Magyar Hírlap, 2013. október (46. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-09 / 236. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. OKTÓBER 9., SZERDA . ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU NEM VÁLASZTANÁ ÚJRA AZ ORVOSI PÁLYÁT A KAMARA ONLINE KÉRDŐÍVÉT KITÖLTŐK EGYNEGYEDE, ÉGER ISTVÁN SZERINT AGGASZTÓ A HELYZET Túlterheltek a magyar gyógyítók JOBBÁGYI ZSÓFIA Mintegy ötezer orvos tervezi, hogy egy-két éven belül külföldön vállal munkát, egyötödüknek pedig már megállapodása is van erről - jelezte tegnap Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) reprezentatív felmérését elemezve. A MOK elnöke kijelentette, az eredményeket továbbítják a döntéshozóknak is. Egyedülálló módon nemzetközi viszonylatban is kuriózumnak számító felmérést készített idén tavaszszal a Magyar Orvosi Kamara (MOK), megszólítva a szervezet teljes tagságát. A kutatás során gyűjtött adatokat a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet szakértői értékelték, tegnap pedig Éger István részletesen ismertette a végeredményeket. A MOK elnöke jelezte, az orvosokat testi-lelki egészségükről, munkakörülményeikről és jövőbeni terveikről faggatták, kérdéseikre pedig több mint öt és fél ezren válaszoltak, ami 16,8 százalékos részvételi arányt jelent, így kijelenthető, hogy a felmérés reprezentatív. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy az orvosok jelentősen túlterheltek, főállásuk mellett jellemzően hetente átlagosan több mint tíz órát másodállásban, tizenötöt pedig ügyeletben töltenek. Tiszta munkaidejük így meghaladja a heti hatvanöt órát is. A résztvevőket arról is kérdezték, mennyire elégedettek életszínvonalukat, körülményeiket tekintve. A válaszadók leginkább azt sérelmezik, hogy munkájukért nem kapnak kellő megbecsülést és elismerést, sem anyagi, sem erkölcsi tekintetben. Éger István kitért az orvostársadalom pénzügyi honorálásának kérdésére is, ám jelezte, hogy kutatásuk még az egészségügyi béremelés előtt készült. A megkérdezettek havi nettó összjövedelme - tehát ami már tartalmazza a különféle pótlékokat is - átlagosan százötven- és háromszázezer forint között alakult, amit a kérdőívet kitöltők harminc százaléka rossznak, az elmúlt három évben romlónak ítélt, míg a válaszadók egynegyede javulást érzékelt anyagi helyzetét illetően. A MOK elnöke rámutatott, hogy az orvosok háromnegyede a magyar egészségügy állapotát rossznak vagy nagyon rossznak látja, több mint ötven százalékuk pedig a következő öt évben sem számít pozitív változásra, és mindössze tíz százalékuk remél javulást. A felmérés legérdekesebb és egyben legaggasztóbb eredménye, hogy az orvosok tizenhét százaléka a következő egy-két évben tervezi, hogy külföldön vállal munkát, az említettek egyötödének pedig már megállapodása is van erről. „Fontos tudni, hogy jelenleg a gyógyító-megelőző ellátásban durván harmincezer kolléga dolgozik, tehát a fenti adatok alapján ebből nagyjából ötezer tervezi a külföldre vándorlást. Az ágazat hosszú ideje szakemberhiánynyal küzd, és ha a válaszadóknak csak a fele valósítja meg terveit, már akkor is beláthatatlan következményekkel kell számolnunk” - mutatott rá az elnök. Utolsó adatként szintén szomorú tényt közölt: a kérdőívet kitöltők egynegyede, ha tehetné, nem választaná újra az orvosi pályát. Az elnök jelezte, a részletes kimutatást továbbítani fogják a döntéshozóknak, a felmérést pedig három-öt évente megismétlik. ■ Munkaidejük meghaladja a heti hatvanöt órát (képünk illusztráció) FOTÓ: CSUDA SÁNDOR Kiégés, stressz, daganatos betegségek Annak ellenére, hogy a lakosság egészét tekintve az orvosok között jóval kisebb