Magyar Hírlap, 2011. június (44. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-30 / 151. szám
2 MAGYAR HÍRLAPBELFÖLD2011. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK KÖZTISZTVISELŐK NAPJA Részleges munkaszünet Nemcsak a köztisztviselők, a kormánytisztviselők napja is lesz július 1-je, amely 2001 óta munkaszüneti nap. Mindez a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira vonatkozik. A Budapesti Kormányhivatal tájékoztatása szerint a kormányablakok működése országszerte zavartalan lesz pénteken, de a többi szervezeti egységnél a munkavégzés szünetel. (SL) ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Paczolayról szavaznak Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfő délelőtt hallgatja meg Paczolay Pétert, akinek alkotmánybírósági elnökké jelölését ellenszavazat nélkül -13 igen és két jobbikos tartózkodás mellett - támogatta a parlamenti eseti bizottság. Paczolay újraválasztásáról akár már aznap délután dönthet a Ház. (MTI) MSZP-PÁRTSZAVAZÁS Számításba veszik? Figyelembe fogja venni az MSZP elnöksége a pártszavazás kérdéseire adott válaszokat az alapszabály-módosítási folyamatban. Mesterházy Attila, a szocialisták elnöke úgy fogalmazott: az MSZP-ben minden párttag véleménye számít, függetlenül attól, hogy a voksolás érvényes, illetve eredményes volt-e. Az Index információi szerint öt nap alatt végül 8600-an szavaztak, így érvényes lehet a pártszavazás. Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő tegnap reggeli facebookos bejegyzésében azt írta, a vezetés „azt fogja sulykolni, hogy nem mentek el elegen, ezért nem érvényes a szavazás”. A regisztrált tagok június 28-ig szavazhattak egyebek között arról, hogy közvetlenül válasszák-e a párt elnökét és a megyei elnököket. (MH) ÉRETTSÉGI VIZSGÁK Az idén nem volt gond Rendben lezárultak a május-júniusi érettségi vizsgák, a javítással kapcsolatban is minden korábbinál kisebb arányban, a dolgozatok kilenc százaléka esetében tettek csak észrevételt. A Kormany.hu oldalon megjelent öszszesítés szerint mintegy 141 ezren vizsgáztak le legalább egy tárgyból. A diákok középszinten összességében 192, emelt szinten 57 tárgyból adtak számot tudásukról. (MH) JÁSZLADÁNYI ISKOLA Jogellenes az elkülönítés Jogellenesen különítik el egymástól a jászladányi önkormányzati és alapítványi iskola diákjait a cigány kisebbséghez tartozásuk és vagyoni helyzetük alapján. A Legfelsőbb Bíróság tegnapi jogerős ítéletében felszólította az önkormányzatot a jogellenes állapot megszüntetésére. Az ítélet nyomán az ügyet ismételten első fokon tárgyalja majd a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, amelynek arról kell döntést hoznia, milyen formában szüntessék meg a jelenlegi állapotot. (MH) KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND Menczer elismerése A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést adományozta Schmitt Pál köztársasági elnök Menczer Gusztávnak, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete elnökének Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére. Menczer Gusztáv a kitüntetést a politikai elítéltek és meghurcoltak érdekében végzett sokirányú, több mint két évtizedes tevékenységéért és példaértékű életútja elismeréseként kapta. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETÁH PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU HUNVALD-ÜGY: A MEGINDULÓ BÜNTETŐELJÁRÁS MIATT NYOLC ESETBEN VISSZALÉPTEK AZ ELBIZONYTALANODÓ VEVŐK Huszonötmilliós bérházak BÁN KÁROLY A világörökségi környezetben egy jobb lakást sem lehetne vásárolni annyiból, amennyiért a Hunvald György vezette városvezetés értékesítette 2003-ban és 2004-ben a zsidó negyed bérházait, illetve telkeit - derült ki abból a belső vizsgálatból, amelyet tegnap ismertetett Vattamány Zsolt (Fidesz) VII. kerületi polgármester a képviselő-testület ülésén. A büntetőeljárás mellett ennek a vizsgálatnak az eredménye alapozza meg a polgári jogi igényt az önkormányzatnak okozott 600 millió forint kár megtérülése