Magyar Hírlap, 2014. május (47. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-23 / 119. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. MÁJUS 23., PÉNTEK A 2016-TÓL AZ ÉRETTSÉGI FELTÉTELÉVÉ VÁLŐ ÖTVENÓRÁNYI SZOLGÁLATOT A FIATALOK NAGYON SZÍVESEN VÉGZIK KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEKBEN Kulturális közösségi diákszolgálat PINTÉR BALÁZS Munkacsoport segíti a kulturá­lis intézmények és az iskolák közöt­ti együttműködést a diákok közös­ségi szolgálatának eredményessége érdekében. Az iskolai közösségi szolgálat hét te­rületen végezhető, ezek közül az egyik legnépszerűbb a kulturális ágazat. Hammerstein Judit kultúrpolitiká­ért felelős helyettes államtitkár sze­rint a kulturális intézmények hamar felismerték az ebben rejlő lehetősé­get és felelősséget, s számos múzeum, könyvtár, levéltár, színház és közmű­velődési intézmény nyitt meg a közös­ségi szolgálatot teljesítő fiatalok előtt. A kulturális államtitkárság az Okta­táskutató és Fejlesztő Intézettel (OFI) a kulturális területen végzett közössé­gi szolgálat eredményessége és a prog­ramhoz kapcsolódó pedagógiai célok érvényesülése érdekében munkacso­portot hozott létre. Ennek feladata elősegíteni, hogy a köznevelési és kulturális intézmé­nyek közötti kapcsolat rendszeres és kimunkált legyen. A szakmai krité­riumok meghatározása minden eset­ben a közoktatási terület felada­ta. Hammerstein Judit megjegyezte, a közösségi szolgálat azért is fon­tos, mert ha a kulturális intézmények nem tudnak élő közösségi terekké vál­ni, hosszú távon megkérdőjeleződik a működőképességük. Ismeretes, ötven órányi közössé­gi szolgálatot kell teljesíteniük a diá­koknak, amelynek meglétét 2016-tól az érettségire jelentkezőknek igazol­niuk kell. Kaposi József, az OFI főigaz­gatója emlékeztetett, a Nemzeti alap­tanterv kiemelt fejlesztési feladatként fogalmazta meg a felelősségvállalást. A bevezetett iskolai közösségi szolgá­latot a főigazgató az elmúlt évek leg­sikeresebb, de a közvélemény által leginkább elfogadott programjának nevezte. Mint kifejtette, már a közös­ségi szolgálat bevezetésekor számos gazdasági szereplő jelentkezett segítő szándékkal, de sok iskola már koráb­ban is részt vett efféle programokban. Kaposi József hozzátette, a kulturális ágazat mellett komoly együttműkö­dések jöttek már létre az egészségügy területén és a szociális szférában is.­­ A középiskolások számára az ötvenórányi közösségi szolgálatnak kiemelt terepe lehet a kultúra FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYU­LA NAGY KÜLÖNBSÉGEK A KOMPETENCIAMÉRÉS SZÁMAIBAN Számít a családi háttér PB A napokban készült el a 2013. évi Or­szágos kompetenciamérésről szó­ló jelentés, amely összefoglalja a diá­kok szövegértésből és matematikából elért eredményeit. Az országos fel­mérésben minden évben valamennyi hatodik, nyolcadik és tizedik évfolya­mos tanuló részt vesz. Tavaly összesen 252 850 diák írta meg a feladatsorokat 4389 iskolában. A mérés szövegértési részében azt vizsgálják, mennyire képesek a tanu­lók megérteni az olvasott szövegeket, azokat a mindennapi élet során al­kalmazni, hasznosítani. A matemati­kateszt alapján pedig az derül ki, ho­gyan képesek a diákok a mindennapi életben használni matematikai tudá­sukat. Az eredménysorokat vizsgál­va megállapítható, hogy egyik évfo­lyam esetében sincs tendenciaszerűen kimutatható változás az egyes éveket összevetve. Az Oktatási Hivatal is felhívta arra a figyelmet, hogy mivel a kompeten­ciamérés nem a diákok lexikális, tár­gyi tudását méri, hanem azt, hogy ké­pességeiket, tudásukat gyakorlatias feladatok megoldása során miként al­kalmazzák, „a mérési adatok alapján nehéz és kockázatos markáns ítéletet megfogalmazni a közoktatás általános teljesítményéről”. Annál nagyobb különbségek van­nak ugyanakkor az ország egyes ré­szei között, sőt a budapesti kerületek összevetésében is jelentős eltérések