Magyar Hírlap, 2013. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-02 / 1. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. JANUÁR 2. SZERDA ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU JANUÁR 15-ÉN FOLYTATÓDIK HAGYÓ MIKLÓS ÉS TÁRSAINAK BÜNTETŐPERE, VAGYIS AZ ÚGYNEVEZETT BKV-ÜGY A KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉKEN Utólag kozmetikázott vallomások BÁN KÁROLY Az ötödrendű vádlott H. Éva, a volt szocialista főpolgármester-helyettes egykori sajtófőnöke kihallgatásával folytatódik január 15 -én Hagyó Mik­lós és társai ügyében a büntetőeljárás a Kecskeméti Törvényszéken - tud­tuk meg. Egyetlen vádlott, a BKV marketing fő­osztályát a vádbeli időszakban vezető V. Ágnes kivételével a Hagyó-per vala­­mennyi vádlottja módosította a nyo­mozati szakban tett vallomását a Kecs­keméti Törvényszéken a tavaly nyáron kezdődött büntetőügyben. Ráadásul Volt olyan vádlott, aki a pszichikai kényszerrel ma­gyarázta, hogy „téves nyi­latkozatot” tett, úgy, hogy a vádlottak egy bizonyos köre - köztük az elsőrendű Hagyó Miklós és a másodrendű, Mesterházy Ernő - magát a vádhatóságot támad­ta törvénytelenséggel. Demszky Gábor főtanácsadójának ügyvédje szinte drámai hangon közöl­te: „Döbbenten hallgattam Antal At­tila (a BKV egykori vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott - a szerk.) sza­vait, amikor vallomásában kitért arra, hogy házi őrizete alatt elmentek ér­te a rendőrök, bevitték, és azt mond­ták neki, Mesterházy Ernőre kell ter­helő vallomást tenni.” Az ügyészség nyilvánvalóvá tette, hamis vád alapján a tárgyalási szakaszban csak a bíró te­het feljelentést, ezután azonban a vád­hatóság hivatalból is eljárást indíthat. A Hagyó-per ügyésze ezt már jelez­te is a tárgyaláson, amikor leszögezte: „Kétséget kizáróan megígérhetem, ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor a hamis vádra vonatkozó állításokat hivatalból kivizsgáljuk. ” Volt olyan vádlott, aki a pszichikai kényszerrel magyarázta, hogy „téves nyilatkozatot” tett, mások a „szabad­ságvággyal” indokolták korábbi sza­vaikat, vagyis azzal, hogy haza akar­tak menni, s ezért azt mondták, amit az ügyészek szerintük hallani akartak. A nyomozati és bírósági vallomások közti „nagy eltérések” értékelése a bí­róság feladata lesz, ám ez igazából csak az ügyben meghallgatott százhúsz ta­nú megnyilatkozását követően lesz lehetséges. A negyedrendű vádlott, a nyomozás során részletes feltáró vallomást tevő egykori megbízott vezérigazgató, Ba­logh Zsolt 2010. márciusi kihallgatásá­nak jegyzőkönyvében még azt mond­ta, „önként, kényszertől mentesen tettem meg vallomásaimat”, a bíró­ságon viszont már úgy nyilatkozott, őt az ügyészség „nyomozati tárgyként” kezelte. Amikor még nem így érezte, azt mondta, a BKV nagy informatikai beszerzésének harmincmillió forin­tos „jutalékának” első részletét Hagyó Miklós élettársának gödöllői lakásába kellett kivinnie. A második tizenötmillió forintos részlet átadásáról a nyomozás során még azt állította, az informatikai cég vezérigazgatójával a Kossuth­ téren találkozott, innen a városháza par­kolójába mentek, ott vette át a „szál­lítmányt”, majd felment H. Éva saj­tófőnök irodájába, aki kiment szólni Hagyónak, végül a pénzt Hagyó bi­zalmasa, L. Ottónak irodájában ad­ta át. A vallomás szerint ekkor Hagyó azt mondta neki: „Jól van, Zsoltikám! ” Hagyó