Magyar Hírlap, 2012. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-02 / 1. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ A TEGNAP HATÁLYBA LÉPETT ALAPTÖRVÉNY SZERINT HAZÁNK HIVATALOS ELNEVEZÉSE IMMÁR MAGYARORSZÁG, ÉS NEM MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Új alkotmánnyal indult az esztendő BARANYA RÓBERT Az 1949-ben szövegezett, majd a rendszerváltáskor módosított sztálinista alkotmányt felváltva, január 1-jén hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye. Az alkotmány számos új tételt tartalmaz, és a közjogi berendezkedés alsóbb szintjeinek változásait is magába foglalja. Bár az 1989-ben módosított alkotmányunk rögtön az elején kimondta saját átmenetiségét, 2011-ig nem sikerült a történelem süllyesztőjébe tenni az 1949-ben megalkotott sztálinista kódexet. A 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz- KDNP kezdeményezésére azonban elindult az elméleti és kodifikációs munka, amelynek eredményeképpen az Országgyűlés tavaly áprilisban elfogadta új alaptörvényünket. A több szakaszra osztott alkotmány egyik legfontosabb része a bevezető „Nemzeti Hitvallás”, amely történelmi vívmányainkra visszatekintve tesz hitet a nemzeti egység és annak megóvása mellett. Kimondja, az együttélés legfontosabb keretének a családot és a nemzetet tekintjük, deklarálja, hogy tagadjuk a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését, és egyértelművé teszi, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki. Az alaptörvény ezután az Alapvetés fejezettel folytatódik, amely első cikkelyében kimondja, hogy az ország neve, a korábbi megfogalmazással szemben, Magyarország, nem pedig Magyar Köztársaság. A legfontosabb alkotmányjogi tételeken túl deklarálja a határon túli magyarok sorsáért érzett felelősségvállalást, valamint leszögezi azt az alaptételt, hogy Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő közötti életközösséget, illetve a családot. Az alaptörvény ezek után a Szabadság és felelősség fejezettel folytatódik, amely számba veszi az alapvető emberi és szabadságjogokat, leszögezve egyben azt is, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Kimondja a szekularizációt, deklarálja a gyülekezési jogokat, a munkához és a szociális biztonsághoz való jogot. Az Állam című fejezet végigveszi az Országgyűlésre, a kormányra, valamint a parlamenti képviselőkre, a köztársasági elnökre és a miniszterelnök jogállására vonatkozó szabályokat. Külön cikkely foglalkozik az Alkotmánybírósággal és az igazságszolgáltatás rendszerével. A rendelkezések értelmében megszűnik az actio populáris, és csak a képviselők egynegyedének, az alapvető jogok biztosának, illetve egyedi ügyekben a bíráknak megengedett az alkotmányos felülvizsgálat kezdeményezése. A bíróságokról szóló cikkely kimondja a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria létrejöttét, a bírósági szervezet és igazgatás szabályait pedig sarkalatos törvénybe utalja. Az alaptörvény átalakítja az ombudsmani rendszert is, létrehozva az egységes ombudsmani szisztémát. Az alapvető jogok biztosának helyettese a kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek ombudsmanja. (Szabó Máté általános ombudsmannal a 4. oldalon olvashatnak interjút - a szerk.) Az alaptörvény külön fejezetben foglalkozik a közpénzekkel, kimondva többek között, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amelynek következtében az államadósság meghaladja a nemzeti össztermék felét. Az államadósság magas szintje esetén csak olyan büdzsét lehet alkotni, amely csökkenést irányoz elő. Ezen kitétel életbelépését mindazonáltal még decemberben 2016-ig felfüggesztette a parlament. Az alkotmány kimondja azt is, hogy nem lehet felvenni olyan kölcsönt, és nem vállalható