Magyar Hírlap, 2012. december (45. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-03 / 282. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2012. DECEMBER 3., HÉTFŐ X362? A VÁLTÁS ELSŐ LÉPÉSEKÉNT ÜNNEPÉLYESEN ÁTADTÁK AZ ÚJDONSÜLT KÓRHÁZIGAZGATÓK KINEVEZÉSEIT AZ ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEKBEN Gyökeres változás az egészségügyben JOBBÁGYI ZSÓFIA Összesen harminckét kórházigazgatói kinevezést adtak át szombaton az állami fenntartásba került egészségügyi intézmények vezetői posztjaira. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerint ez az első jelentős siker az egészségügyben. Az állami fenntartásba került egészségügyi intézmények vezető tisztségeire még július végén összesen negyvenhét helyre írt ki pályázatot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). A tender harminckét esetben zárult eredményesen. Az újonnan megbízott kórházigazgatóknak szombaton ünnepélyesen is átadták kinevezéseiket, amelyek öt évre szólnak. Az eseményt Balog Zoltán nyitotta meg, aki úgy vélekedett, húsz éve senki nem mert „hozzányúlni” az egészségügyhöz. „Az ágazatban radikális változások zajlanak, a végcél pedig egy átlátható, fenntartható, biztonságos rendszer. Szintén évtizedek óta nem készült részletes leltár a területen, ennek köszönhetően most egységesen látjuk az intézmények működését” - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte, szeretné, hogy a kórházvezetők nagykövetként közvetítsék, hogy a betegek és az intézmények munkatársai a bajban számíthatnak az államra. Kijelentette, a kórházak állami átvétele az első jelentős siker az egészségügyben, ám számos további lépés még csak most következik, például a kórházak adósságállományának rendezése. Szócska Miklós kifejtette, elérkezett az ideje, hogy „rendet tegyenek az egészségügyben”, és ennek a folyamatnak most már a kórházigazgatók is részeseivé váltak. Az egészségügyi államtitkár hozzáfűzte, az újdonsült vezetőktől azt várják, hogy folyamatosan dolgozzanak a rendszer megújulásán. „Nehéz az a frontszolgálat - folytatta -, amelyet az ellátás érdeke kíván tőlünk. Nagyon sok múlik az igazgatókon, hiszen olyan kórházak működtetése a cél, ahol a rezidensek kezét a sebész vezeti műtét közben, és ahol megbecsülik és tanítják a pályakezdő fiatalokat.” A részletes leltár kapcsán Szócska Miklós elmondta, most először tisztában vannak azzal, „hány ágy van az egészségügyben”, és ezeket az adatokat késlekedés nélkül a betegek javára használják fel. Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója a kinevezések átadását követően elmondta, jövőre a kórházi ellátás területén a minőség- és szervezetfejlesztésre fektetik a hangsúlyt. Vita a tagdíjemelésről az orvosközgyűlésen Hosszas és parázs vita alakult ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) országos küldöttközgyűlésén a januári tagdíjemelés miatt, azonban mivel ennek a szervezetnek nincs döntési jogköre a kérdésben, ezért változtatni sem tudott rajta - jelentette ki szombaton Éger István, a MOK elnöke. Ennek értelmében jövő év elején ezerhétszázról kétezer-háromszáz forintra emelik a kamara tagdíját. A döntésre mások mellett a Magyar Rezidens Szövetség is reagált, és felszólította a MOK országos küldöttközgyűlését, hogy akadályozza meg a „botrányos mértékű" emelést, illetve tegyen hozzáférhetővé minden orvos számára részletes pénzügyi beszámolót. Éger István leszögezte, a kérdésről az erre feljogosított testület már a nyáron, a tagdíj növekedésének mértékéről pedig az ősszel döntött. A mostani küldöttközgyűlésnek nem volt arra mandátuma, hogy ezt vitassa. (MTI) Daher Pierre átveszi Balog Zoltán minisztertől az edelényi kórház élére történő kinevezésének okmányát FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR Drágább lenne ■ ■■ fW r lra ajovoevtol a felvételi a felsőoktatásban PB Többe kerülne a felvételi jelentkezés 2013-tól a kormány tervei szerint. Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, osztatlan képzésre vagy mesterképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi eljárási alapdíj kilencezer forint lenne, amely egy képzési helyre jelentkezésre jogosítana. Minden újabb jelentkezésért további három-háromezer forint kiegészítő díjat kellene fizetni, de a korábbi korlátlan számú jelentkezéssel szemben a pályázó legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe adhatná be felvételi kérelmét. A jelentkező az általa meghatározott sorrendet a besorolási döntés időpontját megelőző 14. napon belül egyszer módosíthatja. A tervezet alapján az általános felvételi eljárás statisztikai adatait a jelentkezési határidőt követő ötvenedik napig kellene nyilvánosságra hozni. Minden évben két felvételi eljárás hirdethető, a februárban induló képzésekre továbbra is november 15-ig, a szeptemberben indulókra február 15-ig lehet majd jelentkezni. A felsőoktatási intézmények egészségügyi, pályaalkalmassági vizsgálatot vagy gyakorlati vizsgát is előírhatnak az alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek, külföldi állampolgároktól pedig megkövetelhetik a magyar nyelvi alkalmassági vizsga letételét. A tervezet szerint ezekért legfeljebb ötezer forintot kérhetnek az intézmények. A minimális ponthatárok változatlanok maradnak, kivételt ezalól a felsőoktatási szakképzések jelentenek, ahol az eddigi 140 helyett legalább kétszáz pontot el kell érnie a felvételizőnek. A kormány a doktori képzésről szóló rendeletet is módosítaná. Az indítványban rögzítenék, hogy a doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása során a doktorandusz elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen. A javaslat arra is kitér, hogy a doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható. A két rendelettervezetet péntekig lehet véleményezni a www. kormány. hu oldalon. A Fidesz-KDNP jelöltje nyert Orgoványban Lóczi Boglárkát, a Fidesz-KDNP közös jelöltjét választották a Bács-Kiskun megyei Orgovány polgármesterének a vasárnapi időközi választáson. A település 2740 választásra jogosult polgára közül 1182 vett részt a szavazáson. A 42 százalékos részvétel mellett megtartott választáson a szavazatok 61,5 százalékát kapta az eddigi alpolgármester, Lóczi Boglárka, míg ellenfelére, a független jelöltként indult Utasi Péter Istvánra 452-en szavaztak, ami a voksok 38,5 százaléka. (MTI) Balog Zoltán: Egymásra kell találnunk Az idén negyedik alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei ökumenikus nagytalálkozót, ahol világi és egyházi méltóságok a határon túli magyar közösségek megmaradásáért emeltek szót Hajdúdorogon. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, egymásra találás nélkül nem lesz jó iskola, felzárkózás, kultúra és jó nemzet sem a Kárpát-medencében. Tőkés László európai parlamenti képviselő és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a romániai magyarok nemzetiségi jogaiért szállt síkra, kiemelve az anyanyelv használatához fűződő jogot. (MTI) Embermentők a háborúban Jó pásztor - 70 év, Embermentés a II. világháborús Magyarországon címmel tartanak konferenciát december 6-án tíz órától a fővárosban, a Református Zsinati Székház dísztermében. Köszöntőt mond Bölcskei Gusztáv református püspök, a zsinat lelkészi elnöke, a felszólalók között szerepel Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja és Fabiny Tamás evangélikus püspök. Szakály Sándor történész hazánk német megszállásáról, illetve annak a zsidóságra nézve gyakorolt következményeiről, míg Bonhardt Attila ezredes Protestáns