a dohányzók száma, valamint sokkal egészségesebb életmódot folytatnak, mint a társadalom többi tagja, számos krónikus betegségben sokkal rosszabb a statisztikájuk. A jellemzően heti hatvanöt munkaóra következménye a kiégés és a stressz, de gyakoribb a daganatos megbetegedések aránya is. A magas vérnyomás, a mozgásszervi problémák és az emésztőrendszeri betegségek nagyobb arányban jelentkeznek az egészségügyi dolgozóknál, az orvosnők pedig a lakossági átlaghoz képest nehezebben esnek teherbe, és gyakoribb a spontán vetélés. ■ HÁZSZABÁLY ÉS KARANTÉN MSZP-s javaslat Az országgyűlési törvény és a házszabály módosítását kezdeményezi az MSZP, hogy rendkívüli ülést és ülésszakot, vizsgálóbizottságot, politikai vitát ne csak a képviselők ötöde kezdeményezhessen, hanem az ellenzéki frakciók számának legalább felét kitevő képviselőcsoportok vezetői is. „Csak így biztosítható a demokratikus ellenzék jogainak maradéktalan érvényesülése, egyszersmind a Jobbik politikai karanténba zárása” - olvasható a javaslat indoklásában. Jelenleg az ellenzék létszáma a Jobbik nélkül nem éri el a képviselők húsz százalékát, vagyis az egyötödöt. (ISCS) ÖNKORMÁNYZATI ÖTLETEK A közjó szolgálata A kormányzat és önkormányzatok célja a közjó szolgálata kell, hogy maradjon akkor is, ha más-más párthoz tartozók alkotják, és egyébként sok vita és különbség van is köztük - hangoztatta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes A legjobb önkormányzati gyakorlatok című konferencián, amelyen helyhatóságok verseny keretében mutatják be egymásnak ötleteiket, jó gyakorlataikat. Navracsics Tibor szerint a 2010-ben megkezdett közigazgatási reform célja, hogy az önkormányzatok és az állam viszonyát az együttműködés és a partnerség jellemezze a konfliktusok és a versengés helyett. (BR) EUTANÁZIA Elutasított népszavazás A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyhangú döntésével elutasította az eutanázia lehetővé tételére irányuló népi kezdeményezést. A testület ezzel - lényegében a Kúria határozatának megfelelően - megváltoztatta az NVB jogelődje, az Országos Választási Bizottság korábbi döntését, és megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelességét. (BB) Balog a szellemi elitre háruló felelősségről PINTÉR BALÁZS „A tudást átadni az egyik legnemesebb dolog, egyfajta beavatás a tudomány világába, ami túlmutat a diploma megszerzésén” - fejtette ki tegnap Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Szépművészeti Múzeumban tartott ünnepségen. Klinghammer István felsőoktatási államtitkárral újabb rektori megbízást adott át Meszlényi Rózsának, a Tömöri Pál Főiskola eddigi rektorának, nyolcvannégyen pedig egyetemi tanári kinevezést vehettek át a humántárca vezetőitől. Balog Zoltán kiemelte, az egyetemi tanárok alkotják Magyarország szellemi elitjét, az elitre pedig több figyelem hárul, ami felelősséggel is jár. „Tudóstársadalomra van szükség” - tette hozzá, szerinte ezért fontos az oktatás és a felsőoktatás minőségének további javítása. Bizakodásra ad okot, hogy konszenzusra jutottak abban, „így ne tovább, de másként igen”. Mint mondta, partneri viszonyt kell kialakítani a hallgatók és az oktatók között, mivel a legfontosabb kérdések az egyetem falai között dőlnek el. Úgy fogalmazott, a magyar felsőoktatásban egyszerre van jelen a hagyomány, amelyre méltán lehetünk büszkék, és az innováció, amely nem modernkedést jelent, hanem azt, hogy megújulás nélkül nem lehet továbblépni. Klinghammer István köszöntőjében arról beszélt, hogy az egykori profeszszorok tudták, a nemzet jövője az iskolákban dől el. Ezért ragaszkodni kell ahhoz, hogy a hallgatóknak ne