Magyar Hírlap, 2011. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-03 / 1. szám

www.magyarhiruip.hu Újítások lesznek az idén a kormányzati kommunikációban Megújulnak a kormányszóvivői tájékoztatók, legalábbis a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán (képünkön) tervei szerint: fix időpontban lennének, „állandó” újságírókat várnának rá egy-egy médiumtól, és lehetne chatelni is a kormányszóvivővel. A cél az, hogy az újságírók megbízható, ellenőrzött in­formációt kapjanak - mégpedig a leggyorsabban. Kovács beszámolt arról is, hogy a közeljövőben több ponton is változnak a kormányszóvivői tájékoztatók. Példaként említette, hogy január közepétől heti rendszeresség­gel, fix időpontban lesznek a tájékoztatók, amelyeknek alapvetően két típusa lenne: az egyik háttérbeszélge­tés, a másik pedig a hagyományos, „bejelentős”, vendégekkel. (MTI) FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Schmitt Pál: Van okunk a büszkeségre MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Az új esztendő első napján vessünk számot az elvégzett és a még ránk vá­ró feladatokkal, ne fogadjunk meg semmit, csak tegyük a dolgunk böl­csességgel, emberséggel - hangsú­lyozta szombaton Schmitt Pál köz­­társasági elnök, aki a Sándor-palotát bejárva mondott újévi köszöntőt. „Ne fogadjunk meg semmit, ne fogad­­kozzunk, csak tegyük a dolgunk böl­csességgel, emberséggel. Mi hiányos­ságunk volt az óévben, azt pótoljuk be, mi büszkeségünk volt, annak szelle­mében folytassuk cselekedeteinket” -mondta televíziós újévi köszöntőjében Schmitt Pál államfő, aki szerint mind­nyájunknak van okunk a büszkeségre. „Bár hatalmas veszteségek, csalá­di tragédiák árán, de mégis olyan, ta­lán soha nem látott összefogást mu­tatott a nemzet, amely nem kérdezett származásról, anyagi helyzetről, csak adott, mert szükség volt rá” - magya­rázta. Mint mondta, Magyarországot és polgárait súlyos anyagi helyzetbe sodorta a korábbi évek felelőtlen gaz­dálkodása. „Nem is régen oly mély­ségben jártunk, ahonnan csak ön­fegyelemmel, komoly akarattal van visszaút. A magyarok 2010-ben össze­fogtak, hogy újra megtalálják a saját útjukat. Letették voksukat az újrakez­dés mellett. Az új esztendőtől azt re­mélem, hogy kinyitik az életünk. Több lesz bennünk a bizalom, a reményke­dés. Mert mindkettőnek biztos alapját érezzük. Lesz törvényi és kormányzati erő, amely megvédi a munkahelyeket, az otthonokat, erősíti a családokat. Bí­zom benne, hogy több lesz a tisztes­ség, a nyíltság, a becsület” - emelte ki Schmitt Pál. Az uniós elnökség kapcsán kifejtet­­­te, mostantól nemcsak saját, de száz­milliók életének jobbítása is a mi vál­lunkat terheli, a tisztség azonban hatalmas lehetőséget is jelent, hisz Magyarország tekintélyt vívhat ki az­zal, ha megmutatja, hogy másokért is helyt tud állni. Az új alkotmányról szólva közölte, az támaszt és biztonságot fog nyújta­ni. „Hiszem, hogy készülő alkotmá­nyaink képes lesz megfelelni a mo­dern kor társadalmi kihívásainak, ötvözve ezeréves államiságunk, ke­resztény gyökereink értékeivel, biztos zsinórmértéket nyújt majd számunk­ra, amelyet minden állampolgár büsz­kén magáénak érezhet” - jelentette ki az államfő. ■ FOTÓ: MTI/BELICZAY LÁSZLÓ :A magyarok 2010-ben összefogtak, hogy újra megtalálják saját útjukat. ÉLETBE LÉPETT A HONOSÍTÁSI, A MÉDIATÖRVÉNY, INFLÁCIÓ FELETT NŐNEK A NYUGDÍJAK Változások sora január elsejétől