Magyar Hírlap, 2010. március (43. évfolyam, 66-75. szám)

2010-03-20 / 66. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2010. MÁRCIUS 20., HÉTVÉGE POKORNI ZOLTÁN: A JÖVŐNEK TARTOZUNK AZ ELSZÁMOLTATÁSSAL, TARLÓS ISTVÁN: BUDAPEST JOBBAT ÉRDEMEL Ideje lesz véget vetni a sok lopásnak! folytatás az 1. oldalról A választások utáni időkről szólva Pokorni Zoltán arról beszélt, nagyon világos vonalat kell húzni az MSZP és a felálló polgári kormányzat által ve­zetett Magyarország közé. Ennek leg­fontosabb üzenete az lesz, hogy elég volt a lopásból. Pokorni úgy látja, ha ezt sikerrel viszik véghez, az embe­reknek lesz türelmük, hogy megva­lósítsák elképzeléseiket. Ennek fontos eleme lesz az elszámoltatás, bár mint megjegyezte, hátráltathatja az ello­pott milliárdok visszaszerzését, hogy igen dörzsölt bűnözőkkel lesz dolguk a nyomozóknak. Ettől függetlenül ezt végig kell vinni, mert a jövőnek is tar­toznak vele - szögezte le. A legfon­tosabbnak azt tartja, hogy az új kor­mányerő soraiból senki se követhesse az MSZP-sek példáját. „Aki először akarna nyúlni a kasszába, annak le kell vágni a kezét” - jelentette ki. A Fidesz kormány dolga azért is lesz nehéz, mert az elődök gyakor­latilag mindent elloptak, amit lehe­tett, az államadósságot pedig a bruttó hazai termék 2002-es 53 százalékos arányáról 80 százalék fölé tornászták. A párt alelnöke szerint két-három évbe telik, amíg az emberek megérzik majd munkájuk pozitív eredményét. Tarlós István, a fővárosi Fidesz- KDNP frakciószövetség vezetője Gyurcsány Ferenc péntek délutáni országértékelő beszédét úgy jelle­mezte: egy bukott ember hatalomba való visszakapaszkodásának szánal­mas kísérlete volt. A Fidesz főpolgár­mester-jelöltje reagált Lendvai Ildi­kó MSZP-elnök azon kijelentésére, hogy nem szabad egy hatalmat sem húsz évre bebetonozni. Emlékeztetett arra, Budapestet húsz éve irányítják baloldali erők, aminek látjuk az ered­ményét, így a főváros irtózatos eladó­sodottságát, amely az 530 milliárdos költségvetésből 240 milliárd forintot tesz ki, önmagában még nem nevezte rossznak. Azt azonban igen, hogy en­nek a hihetetlen pénznek a Budapes­ten élők nem látják az eredményét. „A főváros Magyarországhoz hason­lóan jobbat érdemelne, mert adottsá­gai erre képessé tennék” - húzta alá. Tarlós felháborítónak nevez­te, hogy az MSZP Mesterházy Atti­lával az élen azt hangoztatja, ha nem baloldaliak vannak kormányon, ve­szélybe kerül a demokrácia és a sza­badság. „Tessék megkérdezni er­ről azokat, akiknek kilőtték a szemét 2006 őszén!” - mondta. Éppen ezért visszautasította és kikérte magának Burány Sándor fővárosi MSZP-el­­nöktől, hogy demokráciáról, szemé­lyiségi jogokról próbáljon előadást tartani. Az ellenzéki politikus felhívta a baloldali érzelmű emberek figyelmét arra, hogy áprilisban hiába szavaz­nak az MSZP-re, az ugyanis valójá­ban nem baloldali párt. „Ma Magyar­országon már nem létezik a baloldal” - mondta. ■ A Fidesz két fővárosi politikusa bizakodva várja április 11-ét FOTÓ: BÉLI BALÁZS Stop a vallásbiznisznek Széles konszenzussal módosítani kell az egyház-alapítási törvényt, mert a mostani helyzet tarthatatlan - közölte Semjén Zsolt, a KDNP elnöke tegnap Aj­kán. A javaslat lényege az, hogy a jövő­ben valóban csak vallási tevékenységet folytató szervezetet lehessen egyház­ként bejegyezni. (MTI) Bokros kérjen bocsánatot A Lehet Más a Politika (LMP) csak azt kö­vetően válaszol az MDF vitára való pén­teki felhívására, hogy Bokros Lajos bo­csánatot kér, amiért lekommunistázta az LMP-t tegnap. Somogyi Zoltán, a de­mokrata fórum kampányfőnöke Bok­ros nyilatkozata után kezdeményezett vitát az MDF miniszterelnök-jelöltje és Schiffer András, a