csak ismereteket nyújtsanak, hanem neveljék is őket emberségre, felelősségtudatra, egymás elfogadására, megbecsülésre és hazaszeretetre. ■ RENDŐRI VEZETŐK PERE: BOSZORKÁNYÜLDÖZÉST, KONCEPCIÓS ELJÁRÁST EMLEGETNEK Felháborodottan tagadó vádlottak BARANYA RÓBERT Négy vádlott meghallgatásával folytatódott tegnap a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán a 2006. őszi rendőri túlkapások miatt indított büntetőper. A most sorra kerülő rendőrparancsnokokat is elöljárói intézkedés elmulasztásával vádolják, amiért a 2006. szeptember 19-21. között, valamint október 23-án nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, valamint nem jelentették azt. A terheltek vádlott-társaikhoz hasonlóan nem tettek vallomást tegnap a bíróságon, csupán a már eddig is sokszor hallott nyilatkozatot mondták el, amelyben tagadták, hogy ők vagy beosztottjaik bántalmazták volna az előállított személyeket, akik viszont szinte minden esetben ellenállást tanúsítottak. Ezzel együtt nem mulasztották el, hogy hangot adjanak felháborodásuknak, amiért hét évvel a történtek után emeltek vádat ellenük olyan ügyekben, amelyekben már évekkel ezelőtt jogerős ítéletek születtek. A korábbi dokumentumok alapján például a tizenegyedrendű K. László nyugállományú rendőr alezredes korábban panasszal is élt meggyanúsítása ellen, sőt egyenesen boszorkányüldözést és koncepciós eljárást emlegetett, megemlítve azt is, hogy akkor bezzeg jutalmat kapott munkájáért. Kiss Károly hadbíró ezek után nem tudott mást tenni, mint felolvasta a vádlottak szintén semmitmondó nyomozati valamint alapügyekben tett vallomásait. Ezekből is csak az derült ki, hogy mely előállítások kapcsán vádolta meg őket az ügyészség. Bár az elfogottak közül sokan sérüléseket szenvedtek, a vádlottak már a nyomozati vallomásaikban is tagadták, hogy ezeket a rendőrök okozták volna. A bíró a per menetrendjéről közölte, hogy jövő kedden meghallgatják az utolsó, tizennegyedrendű vádlottat, majd levetítik az MTV székházostromáról 2006. szeptember 18-19-én készült felvételeket. Az ügyészség a vádiratban több mint száz tanú meghallgatását kezdeményezte, ennek fényében 2014 végén, 2015 elején várható az elsőfokú ítélet kihirdetése. ■ NEM A BIZOTTSÁG DÖNTÖTT AZ UTASTÁJÉKOZTATÓ RENDSZERREL KAPCSOLATBAN Hagyó Miklós utasított a kifizetésre BK A Balogh Zsolt megbízott vezérigazgató által a BKV illetékes főosztályának ajánlott cég, a CC Soft Kft. úgy kapta meg a munkát a szentendrei HÉV Batthyány tér és Békásmegyer közötti utastájékoztató rendszerének kiépítésére, hogy azt sem tudta, mit kell csinálnia állította egy tanú a Hagyó Miklós és társai ügyében folyó büntetőeljárás keddi tárgyalásán. A távirati iroda jelentése szerint a beruházási főosztály vezetője a Kecskeméti Törvényszéken azt mondta, hogy három céget akartak meghívni a pályázatra a komoly szakértelmet igénylő beruházáshoz, ám a vezérigazgató javaslatára mégis a CC Soft lett a befutó. A tanú szerint nem a pályázatokat elbíráló bizottság határozott a nyertesről, hanem „vezetői döntés” született. A vádirat szerint a cég 85 millió forintos ajánlattal nyerte el a közbeszerzést, az összeget később nettó 99 millió forintra emelték. A műszaki átadásátvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, de eredményes próbaüzem a mai napig nem zárult le. A vádiratban szerepel, hogy a vezérigazgató a teljesítésigazolást nem akarta aláírni, ám Hagyó Miklós, a bűnszervezet irányításával vádolt egykori szocialista főpolgármester-helyettes behívatta irodájába Baloghot, és utasította a kifizetésre. Az ügyészség szerint Hagyó és társai másfél milliárd forint kárt okoztak a BKV-nak. ■