Magyar Hírlap, 2013. október (46. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-09 / 236. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2013. OKTÓBER 9., SZERDA . ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU NEM VÁLASZTANÁ ÚJRA AZ ORVOSI PÁLYÁT A KAMARA ONLINE KÉRDŐÍVÉT KITÖLTŐK EGYNEGYEDE, ÉGER ISTVÁN SZERINT AGGASZTÓ A HELYZET Túlterheltek a magyar gyógyítók JOBBÁGYI ZSÓFIA Mintegy ötezer orvos tervezi, hogy egy-két éven belül külföldön vállal munkát, egyötödüknek pedig már megállapodása is van erről - jelezte tegnap Éger István a Magyar Orvosi Kamara (MOK) reprezentatív felmé­rését elemezve. A MOK elnöke kije­lentette, az eredményeket továbbít­ják a döntéshozóknak is. Egyedülálló módon nemzetközi vi­szonylatban is kuriózumnak számí­tó felmérést készített idén tavasz­­szal a Magyar Orvosi Kamara (MOK), megszólítva a szervezet teljes tagsá­gát. A kutatás során gyűjtött adatokat a Semmelweis Egyetem Magatartás­­tudományi Intézet szakértői értékel­ték, tegnap pedig Éger István részle­tesen ismertette a végeredményeket. A MOK elnöke jelezte, az orvosokat testi-lelki egészségükről, munkakö­rülményeikről és jövőbeni terveik­ről faggatták, kérdéseikre pedig több mint öt és fél ezren válaszoltak, ami 16,8 százalékos részvételi arányt je­lent, így kijelenthető, hogy a felmérés reprezentatív. Az első és legfontosabb megállapí­tás, hogy az orvosok jelentősen túl­terheltek, főállásuk mellett jellem­zően hetente átlagosan több mint tíz órát másodállásban, tizenötöt pedig ügyeletben töltenek. Tiszta munka­idejük így meghaladja a heti hatvanöt órát is. A résztvevőket arról is kérdez­ték, mennyire elégedettek életszín­vonalukat, körülményeiket tekintve. A válaszadók leginkább azt sérelme­zik, hogy munkájukért nem kapnak kellő megbecsülést és elismerést, sem anyagi, sem erkölcsi tekintetben. Éger István kitért az orvostársadalom pénzügyi honorálásának kérdésére is, ám jelezte, hogy kutatásuk még az egészségügyi béremelés előtt készült. A megkérdezettek havi nettó összjö­vedelme - tehát ami már tartalmazza a különféle pótlékokat is - átlagosan százötven- és háromszázezer forint között alakult, amit a kérdőívet ki­töltők harminc százaléka rossznak, az elmúlt három évben romlónak ítélt, míg a válaszadók egynegyede javulást érzékelt anyagi helyzetét illetően. A MOK elnöke rámutatott, hogy az orvosok háromnegyede a magyar egészségügy állapotát rossznak vagy nagyon rossznak látja, több mint öt­ven százalékuk pedig a következő öt évben sem számít pozitív változás­ra, és mindössze tíz százalékuk remél javulást. A felmérés legérdekesebb és egyben legaggasztóbb eredmé­nye, hogy az orvosok tizenhét száza­léka a következő egy-két évben ter­vezi, hogy külföldön vállal munkát, az említettek egyötödének pedig már megállapodása is van erről. „Fontos tudni, hogy jelenleg a gyógyító-meg­­előző ellátásban durván harmincezer kolléga dolgozik, tehát a fenti adatok alapján ebből nagyjából ötezer ter­vezi a külföldre vándorlást. Az ága­zat hosszú ideje szakemberhiány­nyal küzd, és ha a válaszadóknak csak a fele valósítja meg terveit, már akkor is beláthatatlan következményekkel kell számolnunk” - mutatott rá az el­nök. Utolsó adatként szintén szomo­rú tényt közölt: a kérdőívet kitöltők egynegyede, ha tehetné, nem válasz­taná újra az orvosi pályát. Az elnök jelezte, a részletes kimutatást továb­bítani fogják a döntéshozóknak, a fel­­­mérést pedig három-öt évente meg­ismétlik. ■ Munkaidejük meghaladja a heti hatvanöt órát (képünk illusztráció) FOTÓ: CSUDA SÁNDOR Kiégés, stressz, daganatos betegségek Annak ellenére, hogy a lakosság egészét tekintve az orvosok között jóval kisebb a do­hányzók