Magyar Hírlap, 2012. január (45. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-02 / 1. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. JANUÁR 2., HÉTFŐ A TEGNAP HATÁLYBA LÉPETT ALAPTÖRVÉNY SZERINT HAZÁNK HIVATALOS ELNEVEZÉSE IMMÁR MAGYARORSZÁG, ÉS NEM MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Új alkotmánnyal indult az esztendő BARANYA RÓBERT Az 1949-ben szövegezett, majd a rendszerváltáskor módosított sztá­linista alkotmányt felváltva, január 1-jén hatályba lépett Magyarország új alaptörvénye. Az alkotmány számos új tételt tartalmaz, és a közjogi beren­dezkedés alsóbb szintjeinek változá­sait is magába foglalja. Bár az 1989-ben módosított alkotmá­nyunk rögtön az elején kimondta sa­ját átmenetiségét, 2011-ig nem sike­rült a történelem süllyesztőjébe tenni az 1949-ben megalkotott sztálinis­ta kódexet. A 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz- KDNP kezdeményezésére azonban elindult az elméleti és kodifikációs munka, amelynek eredményeképpen az Országgyűlés tavaly áprilisban elfo­gadta új alaptörvényünket. A több szakaszra osztott alkotmány egyik legfontosabb része a bevezető „Nemzeti Hitvallás”, amely történel­mi vívmányainkra visszatekintve tesz hitet a nemzeti egység és annak meg­óvása mellett. Kimondja, az együtt­élés legfontosabb keretének a családot és a nemzetet tekintjük, deklarálja, hogy tagadjuk a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák alatt elköve­tett embertelen bűnök elévülését, és egyértelművé teszi, hogy mai szabad­ságunk az 1956-os forradalomból sar­jadt ki. Az alaptörvény ezután az Alapve­tés fejezettel folytatódik, amely el­ső cikkelyében kimondja, hogy az ország neve, a korábbi megfogalma­zással szemben, Magyarország, nem pedig Magyar Köztársaság. A legfon­tosabb alkotmányjogi tételeken túl deklarálja a határon túli magyarok sorsáért érzett felelősségvállalást, va­lamint leszögezi azt az alaptételt, hogy Magyarország védi a házasság intéz­ményét, mint férfi és nő közötti élet­­közösséget, illetve a családot. Az alaptörvény ezek után a Szabad­ság és felelősség fejezettel folytatódik, amely számba veszi az alapvető emberi és szabadságjogokat, leszögezve egy­ben azt is, hogy a magzat életét a fo­gantatástól kezdve védelem illeti meg. Kimondja a szekularizációt, deklarálja a gyülekezési jogokat, a munkához és a szociális biztonsághoz való jogot. Az Állam című fejezet végigveszi az Országgyűlésre, a kormányra, va­lamint a parlamenti képviselőkre, a köztársasági elnökre és a miniszter­­elnök jogállására vonatkozó szabá­lyokat. Külön cikkely foglalkozik az Alkotmánybírósággal és az igazság­szolgáltatás rendszerével. A rendelke­zések értelmében megszűnik az actio populáris, és csak a képviselők egy­negyedének, az alapvető jogok bizto­sának, illetve egyedi ügyekben a bí­ráknak megengedett az alkotmányos felülvizsgálat kezdeményezése. A bí­róságokról szóló cikkely kimondja a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kú­ria létrejöttét, a bírósági szervezet és igazgatás szabályait pedig sarkalatos törvénybe utalja. Az alaptörvény át­alakítja az ombudsmani rendszert is, létrehozva az egységes ombudsmani szisztémát. Az alapvető jogok biz­tosának helyettese a kisebbségi ombudsman és a jövő nemzedékek ombudsmanja. (Szabó Máté általános ombudsmannal a 4. oldalon olvashat­nak interjút - a szerk.) Az alaptörvény külön fejezetben foglalkozik a közpénzekkel, kimondva többek között, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amelynek következtében az állam­­­adósság meghaladja a nemzeti össz­termék felét. Az államadósság magas szintje esetén csak olyan büdzsét le­het alkotni, amely csökkenést irányoz elő. Ezen kitétel életbelépését mind­azonáltal még decemberben 2016-ig felfüggesztette a parlament. Az alkot­mány kimondja azt is, hogy nem lehet felvenni olyan kölcsönt, és nem vál­lalható olyan kötelezettség, amelynek nyomán az államadósság meghaladja a GDP felét. Végül az új alaptörvény ren­delkezik a nemzeti vagyonról és annak védelméről is.