mutathatók ki az eredményekben. A kompetenciamérés egyúttal arra is rávilágít, hogy minél előnyösebb csa­ládi háttérrel rendelkezik a diák, annál jobb eredményeket képes elérni. Ez az összefüggés már a hatodik évfolyamra kialakul, és a magasabb évfolyamokba lépve alapvetően nem változik. Az idei országos kompetenciamérést május 28-án tartják. A feladatsorokat a je­lenleg hatodik, nyolcadik és tizedik osztályos diákok valamennyien meg­írják. ■ SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK: GYÓGYÍTANI AZ EMLÉKEZETET! Új tankönyv a zsidóságról KACSÓH DÁNIEL A párbeszéd fontosságát, egyben az örömteli tapasztalatokat egy­aránt hangsúlyozták az Ifjúsági Ke­reszténydemokrata Szövetség által, a holokauszt-emlékév apropóján szer­vezett zsidó-keresztény kerekasztal résztvevői. A szerda esti eseményen Székely János, az Esztergom-buda­pesti Főegyházmegye segédpüspöke bejelentette: az általa elnökölt Zsidó- Keresztény Tanács kezdeményezésére elkészült annak a gimnáziumi segéd­tankönyvnek az alapszövege, amely a magyarországi zsidóság történe­tét mutatja be. Fontos ugyanis a múl­tunkról őszintén beszélni, szükség van az „emlékezet gyógyítására” - idézte a Szent II. János Pál pápától származó kifejezést. A püspök úgy vélekedett, van felelőssége a korabeli magyar kor­mánynak is a vészkorszak alatt elkö­vetett tettekért. Leszögezte: ahogy a kommuniz­mus, úgy az antiszemitizmus is éppen a kereszténység alapelveinek mond ellent, noha a holokauszt idején sok, önmagát kereszténynek mondó em­ber tett szörnyűségeket. Szerinte ma a kereszténységnek és a zsidóságnak szövetségesnek kell lennie egy hiteles Európa felépítésében, az ordas eszmék elleni küzdelemben. A Mazsihisz képviseletében Radnó­ti Zoltán rabbi azt mondta, borzasztó­an erős igény van arra az egyházak ré­széről, hogy egymáshoz közeledjenek, hiszen „egymás mellett kell éljünk”. Szólt arról is, a holokausztra való em­lékezés nemzeti, s nem zsidóügy, sze­rinte mindenkinek szembe kell néznie saját múltjával és felelősségével. Lackner Pál, az evangélikus zsi­nat lelkészi elnöke „kiengesztelt sok­színűséget” szorgalmazott, mond­ván, nem a különbözőségek szőnyeg alá söprése viszi előbbre a párbeszédet. Hozzáfűzte, az imádság terén is meg­valósulhat a vallások közötti közösség. Kitért arra is, nem szerencsés a ször­nyűségeket, az emberi szenvedése­ket rangsorolni. „Több az, ami össze­köt, mint ami elválaszt bennünket” - ezt már Megyeri J. András mond­ta, az Egységes Magyar Izraelita Hit­község részéről. A zsoltárokat a leg­kisebb közös többszörösnek nevezve azt hangoztatta, keresni kell az alkal­makat a vallások közötti találkozások­ra, de az a helyes, hogy minden vallás megőrzi a saját tradícióit. Mint mond­ta, a zsidóság a külső szemlélő számára homogén, a valóság azonban ezt nem támasztja alá - ahogy a sztereotípiák sem igazak, még ha van is alapjuk. ■ Patikai tulajdon: a java még csak ezután jön JOBBÁGYI ZSÓFIA A gyógyszertárak többsége sikeresen vette a tulajdonosi program első for­dulóját - írja a Weborvos. Az egész­ségügyi portál cikke szerint a patikák nagy része megfelel a jogszabályi elő­írásoknak, kivétel ez alól néhány eset, ahol a tulajdonosi szerkezet és a tár­sasági szerződések ellenőrzésekor az Országos Tisztifőorvosi Hivatal prob­lémát észlelt. Pontos adatot viszont még nem lehet tudni arról, hány üzle­tet érint a vizsgálat, mivel az első lép­cső eredményeit egyelőre a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) sem ismeri. Mint köztudott, az MGYK veze­tői az elmúlt héten tárgyaltak Orbán Viktor miniszterelnökkel, többek kö­zött a tulajdonosi programról is, ahol a résztvevők egyértelművé tették: to­vább erősítenék a patikusok számára a többségi tulajdon megszerzését. A vo­natkozó jogszabály szerint erre három éven belül sor kerül, hiszen 2017. ja­nuár elsejéig minden közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasá­gi