zöldpárt listavezetője között. (MTI) Bővült az árnyékkormány A Jobbik kormányra kerülése esetén azonnal kezdeményezné a magyar ál­lamadósság feltételeinek újratárgyalá­sát, beleértve az adósságteher egy ré­szének elengedését is - tudatta Hegedűs Tamás, a Jobbik tegnap bemutatott gaz­dasági és informatikai miniszterjelölt­je. Hegedűs korábban a Hit Gyülekezete tagja volt, valamit a pécsi SZDSZ ügyvi­­vőjeként is tevékenykedett. (MH) Bezárt gyerektáborok A terézvárosi önkormányzat gyermek­táboroztatási gyakorlatát kifogásolta Wertán Zsolt. A fővárosi keresztényde­mokrata képviselő lapunknak elmondta, hogy bár a VI. kerületnek három gyer­mektábora van, az önkormányzat felújí­tási munkálatokra hivatkozva három éve egyiket sem használja. A kötelező nyári gyermekfelügyelet és -táboroztatás egy kerületi iskola udvarán zajlik. Az ügy két­­háromszáz gyermeket érint. (VK) Hagyó Miklós: Bűnös pénzt nem fogadtam el Elfogyott az idei évre kiadható sza­badsága Antal Attilának, a Vértes Vo­lán vezérigazgatójának, akit a BKV egykori vezérigazgatójaként a rend­őrség csalással és hűtlen kezeléssel gyanúsít. Antalt január 26 - án a rend­­­őrség őrizetbe vette, majd házi őri­zetbe helyezték, azóta távmunkában áll a Vértes Volán élén. Miután rendes szabadságkerete március 22-én ki­merül, négy nap fizetés nélküli sza­badságra megy, a társaság közgyű­lése pedig várhatóan döntést hoz foglalkoztatásáról. Antal Attilát a BKV élére ajánló Ha­gyó Miklós (MSZP) egykori főpolgár­mester-helyettes eközben levélben vallott színt a főváros BKV-bizott­­ságának. Ismert: a szocialista politi­kus szerdán fél órával a testület ülése előtt jelentette be, nem megy el meg­hallgatására, jóllehet napokon át azt ígérte az elnöknek, hogy ott lesz. A 15 millió forintot befogadó No­­kia-dobozra utalva közölte: sem Ba­logh Zsolttól, sem mástól soha, sem­milyen formában, sem hivatalban, sem máshol, sem dobozban, sem tás­kában nem vett át és nem fogadott el bűnös pénzt. (Más természetű pén­zek elfogadásáról nem nyilatkozott.) A Balogh Zsolt által Hagyó Miklós tartótisztjeként emlegetett Hatva­ni Szabó Jánosról azt írta, jó embe­ri kapcsolatot ápolt vele, de felada­tot nem adott neki sem a BKV-nál, sem más cégnél. Demszky Gábor fő­tanácsadójára, az előzetes letartóz­tatását töltő Mesterházy Ernőre úgy emlékezett: részt vett a fővárosi cé­gek vezető- és felügyelőtestületeinek összeállításával foglalkozó egyez­tetéseken. ZSF ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@­MAGYARHIRLAP.HU Csak három párt jelöltjei indulnak el mind a százhetvenhat egyéni körzetben Tegnap befejeződött a cédulagyűjtés BARANYA RÓBERT A kopogtatócédulák leadásának ha­táridejével kiderült: valószínűleg több mint nyolcszáz egyéni képviselő méreti meg magát a különböző pár­tok színeiben a választáson. A 44 je­lölőszervezet közül csupán három, a Fidesz KDNP, az MSZP és a Jobbik volt képes mind a 176 egyéni körzet­ben jelöltet állítani, így ők indulnak a legnagyobb eséllyel április 11-én. Lejárt tegnap délután az ajánlószel­vények gyűjtésének és az egyéni képviselőjelöltek bejelentésének ha­tárideje. Az Országos Választási Iro­da adatai szerint a határidőig 836 je­lölt adta le az induláshoz szükséges 750 ajánlószelvényt, közülük a he­lyi választási irodák este hét óráig 760 egyéni jelöltet vettek nyilvántar­tásba, így ennyien már biztos, hogy versenybe szállnak az egyéni kör­zetekben áprilisban. A többiekről a választási bizottságok három na­pon belül, hétfőig döntenek. Az in­dulási jogot elnyerők közül a legtöb­ben, 136-an Budapesten indulnak majd. A 48 nyilvántartásba vett párt­ból, illetve pártszövetségből 19 volt képes a jelöltállításra. Rajtuk