szempontjából, amelyre az erzsébetvárosi ingatlancsalási per vádlottjainak zár alá vett vagyona nyújthat fedezetet. A tegnapi döntés alapján az igényt benyújtják a bíróságnak. A büntetőeljárásban érintett 17, áron alul eladott ingatlan közül végül csak kilenc értékesítése történt meg, nyolc esetben a meginduló büntetőeljárás miatt elbizonytalanodó vevők visszaléptek. A kilenc ingatlanért a vevők 962 millió forintot fizettek ki az önkormányzatnak, de mivel a vételárból kártalanították a lakókat, a kerület tényleges bevétele még a kétszázmillió forintot sem érte el. A bérházak átlagosan 24,8 millió forintért keltek el, miközben a későbbi (végleges) vevők - akiknek a stróman cégek tovább értékesítették az ingatlanokat - több mint 3,5 milliárd forint jelzálogjogot jegyeztettek be. „Sőt ezt az irdatlan összegű kölcsönt nem is kilenc, hanem csupán öt ingatlanra vették fel” - mondta lapunknak Vattamány Zsolt polgármester. A Dob utca 107.-re például 980 millió forintot, a Dembinszky utca 26.-ra egymilliárd forintot, a Klauzál utca 8-10.-re félmilliárdot, a Rózsa utca 18 / A - ra pedig több mint egymilliárd forint keretbiztosítéki jelzálogjogot jegyeztettek be. Gál György, a gazdasági bizottság volt elnöke és Hunvald György expolgármester kihallgatása során a Fővárosi Bíróságon nem hangsúlyozták, hogy a lakóépületek bérlőit a befolyt vételárból fizették ki. Épp ellenkezőleg, azt fejtegették, hogy a vételár és a lakók kiköltöztetése együttesen többet kóstált, mint amennyit a bérházak értek, így az önkormányzatot nem is érhette kár. A tegnapi testületi ülésen az is különös hangsúlyt kapott, hogy a lakók jogsértő módon nem gyakorolhatták elővásárlási jogukat, sőt Hunvaldék az épületek bérlői elől azt is eltitkolták, hogy házukat már eladták egy kivételezett vevői körnek. ■ Vattamány Zsolt polgármester hatszázmillió forintot szerezne a kerületnek visszajuttatni FOTÓ: BURGER ZSOLt Nem okoztak fennakadásokat az útlezárások SEREG LÁSZLÓ Továbbra is háborognak a szakszervezetek a munka világát és a nyugdíjrendszert érintő kormányzati tervek miatt. Ennek legújabb lépése a tegnapi napra tervezett - de végül az elégséges szolgáltatást érintő bírósági procedúra miatt elhalasztott országos sztrájk lett volna, amely helyett országszerte negyven helyen tartottak félpályás útlezárással egybekötött demonstrációt az érdekvédők. Ezeket mindenütt rendőrök biztosították, és az Útinform tájékoztatása szerint sehol nem volt komolyabb fennakadás. A megmozdulást a Liga Szakszervezetek tervezték, ehhez csatlakoztak a villlamosenergia ipari dolgozók, a Munkástanácsok, a mozdonyvezetők és a rendvédelmi szakszervezetek. Gaskó István szerint azzal, hogy a kormány módosította a sztrájktörvényt, megnehezítette a munkahelyi tiltakozás lehetőségét, ezért döntöttek az utakon való demonstráció mellett. „Követeljük, hogy a kormány érdemi tárgyalásokat folytasson a Liga Szakszervezetekkel, és ne szüntesse meg a munkaadók, a munkavállalók és a kormány részvételével zajló érdekegyeztetési rendszert” - mondta lapunknak a Liga elnöke. Jelezte, ha nem sikerül megállapodásra jutni a július 4-én kezdődő tárgyalásokon, az ősszel további sztrájkok, demonstrációk várhatók. A Miniszterelnökség közleménye szerint az útzárakat és demonstrációkat szervezők bizonyították, nem akarnak dolgozni, és „politikai céljaik érdekében attól sem riadnak vissza, hogy a munkába jutásban másokat is akadályozzanak”. ■ SZÓCSKA MIKLÓS: A SEMMELWEIS-TERV NEM TITKOS MŰHELYMUNKÁBAN KÉSZÜLT Egészségügyi polgárháború után NICZKY EMŐKE „Érvényes egészségpolitikai koncepciója van az országnak, amelyet a szakmával egyeztetve fogadtunk el, nem titkos műhelymunka folyt” - közölte az egészségügyi államtitkár tegnap, a Semmelweis-tervről szóló kormányhatározat hatályba lépésének napján. Szócska Miklós az Országgyűlés szakbizottságának ülésén a tervet olyan keretrendszernek nevezte, amely kijelöli az ágazat rendbetételéhez szükséges főbb irányokat „egy gazdasági válság és egészségügyi