­­ Az Országgyűlés tavaly áprilisban szavazta meg az új alaptörvényt FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT Szobrokat dekoráltak LMP-s aktivisták Szabálysértési eljárás indult három LMP-s aktivista ellen, akik vasárnap transzpa­renseket és az úgynevezett Új Ellenállás logóját helyezték el budapesti köztéri szob­rokon - erősítette meg a párt választmányi szóvivője. A három aktivista éppen a Hő­sök terén próbálta meg elhelyezni a feliratokat, amikor a rendőrök intézkedtek velük szemben. Szél Bernadett közölte, az akcióval arra akarták felhívni a figyelmet, hogy az alaptörvény életbelépésével a Fidesz „betonba önti saját hatalmát”. (MTI) Mostantól gördül az éhségsztrájk A Tiszta Kezek Mozgalmának megalapítását jelentette be a Televíziósok és Filmké­szítők Független Szakszervezetének (TFSZ) alelnöke szombaton a Kossuth téren tar­tott demonstráción. Nagy Navarro Balázs közölte, abbahagyja Szávuly Aranka újság­íróval együtt folytatott éhségsztrájkját az MTV székháza előtt, helyüket mások veszik át. Hozzátette, az éhségsztrájkkal soha nem az volt a céljuk, hogy emberi életeket veszélyeztessenek, ezért az akció „gördülő éhségsztrájk” lesz, vagyis a demonstrá­­lók váltják egymást. Emlékezetes, a múlt héten több ellenzéki politikus is felkereste Nagy Navarróék Lomnici Zoltán volt főbíró kiretusálása miatt indított demonstráció­ját, amely annak ellenére folytatódott, hogy a médiakezelő a lap vezető szerkesztőket menesztett az eset miatt. (MTI) Nem lesz kordon a parlament körül Szilveszter este futott végig a hír az internetes portálokon, hogy a rendőrség újra kor­dont készül húzni a Parlament épülete körül. Rendőrségi közleményre hivatkoztak, mi­szerint „figyelemmel az állami hivatalok zavartalan működéséhez fűződő össztársa­dalmi érdekre", elrendelik január elsejétől meghatározatlan ideig a lánckordon vonala által határolt terület lezárását. Tegnap kiderült, nem lesz kordon. Az őrezred szóvivő­je, Gálik Viktória tájékoztatása szerint csupán annyi történt, hogy meghosszabbítottak egy eddig is érvényben lévő rendelkezést, amely december 31-én lejárt. (MTI) Itt a vagyonnyilatkozatok ideje Január 31-ig kell nyilatkozniuk az országgyűlési képviselőknek a 2011. december 31-i állapotnak megfelelő vagyoni, jövedelmi és gazdasági érdekeltségi helyzetükről. Sa­ját nyilatkozatukhoz kell csatolni a velük közös háztartásban élő házastárs, élettárs, valamint gyermek nyilatkozatát is. A képviselő a mandátuma érvényességének meg­állapításától, majd ezt követően minden év január 1-jétől, továbbá megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Ennek elmulasztása esetén javadalmazásban nem részesülhet, képviselői jogait nem gyakorolhatja. A nyilatkozatokat a parlament honlapján teszik közzé 2012. február 1-jétől. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETŐN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRAP.HU KÓNYÁÉK, GYURCSÁNYÉK, VALAMINT AZ MSZP ÉS AZ LMP IS EGYÜTT TÜNTET MA ESTE Szinte összellenzéki demonstráció MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A Magyar Állami Operaházban ma este nyolc órától gálaesttel ünnep­ük az új alaptörvény életbelépését, a Magyar Nemzeti Galéria kiállítá­sát pedig Orbán Viktor miniszterel­nök nyitja meg. Az Opera környékére este fél héttől tiltakozó tüntetést hir­detett meg múlt héten az MSZP, majd a Gyurcsány Ferenc vezette Demok­ratikus Koalíció (DK). Ehhez csatla­kozik az LMP, illetve többek között a Kónya Péter, Árok Kornél és Székely Tamás vezette Magyar Szolidaritás Mozgalom is. Gyurcsány ugyanak­kor jelezte, nem ért egyet az MSZP- vel és az LMP-vel