Magyar Hírlap, 2012. április (45. évfolyam, 78-101. szám)

2012-04-23 / 95. szám

6MAGYAR HÍRLAPKÜLFÖLD 2012. ÁPRILIS 23., HÉTFŐ Eltűnt a nyilvánosság elől Chávez venezuelai elnök CARACAS Egy hétre eltűnt Hugo Chávez venezuelai elnök; az egyébként hiperaktív államfő csak Twitter­­üzenetekben jelentkezett Kubából, ahol sugárterápián vesz részt. Chávez április 14-én utazott vissza Ha­vannába a sugárkezelés harmadik és negyedik szakaszára. A szokatlan csend, az, hogy a „forradalmi veze­tő” ilyen hosszú ideig nem szerepel élő tévéadásban, azt sejteti, hogy a rákbeteg államfő gyógykezelése egy különösen nehéz időszakon megy keresztül. A Chávez eltűnésével támadt űrt az állami tévé salsakoncertek, ismeretterjesztő filmek vetítésével próbálta kitölteni. A műsorokat rövid lassított felvételekkel tűzdelték te­le, amelyeken a még egészséges államfőt mutatták gyerekekkel. (MTI) FOTÓ: REUTERS/CARLOS GARCIA RAWLINS A MINISZTERELNÖK SZERINT SMAFA AZ „ARAB TAVASZ” Netanjahu úgy véli, csak Izrael és Irán képes a demokráciára Benjamin Netanjahu izraeli minisz­terelnök szerint a közel-keleti tér­ségben jelenleg csak a zsidó állam és Irán alkalmas a demokráciára, az arab világban pedig még évtize­dekre lehet szükség a demokrácia kialakulásához. Izrael kormányfője, Benjámin Netanjahu a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent in­terjúban úgy vélte, hogy a régión ta­valy végigsöprő „arab tavasz” nem vezet egyhamar nyugati típusú, de­mokratikus államberendezkedéshez. Az arab társadalmak először a pánarab ideológia hatásait tapasztalták meg, aztán a világi diktatúrák időszaka köz­vetkezett, most pedig a saríán, az isz­lám vallásjogon alapuló hatalmi rend­szer - fejtette ki, megjegyezve, hogy „valószínűleg végig kell menni ezen a sötét sikátoron”, és csak ezután kö­vetkezhet a demokrácia. Ez az arab társadalmak „tragédiája” - tette hoz­zá az izraeli kormányfő. A Közel-Keleten jelenleg mindösz­­sze két olyan ország van, amelynek la­kossága „erős hajlandóságot” mutat a demokrácia iránt. Az egyik „egész egyértelműen” Izrael, a másik Irán - mondta Netanjahu. Amikor három éve „viszonylag szabad” választások voltak a perzsa államban, akkor „az irániak kihajították a radikálisokat” a hatalomból, mire „Ahmadinezsád (elnök) és Hamenei (a legfőbb iráni ve­zető) szavazatok millióit hamisította meg, és zsarnoki elnyomás alá vetette a népet” - fejtette ki. Hozzátette: Irán másmilyen, mint az arab tavasz országai, mert a perzsa államban „már 30 éve alkalmazzák az iszlám jogot és mindenki tudja, hogy az a legsötétebb szörnyűség: brutali­tást és civilizálatlanságot jelent, ami­ből elege van az embereknek”. Ha „az iráni nép szabadon választhatna, ak­kor lerázná magáról a mollák” rab­igáját - hangsúlyozta. Iránban „sö­tét, középkori rezsim uralkodik”, amely a nőket megkövezi, a melege­ket felakasztja, az ellenzéki tüntető­ket agyonlövi az utcán, cenzúrázza az internetet és „eltüntet embereket az éj leple alatt” - mondta Netanjahu. ■ Netanjahu (középen) csak látszólag udvarol Iránnak FOTÓ: REUTERS/URIELLINAI www.magyarhirlap.hu A TÖBBI ELNÖKJELÖLT EREDMÉNYE IS JELZÉSÉRTÉKŰ LEHET A MÁSODIK FORDULÓ ELŐTT A szocialista Francois Hollandé egyelőre lenyomta a jelenlegi konzervatív államfőt FOTÓ: REUTERS/YVES HERMAN Hollandé lett az első MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A szocialista Francois Hollandé le­győzte a hivatalban lévő Nicolas Sarkozy elnököt a vasárnapi francia­­országi elnökválasztás első forduló­jában­­ erősítették meg a francia te­levíziós állomások az urnazárás után a korábbi becsléseket. Ezek szerint Hollande a szavazatok 28-29 százalé­kát kapta, míg Sarkozynek csak 25-26 százalék jutott, így ők ketten jutottak be a május 6-i második fordulóba. Az exit poll eredmények azt jelzik, hogy a francia államfőválasztás har­madik helyén Marine Len Pen, a szél­sőjobboldali Nemzeti Front jelöltje vé­gezhet, megelőzve a radikális baloldali Jean- Luc Mélenchont. Az ötödik hely­­­re a centrista Francois Bayrou-t várják a felmérések. Franciaország tengerentúli terüle­­tein már szombaton megtartották az első fordulót, de az eredményt csak az anyaországi urnazárás után hoz­zák nyilvánosságra. Az RTBF belga közszolgálati televízió azonban már ennek egy részét is közölte honlap­ján. A Saint-Pierre és Miquelon szi­getcsoporton Hollande győzött 33,75 százalékkal a 18,75 százalékot szerző Sarkozy előtt. Guadeloupe-on is az el­lenzéki jelölt vezet az első forduló után 57 százalékkal, a jelenlegi államfőre a választók 23,40 százaléka szavazott. Franciaországban az este nyolc órai urnazárásig egyetlen csatorna és hír­portál sem közölte a Belgiumban ki­­szivárgott adatokat. A francia válasz­tási szabályok értelmében ugyanis a szavazás napján tilos nyilvánosságra hozni az exit poll eredményeket. Ez a gyakorlat már a hetvenes évek óta így működik, s a francia média általában betartotta a tilalmat. Az internet elterjedése, s az olyan közösségi portálok, mint a Facebook és a Twitter megjelenése azonban vál­toztatott a képen, különösen amiatt, hogy a külföldi médiát a francia tör­vények nem befolyásolják, s a svájci és a belga csatornák és honlapok már előbb közölhetik az eredményeket, mint a francia sajtó. A választásra jogosultak 70,59 szá­zaléka adta le vasárnap 17 óráig szava­zatát az elnökválasztás első fordulójá­ban. Az arány elég magasnak számít Franciaországban (1981 óta a második legmagasabb), de nem éri el az öt év­vel ezelőtti rekordot. Akkor 17 óráig a jogosultak 73,87 százaléka járult az ur­nákhoz, s a részvételi arány a szavazás végén 83,77 százalékos volt. Az Ifop közvélemény-kutató intézet becslé­se szerint most vasárnap 80 százalékos lehetett a részvételi arány. Valamivel több mint 44,5 millió vá­lasztópolgár választotta ki vasárnap a tíz jelölt közül azt a kettőt, akik má­jus 6-án megmérkőzhetnek az állam­fői posztért. A Sarkozy-Hollande duó mellett a többi jelölt eredménye jelzés­­értékű lehet a második forduló előtt a bal-, illetve jobboldali tábor tartalé­kait illetően. ■ HIRDETÉS

Next