Magyar Hírlap, 2012. december (45. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-01 / 281. szám
MAGYAR HÍRLAP DV 2012. DECEMBER 1., HÉTVÉGE IDEIGLENES LAKCÍMKÉNT MÁRIANOSZTRÁT JELÖLTE MEG A VOLT SZDSZ-ES, AKI SZAKMÁJÁBAN, VILLANYSZERELŐKÉNT DOLGOZIK A BV-INTÉZETBEN Gál csak nyelvtanilag értette a vádat BÁN KÁROLY A bírósági tárgyalásra az előzetes letartóztatásból érkező, volt SZDSZ-es gazdasági bizottsági elnök tagadta, hogy Weinek Leonárd egykori zuglói polgármester tanácsadójaként hűtlen kezelés bűnsegéde lett volna. Gál György azt bizonygatta, hogy megbízási szerződése nem volt fiktív. „A vádat nyelvtanilag megértettem, amúgy pedig nem, mivel semmilyen bűncselekményt nem követtem el” - mondta az erzsébetvárosi képviselő-testület gazdasági bizottságának egykori elnöke tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Gál György a nyolcadrendű vádlottja a Hunvald György és társai ügyében tavasszal kezdődött büntetőeljárásnak, amely arról szól, hogy Erzsébetváros és Zugló volt polgármesterei „keresztszerződésekkel” pártbeli politikustársaikat, illetve barátaikat juttatták fiktív tanácsadói szerződésekkel jelentős jövedelemhez, hűtlen kezelést elkövetve az önkormányzatok sérelmére. Az erzsébetvárosi ingatlancsalási ügyben első fokon nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélt Gál György - a vádirat szerint - Zugló polgármesterének, a másodrendű vádlott Weinek Leonárdnak a tanácsadója volt. Gál a másik ügy miatt négy éve van előzetes letartóztatásban, így a büntetés-végrehajtási intézetből vezették elő a tárgyalásra, ahol aztán írásos vallomást tett. Ebben tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Sok részletre már nem emlékezett. Ezt azzal indokolta, hogy nagyon megviselte az elmúlt négy év, amit nem egy „leányneveldében” töltött, ideiglenes lakcímeként pedig Márianosztrát jelölte meg, ahol elmondása szerint az utóbbi két hétben jobb lett a sora, mivel eredeti szakmájában, villanyszerelőként dolgozhat. A vele szemben felhozott vádat iratellenesnek nevezte, azt mondta, az ügyészség annak ellenére emelt ellene vádat, hogy semmilyen kézzelfogható bizonyítéka nincs arra, hogy ő nem végzett tanácsadói munkát. Megbízási szerződése ugyanis semmilyen írásbeli kötelezettséget nem írt elő, a vele egy pártban politizáló Weinek bizalmi embere volt, s mint tapasztalt politikus - 1998 óta az SZDSZ frakcióvezetője volt a VII. kerületben - segítette tanácsaival a politikában újoncnak számító polgármestert. A zuglói vagyonkezelő átalakítását jelölte meg tanácsadói tevékenysége egyik sikereként, hozzátéve, az már nem az ő hibája, hogy a polgármester, akinek saját pártjával is jelentős konfliktusai voltak, nem mindig tudta átvinni a testületen az akaratát. Weinekkel - mint mondta - rendszeresen találkoztak a Bécsi Szelet nevű vendéglőben és egy zuglói pizzériában is, a randevúkat Weinek titkárnője szervezte, s ezt meg tudja erősíteni Csécsei Béla, Józsefváros volt polgármestere és Lakos Imre, a XI. kerület volt alpolgármestere. Sőt, egy VIII. kerületi volt fideszes politikus is - emelte ki -, Juharos Róbert, akit ő hozott össze Weinekkel a kötvénykibocsátás kapcsán, amelyre szintén az ő tanácsa alapján került sor. A bíró azt firtatta, tudott e tanácsadói munkájáról párttársa, a zuglói SZDSZ frakcióvezetője, a harmadrendű vádlott Killik Jenő, amire Gál azt felelte: „Killik soha nem kérdezett rá, hogy te, Gál Gyuri, miért adod a buta tanácsaidat Weineknek. ” Killik ugyebár a VII. kerületben volt Hunvald tanácsadója, de Gál sem tudott az ő megbízásáról. Weinek Leonard zuglói polgármesterként egy 2008-as sajtótájékoztatón. Ellátták tanácsokkal FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Jövő februárig még nyomoznak a Kerki-ügyben BARANYA RÓBERT A Legfőbb Ügyészség jövő év február 7-ig