Magyar Hírlap, 2012. május (45. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-23 / 120. szám
MAGYAR HÍRLAP ( laLJJILJ) 2012. MÁJUS 23., SZERDA A FŐVÁROSI KERÜLETEKBEN A LEGTÖBB VÁLTOZTATÁST A GYERMEKLÉTSZÁM JELENTŐS CSÖKKENÉSÉVEL INDOKOLJÁK Számos iskolát átszerveznek MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Számos kerületi fenntartású iskola más formában vagy más székhelyen kezdi meg a következő tanévet, az esetek többségében a gyerekek létszámának csökkenése indokolja a változást. A szakvéleményeket tegnap egyhangúlag támogatta a főváros oktatási bizottsága. Több kerületben átszervezik az oktatási intézményeket, miután a Fővárosi Közgyűlés oktatási bizottsága tegnap egyhangúlag támogatta a vonatkozó szakvéleményeket. Újpesten három iskolát érint a módosítás a távirati iroda beszámolója szerint. A Bródy Imre Oktatási Központ, Általános Iskola és Gimnázium július 31-től négyévfolyamos gimnáziumként működik tovább, mert annyira kevés az általános iskolás diákja, hogy tavaly nem is tudott első osztályt indítani. A felső tagozatosok áthelyezéséről az iskolaigazgató a szülőkkel egyeztet. A Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központ Általános Iskolában alapító okiratos átszervezés lesz: az általános iskola a Babits Mihály Gimnázium tagintézménye lesz, úgy, hogy minden a helyén marad. Székhelyet vált az Erkel Gyula Újpesti Zeneiskola, az indoklás szerint a jelenlegi lepusztult épület nem felel meg a zeneiskolai oktatási követelményeknek. A XV. kerületben összevonják a Károly Róbert Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskolát a Kontyfa Középiskola és Általános Iskolával. Előbbi kihasználtsága hetven-, utóbbié pedig csak hatvanszázalékos. A szintén XV. kerületi Száraznád Nevelési- Oktatási Központ, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat három telephelye közül a szakiskolát és tanműhelyt működtető Neptun utcait megszüntetik, ez az intézményrész a Pattogós utcában működik tovább. A Hubay Jenő Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálatot kettéválasztják, amely változás csak az alapító okiratot érinti. Szétválasztják a XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjteményt is, amire viszont a szeptemberi, illetve jövő januári törvényi változások miatt van szükség. A XI. kerület önkormányzata augusztus 1 - jétől leválasztaná a Petőfi Sándor Általános Iskola, Szakközépiskola és Óvoda óvodai részét, valamint az iskolában működő Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeumot. Az érintett intézményrészek jogilag önállók lesznek, de maradnak a helyükön. Ugyancsak augusztus 1-jétől megszűnne a Lágymányosi Bárdos Lajos Kéttannyelvű Általános Iskola és Gimnázium Egry utcai telephelye, amely 2008-ban tudott legutóbb első osztályt indítani. A kifutó rendszerben megszűnő tagintézmény tanulócsoportjait a Baranyi utcába helyezik át, ahol ugyanakkor a gimnáziumi osztályok szűnnek majd meg. Ha a költözés után túlzsúfoltnak bizonyulna az iskola, kiszervezhetik az ott működő logopédiai osztályt. Az indoklás alapján mindez egy „tisztítási folyamat” része. Eközben elköltözik jelenlegi telephelyéről az Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálat, amely a jelenleg vele egy épületben működő óvodának adja át a helyét, így több gyermeket vehetnek majd fel. Az átszervezést indokoló szakvéleményeket a főváros oktatási bizottsága egyhangúlag támogatta FOTÓ: HORVATH PETER GYULA KOSSUTH TÉR Régészeti feltárás Befejezték a régészeti próbafeltárás munkálatait a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei a Kossuth tér északi részén, az Országház mellett - olvasható az Országgyűlés tegnapi közleményében. A Steindl Imre-program keretében zajló mélygarázs és látogatóközpont építésének előfeltétele volt a munka elvégeztetése, amelynek a beruházó, az Országgyűlés Hivatala eleget tett. A feltárás idején nem került elő olyan lelet, amely a beruházást akadályozná. (MTI) BOKROS ELUTASÍTVA Nem vizsgálódott az AB Formai és tartalmi okokból elutasította