Magyar Hírlap, 2010. január (43. évfolyam, 14-25. szám)
2010-01-18 / 14. szám
www.magyarhirlap.hu Az MSZP-kormány felelős a munkanélküliség növekedéséért A szocialisták alkalmatlan intézkedéseikkel rendre félrekezelik a válságot, ezért az MSZP-kormány a felelős a munkanélküliség növekedéséért is - közölte Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Sajtóhírekre emlékeztetve szombaton azt mondta: egyetlen magyar cégnek ítélt meg tavaly egyedi állami támogatást a kormány, „ám a 420 millió forintot egy olyan vállalkozás kapta, amelynek sem gyára, sem alkalmazottja nincsen”. Cser-Palkovics szerint szocialisták alkalmatlan intézkedéseikkel félrekezelik a válságot, ezért van most évtizedes csúcson a munkanélküliség. A hivatalos adatok szerint is hatszázezer fölött van az állástalanok száma, ami a valóságban több százezerrel magasabb is lehet. (MTI) FOTÓ: BURGER ZSOLT Április 11. a választás valószínű időpontja Csak a húsvét írhatja felül a külképviseleti szavazást a parlamenti voksoláson BARANYA RÓBERT A nyilatkozatok és a számítások alapján jelenleg mindenki azt valószínűsíti, hogy Sólyom László államfő április 11-re írja ki az országgyűlési választások első fordulóját. Egyesek szerint ebbe a húsvét miatt beleszólhat a külképviseleti szavazás, Simon Attila alkotmányjogász azonban nem így látja. Sólyom László köztársasági elnök már többször jelezte, hogy, tartva magát az eddigi gyakorlathoz, a lehető legkorábbi időpontra írja ki az országgyűlési választást. A szavazást az alkotmány szerint áprilisban vagy májusban kell megtartani, a választási eljárási törvény szerint a voksolást pedig legkésőbb 72 nappal a szavazás napja előtt ki kell tűzni. A jogszabály deklarálja azt is, hogy a szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra. Mindezek alapján az első forduló legvalószínűbb időpontja április 11., mivel húsvét vasárnapja az idén április 4-re esik. A sajtóban megjelent felvetések szerint azonban mindezt felülírhatja a külképviseleti szavazás, amelyet a törvény szerint a magyarországi voksolás napját megelőző hetedik, illetve az amerikai kontinensen a nyolcadik napon kell megtartani. Ha április 11-én lenne a választás, akkor külföldön húsvétkor kellene leadni a szavazatokat. Kérdés, hogy ezt figyelembe kell-e vennie az államfőnek, amikor kitűzi az időpontot. Simon Attila alkotmányjogász szerint nem, a törvény negyedik paragrafusa ugyanis egyértelműen a választás napjára, azaz a magyarországi szavazásra vonatkoztatva fogalmazza meg a már idézett tilalmakat. A külképviseleti szavazásra vonatkozó előírásokat külön paragrafusok tartalmazzák, amelyek nem rendelkeznek például arról, hogy húsvét vasárnapján ne lehetne szavazást tartani. Minden, a választást megelőző eljárási cselekmény, illetve esemény, az ajánlószelvények leadása, a jelöltállítás, illetve magának a választás napjának a kitűzése is ehhez a naphoz, azaz a magyarországi szavazás napjához igazodik - hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász. Ha az államfő mérlegelné a felvetést, akkor az egész rendszer, az időpontokkal együtt, felborulna, hiszen megkérdőjeleződne, hogy a magyarországi szavazás napjához vagy a külképviseleti szavazás napjához viszonyítva kell-e számítani a törvényben rögzített határnapokat. ■ Már készülnek az országgyűlési választásokra FOTÓ: SARKOZY GYÖRGY Könnyen összejöhet a kétharmad Reális forgatókönyv a Fidesz kétharmados választási győzelme, amely egy a mostani