kívül 21 független jelölt tudta még ösz­­szegyűjteni a szükséges mennyiségű ajánlószelvényt. Három jelölőszervezet tudott mind a 176 egyéni választókerületben jelöl­tet állítani: a Fidesz-KDNP, az MSZP és a Jobbik. Ezek a pártok mind a húsz körzetben állíthatnak területi listát, illetve országos listát az elkövetkező napokban. A negyedik helyre az LMP látszik befutni, amelynek 73 egyé­ni jelöltjének adtak eddig zöld utat, és így képes területi, illetve országos listaállításra egyaránt. Hasonló hely­zetben van az utolsó napokban meg­lepően sok kopogtatócédulát össze­gyűjtő MDF is, amelynek 62 egyéni és tíz, az SZDSZ-szel közös jelölt­je nyerte el a jogot eddig az indulás­hoz. Érdekesség, hogy utóbbiak kö­zül például a fővárosi SZDSZ-frakció vezetője, John Emese nyilvántartás­ba vételét elutasították. Az egyik leg­fontosabb körzetben, Budapesten nyolc egyéni jelölt szükséges a lis­taállításhoz. Tegnap estig ebből hét MDF-est vettek nyilvántartásba, Debreczeni József azonban még teg­nap este is döntésre várt. A Seres Má­ria vezette Civil Mozgalom és a Mun­káspárt 16 jelöltje lett nyilvántartásba véve este hétig. Ezeknek a pártoknak is van lehetőségük arra, hogy bizo­nyos körzetekben területi listát állít­sanak. A Kisgazda-Torgyán-koalíció mindössze hat jelöltet állított, és bár Torgyán József leadta kopogtatócé­duláit, ezeket tegnap estig nem el­lenőrizték. Öt körzetben elindul a Szepessy Zsolt által vezetett Összefo­gás Párt is. Az MCF Roma Összefogás csupán két jelöltet regisztrált, a több bűncselekménnyel gyanúsított párt­­vezető, Kolompár Orbán Borsodban méreti majd meg magát. Összeszed­te a szükséges 750 ajánlószelvényt az előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György is. Az MSZP-hez kapcsolódó hír, hogy a Nézőpont Intézet számításai szerint Gyurcsány Ferenc, ha akar, önálló, személyét és politikáját tá­mogató képviselőkből álló parla­menti frakciót alakíthat, mert bejut a parlamentbe annyi híve, akikkel ezt megvalósíthatja. ■ Szocialista öngól Jogsértőnek nyilvánította az MSZP Narancsvidék című kiadványát tegnap az Orszá­gos Választási Bizottság, mert azon a párt nem tüntetett fel impresszumot. A testület - mivel a magazin kiadója egyértelműen megállapítható - név szerint marasztalta el az MSZP-t, illetve eltiltotta a további jogsértéstől, azaz a kiadvány terjesztésétől. Bu­dai Bernadett, a párt szóvivője március 10-én mutatta be a kiadványt, amely azokról a fideszes önkormányzatokról szól, amelyeknél a szocialisták szerint a legbotrányo­sabban bánnak a közpénzzel. (BB) Mentelmi ügyek, elhúzódó tárgyalás Több olyan képviselőjelölt is indul a választáson, aki ellen ügyészségi vagy bírósági eljárás van folyamatban, így pél­dául az MDF-es Helmeczy László, az MCF Roma Összefo­­­­gás színeiben induló Kolompár Orbán vagy az előzetes le­tartóztatásban lévő Budaházy György. Simon Attila alkotmányjogász kérdésünkre elmondta: a törvény szerint a nyilvántartásba vett jelölteket meg­illeti a mentelmi jog, amely a választás eredményének megállapításáig, illetve a képviselői poszt elnyerése ese­tén a mandátum végéig szól. Arra vonatkozóan azonban nincs egyértelmű szabály, hogy az előzetesben lévő, de a jelöltséggel mentelmi jogot szerző állampolgárnak meg kell-e szüntetni a letartóztatását. Kolompár ellen egyéb­ként három büntetőügy kapcsán folyik bírósági eljárás, amely már tavaly ősszel elkezdődött, s februárban kel­lett volna folytatódnia. Információink szerint azonban a következő tárgyalási napot egyelőre nem sikerült kitűz­ni, ugyanis a büntetügyek egyesítéséről szóló határozat Kolompár egyik vádlott-társához „nem jutott el”, így az nem emelkedett jogerőre. BR/KD

Next