CSÓKÁS ADRIENN Emelkednek a nyugdíjak, életbe lép az egyszerűsített honosítási eljárás és a médiatörvény, megkezdik műkö­désüket a megyei kormányhivatalok. Összegyűjtöttük az elmúlt fél évben elfogadott, január elsejével hatályos legfontosabb törvényeket. Január 1-jétől megnyílt a lehetőség a határon túli magyarok számára, hogy kettős állampolgárságot szerezze­nek. Az egyszerűsített honosítási el­járás szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező, s ehhez nem kell magyar­­országi lakóhelyet és megélhetést igazolni, bizonyos feltételek mellett elegendő a magyar nyelv ismerete. Infláció fölött, 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak az idén, s negyven év munkaviszony után min­den nő nyugdíjba mehet. Megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tag­ság, és ezzel együtt a kormány meg­szünteti a magánnyugdíjpénztárakba történő átutalásokat. Hatályba lépett a hírportálok­ra, internetes újságokra is kiterjedő, sok vitát kiváltó új médiatörvény. Az LMP által az Alkotmánybíróságon is megtámadott jogszabály meghatá­rozza a sajtó kötelezettségeit, a kö­zönség jogait, új előírásokat vezet be a kiskorúak és gyermekek védelmé­ben, szabályozza a kötelező európai tartalom mennyiségét, védi a csalá­dokat, és rendelkezik a nemzeti érté­kek bemutatásáról. A szociális és családügyi törvények módosításával a kormány kettőről három évre emelte a gyes időtarta­mát, megteremtette az örökbefogadói gyes lehetőségét. Az idén a munkába álló édesanyák már csak a részmun­kaidős, heti harmincórás munkaidő mellett kaphatják meg a gyest. A fővárosi és megyei közigazga­tási hivatalok jogutódjaként létre­jöttek a kormányhivatalok, ame­lyekkel párhuzamosan az ország 29 pontján kezdték meg működésüket a kormányablakok is. Felgyorsul a közigazgatási eljárások ügyintézése, munkanapok helyett naptári napok­ban kell megállapítani a határidőket. A kormány korrupcióellenes in­tézkedéseinek részeként lép élet­be, hogy az ügyészség a hivatali bűncselekmények felderítése érde­kében titkosszolgálati eszközöket is használhat. (Az ár- és adóváltozások a 11. ol­dalon.) ■ 2011. JANUÁR 3., HÉTFŐ BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP A zongorista ÁLLÁSPONT „Az utóbbi hírek csakugyan aggasztóak. A toleranciaszint kirívóan alacsony. Rasszizmus, cigányellenes diszkrimináció, idegengyűlölet, sovinizmus és reakciós nacionalizmus - a tünetek mélyen aggasztóak. Mindezek régen elfeledettnek hitt emlékeket idéznek. Sok ember megrémült.” Ezeket a mondatokat nem Várkonyi Tibor bátyánk fabrikálta a Sza­bad Népben 1951-ben - bár kétségtelenül írt ilyesféléket Truman el­nök Amerikájáról, pusztán a cigány szó helyére kellett négert bigy­­gyesztenie. Nem, nem. Ezeket a sorokat Schiff András zongoraművész írta olvasói levelében, 2011. január 1 -jén a Washington Postban. Boldog új évet, Magyarország! Vajon, mi köti össze Várkonyi Tibort és Schiff Andrást? Mi az a titkos fonál, amelyet bárhogy is gombolyítunk 1951-től 2010-ig, végül csak rátekeredik a rasszista, idegengyűlölő magyarok nyakára? Ezt inkább hagyjuk. A végén még a New York Timesban is címlapon leszünk. De tudják mit, legyünk nagylelkűek lapunk idei első számában. Annál is inkább, mert ha Schiff kedves újévi köszöntőjéből jól sejt­jük, csatázunk még eleget ebben az esztendőben. Amit semmiképpen sem szeretnénk: belegyalogolni a jeles zongoraművész csapdájába. Nem