Magyar Hírlap, 2008. december (41. évfolyam, 280-303. szám)
2008-12-01 / 280. szám
MAGYAR HÍRLAP 2008. DECEMBER 1., HÉTFŐ SÓLYOM LÁSZLÓ KÖZTÁRSASÁGI elnök az ügyvédek napján tartott beszédében elmondta: az ügyvédek feladata is, hogy kiépüljön a jogbiztonság, ezért szakmájukban igen magas szintű tudásra és élethoszszig tartó tanulásra van szükség. Az államfő továbbá arra intette az ügyvédeket, hogy a feléjük fordulók bizalmával ne éljenek vissza. (mti) Újjáélednek a polgári körök Vége a Csipkerózsika-álomnak - foglalta össze tömören Papp Lajos szívsebészprofesszor szombaton, a polgári körök tapolcai országos találkozóján, hogy az országos civil mozgalom újjáéledt. A több mint tízezer polgári körből ezren vettek részt a Balaton-felvidéki fórumon, ahol a harminc közéleti személy előadása után megalakították erkölcsi testületüket. PINDROCH TAMÁS „Nem a nemzetközi válság ragálya terítette le a hazát, hanem éppen azok gyengítették le és betegítették meg, akiknek a meghirdetett programja és esküvel vállalt kötelessége lett volna vigyázni rá, hogy olyan, erős, gyarapodó és jövőjében bízó ország legyen, mint amilyent közösen rájuk hagytunk” - írta üdvözlő levelében Orbán Viktor, a polgári körök mozgalmának életre hívója a tapolcai országos találkozó résztvevőinek. A politikus szerint ma már mindenki látja a világban, hogy az ország bajban van. Széles Gábor, a Magyar Hírlap és az Echo Tv tulajdonosa arról beszélt előadásában, hogy a nemzeti médiának kötelessége, hogy együttműködjön a polgári körökkel. Ez a kapcsolat elég korán megindult, hiszen amikor az Echo Tv-nek még nem volt nagy lefedettsége az országban, a polgári körösök DVD-n terjesztették a televízió műsorait. A televízió nézettsége egyre nő, és a jövő év elején már minden A szabadság kis köreinek egyre aktívabb szerepet kell játszaniuk az emberek gondolkodásának formálásában - mondta Széles Gábor, lapunk tulajdonosa. Úgy vélte, az új jobboldali kormánynak a választások után rögtön meg kell kezdenie programjának megvalósítását. - A polgári körök szellemi tartalékot alkotnak a jobboldalon. Hogy lehet ezt kihasználni? - Egy ideig valóban úgy tűnt, hogy Csipkerózsika-álmát alussza a mozgalom. Most azonban megújulás előtt áll. A jobboldal politikusai is komolyabban fogják venni a jövőben, jobban mernek támaszkodni a polgári körökre. Ezt számukra az Echo Tv és a Magyar Hírlap is bizonyította már. Ki kell használni azt az erőt, ami bennük rejlik, nem kell tartani tőlük, hanem támogatni kell őket. - Milyen az együttműködés az Echo Tv és a polgári körök között? - Hetente jelentkezik a tévé egyik legnézettebb műsora, a Civil Akadéháztartásban fogható lesz. Felhívta a figyelmet, hogy nem volt egyszerű ezt elérni, hiszen sokszor mind a reklámpiacon, mind a kábelszolgáltatóknál ellenállásba ütköztek. Olyan információk állnak rendelkezésére, hogy heti nézettségben, az úgynevezett görgetett adatok szerint négyszázezren csak az Echo Tv műsorát nézik, semmi mást. Széles Gábor a televízió műsorai kapcsán kifejtette, két polgári körös műsorral jelentkezik a televízió (lásd interjúnkat). Az őszinte, szókimondó, betelefonálós programok nézettsége magas, ugyanis ezt az őszinte beszédet igénylik a nézők, célirányos műsorpolitikájuk a mindennapi élet egy-egy szegmenséből merít témákat. A Magyar Hírlappal kapcsolatban azt mondta: polgári, jobboldali, bátor, szókimondó lappá alakították a korábban balliberális értékrendű újságot, amelynek az elmúlt három-négy hónapban folyamatosan nőtt az eladott példányszáma. Fricz Tamás politológus előadásában kijelentette: Újpesten a kémia. Az embereket nagyon érdekli, hogy milyen előadásokat tartanak a polgári körökben. Kéthetente kerül adásba a Polgári körben című műsor, amely a körök konkrét munkájával foglalkozik. És más programjainkban is, a Kibeszélőn keresztül A nép hangjáig jelen vannak a polgári körösök, aktívan kifejtik véleményüket. -A Magyar Hírlapban is többet jelenik meg majd a mozgalom? - Egy civilszervezetnél sokkal hangsúlyosabb szerepet kapnak. Szeretném, ha a szabadság kis körei egyre aktívabban lennének jelen az emberek