Miklós ezt is­­, mint ahogy va­lamennyi vádpontot­­ tagadta száz­húsz oldalas, írásos vallomásában. A vádirat szerint az exszocialista politikus a bűnszervezet feje volt. Ha­gyó és társai 2007-ben és 2008-ban BKV vezetőit olyan szükségtelen szer­ződések megkötésére utasították, amelyek a cég, illetve a főváros számá­ra semmilyen haszonnal nem jártak. Az utasításokat csak részben adta köz­vetlenül Hagyó, azokat nagyobbrészt kabinetjének munkatársai tolmácsol­ták a vállalat vezérigazgatóinak, illet­ve a különböző szakterületek veze­tőinek. Azok pedig néha vonakodtak teljesíteni derül ki a vádiratból­­, de aztán beadták a derekukat, így azok­ban az esetekben is, amikor az utasí­tásokat a semmilyen hivatalos felha­talmazással nem bíró főpolgármesteri politikai főtanácsadótól, Mesterházy Ernőtől kapták. Hagyó fogalmazott az ügyész „kifizetőhelyként” tekin­tett a BKV-ra, amelynek közpénzei az ő személyes és politikai jellegű kiadá­sait voltak hivatva fedezni.­ ­ HIVATALOSAN IS EGY FENNTARTÓHOZ KERÜLT TEGNAPTÓL AZ ISKOLÁK DÖNTŐ TÖBBSÉGE Megosztott oktatási szerepvállalás PINTÉR BALÁZS Kiszámíthatóbb és igazságosabb lesz a közoktatás - indokolta a kormány­zat a tegnapi naptól „élesbe fordu­ló” új, egységes fenntartói szerkezet bevezetését. Átalakult a köznevelési intézmények fenntartói szerkezete január 1 - jével: a közoktatásban az állami fenntartás és a települési önkormányzati működte­tés elve mentén folyik tovább a mun­ka. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) felel ezentúl az egyhá­zi, magán- és alapítványi intézmé­nyek kivételével az ország valamennyi általános iskolájának, középiskolájá­nak, szakiskolájának, kollégiumának és pedagógiai szakszolgálatának szak­mai irányításáért, és gondoskodik a pedagógusok bérének fizetéséről. Főszabályként a központ a három­ezer főnél kisebb lélekszámú települé­sek iskoláinak működtetését is átvet­te. Tavaly 83 kistelepülés nyilatkozott arról, hogy az idei évtől is működtet­né iskoláit, erre végül - a helyhatósá­gok anyagi helyzetének átfésülése után - az oktatásért felelős miniszter­től 55-en kaptak lehetőséget. A há­romezer fősnél nagyobb települések közül eredetileg 227-en szerettek vol­na lemondani a működtetésről. Ezen önkormányzatok közül végül száz­­húszan vállalták, hogy ennek fejében hozzájárulást fizetnek az államnak, a többiek viszont mégis továbbműköd­tetik közoktatási intézményeiket. A KIK 1297 önkormányzattal kötött szerződést az „új felállásról”, ezeken a településeken működnek ugyan­is székhelyiskolák. Az állami fenntar­tású iskolarendszert 198 tankerületre osztották, amelyek élére 2012 novem­berében pályázat útján nevezték ki az igazgatókat. Az oktatásirányítás az új rendszer szükségessége mellett korábban an­nak igazságosabb voltával érvelt, to­vábbá kiszámíthatóbb, biztonsá­gosabb helyzetet ígér, mondván, egy-egy iskola sorsa ezentúl nem függhet a települési önkormányzat - adott esetben igen sanyarú - anyagi lehetőségeitől. ■ Már elérhető a felvételi tájékoztató Felkerült az internetre a 2013-as felsőoktatási tájékoztató, a Felvi.hu oldalon már elérhetők a felvételi szabályok és az intézmények által meghirdetett idei képzések. Mint megírtuk, változik a felsőoktatási felvételire, valamint a tavaszi-nyári érettsé­gikre jelentkezés ideje, a jelentkezési időszak 2013. január végétől március 1-ig tart. A