az Alkotmánybíróság a Bokros Lajos nevével fémjelzett Szabadság és Reform Intézet beadványát. Az intézet több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert szerinte az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megtagadására törekszik. A szervezet többek között a jegybank-, a média-, a bírósági szervezeti, az alkotmánybírósági, a gazdasági stabilitásról szóló, valamint az alaptörvény és annak átmeneti rendelkezései egyes részeinek megsemmisítését kérte. (MTI) VITANAP A kormányt bírálnák Politikai vitanapot kezdeményezett az Orbán-kormány két évéről az MSZP. A szükséges aláírásokat - köztük jobbikos és LMP-s politikusok nevével - Mesterházy Attila, a szocialisták elnöke tegnap nyújtotta be az Országgyűléshez, azt javasolva, hogy a vitanapot június 13-án tartsák meg. Vitanap kezdeményezéséhez az Országgyűlés egyötödének, azaz 78 képviselőnek az aláírására van szükség. (MTI) BÁNKI ERIK VÉGZETTSÉGE Technikai hiba történt Visszautasította Bánki Erik fideszes képviselő, hogy éveken át valótlanul tüntette volna fel iskolai végzettségét. A Jobbik ezt kifogásoló vádjával kapcsolatban azt mondta, az Országgyűlés honlapján olvasható önéletrajza május 10-én új formát kapott, s ekkor „technikai hibaként” került bele, hogy diplomával rendelkezik, ám ezt május 21-én javította. A képviselő megjegyezte, a parlamenti honlapon mindig is felsőfokú közgazdász képesítésként szerepeltette végzettségét. (MTI) SZOBORGYALÁZÁS Wallenberg a célpont Disznólábakat aggattak Raoul Wallenberg II. kerületi szobrára ismeretlenek. A magyar zsidókat mentő svéd diplomata emlékművének megbecstelenítése egy New York-i rabbi gyülekezetéből álló turistacsoportnak tűnt fel tegnap délelőtt. A szoborra négy-öt disznólábat kötöttek fel, a szándékosság egyértelmű volt. A közterület-felügyeletet ellátó kerületi Városfejlesztő Irodát a csoportot kísérő idegenvezető értesítette. (Narancs.hu) A PTI GYŰJTEMÉNYE AZ ÁLLAM TULAJDONÁBA KERÜLHET Megszűnő levéltári önállóság JOBBÁGYI ZSÓFIA Az Országgyűlés hétfőn este elfogadta azt a kormányjavaslatot, miszerint megszűnne a megyei levéltárak önállósága, valamint a kutatási engedélyeket eddig kiadó levéltári kutatási kuratórium is. A jövőben, a szükséges engedélyeket az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőjétől kell kérni. Lapunk korábban megírta, a Kúria visszakerülhet eredeti helyére, az Igazságügyi Palotába, ahol jelenleg a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet (PTI) működik. Utóbbinak része az a magánlevéltár, amely tartalmazza a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) társadalmi és ifjúsági szervezeteinek, valamint a szakszervezeti tanácsok és az ágazati szakszervezetek iratait. A kormány Gál András Levente kormánybiztos kezdeményezése alapján elköltöztetné a PTI-t az épületből - a legutóbbi, áprilisi információk szerint - egy ezer-ezerötszáz négyzetméteres ingatlanba, hogy a Kúria, csaknem hatvan év után eredeti helyére költözzön vissza. Földes György, a PTI főigazgatója úgy véli, olyan épületre van szükség, amely alkalmas az intézet levél- és könyvtárának, illetve tudományos részlegének elhelyezésére is. Ezzel szemben az Országgyűlés tegnap elfogadott kormányjavaslatának értelmében az intézet tulajdonát képező iratok a Magyar Országos Levéltárba (MOL) kerülhetnek. A kezdeményezésről Földes korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott: a gyűjtemény államosítása egyet jelent egy jól működő szakmai műhely munkájának megzavarásával. Hozzátette, az iratok őrzésével kapcsolatban soha nem érkezett panasz, bárki zavartalanul kutathatott az intézet anyagai között. A kormány javaslata értelmében a megyei levéltárak beleolvadnak a MOL-ba, és megyei szintű szervezeti egységei lesznek. A módosítással önállóságuk megszűnik, a közfeladat tartalmi elemei azonban nem változnak. ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Rábólintottak Göbölös kinevezésére MTI Támogatta a parlament nemzetbiztonsági bizottsága Göbölös László ezredes kinevezését az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatói posztjára. A tavaly december óta megbízott főigazgatóként dolgozó Göbölös a bizottság előtt elmondta: a szervezetnél nagyon sok olyan terület van, ahol a feladatokat újjá kellett építeni, így például a kémelhárítás, gazdaságbiztonság és értékeléselemzés területén. Tapasztalatai szerint rendkívül jó képességű munkatársai vannak a hivatalnak, azonban az állomány mintegy harminc százaléka az elmúlt három-négy évben került a hivatalhoz, így szakmai továbbképzésükre feltétlenül szükség van. Göbölös emellett rendkívül fontos feladatnak nevezte még az információszerzés alapját képező hírforrásrendszer felépítését, újjáépítését. A bizottság végül nyolc igen szavazat és a szocialisták tartózkodása mellett támogatta Göbölös kinevezését. ■ Ördögi körben és a betegek is NICZKY EMŐKE Súlyos gondot okoz néhány orvosi szakmában az emberhiány, így a rezidensek oktatására sincs elég idő. A képzés gondjairól folyik ma konzultáció az egészségügyi államtitkárság, a vezetők és a szakorvosjelöltek között. „Tényszerűen igazolható, hogy Magyarországon a szakorvoshiányt rezidensekkel, gyakornokokkal pótolják a kórházak” - jelezte lapunknak Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője. A gyakorlatban ez annyit jelent - mondta -, hogy ebben a szakmában a szakorvosjelöltek túl hamar kerülnek műtőbe, viszont alig jutnak az intenzív osztályra, ezért a képzés végét záró vizsgán fontos gyakorlati ismeretek nincsenek a birtokukban. A helyzet azért alakult így, mert például a Dél-Alföld régióban - ahol grémiumvezetőként Molnár Zsolt minden intézményt végiglátogatott - a tapasztalt szakorvosoknak az orvoshiány miatt lehetőségük sincs, hogy eleget foglalkozzanak a gyakornokokkal. Az általa feltárt helyzetet egy országos felmérés követte, amely szerint másutt sem jobb a helyzet, mert a pályakezdő gyakornokok közül minden második már öt hónapon belül egyedül altat beteget a műtőben. Ugyanakkor - mondta a professzor - az ötéves szakképzés alatt a gyakornokok fele egy évnél kevesebbet tölt az intenzív osztályon. „A napi munka oltárán feláldozzuk a képzést” - vonta le a következtetést a tanszékvezető. Az elkészült felmérésekről az újjáalakult szakmai kollégiumi tanácsban is dolgozó Molnár Zsolt a tavaly decemberi első ülésen számolt be. Nem jelenthet valódi megoldást, ha a kórházaktól az akkreditációs bizottság visszavonja a képzés jogát, ám a betegellátás biztonságát is garantálni kell, így - mondta az egyetemi tanár - olyan rendszert érdemes kialakítani, mint amilyet „alkuként” ő ajánlott föl a Dél -Alföld többi intézményének. Eszerint mindaddig, amíg a szakmai feltételek nem érik el a kívánt színvonalat, a jelöltek egy évig szigorúan az egyetemi klinikán teljesítenek szolgálatot, ebből hat-hat hónapot szakorvosi felügyelettel az aneszteziológián, illetve az intenzív ellátásban. Ezután saját kórházukba térnek vissza, de időről időre meg kell fordulniuk a klinikán is. A klinika pedig korlátlan szakmai segítségnyújtással, valamint oktatással igyekszik elősegíteni a mielőbbi változást. Felmérésére hivatkozva a Magyar Rezidensszövetség a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság májusi konferenciáján közölte, a szakorvosjelöltek tíz százaléka elérhető intenzíves szakorvos nélkül ügyel. A jelöltek hatvan százaléka került már úgy kritikus helyzetbe beteggel, hogy nem találta a szakorvost, vagy a segítség nem ért oda időben, így önállóan kellett cselekednie. A képzés bajai a rezidensek szerint orvoslásra szorulnak. A szakképzés minősége az egyik oka annak, hogy a fiatal orvosok már a végzés évében inkább a külföldi munkát választják. Információink szerint az egészségügyi államtitkárság ma tárgyal a szakorvosjelöltekkel és a szakmai vezetéssel a helyzetről. Papp Magor MRSZ-elnök azt mondta, az aneszteziológia és intenzív terápia területe jól reprezentálja a „rendszerhibákat”, amelyek például a neurológiában, a pszichiátriában, az idegsebészetben és a kardiológiában is súlyos gondot okoznak. ■