Magyar Hírlap, 2014. december (47. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-03 / 281. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2014. DECEMBER 3., SZERDA MÁR ELKEZDŐDÖTT A LAKOSSÁG GYÓGYSZERKIADÁSAINAK MÉRSÉKLÉSE, A KÖVETKEZŐ LÉPÉS A HÁLAPÉNZ VISSZASZORÍTÁSA RÁCZ JENŐ SZERINT Az „egészségügyi rezsi” csökkentése JOBBÁGYI ZSÓFIA „Éves viszonylatban negyven-hetven milliárd forintot tesz a lakosság az egészségügyi dolgozók kiváltságosainak zsebébe úgy, hogy ezért valójában semmiféle garantált szolgáltatást nem kap cserébe” - mondta lapunknak a Magyar Kórházszövetség előző elnöke. Rácz Jenő szerint a hálapénz rendszerből való kivezetésének egyik eleme lehet a magán- és közfinanszírozott ellátás markáns, átlátható elválasztása. Feltétlenül szükséges az egészségügyi közkiadások arányának további növelése a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) előző elnöke szerint. Rácz Jenő lapunknak elmondta, hogy 1992 óta az ágazatra fordított pénzek folyamatosan csökkennek, így dacára a „racionalizálási intézkedéseknek” a kórházak adóssága egyre csak nő, és 2014 végére - az évközi gyorssegély ellenére - el fogja érni a nyolcvanmilliárd forintot. A korábbi elnök úgy látja, hogy a tartozás nagyságrendje nemcsak az ellátók működése szempontjából kezelhetetlen, hanem veszélyeztető tényezőként hat az államháztartásra is. Már a Magyar Orvosi Kamara elnöke, Éger István is megfogalmazta, hogy a jövő évi költségvetésben jelenleg feltüntetett, egészségügyre szánt összeg nem fedezi az egyébként támogatandó kormányzati terveket. „Ahhoz, hogy a következő években emelkedjenek az intézményrendszer dologi kiadásai is, szakítani kell azzal a szemlélettel, ami az egészségügyet a költségvetés egy fájóan nagy kiadási tételeként tartja nyilván” - emelte ki Rácz Jenő. Beszélt arról is, hogy az MKSZ az államtitkársággal folytatott konzultációk alatt a változtatás főbb irányaival egyetértett, ugyanakkor jelezte, hogy a jelenlegi adósságállomány rendezése mellett éves viszonylatban csaknem százmilliárd forintnyi többlet bevonására lenne szükség - aminek megteremtésére egyébként a testület konkrét javaslatokat is tett. Emellett viszont tény az is-fűzte hozzá -, hogy nem elég több pénzt tenni az egészségügybe, legalább ennyire fontos a források hatékony felhasználása is. A kórházszövetség előző elnökét a magán- és a közellátás markáns elválasztásának tervéről is kérdeztük. Az MKSZ a témában eljutatta javaslatait a szakállamtitkárságnak, ezek azt tartalmazzák, hogy úgy kellene többletforrásokat biztosítani az ágazatnak, hogy egyben csökkenjen a lakosság „egészségügyi rezsije” is, amelynek legjelentősebb tételeit a gyógyszerkiadások és a hálapénz adják. Mivel előbbi csökkentése már elkezdődött, a következő lépést logikusan a paraszolvencia kérdésében kellene megtenni. „Éves viszonylatban negyven-hetven milliárd forintot tesz a lakosság az egészségügyi dolgozók kiváltságosainak a zsebébe úgy, hogy ezért valójában semmiféle garantált szolgáltatást vagy ellátást nem kap cserébe, ráadásul ez a pénz adómentesen vándorol” - olvasható a javaslatban. A hálapénz kivezetésének alapjait meg kell teremteni - például a rezidensek ösztöndíjprogramján, az egészségügyi életpályamodell bevezetésén, illetve az ellátórendszer fejlesztésén keresztül, ezt követően pedig már elő lehetne venni a területi ellátási kötelezettségen kívüli és a választott orvossal való ellátás problémáját, valamint a várólistán kívüli kezelések lehetőségét. A dokumentum szerint a jelenleg tabuként kezelt terület átszervezése nem a lakosság és a betegek érdekeit sérti, hanem az átláthatatlanságból nyereséget húzók ellen hatna. „A demagóg módon a szegény és hátrányos helyzetű betegek nevében és védelmében fellépők éppen ezen páciensek kiszolgáltatottságát növelik akkor, amikor a jelenlegi, fenntarthatatlan rendszer megtartásáért harcolnak, ahol az egészségügy szürke zónájában paraszolvenciáért minden megvásárolható, miközben a halmozottan hátrányos helyzetűek minimális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése sem garantálható” - hangsúlyozza a javaslat. Magánforrások százalékos aránya az egészségügyi finanszírozásból (2010) EMELKEDETT A KONTROLLOK SZINTJE AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK FELMÉRÉSE ALAPJÁN Bővül a korrupcióellenes eszköztár folytatás az 1. oldalról Ezért az ÁSZ az idén, „a 2013. évi zárszámadás ellenőrzése során az ellenőrzési program részeként kötelezte a NAV-ot az integritásfelmérés kérdéseinek tanúsítvány formájában történő megválaszolására. Ennek a NAV eleget tett, majd két héttel később a 2014. évi integritásfelmérés kérdőívét megválaszolta”. Az ÁSZ tegnap ismertette a 2014. évi integritás felmérésének megállapításait. Domokos László, a számvevőszék elnöke közölte, legfőbb feladatának az ÁSZ a közpénzek megvédését tekinti, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség, az integritás erősítését. A korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb módja a védettség kialakítása - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke. Közölte, a számvevőszék, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Kúria