kívánjuk bizonygatni, mennyire toleránsak vagyunk, hogy ezer éve itt élünk, ígérem, még Trianonról sem lesz szó. Miközben persze egy percig sem leplezzük, hogy tökéletesen hidegen hagy bennün­ket, miért retteg Schiff András kedvenc zongorája alá bújva. Semmi­féle kultúrkampfba nem megyünk bele, annál is inkább, mert a jelzett olvasói levél sem több, sem kevesebb a megszokottnál: pusztán annyit állít, amennyit­­ ők­­ rendszerint állítani szoktak. Ennél jóval érdekesebb és figyelmünkre méltóbb az ellenfél észjá­rása. Vizsgáljuk meg például Schiff szóhasználatát. Az eredeti angol szövegen is átsüt a 19. század ósdi vulgármarxizmusa. A magát nyil­vánvalóan elsődleges entellektüelnek képzelő szerző tehát sem ma­gyar „anyanyelvén”, sem angolul nem tudja magát szabatosan kife­jezni. Ostoba közhelyeknél többre nem futja, az önálló gondolkodás teljes hiányának és a köreiben divatozó kávéházi értesültségnek tanú­sága az a néhány rossz mondat. Lássuk aztán konkrét tapasztalatait. Cikkének végén aláírásként ez áll: Schiff András, Firenze, Olaszország. Akadt már példa arra a törté­nelemben, hogy a tapasztalt internacionalisták jobban tudták, mi van itthon, mint mi, akik kalandvágyból itthon maradtunk. Schiff cikké­nek esztétikumát aligha emeli, de éppen ez is állhatna utána: Landler Jenő emigráns népbiztos, Bécs. Schiff, maga kezet foghat a néhai for­radalmárral... Toleranciaszint alatt vegetáló magyarokról szóló pati­nás megfogalmazása simán belefért volna az egykori Vörös Újságba. Nem árt felidéznünk persze, hogy a száműzött zongorista európai kitekintésű rettegő. Ha nem posztkommunista vagy szociáldemokra­ta kormány vezeti aktuális hazáját, ő már másnap fellázad. A Haider - ellenes hadjárat idején például lemondta bécsi és salzburgi koncertjét. Értjük, ugye? Akkor azt üzente a maga egyszerű módján, hogy nem a jobb- vagy baloldali osztrákokkal, hanem en bloc Ausztriával van baja. Hogy nem méltóztattak jól választani. Hogy őt, Schiff Andrást meg­sértették az emberi méltóságában. És hogy majd akkor hallgassátok az én muzsikámat, rohadt fasiszták, ha jó helyre teszitek az ikszet. Ha jól értem, most valami hasonló készül, ezúttal Magyarország ellen. Ez a magatartás elsősorban előítéletes, másodsorban nárcisztikus, harmadsorban becstelen. Pontosan az ilyen izgága ostobaságok miatt utálják a Schiff-féléket, bárhol is éljenek a világon. És miután a befo­gadó hagyományainak elfogadása helyett állandóan az emberi jogista katyvasszal támadnak, miután humanizmust emlegetnek, de titokban gyűlölnek minden hagyományos értéket és mindenkit, aki másfajta ér­tékrendszert követ - lassan felnyitják az emberek szemét. Schiff András talán nem érzi, de alaposan megváltozott a világ. Ott él ez a szegény ember Firenzében, és a saját rögeszméi fogságában még Olaszországot sem érti. Nem látja, hogy nem a sovinizmus, az idegen­­gyűlölet vágya mozgatja az európai változásokat, hanem az emberek természetes igénye, hogy birtokba vegyék újra, ami mindig is az övék volt. Birtokolni akarják az anyanyelvüket, történelmi példaképek, hő­sök után kutatnak, büszkék hagyományaikra, és nem hiszik el, hogy az idegen pusztán azért szép, mert idegen. A jó európaiak győzelemre állnak. Talán az új Magyarország is. Még ha ez rossz hír is Schiff Andrásnak. Boldog új évet, Magyarország!­­■ SZENTESI ZÖLDI LÁSZLÓ szentesi.zoldi.laszlx. magyarhirlap.hu

Next