abban, hogy pár­tok ne, csak civilek szólaljanak fel a megmozduláson. A szocialista Szanyi Tibor szombati sajtótájékoztatóján az „orbáni dikta­túra elsöprésében” való összefogásra buzdította a „demokratikus erőket”. A politikus párhuzamot vont az általa „elitparádénak” nevezetett, az Ope­rában tartandó ünnepség, valamint a hitleri és sztálini díszszemlék és az észak-koreai diktátor temetése kö­zött. Szanyi nem kevesebbet állított, mint hogy a kormány „sima, egysze­rű törvénypecsételő művekké fokoz­ta le a magyar parlamentet, és ahogy láthatjuk az év utolsó napjaiban, a Fi­desz a Jobbik elnevezésű házi cicájá­val pettingelve játszotta el a törvény­­hozás bűnös gyakorlatát”. Selmeczi Gabriella Fidesz-szó­­vivő közleményében leszögezte, Szanyi Tibor és társai kizárólag bot­rány- és gyűlöletkeltéssel vannak el­foglalva, ennek a hangnak továbbra sincs helye a magyar demokráciában. Selmeczi szerint Szanyinak sikerült „gyurcsányi mélységekbe” süllyed­nie, a szocialista politikust nyilvánva­lóan az őszödi beszéd ihlette, amikor Magyarországot, saját hazáját undo­rítónak, Európa legsötétebb helyé­nek nevezte. „Az ilyen megszólalások ékesen igazolják, hogy a szocialisták nemcsak az egykori pártvagyont, de a szellemiséget is hiánytalanul meg­örökölték kommunista elődjeiktől” - írta a szóvivő. A szocialista Molnár Zsolt és Hor­váth Csaba ugyancsak a demonst­ráción való részvételre buzdított az év első napján. Az MSZP egyéb­ként korábban közleményben egyértelműsítette, továbbra sem is­meri el Magyarország alaptörvénye­ként „az egyedül a Fidesz által elfoga­dott pártalkotmányt”. A Jobbik nem vesz részt a tüntetésen. ■ AZ ÁLLAM KOMPENZÁLJA A PATIKÁKAT AZ OLCSÓBB GYÓGYSZEREK KIADÁSA ESETÉN Csökkenhetnek a betegek terhei Éves szinten akár több milliárd fo­rintot is megtakaríthatnak a betegek a gyógyszerek térítési díjából az úgy­nevezett generikus - helyettesítő­­ program révén, ráadásul a patikákat is ösztönzik ezzel. Jelentős változásokat hoz a lakossá­gi gyógyszerellátás szempontjából a múlt héten megjelent kormányren­delet-módosítás. Eszerint az idén bevezetik azokat a lépéseket, ame­lyekkel a patikákat arra ösztönzik, hogy a drágább készítmények he­lyett minél nagyobb arányban szol­gáltassanak ki azonos hatású, de olcsóbb gyógyszert. Az egészségpo­litika célja az, hogy mivel kevesebb közpénz áll rendelkezésre a gyógy­szertámogatásra, árverseny révén nagyobb forgalmi részesedést érje­nek el az olcsóbb, helyettesítő vény­köteles orvosságok a gyógyszerkíná­latból. Ezzel nemcsak a közkasszát, hanem az egyes betegek pénztárcá­ját is kímélni lehet. A célt két úton lehet elérni: az egyik, hogy a kezelőorvos már eleve az alacsonyabb árú gyógyszert írja föl betegének. Ha viszont nem így tesz, a gyógyszerész kötelessége fölajánlani a drágább készítményt helyettesítő, ám olcsóbb orvosságot. Ezzel persze a patika rosszul járna, hiszen az ol­csóbb gyógyszerek kiszolgáltatása összességében alacsonyabb bevételt hozna neki. Ezt a kockázatot keze­li az említett módosítás azzal, hogy megfelelő kompenzációval veszi ele­jét a patikai veszteségeknek. Hankó Zoltán, a gyógyszerészi köztestület elnöke szerint a gyógyszertárakat a rendelet értelmében négy csoportra osztják, a szóban forgó receptek szá­ma alapján. Ezzel jól mérhető, hogy az egyes patikák hány százalék­ban adnak ki olcsóbb készítményt. Az ösztönzéshez rendelkezésre ál­ló összeget, az idén 2,7 milliárd fo­rintot matematikai képlet alapján osztják szét közöttük úgy, hogy a kis forgalmú, vidéki patikák is a rend­szer kedvezményezettjei lehesse­nek. A valódi fegyvertény azonban az, hogy a számítások szerint a bete­gek éves szinten akár nyolc-tíz mil­liárd forintot is spórolhatnak, mert a patika részesedése annál nagyobb a keretből, minél több olcsóbb készít­ményt vált ki a beteg. ■

Next