Magyar Hírlap, 2012. április (45. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-23 / 95. szám
6MAGYAR HÍRLAPKÜLFÖLD 2012. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ Eltűnt a nyilvánosság elől Chávez venezuelai elnök CARACAS Egy hétre eltűnt Hugo Chávez venezuelai elnök; az egyébként hiperaktív államfő csak Twitterüzenetekben jelentkezett Kubából, ahol sugárterápián vesz részt. Chávez április 14-én utazott vissza Havannába a sugárkezelés harmadik és negyedik szakaszára. A szokatlan csend, az, hogy a „forradalmi vezető” ilyen hosszú ideig nem szerepel élő tévéadásban, azt sejteti, hogy a rákbeteg államfő gyógykezelése egy különösen nehéz időszakon megy keresztül. A Chávez eltűnésével támadt űrt az állami tévé salsakoncertek, ismeretterjesztő filmek vetítésével próbálta kitölteni. A műsorokat rövid lassított felvételekkel tűzdelték tele, amelyeken a még egészséges államfőt mutatták gyerekekkel. (MTI) FOTÓ: REUTERS/CARLOS GARCIA RAWLINS A MINISZTERELNÖK SZERINT SMAFA AZ „ARAB TAVASZ” Netanjahu úgy véli, csak Izrael és Irán képes a demokráciára Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint a közel-keleti térségben jelenleg csak a zsidó állam és Irán alkalmas a demokráciára, az arab világban pedig még évtizedekre lehet szükség a demokrácia kialakulásához. Izrael kormányfője, Benjámin Netanjahu a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban úgy vélte, hogy a régión tavaly végigsöprő „arab tavasz” nem vezet egyhamar nyugati típusú, demokratikus államberendezkedéshez. Az arab társadalmak először a pánarab ideológia hatásait tapasztalták meg, aztán a világi diktatúrák időszaka közvetkezett, most pedig a saríán, az iszlám vallásjogon alapuló hatalmi rendszer - fejtette ki, megjegyezve, hogy „valószínűleg végig kell menni ezen a sötét sikátoron”, és csak ezután következhet a demokrácia. Ez az arab társadalmak „tragédiája” - tette hozzá az izraeli kormányfő. A Közel-Keleten jelenleg mindöszsze két olyan ország van, amelynek lakossága „erős hajlandóságot” mutat a demokrácia iránt. Az egyik „egész egyértelműen” Izrael, a másik Irán - mondta Netanjahu. Amikor három éve „viszonylag szabad” választások voltak a perzsa államban, akkor „az irániak kihajították a radikálisokat” a hatalomból, mire „Ahmadinezsád (elnök) és Hamenei (a legfőbb iráni vezető) szavazatok millióit hamisította meg, és zsarnoki elnyomás alá vetette a népet” - fejtette ki. Hozzátette: Irán másmilyen, mint az arab tavasz országai, mert a perzsa államban „már 30 éve alkalmazzák az iszlám jogot és mindenki tudja, hogy az a legsötétebb szörnyűség: brutalitást és civilizálatlanságot jelent, amiből elege van az embereknek”. Ha „az iráni nép szabadon választhatna, akkor lerázná magáról a mollák” rabigáját - hangsúlyozta. Iránban „sötét, középkori rezsim uralkodik”, amely a nőket megkövezi, a melegeket felakasztja, az ellenzéki tüntetőket agyonlövi az utcán, cenzúrázza az internetet és „eltüntet embereket az éj leple alatt” - mondta Netanjahu. ■ Netanjahu (középen) csak látszólag udvarol Iránnak FOTÓ: REUTERS/URIELLINAI www.magyarhirlap.hu A TÖBBI ELNÖKJELÖLT EREDMÉNYE IS JELZÉSÉRTÉKŰ LEHET A MÁSODIK FORDULÓ ELŐTT A szocialista Francois Hollandé egyelőre lenyomta a jelenlegi konzervatív államfőt FOTÓ: REUTERS/YVES HERMAN Hollandé lett az első MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A szocialista Francois Hollandé legyőzte a hivatalban lévő Nicolas Sarkozy elnököt a vasárnapi franciaországi elnökválasztás első fordulójában erősítették meg a francia televíziós állomások az urnazárás után a korábbi becsléseket. Ezek szerint Hollande a szavazatok 28-29 százalékát kapta, míg Sarkozynek csak 25-26 százalék jutott, így ők ketten jutottak be a május 6-i második fordulóba. Az exit poll eredmények azt jelzik, hogy a francia államfőválasztás harmadik helyén Marine Len Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje végezhet, megelőzve a radikális baloldali Jean- Luc Mélenchont. Az ötödik helyre a centrista Francois Bayrou-t várják a felmérések. Franciaország tengerentúli területein már szombaton megtartották az első fordulót, de az eredményt csak az anyaországi urnazárás után hozzák nyilvánosságra. Az RTBF belga közszolgálati televízió azonban már ennek egy részét is közölte honlapján. A Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporton Hollande győzött 33,75 százalékkal a 18,75 százalékot szerző Sarkozy előtt. Guadeloupe-on is az ellenzéki jelölt vezet az első forduló után 57 százalékkal, a jelenlegi államfőre a választók 23,40 százaléka szavazott. Franciaországban az este nyolc órai urnazárásig egyetlen csatorna és hírportál sem közölte a Belgiumban kiszivárgott adatokat. A francia választási szabályok értelmében ugyanis a szavazás napján tilos nyilvánosságra hozni az exit poll eredményeket. Ez a gyakorlat már a hetvenes évek óta így működik, s a francia média általában betartotta a tilalmat. Az internet elterjedése, s az olyan közösségi portálok, mint a Facebook és a Twitter megjelenése azonban változtatott a képen, különösen amiatt, hogy a külföldi médiát a francia törvények nem befolyásolják, s a svájci és a belga csatornák és honlapok már előbb közölhetik az eredményeket, mint a francia sajtó. A választásra jogosultak 70,59 százaléka adta le vasárnap 17 óráig szavazatát az elnökválasztás első fordulójában. Az arány elég magasnak számít Franciaországban (1981 óta a második legmagasabb), de nem éri el az öt évvel ezelőtti rekordot. Akkor 17 óráig a jogosultak 73,87 százaléka járult az urnákhoz, s a részvételi arány a szavazás végén 83,77 százalékos volt. Az Ifop közvélemény-kutató intézet becslése szerint most vasárnap 80 százalékos lehetett a részvételi arány. Valamivel több mint 44,5 millió választópolgár választotta ki vasárnap a tíz jelölt közül azt a kettőt, akik május 6-án megmérkőzhetnek az államfői posztért. A Sarkozy-Hollande duó mellett a többi jelölt eredménye jelzésértékű lehet a második forduló előtt a bal-, illetve jobboldali tábor tartalékait illetően. ■ HIRDETÉS