kutatásokban mértnél lényegesen gyengébb támogatottság esetén is könnyedén bekövetkezhet - állapítja meg legújabb elemzésében a Republicon Intézet. Számításaik szerint ehhez az ellenzéki pártnak már ötvenszázalékos szavazatarány is elég. Az MSZP-SZDSZ-LMP-MDF kvartettnek csak akkor lenne esélye ezt megakadályozni, ha harminc-ötven egyéni kerületben közös jelöltet állítanának. ■ A nemzeti radikális párt megnevezte képviselőjelöltjeit a választókerületekben Vona: Kormányzásra készül a Jobbik PÁL GÁBOR Ütős jelszavak, elkészült választási program, felkészült jelöltek s árnyékkormány - a Jobbik megindította választási küzdelmét, hogy a tavasszal azMSZP orrát is beleverje a padlóba” - mondta a pártelnök. A Jobbik készen áll arra, hogy Magyarország megmentése érdekében átvegye a kormányzást - jelentette ki Vona Gábor, a nemzeti radikális párt szombati kampánynyitó rendezvényén. A Jobbik elnöke a telt házas eseményen mintegy kétezer ember előtt - arról is beszélt, hogy bár kevés eszköz áll a rendelkezésükre a többi párthoz képest, mégis a legerősebb fegyver, az igazság az ő oldalukon áll. A Jobbik a parlamenti pártok előtt hozta nyilvánosságra kész választási programját, amely a párt honlapján is olvasható, s bemutatta mind a 176 egyéni képviselőjelöltjét, aki a Szent Korona másolata előtt tett esküt egyebek közt arra is, hogy lemond mandátumáról, ha arra alkalmatlanná válik. A párt zászlaján a teljes számonkérés, a radikális változás, valamint a nemzeti önrendelkezést és igazságot a magyaroknak jelszavak olvashatók. A jövendő miniszterelnökeként bemutatott Vona Gábor hangsúlyozta: itt az ideje, hogy mindenestül és örökre elpusztuljon az elmúlt húsz év gazdaság- és nemzetpolitikája. Ma egyedül a Jobbik meri felvetni és tudja megválaszolni is az országot érintő fontos kérdéseket. A pártelnök bejelentette azt is, hogy a következő hetekben árnyékkormány felállítását tervezik, amellyel információink szerint egy új kormányzati struktúrára is javaslatot tesznek. A választásról szólva megjegyezte: amilyen örömmel verték bele az SZDSZ hatalmas gőgös orrát a padlóba a tavalyi EP-választáson, úgy ismételnék ezt meg az MSZP-vel most tavasszal. Balczó Zoltán alelnök úgy vélekedett, a magyar társadalom beteg, az elmúlt húsz évben a politikai elit megmérgezte az országot, ezért a számonkérés nem maradhat el. Szegedi Csanád alelnök szerint csak a Jobbik küzd a cigánybűnözés karanténba zárásáért, a Szent Korona alkotmányosságának visszaállításáért. ■ Morvai a földről Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője és államfőjelöltje azt hangsúlyozta, hogy a Jobbiknak párthovatartozástól függetlenül kell megszólítania a megalázottakat és becsapottakat. A magyarok nem várhatják a változást azoktól, akiknek a mai rendszer megfelel, így nekünk kell megváltoztatni a politikát, s helyreállítani a többi között a mezőgazdaságot és az élelmiszer-feldolgozást, amelyhez a magyar földet magyar kézben kell megőrizni - mondta. ■ 2010. JANUÁR 18., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAPAI Vízzé vált bor álláspont A kánai menyegzőn történteket idézte tegnap, az évközi második vasárnapon a katolikus templomokban a napi evangélium. Jézus csodajeleinek egyike, a víz borrá változtatásának szép szimbolikája lényegében a megnemesítés, a mindenkori alkotás metaforáját rejti. A nemzetikultúra-teremtés nehézsége - némi túlzással - hasonlatos ahhoz, mint amit a víz borrá változtatása jelent, bár ha