olyan kötelezettség, amelynek nyomán az államadósság meghaladja a GDP felét. Végül az új alaptörvény rendelkezik a nemzeti vagyonról és annak védelméről is. Az Országgyűlés tavaly áprilisban szavazta meg az új alaptörvényt FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Szobrokat dekoráltak LMP-s aktivisták Szabálysértési eljárás indult három LMP-s aktivista ellen, akik vasárnap transzparenseket és az úgynevezett Új Ellenállás logóját helyezték el budapesti köztéri szobrokon - erősítette meg a párt választmányi szóvivője. A három aktivista éppen a Hősök terén próbálta meg elhelyezni a feliratokat, amikor a rendőrök intézkedtek velük szemben. Szél Bernadett közölte, az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az alaptörvény életbelépésével a Fidesz „betonba önti saját hatalmát”. (MTI) Mostantól gördül az éhségsztrájk A Tiszta Kezek Mozgalmának megalapítását jelentette be a Televíziósok és Filmkészítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke szombaton a Kossuth téren tartott demonstráción. Nagy Navarro Balázs közölte, abbahagyja Szávuly Aranka újságíróval együtt folytatott éhségsztrájkját az MTV székháza előtt, helyüket mások veszik át. Hozzátette, az éhségsztrájkkal soha nem az volt a céljuk, hogy emberi életeket veszélyeztessenek, ezért az akció „gördülő éhségsztrájk” lesz, vagyis a demonstrálók váltják egymást. Emlékezetes, a múlt héten több ellenzéki politikus is felkereste Nagy Navarróék Lomnici Zoltán volt főbíró kiretusálása miatt indított demonstrációját, amely annak ellenére folytatódott, hogy a médiakezelő a lap vezető szerkesztőket menesztett az eset miatt. (MTI) Nem lesz kordon a parlament körül Szilveszter este futott végig a hír az internetes portálokon, hogy a rendőrség újra kordont készül húzni a Parlament épülete körül. Rendőrségi közleményre hivatkoztak, miszerint „figyelemmel az állami hivatalok zavartalan működéséhez fűződő össztársadalmi érdekre", elrendelik január elsejétől meghatározatlan ideig a lánckordon vonala által határolt terület lezárását. Tegnap kiderült, nem lesz kordon. Az őrezred szóvivője, Gálik Viktória tájékoztatása szerint csupán annyi történt, hogy meghosszabbítottak egy eddig is érvényben lévő rendelkezést, amely december 31-én lejárt. (MTI) Itt a vagyonnyilatkozatok ideje Január 31-ig kell nyilatkozniuk az országgyűlési képviselőknek a 2011. december 31-i állapotnak megfelelő vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi helyzetükről. Saját nyilatkozatukhoz kell csatolni a velük közös háztartásban élő házastárs, élettárs, valamint gyermek nyilatkozatát is. A képviselő a mandátuma érvényességének megállapításától, majd ezt követően minden év január 1-jétől, továbbá megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ennek elmulasztása esetén javadalmazásban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. A nyilatkozatokat a parlament honlapján teszik közzé 2012. február 1-jétől. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRAP.HU KÓNYÁÉK, GYURCSÁNYÉK, VALAMINT AZ MSZP ÉS AZ LMP IS EGYÜTT TÜNTET MA ESTE Szinte összellenzéki demonstráció MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Magyar Állami Operaházban ma este nyolc órától gálaesttel ünnepük az új alaptörvény életbelépését, a Magyar Nemzeti Galéria kiállítását pedig Orbán Viktor miniszterelnök nyitja meg. Az Opera környékére este fél héttől tiltakozó tüntetést hirdetett meg múlt héten az MSZP, majd a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció (DK). Ehhez csatlakozik az LMP, illetve többek között a Kónya Péter, Árok Kornél és Székely Tamás vezette Magyar Szolidaritás Mozgalom is. Gyurcsány ugyanakkor jelezte, nem ért egyet az MSZP- vel és az LMP-vel abban, hogy pártok ne, csak