száma, valamint sokkal egészségesebb életmódot folytatnak, mint a tár­sadalom többi tagja, számos krónikus betegségben sokkal rosszabb a statisztikájuk. A jellemzően heti hatvanöt munkaóra következménye a kiégés és a stressz, de gya­koribb a daganatos megbetegedések aránya is. A magas vérnyomás, a mozgásszer­vi problémák és az emésztőrendszeri betegségek nagyobb arányban jelentkeznek az egészségügyi dolgozóknál, az orvosnők pedig a lakossági átlaghoz képest nehezeb­ben esnek teherbe, és gyakoribb a spontán vetélés. ■ HÁZSZABÁLY ÉS KARANTÉN MSZP-s javaslat Az országgyűlési törvény és a házsza­bály módosítását kezdeményezi az MSZP, hogy rendkívüli ülést és ülésszakot, vizs­gálóbizottságot, politikai vitát ne csak a képviselők ötöde kezdeményezhessen, hanem az ellenzéki frakciók számának legalább felét kitevő képviselőcsopor­tok vezetői is. „Csak így biztosítható a demokratikus ellenzék jogainak mara­déktalan érvényesülése, egyszersmind a Jobbik politikai karanténba zárása” - ol­vasható a javaslat indoklásában. Jelenleg az ellenzék létszáma a Jobbik nélkül nem éri el a képviselők húsz százalékát, vagyis az egyötödöt. (ISCS) ÖNKORMÁNYZATI ÖTLETEK A közjó szolgálata A kormányzat és önkormányzatok cél­ja a közjó szolgálata kell, hogy marad­jon akkor is, ha más-más párthoz tar­tozók alkotják, és egyébként sok vita és különbség van is köztük - hangoztat­ta Navracsics Tibor miniszterelnök-he­lyettes A legjobb önkormányzati gya­korlatok című konferencián, amelyen helyhatóságok verseny keretében mu­tatják be egymásnak ötleteiket, jó gya­korlataikat. Navracsics Tibor szerint a 2010-ben megkezdett közigazgatási re­form célja, hogy az önkormányzatok és az állam viszonyát az együttműködés és a partnerség jellemezze a konfliktusok és a versengés helyett. (BR) EUTANÁZIA Elutasított népszavazás A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyhangú döntésével elutasította az eutanázia lehetővé tételére irányuló né­pi kezdeményezést. A testület ezzel - lé­nyegében a Kúria határozatának megfe­lelően - megváltoztatta az NVB jogelődje, az Országos Választási Bizottság korábbi döntését, és megtagadta az aláírásgyűj­tő ívek hitelességét. (BB) Balog a szellemi elitre háruló felelősségről PINTÉR BALÁZS „A tudást átadni az egyik legneme­sebb dolog, egyfajta beavatás a tudo­mány világába, ami túlmutat a dip­loma megszerzésén” - fejtette ki tegnap Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere a Szépművésze­ti Múzeumban tartott ünnepségen. Klinghammer István felsőoktatási ál­lamtitkárral újabb rektori megbízást adott át Meszlényi Rózsának, a Tömöri Pál Főiskola eddigi rektorának, nyolc­vannégyen pedig egyetemi tanári ki­nevezést vehettek át a humántárca vezetőitől. Balog Zoltán kiemelte, az egyetemi tanárok alkotják Magyar­­ország szellemi elitjét, az elitre pedig több figyelem hárul, ami felelősség­gel is jár. „Tudóstársadalomra van szükség” - tette hozzá, szerinte ezért fontos az oktatás és a felsőoktatás minőségének további javítása. Bizakodásra ad okot, hogy konszenzusra jutottak abban, „így ne tovább, de másként igen”. Mint mondta, partneri viszonyt kell kialakítani a hallgatók és az oktatók között, mivel a legfontosabb kérdések az egyetem falai között dőlnek el. Úgy fogalmazott, a magyar felsőoktatás­ban egyszerre van jelen a hagyomány, amelyre méltán lehetünk büszkék, és az innováció, amely nem modernke­dést jelent, hanem azt, hogy megúju­lás nélkül nem lehet továbblépni. Klinghammer István köszöntőjében arról beszélt, hogy az egykori profesz­szorok tudták, a nemzet jövője az is­kolákban dől el. Ezért ragaszkodni kell ahhoz, hogy a hallgatóknak ne csak ismereteket nyújtsanak, hanem