csoda nem is szükségeltetik hozzá, de a közös tapasztalat bölcsességgé érlelése keserves, hosszú folyamat. Évszázadokon át tart. És a megőrzés-megújítás állandó kényszere minden korszakra súlyos felelősséget ró. A mai kor bukásra áll. Nem a művészetek, az elit kultúra dolgában, nem, ezek még alulfinanszírozás ide vagy oda - úgy-ahogy talpon vannak. A tömegkulturálatlansággal van baj. Ennek gyökere azonban a társadalmi folyamatokban keresendő. Kulturálisnemzet-eszmény ugyanis nem létezik stabil erkölcsi alap nélkül. És éppen ez, ami egyre gyengül. A kolosszális hazugságok, a gátlástalan csalások korában ugyan kin kérhető számon, hogy cinizmusba menekül, s nem a szüntelen kulturálódásával törődik; az egzisztenciálisan leépülő középosztálynak hogyan róhatnánk fel, hogy a maga s családja túléléséért küzd, s nem a szellemi önépítkezéssel bajlódik... Kulturális nemzetet nem lehet szegénységalapra építeni. A Himnusz születésnapjára, vagyis a magyar kultúra ünnepére készülünk. Az ilyenkor szokásos számvetés már tegnap elkezdődött, a Kölcsey Társaság ünnepi ülésén. Ez alkalomból a köztársasági elnök Szatmárcsekén figyelmeztetett: nemzeti kultúra nincs múlttisztelet és hazaszeretet nélkül, ahogy Kölcsey Himnusza a magyar nemzet kifejezője, akként a tradicionális műveltség egyetemleges nemzeti karakterjegy; a nyelv, a kultúra adja a nemzeti kohézió erejét. Igen. S éppen ez, a nemzeti kohézió gyengül egyre. Köszönhetően annak, hogy romlik a nyelv. S mert romlik a nyelv, divatjelenség lett a modortalanság. S mert teret nyert a prosztóság, az vonzza az erőszakot. S mert tömegigény van az erőszakra és közönségességre, hát piacképessé lesz a tömegmédiumok értékhiányos valóságképe; mit piacképes - piacot uraló; s mit valóságkép - blöff, torzkép, bűvésztrükk. Mindennek következtében pedig vészesen szlömösödik a társadalom. A nemzeti szimbólumok negligálásának liberális stratégiája lassan beérik: foszlik azok egyesítő ereje. A jólétimodell - illúzió kényszerpályára tereli a jövőépítő fiatalt. Az erőszakolt globalitáseszmény a hagyományos nemzeti, kulturális kötődést erodálja. Az anyagi leépülés meg a torz támogatási szisztéma eredményeképp gyengül a családba hagyományos értékőrző sejt. A kisiskolák tömeges megszűnése miatt fejlik a kisközösségi védernyő. A finanszírozás ellehetetlenítése miatt gyengül az egyházak erkölcsi és tömegmissziós hatása, jószolgálati és szociális képessége. És végül: mindezek együttes hatására romlik a nemzeti kultúra megőrzésének, átörökítésének esélye. Tudjuk: az ország gazdasági romlása szétterül mindenen, az általános leépülésben miért épp a kultúra lenne a kivétel? Csak ne ismernénk az irritáló kivételeket! Hogy mi mindenre jut bőséggel... Hétszázmillió forint például a sikertörténetnek beállított, valójában nagyon kétes eredményt hozott amerikai kulturális évad, az Extremely Hungary programjaira - így a Rákóczival népszerűsített (!), totális ízlésficamot tükröző bajuszversenyre. Jutott sok milliárd digitális csodatáblákra is - csak éppen az iskolák némelyike, ahol működniük kellene, düledezik, más iskolákban meg, mert nincs pénz a kiégett lámpa cseréjére, a tábla a raktárban porosodik. Ha a digitális táblákban mérnénk a kultúrát, tán még jól állnánk. De éppen fordított folyamat zajlik, mint két évezrede a galileai Kánában: itt vizesedik a magyar kultúra nemes bora. A kultúrkocsmárosok még tavaszig vizezhetnek. ■ VARKONYI BALAZS varkonyi.balazs@magyarhirlap.hu