polgárháború után”. A terv egyik eleme a forrásteremtés, ezt szolgálja a népegészségügyi termékdíj bevezetése is. Az ellátást térségi egységekben, állami szervezéssel oldják meg, egy-egy térség 1-1,6 millió embert jelent. Figyelembe veszik az idők során kialakult munkamegosztást is az intézmények között, az államtitkár szerint a kialakult gyakorlatot „nem dózerolják le”, hanem megerősítik. Még az idén megjelennek az átszervezéshez szükséges uniós pályázatok, a megközelítőleg százmilliárd forint - emelte ki Szócska - ösztönzőket is tartalmaz. Közben zajlik az intenzív egyeztetés a fővárosi kórházak állami tulajdonba vételéről. Az államtitkár szerint jól szervezett, hatékony forma alakul ki, a betegjogok védelmére és a műhibaesetek kezelésére pedig létrejön az Országos Betegjogi Dokumentációs Központ. Szervezetté, egységessé válik a népegészségügyi szűrőprogramok ma még szétforgácsolt, így nem igazán hatékony rendszere azért is, hogy a magánpraxisban végzett szűrésekről is tudomást lehessen szerezni. Pontosan meghatározzák a betegellátás szintjeit, azok szükséges gyógyítási tartalmát is. Ebben különösen nagy szerepet játszik a hatvan gyógyító szakmát képviselő új szakmai kollégium. „Olyan rendszer jön létre, amelybe kevesebb beteg érkezik” - utalt a megelőzés fontosságára az államtitkár. Mint mondta, néhány onkológiai területen áttörésre van szükség. Cserháti Péter helyettes államtitkár az ülésen megerősítette, hogy létre kívánnak hozni egy országos pszichiátriai és addiktológiai intézetet, amelyben - a bűnelkövető lelki betegek ellátása kapcsán - együttműködnek a belügyi tárcával. Elmondása szerint kritikus terület a serdülők pszichiátriai gyógyítása is. Elképzelhető, hogy ezért Pécsett és Szegeden egyetemi tanszéket alapítanak. Cserháti megemlítette azt is, hogy új sportegészségügyi koncepciót dolgoznak ki, és terveik között szerepel a Sportkórház építészeti munkáinak befejezése is. Szócska Miklós kiemelte, a kormány elrendelte, hogy tegyenek előkészületeket az egészségügyi munkaerő drámai helyzetének megoldására. Ezzel kapcsolatban fontos egyeztetések esedékesek a napokban: ma például a rezidenseket várja az államtitkárság, hogy tárgyaljanak a szakképzéssel kapcsolatos gondokról és elképzelésekről. ■ Átláthatóvá teszik a patikákat Az eredeti ütemezésnek megfelelően 2013-ban lép életbe a gyógyszertárak kötelező létszámnormája. Ez annyit jelent, hogy vényforgalom, illetve nyitva tartás alapján szabja meg a kormány a gyógyszerészek és az asszisztensek létszámát. A kabinet és a szakmai szervezetek közötti tegnapi egyeztetésen eldőlt, figyelembe veszik majd a Széll Kálmán-terv patikaműködtetést nehezítő hatásait is. Megállapodás született arról is, hogy monitoringrendszert alakítanak ki, amely a patikák nyitva tartását, létszámát és forgalmát követi nyomon hónapról hónapra. Ezzel lehetővé válik, hogy a kétéves felkészülési periódusban is átlátható legyen a gyógyszertári betegellátás, így az élesbe fordulás senkit sem ér majd váratlanul. A monitoring a még hiányzó adatok feltárásában, valamint a meglévőkkel való összefuttatásában is segít. (MH) Ősszel életbe lép a termékadó Nem támogatják a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot előterjesztő fideszes képviselők indítványuk „fellazítását”. Kijelentették: marad a szeptemberi hatálybalépés. Font Sándor és Kovács József közölte, csak apróbb módosításokat tudnak elfogadni. Azt például, hogy a sűrítmények, szörpök ne tartozzanak az adóköteles körbe, ha a gyümölcstartalmuk meghaladja a huszonöt százalékot. Ám nem támogatják, hogy a kakaóitalporokat kivegyék a népegészségügyi termékadó hatálya alól. Font megerősítette, a termékadóból éves szinten húszmilliárd forintos bevételre számítanak, amelyet kizárólag népegészségügyi célokra lehet majd fordítani. Kovács József - az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke - szerint a magyar lakosság rossz egészségi állapotában nagy szerepet játszanak a helytelen táplálkozási szokások. (MTI)