meghosszabbította a nyomozást a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladása kapcsán indított eljárásban - tájékoztatta lapunkat Fazekas Géza, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A nyomozást az első gyanúsítások közlése után két évvel le kell zárni, így a februári biztosan a végső határidő lesz. Az ügyészség gyanúja szerint a 17 ezer négyzetméteres, egykor a magyar állam tulajdonában lévő épületet 3,5 milliárd forintért, jóval áron alul adták el egy cégnek még 2005-ben, amely évekkel később az ár többszöröséért adta tovább azt az orosz regionális fejlesztési tárcának. Az ügyészség gyanúja alapján ha szabályosan adták volna el az ingatlant, akkor legalább hatmilliárd forinttal többért lehetett volna értékesíteni. Az eladás ráadásul szabálytalan volt, amit később megpróbáltak „lepapírozni” - így a vádhatóság. Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsítják Tátra Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezetőjét, míg bűnsegédlettel Fekszi Márta egykori külügyi államtitkárt, Császy Zsoltot, a vagyonkezelő egykori jogi és értékesítési igazgatóját, valamint Székely Árpád volt moszkvai nagykövetet. Már 1985-ben is baj volt a tározóval LMA A helyiek már a megépítése előtt aggódtak az átszakadt ajkai X-es tározó miatt, amely a vörösiszap - katasztrófát okozta, de a környezetvédelemmel és a kazetta magasságával kapcsolatos kétségeiket sem az akkori vezetők, sem az engedélyező hatóság nem vette figyelembe - mondta egy tanú a 2010. októberi tragédia miatt indított büntetőper tegnapi tárgyalásán, a Veszprémi Törvényszéken. A bíróság Lóránd Györgyöt, az ajkai városi tanács által 1985-ben felállított ötfős bizottság elnökét hallgatta meg. A tanú azt mondta, határozottan ellenezték a kazetta magasságát, a tározó tervezése ugyanis akkor kezdődött el. Közölte, a tanácsnak tett minden jelentésükben kifogásolták az építmény falának méretét. Megjegyezte, a hasonló vörösiszap-tározók nemzetközileg elfogadott magasságát kilenc méterben jelölte meg az akkori szakirodalom, az ajkait a Balti-tenger szintje feletti 216,5 méteres magasságúra engedélyezték, ami nagyjából 22-23 méternek felel meg. A tárgyaláson az ügyész kérésére több nyomozati iratot ismertettek. Ezekből kiderült, a talajvízbe és a kutakba leszivárgott szennyeződés miatt a gyár hozzájárult a kolontári ivóvízhálózat kiépítéséhez. A tárgyalás december 10-én folytatódik. ■ MAGYAR ORVOSI KAMARA Tagdíjat emelhetnek A Magyar Orvosi Kamara (MOK) januártól 35 százalékkal 2300 forintra emeli tagdíját, a kötelező kamarai tagság tavalyi bevezetése óta negyvenezres taglétszámúra bővült szervezetnél ez akár negyedmilliárd forintos éves pluszbevételt jelenthet - írta az Index. A Magyar Rezidens Szövetség a MOK országos küldöttgyűlését arra szólította fel, mai ülésén akadályozza meg a lépést. (MTI) SZABOLCS UTCAI HAJLÉKTALANGONDOZÓ Engedélyt kapott Másodfokon megkapta a működési engedélyt a Szabolcs utcai hajléktalangondozó központ - közölte lapunkkal a Főpolgármesteri Hivatal. Megírtuk, a központot mintegy 345 millió forintból alakították ki. Csakhogy az MSZP-s vezetésű XIII. kerületi önkormányzat nem adta meg a működéshez szükséges szakhatósági hozzájárulást. A döntést a főváros megfellebbezte. (MTI) SZEGEDI A JOBBIKOS BOTRÁNYRÓL Kirekesztésellenes Nyilatkozatot adott ki a volt jobbikos képviselő, Szegedi Csanád a Gyöngyösi Márton-féle, botrányt kavaró felszólalásra reagálva. A zsidó származását felvállaló expolitikus borzalmasnak nevezte, ha valakit a származása miatt kirekesztenek, s hibásnak érzi magát is, hogy a magyar közbeszéd lesújtó mélységekbe jutott. Gyöngyösi kijelentése miatt tegnap este gyertyagyújtással tiltakoztak a debreceni Református Nagytemplom előtt az egyházak, az önkormányzat, valamint a pártok és a civilszervezetek