civilek szólaljanak fel a megmozduláson. A szocialista Szanyi Tibor szombati sajtótájékoztatóján az „orbáni diktatúra elsöprésében” való összefogásra buzdította a „demokratikus erőket”. A politikus párhuzamot vont az általa „elitparádénak” nevezetett, az Operában tartandó ünnepség, valamint a hitleri és sztálini díszszemlék és az észak-koreai diktátor temetése között. Szanyi nem kevesebbet állított, mint hogy a kormány „sima, egyszerű törvénypecsételő művekké fokozta le a magyar parlamentet, és ahogy láthatjuk az év utolsó napjaiban, a Fidesz a Jobbik elnevezésű házi cicájával pettingelve játszotta el a törvényhozás bűnös gyakorlatát”. Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő közleményében leszögezte, Szanyi Tibor és társai kizárólag botrány- és gyűlöletkeltéssel vannak elfoglalva, ennek a hangnak továbbra sincs helye a magyar demokráciában. Selmeczi szerint Szanyinak sikerült „gyurcsányi mélységekbe” süllyednie, a szocialista politikust nyilvánvalóan az őszödi beszéd ihlette, amikor Magyarországot, saját hazáját undorítónak, Európa legsötétebb helyének nevezte. „Az ilyen megszólalások ékesen igazolják, hogy a szocialisták nemcsak az egykori pártvagyont, de a szellemiséget is hiánytalanul megörökölték kommunista elődjeiktől” - írta a szóvivő. A szocialista Molnár Zsolt és Horváth Csaba ugyancsak a demonstráción való részvételre buzdított az év első napján. Az MSZP egyébként korábban közleményben egyértelműsítette, továbbra sem ismeri el Magyarország alaptörvényeként „az egyedül a Fidesz által elfogadott pártalkotmányt”. A Jobbik nem vesz részt a tüntetésen. ■ AZ ÁLLAM KOMPENZÁLJA A PATIKÁKAT AZ OLCSÓBB GYÓGYSZEREK KIADÁSA ESETÉN Csökkenhetnek a betegek terhei Éves szinten akár több milliárd forintot is megtakaríthatnak a betegek a gyógyszerek térítési díjából az úgynevezett generikus - helyettesítő program révén, ráadásul a patikákat is ösztönzik ezzel. Jelentős változásokat hoz a lakossági gyógyszerellátás szempontjából a múlt héten megjelent kormányrendelet-módosítás. Eszerint az idén bevezetik azokat a lépéseket, amelyekkel a patikákat arra ösztönzik, hogy a drágább készítmények helyett minél nagyobb arányban szolgáltassanak ki azonos hatású, de olcsóbb gyógyszert. Az egészségpolitika célja az, hogy mivel kevesebb közpénz áll rendelkezésre a gyógyszertámogatásra, árverseny révén nagyobb forgalmi részesedést érjenek el az olcsóbb, helyettesítő vényköteles orvosságok a gyógyszerkínálatból. Ezzel nemcsak a közkasszát, hanem az egyes betegek pénztárcáját is kímélni lehet. A célt két úton lehet elérni: az egyik, hogy a kezelőorvos már eleve az alacsonyabb árú gyógyszert írja föl betegének. Ha viszont nem így tesz, a gyógyszerész kötelessége fölajánlani a drágább készítményt helyettesítő, ám olcsóbb orvosságot. Ezzel persze a patika rosszul járna, hiszen az olcsóbb gyógyszerek kiszolgáltatása összességében alacsonyabb bevételt hozna neki. Ezt a kockázatot kezeli az említett módosítás azzal, hogy megfelelő kompenzációval veszi elejét a patikai veszteségeknek. Hankó Zoltán, a gyógyszerészi köztestület elnöke szerint a gyógyszertárakat a rendelet értelmében négy csoportra osztják, a szóban forgó receptek száma alapján. Ezzel jól mérhető, hogy az egyes patikák hány százalékban adnak ki olcsóbb készítményt. Az ösztönzéshez rendelkezésre álló összeget, az idén 2,7 milliárd forintot matematikai képlet alapján osztják szét közöttük úgy, hogy a kis forgalmú, vidéki patikák is a rendszer kedvezményezettjei lehessenek. A valódi fegyvertény azonban az, hogy a számítások szerint a betegek éves szinten akár nyolc-tíz milliárd forintot is spórolhatnak, mert a patika részesedése annál nagyobb a keretből, minél több olcsóbb készítményt vált ki a beteg. ■