katonai vezetők a budapesti zsidóság mentői között címmel tart előadást. Haraszti György, az Országos Rabbiképző tanszékvezetője Mester Miklóst, a Sztójay-kormány zsidómentő államtitkárát mutatja be a konferencia keretében. (MH) KD A vallás- és keresztényüldözés világszerte jelen van napjainkban - jelentette ki Hölvényi György a Keresztényüldözés a 21. században című konferencián szombaton. Az egyházügyi államtitkár a tanácskozáson rámutatott arra, hogy a vallási üldözés és a diszkrimináció között különbséget kell tenni, azonban beletörődni egyikbe sem szabad. Szólt arról is, hogy Európában van keresztényszolidaritás, megjegyezve, hogy az uniót és Európát nem szabad összekeverni. A politikus kitért az egyiptomi kopt keresztényekre, szerinte Magyarország és Európa számára nincs más lehetőség, mint hogy kapcsolatokat alakítson ki a térséggel, „fel kell ébreszteni magunkban a szolidaritás érzését, ha nincs más megoldás, képesnek kell lenni arra, hogy az üldözött keresztény embereket Magyarország befogadja”. Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára hangsúlyozta, a legüldözöttebb vallás a világon mind a mai napig a kereszténység, ugyanakkor a fejlett nyugati civilizáció saját magát is okolhatja, hogy újra akkora méretet öltött a keresztények üldözése, mint kétezer évvel ezelőtt. Éveken belül teljes keresztény közösségek tűnhetnek el az iszlám világ közepén, olyanok, amelyeknek évszázados, évezredes joguk van arra, hogy szülőföldjükön éljenek, vallásukat gyakorolják - mutatott rá. Szólt arról is, hazánkban az új egyházi törvény a lelkiismereti és vallásszabadságot továbbra is teljes körűen biztosítja, lehetőséget ad a nem hitéleti tevékenységet végző szervezetek kiszűrésére. Stágel Bence KDNP-s országgyűlési képviselő szomorú ténynek nevezte, hogy mostanra mintegy százmillió keresztény szenved üldözést a világon. ■ 321 HÖLVÉNYIGYÖRGV: FEL KELL ÉBRESZTENI A SZOLIDARITÁST Százmillió üldözött keresztény ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU 2 PERCES INTERJÚ FICZERE ANDREA az Uzsoki Utcai Kórház igazgatója - Mit gondol a Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter által említett kultúraváltásról? - A kórházak állami fenntartásba vétele és a kinevezések tekinthetőek első lépcsőfoknak ebben a folyamatban. Ahhoz viszont, hogy szemléletváltás történjen, az újításokat át kell vezetni a teljes rendszeren. Nem elég az, hogy egy vezetőben megvan a változtatás szándéka, mindezt tudatosítani kell a kollégákban is, így ezt követően a betegek is érzékelni fogják az eredményt. - Milyen intézkedéseket tervez az Uzsoki Utcai Kórházban újdonsült vezetőként? - Alapvetően nem tudom még, milyen légkör, milyen stílus van az intézményben. Ám ismerve az elődömet, Golub Ivánt, úgy vélem, az Uzsokiban már most olyan szemlélet uralkodik, amely manapság igen ritka. Éppen ezért úgy gondolom, hogy ebben a tekintetben nincs szükség drasztikus változtatásokra. Ennek ellenére biztosan lesznek újítások, hiszen valószínűleg más a stílusom, mint Golub Ivánnak. Az idő fogja eldönteni, hogy a betegeknek és a kollégáimnak ez jobb vagy rosszabb lesz-e, mint korábban. - Mi a fő csapásirány, amelyen szeretne elindulni? - Nagyon fontos számomra a betegek állapota és jövője, amelynek perdöntőnek kell lennie egy kórházban. Tudom azt is, hogy sokszor csak Excell táblázatokban gondolkozunk, és az anyagi szempontokat vesszük figyelembe, ám az, hogy a páciensek jól legyenek, és a kollégák jól és megfelelő környezetben, hangulatban dolgozzanak, mindennél előbbre való. Amennyiben a munkatársakkal kellemes légkört tudunk kialakítani, akkor az a betegeknek is jó lesz. Úgy tudom, hogy az Uzsoki Utcai Kórházban ez már megvalósult, elsősorban ezt szeretném megőrizni.