képviselői. (MTI) PÁZMÁNY ÉS CORVINUS Együttműködnek Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem a magyarországi gazdaság- és társadalomtudományi képzés és kutatás megújítása céljából. A felek kifejezték reményüket arra vonatkozóan, hogy a kooperáció meghatározó lesz a hazai egyetemi képzés szempontjából is. (MTI) ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU GYURCSÁNY ÉS BAJNAI NEM SAJNÁLTA AZ ADÓFORINTOKAT Tízmilliárdok tanácsadásra BR Összesen 16,8 milliárd forintot költöttek a korábbi kormányok és háttérintézményeik 2006 és 2010 között kutatásokra, tanulmányokra és szóbeli tanácsadásra - írta a Miniszterelnökségtől kapott információkra hivatkozva a Hvg.hu, hozzátéve, az adatok hiányossága és titkosítása miatt a valós összeg ennél is nagyobb lehetett. A kapott összesítés szerint a legnagyobb összeget a Gyurcsány Ferenc, majd a Bajnai Gordon vezette kormányok a stratégiai és tanulmánykészítési feladatokra költötték, a kimutatás szerint összesen 10,2 milliárd forintot. Közvélemény-kutatásra négy év alatt 2,4, míg kommunikációs tanácsadásra 4,1 milliárdot költöttek el Gyurcsányék. Utóbbi összegből vettek válságkommunikációs tanácsokat, illetve többek között ötleteket arra, hogy a miniszterek hogyan készüljenek egy-egy televíziós szereplésre. Ezzel együtt az adatlistából hiányoznak a médiafigyelésre költött összegek, ahogy a hirdetésekre, kommunikációs kampányokra, az úgynevezett médiavásárlásra költött pénz is - írta cikkében az internetes portál. A Miniszterelnökség által készített összesítés emellett nem tartalmazza az állami cégek (például MÁV, Szerencsejáték Zrt.), továbbá az önkormányzati alrendszer hasonló költéseit, valamint a jogi tanácsadásra költött forintokat sem. Ugyanez igaz azokra a különleges beszerzésekre, amelyeket az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetve alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő kormányrendelet alapján intéztek. Ez a jogszabály tette lehetővé, hogy egyes beszerzéseket kiemeljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól, és speciális, titkosított alapon bonyolítsák le a tendert, illetve kössék meg a szerződéseket. TARLÓS ISTVÁN: MEGKAPJÁK A DOLGOZÓK A JUTTATÁSOKAT Lehet, hogy lesz BKV-s sztrájk JOBBÁGYI ZSÓFIA Még karácsony előtt kifizetik a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) dolgozóinak az elmaradt béren kívüli juttatások egy részét - jelentette be Tarlós István főpolgármester tegnap a Ma reggel című tévéműsorban. Ezt megelőzően a vállalat egyik szakszervezete összevont sztrájk lehetőségét helyezte kilátásba, mivel szerintük két hete nincs érdemi előrelépés a bérek ügyében, illetve a csütörtöki egyeztetésen sem sikerült kompromisszumra jutni a BKV-val. Tarlós kijelentette, a közlekedési társaság dolgozói becsületesen végzik munkájukat, de tudomásul kell venni a cég aktuális helyzetét is. „Dolgozóktól, munkásoktól nem engedek pénzt elvonni” - hangsúlyozta. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke lapunknak ezt követően elmondta, a vállalat elismerte, hogy másfél milliárd forintos úgynevezett bérmaradvány keletkezett. „Nem értjük, miért kell az utolsó pillanatig húzni a bérek kiadását és ezzel kikényszeríteni a sztrájkhelyzetet” - mondta az elnök. A főpolgármester közleményében jelezte, nem érdemes BKV-sztrájkkal fenyegetni a budapestieket, a minimális szolgáltatás szintjét ugyanis törvény szabályozza. „Ha ezt meghaladó munkabeszüntetést generálnak, többet kockáztatnak, mint gondolnák” - hangsúlyozta. Nemes Gábor erre reagálva azt mondta, nem terveznek törvénytelen sztrájkot, és elsősorban abban bíznak, hogy sikerül megállapodni a vállalattal. „Amenynyiben mégsem - folytatta az érdekvédő -, a megfelelő időben, törvényi keretek között, sztrájkolnak majd a szakszervezetek. ”