gondolkodásának formálásában. Ezenkívül a társadalmi feszültségeket is nagyon jól tudják csillapítani. A Magyar Hírlap eddig is tájékoztatott a polgári körök életéről. Nemsokára önálló arculattal jelennek meg. Rendszeresen beszámolunk a rendezvényeikről, és interjúk készülnek a körök vezetőivel. - A nagypolitikára áttérve ön szerint van esély az előre hozott választásra?zen a polgári körök fogadóórájukon kísérletet tesznek a kerület két szocialista parlamenti képviselőjének, Csizmár Gábornak és Kiss Péternek a képviselői tisztségükből való visszahívására. Kiemelte és sorsdöntőnek nevezte a parlament önfeloszlatására tett népi kezdeményezést, amely mellett már gyűlnek az aláírások, és februárban határoznia kell róla az Országgyűlésnek. A találkozón arra kérte a polgári körösöket, hogy a döntés napján legyenek ott a Kossuth téren, tartsanak csendes demonstrációt. Papp Lajos szívsebész szerint Csipkerózsika-álmukból ébredtek fel most a polgári körök. „Jót kell tenni, s a haza épülni fog” - fogalmazott előadásában. Szerinte a civil összefogás lényege, hogy a polgároknak egymásban kell bízniuk, csak egymásra, a szívükre kell hallgatniuk. Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke úgy vélte, az országos média alulinformáltságban tartja az embereket, tizennyolc éve folyamatosan hazudik. Nem zárnám még ki ezt a lehetőséget, a nagypolitikában minden elképzelhető. De úgy gondolom, hogy csak a júniusi európai parlamenti választás hozhat új fordulatot. A jobboldal gazdaságpolitikai elképzeléseinek ki kell forrniuk a megméretésig. Rendelkezniük kell azokkal a menedzsmentláncokkal, amelyekkel meg is tudja valósítani ezt a programot. Számításaink szerint nyolc-tízezer ember munkája kell ahhoz, hogy a jobboldal, a Fidesz kormányprogramjában vállaltakat, az utolsó kis faluig is elérve, végre lehessen hajtani. Az új kormány sokkal felkészültebb lesz a mostaninál, amely minden tekintetben színvonal alatt teljesít. Ha hosszú távon, 17-18 évre előre gondolkodunk, a következő kabinet lesz az első, amely megfelelően felkészült a váltásra. Nem mehet el idő a kormányalakítással, egyből olyan csapat kell, amely megkezdi a munkát. Ebben elsősorban az önkormányzatokra lehet támaszkodni. Az itt dolgozók egyfajta menedzsmenttartalékot képeznek ebből a szempontból. PT Széles Gábor: fordulatot hozhat az európai parlamenti választás Tapolcán a hétvégi konferencián a civil összefogás reményében éledt újjá a polgári körök országos mozgalma fotó: Kéli Balázs Kitüntetések, erkölcsi testület, új zászló Orbán Viktor nevében Simicskó István KDNP-s képviselő adta át a Polgári Közösségekért Díjat, a párkányi Raáb Péter szobrászművész műalkotását Horváth Éva üzletasszonynak és Makovecz Imre építésznek. A polgári körök új zászlóját is bemutatták, amely lyukas, jelezve, felvállalják általa az '56-os eszmeiséget. Civil közösségeket védő erkölcsi testületet alakítottak. Tagjai: Bíró Ildikó, a Fidesz elnöki kabinetjének igazgatója, Czakó Gábor író, Csókay András agysebész, Freund Tamás agykutató, Eperjes Károly színművész, Kondor Katalin újságíró és Papp Lajos szívsebész. Fékezett habzású tüntetés ÁLLÁSPONT Együtt tüntettek szombaton a rendőrök, a smasszerek, az adóügyisek, a tűzoltók, a mentősök, tanárok, az óvónők, a dadusok, a nővérek és az orvosok. A közszolgálati dolgozók demonstrációján a vártnál is kevesebb rendőr vett részt, az egyik tüntető tűzoltó szerint azért nem jöttek nagyobb számban a rendőrök, mert „félnek”. A 2006-os őszi eseményekben vállalt szerepük miatt - valljuk meg - nem sok keresnivalójuk van az ilyen, demokratikus érdekérvényesítő megmozdulásokon. Hiszen mind a mai napig nem akadt egy sem köztük, aki bocsánatot kért volna a törvénysértő, brutális rendőri attak miatt, aki segített volna leleplezni a valódi bűnösöket. A rendvédelmi dolgozókat a smasszerek képviselték, ők vitték a vállukon a tűzoltókkal együtt a koporsóba zárt Törvényességet. Elgondolkodtató, hogy éppen a Zuschlag-félék cellakulcsait őrzőknek, a smasszereknek a nevéhez kötődött a tüntetésen a Törvényességtemető performance. Tagadhatatlan, felemás