kitöltött és aláírt jelentkezési lapokat ugyaneddig kell postára adni az Oktatási Hi­vatal címére. A felvételi eljárás alapdíja kilencezer forint, amelyért összesen három jelentkezési helyet lehet megjelölni. Ezen felül még két hely feltüntetése lehetséges, ami jelentkezésenként plusz kétezer forint többletköltséget jelent. (JZS) Egyetlen helyről érkezik majd a tanárok bére is (képünk illusztráció) FOTÓ: KÖVESDI ANDREA Schiffer beszélt a legtöbbet a parlamentben JZS Tizenkilenc képviselő nem szólalt fel 2012-ben a parlamentben, négy kor­mánypárti politikus pedig a jelenlegi Országgyűlés 2010-es megalakulása óta nem kért szót - derül ki a távirati iroda összeállításából. Kubatov Gábor fideszes pártigazgató például 2007 áprilisa óta nem hallatta a hangját az ülésteremben. Tavaly Semjén Zsolt, a KDNP elnöke és Szijjártó Péter kül­ügyi és külgazdasági államtitkár sem szólalt fel a T. Házban, Schiffer And­rás LMP-s frakcióvezető hozzászó­lásai viszont összeadva csaknem egy teljes napnyi időt töltöttek ki. Az el­lenzéki politikus hétszázharminc -­kilenc alkalommal kért szót a két év alatt, ezzel vezeti a felszólalások szá­mának listáját. A szónoklatok száma alapján Schiffert négy ellenzéki tár­sa követi a sorban, az MSZP-s Gön­dör István kétszázharmincszor, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kétszáz­­tizennégyszer, frakciótársa, Z. Kárpát Dániel kétszáznyolcszor, a szocialis­ta Gúr Nándor pedig kétszázegyszer kért szót. A miniszterelnök 2012-ben több­ször, de kevesebbet beszélt, mint 2011-ben. Orbán Viktor tavaly­előtt hatvanszor, összesen hat és fél órán át, tavaly pedig nyolcvanhat­­szor, négy és fél órán át beszélt az Or­szággyűlésben. Az év során nem élt a rendes felszólalás lehetőségével Kö­vér László házelnök, ülésvezetőként azonban több alkalommal is markán­san megnyilvánult. ■ KÜLÖNBÍRÓSÁGOK ALAKULNAK Gyorsabb eljárások Január elsejével létrejöttek az új közigaz­gatási és munkaügyi különbíróságok, a szervezeti átalakítás nem csupán név­táblacsere, célja a szakbíróságok létre­hozatalával az eljárások gyorsítása és az ítélkezés színvonalának javítása - mond­ta Németh Zoltán, az Országos Bírósá­gi Hivatal elnöki kabinetjének vezetője a távirati irodának. A Fővárosi Törvényszék önálló regionális kollégiumot alkot, a 19 megyében pedig még további öt regioná­lis kollégium jön létre. (LMP) KÖZMUNKAPROGRAM Nyakó tiltakozik A közmunkaprogram megalázó, ezért az ombudsman által is jelzett emberi jogokat sértő rendelkezéseinek eltörlését követe­li a kormánytól az MSZP és a Közmunkás Szakszervezet - hangoztatta a két szer­vezet képviselője tegnapi tájékoztatóju­kon. Nyakó István, az ellenzéki párt képvi­selője és Kordás László, az érdekképviselet főtitkára szerint a december 30-án elfo­gadott, a közfoglalkoztatást érintő tes­tületi döntéssel mintegy háromszázezer embert kényszerít a kormány kiszolgál­tatottságba. (LMP) GYÁSZ Elhunyt Csécsei Béla Életének hatvanadik évében, hosszan tartó, súlyos betegség után hétfő reggel elhunyt Csécsei Béla, Józsefváros volt pol­gármestere - erősítette meg Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) jelenlegi polgármester. Az SZDSZ-es Csécsei Béla 1993 és 2009 kö­zött vezette a VIIl. kerületet, tisztségéről betegsége miatt mondott le. Temetésé­ről családja gondoskodik, az önkormány­zat saját halottjának tekinti. (LMA)

Next