokkal összefüggő bejelentési és a számlatulajdonos-azonosítási kö­telezettséget, a szabályozás még ele­gendőnek tűnt. Az eredménnyel az unió illetéke­sei nem voltak elégedettek, ezért egy huszonöt pontból álló kritériumrend­szert dolgoztak ki az érintett országok együttműködési hajlandóságának ér­tékelésére. Ennek alapján 2000-ben Oroszország, Izrael és Lichtenstein is feketelistára került, egy évvel később pedig már Magyarországot is ide­sorolták. Áttörést a törvény azon további mó­dosításai jelentettek, amelyek előírták az anonim betétek megszüntetését, az értékpapír-tulajdonosok nevesítését és a pénzváltói tevékenység banki felügyeletét. Magyarország 2002-ben lekerült a feketelistáról. Egy évvel ké­sőbb újabb pénzmosás elleni törvényt hoztak, világossá vált azonban, hogy a bűncselekmények megakadályozá­sára hivatott nemzetközi szervezet és az európai közösségi szabályozás nem fedi egymást, ezért 2007-ben újból módosították a jogszabályt. Péter Zoltán zárszavában a hiányos­ságok között említette, hogy a törvényi szigorítás ellenére évente csak öt-hat pénzmosási ügyet sikerül feltárni, ami a késve felfedezett illegális pénzmoz­gások számát tekintve nem számít ki­emelkedő eredménynek. A konferencia ma délben Kovács Tamás legfőbb ügyész sajtótájékozta­tójával zárul. LP

Next