társaságban már többségi önrésszel kell rendelkezniük a patikusoknak. A Weborvos a témában megkeres­te az egészségügyi államtitkárságot is, de csak „szűkszavú választ” kapott. Arról, hogy összesen hány patikát vizsgál meg a hatóság, csak a folyamat lezárulta után adnak információt. Az egészségügyi portál szerint azonban nem a 25 százalékot meghaladó tulaj­donszerzés az igazi próbatétel a prog­ram végrehajtásában. Egyes gyógy­szerpiaci szakemberek úgy vélik, az igazi nehézségek bő két év múlva, az ötven százalékot meghaladó tulaj­donrész megszerzése miatt jelentkez­nek majd. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Harminc évre titkosították Kovács aktáját BK „Teljesen biztos, hogy Kovács Bé­la kémkedett, szervezetten és kons­­piráltan együttműködött az orosz tikosszolgálatokkal” - mondta a jobbikos EP-képviselőről tegnap Né­meth Szilárd, a parlament nemzet­­biztonsági bizottságának fideszes alelnöke a Tv2-nek. A politikus a rész­letekről nem beszélt, mivel a kémke­dési aktát az Alkotmányvédelmi Hiva­tal 2043. december 31-ig titkosította. „Számomra egyértelmű, hogy külföl­di utasításra indult a támadás, mely­nek én csak eszköze vagyok, a célpont az erősödő Jobbik” - így reagált Ko­vács Béla az Alfahírnek a kórházi ágyán adott interjúban, ahová azért került, mert kedden egy kampányrendez­vényre tartva rosszul lett. „Világos az is, hogy az oroszbarátnak titulált poli­tikusokat próbálják levadászni” - tette hozzá. „Semmi sem drága, ha tenge­rentúlról érkező parancsról van szó” - utalt az Egyesült Államokra. Kovács kifejtette, diplomata csa­ládból származik, ezért szinte minden kontinensen vannak barátai, talán csak Afrika, az Északi- és a Déli-sark a kivétel - hangsúlyozta. „Szánal­mas a Magyar Nemzet legújabb cikke is, melyben leleplezik, hogy egy KGB ügynökkel találkozom. Én lennék a szuperkém, a kiképzett KGB-s pedig ennyire buta lenne ? ” Vona Gábor, a Jobbik elnöke arra szólította fel a hatóságokat, bizonyí­tékaikat hozzák nyilvánosságra Ko­vácsról. Ha a vádak igazak lennének, akkor ő és a pártja is áldozat, de nekik szóló konkrét titkosszolgálati infor­mációk helyett csak a sajtóban vannak félinformációk, amelyekre nem tud­nak felelős döntést hozni az ügyben. ■ Gurmai Zita lehet Kocsis Máté MSZP-s kihívója PINDROCH TAMÁS Bár csak a jövő héten, az uniós válasz­tások után kezdődnek a baloldali pár­tok egyeztetései az önkormányzati vá­lasztások indulóiról, néhány helyen az MSZP bizonyosan nem egyezkedik. Gurmai Zita, a szocialisták brüsz­­szeli listájának ötödik helyezettje esé­lyes arra, hogy Józsefvárosban, a VIII. kerületben Kocsis Máté (Fidesz) pol­gármester kihívója legyen. Amennyi­ben Gurmai mégis újrázhat az Európai Parlamentben, Komássy Ákos lehet a józsefvárosi induló. Tóth Csaba, az MSZP zuglói elnöke, aki áprilisban a választókerület egyé­ni képviselője lett, a Zuglói Lapoknak arról beszélt, már megvan a saját pol­gármesterjelöltjük, akit egyelőre nem kívánt megnevezni. Kérdésre vála­szolva kifejtette, Karácsony Gergely (Együtt-PM) neve nem merült fel in­dulóként. Tóth Csaba ezzel cáfolta azt a korábbi sajtóinformációt, hogy Kará­csony indulna a zuglói polgármesteri posztért. Karácsony a parlamenti vá­lasztásokon a XVI. kerületi választó­kerületben - amelyikhez Zugló egyik kisebb része tartozik - kifejezetten jól szerepelt a zuglói területeken. Érte­süléseink szerint az MSZP fiatal ön­­kormányzati képviselőjét, Imre Ger­gelyt indíthatja a zuglói kerületvezetői poszt megszerzéséért. A Ferencvárosban Pál Tibor, a XI. kerületben pedig Molnár Gyula lehet a szocialisták jelöltje. Biztosra vehe­tő a most is polgármesterként dolgo­zó, kispesti Gajda Péter, a XIII. kerületi Tóth József és a pesterzsébeti Szaba­dos Ákos indulása. Az MSZP minden kerületben szeretné megszerezni je­löltjei támogatására az Együtt-PM és a Demokratikus Koalíció bizalmát. ■

Next