ne­veljék is őket emberségre, felelősség­­tudatra, egymás elfogadására, meg­becsülésre és hazaszeretetre. ■ RENDŐRI VEZETŐK PERE: BOSZORKÁNYÜLDÖZÉST, KONCEPCIÓS ELJÁRÁST EMLEGETNEK Felháborodottan tagadó vádlottak BARANYA RÓBERT Négy vádlott meghallgatásával folyta­tódott tegnap a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsán a 2006. őszi rendőri túlkapások miatt indított büntetőper. A most sorra kerülő rendőrparancs­nokokat is elöljárói intézkedés elmu­lasztásával vádolják, amiért a 2006. szeptember 19-21. között, valamint október 23-án nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartá­sát, valamint nem jelentették azt. A terheltek vádlott-társaikhoz ha­sonlóan nem tettek vallomást teg­nap a bíróságon, csupán a már eddig is sokszor hallott nyilatkozatot mond­ták el, amelyben tagadták, hogy ők vagy beosztottjaik bántalmazták vol­na az előállított személyeket, akik vi­szont szinte minden esetben ellen­állást tanúsítottak. Ezzel együtt nem mulasztották el, hogy hangot adjanak felháborodásuknak, amiért hét évvel a történtek után emeltek vádat elle­nük olyan ügyekben, amelyekben már évekkel ezelőtt jogerős ítéletek szület­­­tek. A korábbi dokumentumok alapján például a tizenegyedrendű K. László nyugállományú rendőr alezredes ko­rábban panasszal is élt meggyanúsítása ellen, sőt egyenesen boszorkányüldö­zést és koncepciós eljárást emlegetett, megemlítve azt is, hogy akkor bezzeg jutalmat kapott munkájáért. Kiss Károly hadbíró ezek után nem tudott mást tenni, mint felolvasta a vádlottak szintén semmitmondó nyo­mozati valamint alapügyekben tett vallomásait. Ezekből is csak az derült ki, hogy mely előállítások kapcsán vá­dolta meg őket az ügyészség. Bár az el­­fogottak közül sokan sérüléseket szen­vedtek, a vádlottak már a nyomozati vallomásaikban is tagadták, hogy eze­ket a rendőrök okozták volna. A bíró a per menetrendjéről közöl­te, hogy jövő kedden meghallgatják az utolsó, tizennegyedrendű vádlot­tat, majd levetítik az MTV székházost­romáról 2006. szeptember 18-19-én készült felvételeket. Az ügyészség a vádiratban több mint száz tanú meg­hallgatását kezdeményezte, ennek fé­nyében 2014 végén, 2015 elején várha­tó az elsőfokú ítélet kihirdetése. ■ NEM A BIZOTTSÁG DÖNTÖTT AZ UTASTÁJÉKOZTATÓ RENDSZERREL KAPCSOLATBAN Hagyó Miklós utasított a kifizetésre BK A Balogh Zsolt megbízott vezérigazga­tó által a BKV illetékes főosztályának ajánlott cég, a CC Soft Kft. úgy kap­ta meg a munkát a szentendrei HÉV Batthyány tér és Békásmegyer közöt­ti utastájékoztató rendszerének ki­építésére, hogy azt sem tudta, mit kell csinálnia állította egy tanú a Hagyó Miklós és társai ügyében folyó bünte­tőeljárás keddi tárgyalásán. A távira­ti iroda jelentése szerint a beruházási főosztály vezetője a Kecskeméti Tör­vényszéken azt mondta, hogy három céget akartak meghívni a pályázatra a komoly szakértelmet igénylő beruhá­záshoz, ám a vezérigazgató javaslatá­ra mégis a CC Soft lett a befutó. A ta­nú szerint nem a pályázatokat elbíráló bizottság határozott a nyertesről, ha­nem „vezetői döntés” született. A vádirat szerint a cég 85 millió fo­rintos ajánlattal nyerte el a közbeszer­zést, az összeget később nettó 99 millió forintra emelték. A műszaki átadás­átvételi eljárást 2007. november 30-án lefolytatták, de eredményes próba­üzem a mai napig nem zárult le. A vád­iratban szerepel, hogy a vezérigazgató a teljesítésigazolást nem akarta aláír­ni, ám Hagyó Miklós, a bűnszervezet irányításával vádolt egykori szocialis­ta főpolgármester-helyettes behívatta irodájába Baloghot, és utasította a kifi­zetésre. Az ügyészség szerint Hagyó és társai másfél milliárd forint kárt okoz­tak a BKV-nak. ■

Next