érzésekkel néztem a képsorokat a közszolgálati tüntetésről. A közszolgálati dolgozók 13. havi fizetésükért demonstráltak, amit a jövő évi költségvetési törvényben el akar venni tőlük a Gyurcsány-kormány mögött álló MSZP-SZDSZ-es alkalmi koalíció. A közszolgálati dolgozók szakszervezetei 2006-ban elegánsan távol tartották magukat a konvergenciaprogram miatt bejelentett megszorítások elleni tüntetésektől, kínosan ügyeltek arra is, nehogy véletlenül összekeverjék őket a kormányellenes tüntetőkkel, ha véletlenül ugyanarra az időpontra szerveztek megmozdulást. Sőt 2006 őszén is hallgattak, amikor Gyurcsány hazugságainak leleplezése miatt zavargások törtek ki a fővárosban. A rendvédelmi szakszervezetek egy hangyányit sem voltak szolidárisak a politikai tüntetőkkel, nem szólították fel kollégáikat a törvények betartására. És most azzal kell szembesülniük ezeknek a szakszervezeteknek, hogy Gyurcsány nekik is hazudott. Őket is átverte. Nem kicsit. Nagyon. 2007. február 19-én, amikor ugyanúgy sztrájkkal fenyegetőztek a közszolgák, mint most, végül készségesen hittek a hazug kormányfő szavának, és szerződtek vele egy csalfa ígéretért cserébe. A kormányfő azt vállalta, hogy a közszolgálati dolgozók fizetésének reálértékét hosszabb távon megőrzik, úgy, hogy 2009-ben kompenzálják a korábban elmaradt béremeléseket. Jól át lettek dobva a palánkon. Nemhogy béremelés nem lesz, de befagyasztják a béreket, sőt még a 13. havi fizetésükre is keresztet vethetnek. Olyat, mint amilyet az egyik tüntető cipelt a Törvényességet rejtő koporsó előtt. A közszolgálati szakszervezeti vezetőknek illett volna nagyobb szolidaritást vállalniuk a 2006-os politikai tüntetések résztvevőivel, akik nem csupán a saját fizetésük megóvásáért mentek utcára, hanem a társadalmi bajaink gyökerét akarták kitépni, amikor a Gyurcsánykormány lemondását követelték. Ám ezek a most aktív szakszervezetek is hallgattak, mint a bárány. Most sztrájkkal fenyegetőznek, ha nem kapnak több pénzt. Alapvetően most sem Gyurcsányék elfuserált kormányzati politikájával van bajuk, nekik teljesen mindegy, hogy a követelésük teljesítéséhez szükséges pénznek mi lesz a fedezete. Nem csoda, hogy csak egy húszezres, „fékezett habzású" demonstrációt sikerült rendezniük. Mellényeket is osztogattak, nehogy véletlenül összekeverjék őket a hozzájuk csapódó kéretlen szimpatizánsoktól. Nem is kérték a társadalom egyéb - nem költségvetési pénzből élő - tagjainak támogását, nehogy véletlenül megharagudjon rájuk a kenyéradó gazda. TORKOS MATILD Az adventi gyertyák üzenete: hit, remény, szeretet és kitartás „Magyarországot csak a keresztény értékek és a hit menthetik meg” - mondta el lapunknak advent első vasárnapján Lipp László atya, Budapest-Gazdagrét szervező lelkésze, utalva arra, hogy a hazánkra nehezedő gazdasági válság miatt egyre többen vesztik el állásukat, és egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe. „Ezt a karácsonyt talán nem annyira a csillogás, hanem a kisded szegénysége fogja jellemezni” - mondta László atya, hozzátéve: ettől még nem szabad elvesztenünk a reményt, ahogy nem szabad rábólintani a hazugságokra sem. „Szent István a gondviselésre bízta az országot, amikor reménytelennek tűnt minden, nekünk is ezt kell tennünk” - hangsúlyozta az atya, aki Pál apostolnak a rómaiakhoz írt levének egyik sorában látja advent első vasárnapjának üzenetét. „Amikor elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem.” Az advent a kereszténység fontos ünnepi időszaka, a karácsony előtti várakozás ideje és egyben az új egyházi év kezdete. Maga az advent szó eljövetelt, a Megváltó Jézus Krisztus eljövetelét jelenti. Kezdetén gyújtják meg a hagyomány szerint az adventi koszorú négy gyertyája közül az elsőt. A gyertyák mindegyike a vallás egyik fontos elemét jelképezi: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt. Az advent lelkületét az elcsöndesedés, az elmélyülés és az imádság jellemzi, és ilyenkor éneklik legtöbbször a gregorián himnuszt, a Roratét: „Harmatozzatok, égi magasok! Téged vár epedve a halandók lelke. Jöjj el, édes üdvözítőnk!” MTI 3 BELFÖLD