és a legfőbb ügyész közös nyilatkozatot írt alá, amelyben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. A megállapodás példa nélküli mind Magyarországon, mind a világon - hívta fel a figyelmet Domokos László. Kifejtette, nem a korrupció létezése a kérdés, hanem hogy a szervezetek be tudják-e azonosítani a korrupciós veszélyeztetettséget, és rendelkeznek-e olyan védelmi rendszerrel, amely ellenállóvá teszi mind a szervezetet, mind az egyént. Az integritásfelmérés részleteiről elmondta, az idén a kérdőívet kitöltők száma meghaladta az 1580-at, ami 45 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A növekedésben része volt annak a kormányrendeletnek, amely azóta életbe lépett. A korrupciós kockázatok kismértékben csökkentek, a kontrollok szintje pedig ezzel egyidejűleg emelkedett. Pulay Gyula felügyeleti vezető kiemelte, hogy az említett kormányrendelet rövid idő alatt jelentős előrelépést eredményezett annak ellenére, hogy az uniós támogatások felhasználása, a közbeszerzések számának megugrása növelte a korrupciós veszélyeztetettséget. ■ MUNKAVÁLLALÓI ÉS MUNKÁLTATÓI SZERVEZETEK KÖZÖS LEVELE A KORMÁNYFŐNEK Harc a korkedvezményes nyugdíjért KCS A miniszterelnöknek tegnap küldött közös levélben tiltakoznak a korkedvezményes nyugdíjrendszer tervezett megszüntetése ellen a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjai. Szerintük ugyanis ez a lépés „nagyon jelentős hatással járna több mint hetvenezer munkavállaló életpálya-kilátásaira, és súlyos zavarokat okozhat az őket foglalkoztató munkáltatóknál is”. Emlékeztetnek arra, hogy évek óta arra hivatkozva hosszabbítják meg - legutóbb 2014. december 31-ig - a korkedvezmény-szerzési lehetőséget, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre egy új rendszer kidolgozására. Levelükben arra kérik Orbán Viktort, hogy a kormány vonja vissza a költségvetési törvényjavaslat azon részét, amely megszüntetné a korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésének kötelezettségét, emellett gondoskodjon arról, hogy 2015. december 31-ig meghosszabbítsák a korkedvezmény-szerzési lehetőséget, illetve induljanak tárgyalások a VKF-ben egy új rendszer kialakításáról. Eközben a kérdésben különösen érintett közlekedési ágazat több szakszervezete csatlakozott a Mozdonyvezetők Szakszervezete által meghirdetett mai demonstrációhoz. ■ E-MAIL: BELPOL@@MAGYARHIRLAP.HU Intézményen belüli orvosválasztás ingyen Húsznál több egészségügyi rendeletet módosítana a kormányzat azzal a tervezetcsomaggal, amelyet a hónap elején tett közzé honlapján. A szerteágazó tervezet például az egészségbiztosítási törvény végrehajtási szabályai közül kiveszi az utalást az intézményen belüli orvosválasztásért felszámolható díjról, vagyis választani továbbra is lehetne, azonban legális ellentételezés nélkül. Egyértelműsíti a módosítás azt is, hogy - hasonlóan az influenza ellenihez - az ingyenes HPV-oltás beadásáért sem számolható fel díj. Ezen túl az intézményi várólisták között új elemként megjelenik a „jelentős kiterjesztett gerincműtétek” listája is. A tervezet szerint a fekvőbetegszakellátásban finanszírozható szakmák közül kikerül az addiktológiai rehabilitáció, a járóbeteg-szakellátásból pedig a gasztroenterológiai rehabilitáció. HÉT ÉV, KÉTSZÁZMILLÁRD FORINTOS BEAVATKOZÁS Feladatok a köznevelésben PINTÉR BALÁZS Fele részben költségvetési, fele részben uniós forrásokból kétszázmilliárd forintot szánna az oktatási kormányzat a köznevelés hét évre szóló stratégiájára. Az egyik fő célkitűzés a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentése. Összesen tizenkét beavatkozási területet jelöl meg a hét évre, 2020-ig szóló, a minap nyilvánosságra hozott köznevelés fejlesztési stratégia. A köznevelési államtitkárság által még az év elején összeállított dokumentum, amelyet a kormány a minap fogadott el, hét évre több mint kétszázmilliárd forintot irányoz elő a megjelölt feladatokra. Az öszszeg felét a központi költségvetések tartalmazzák majd, másik felét pedig uniós forrásokból biztosítanák. A dokumentum a fenntartható, hatékony ágazatirányítás fejlesztését, az ágazat teljes irányítási és minőségértékelési rendszerének kialakítását, a pedagógiai szakmai szolgáltatások színvonalának emelését, a tanulói készségek, képességek fejlesztését, az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel összhangban a pedagógusok módszertani kultúrájának emelését, az új szabályozóknak megfelelő taneszközök fejlesztését, elterjesztését tűzi ki célul. Hangsúlyosan jelenik meg benne az innováció és a tehetség támogatása, a pedagógusok képzésének fejlesztése, valamint folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása, a nyitottságra ösztönző nevelés és a nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása. Kiemelten kezeli a dokumentum a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentését. Ez az arány jelenleg 11,2 százalékos, amit 2020- ra tíz százalék alá vinnének le. E célra az uniós programokból származó tizenhétmilliárd forint mellett a központi költségvetés hét év alatt hetvenmilliárd forintot szánna. A dokumentumban az olvasható, hogy a kormányzat elmúlt években hozott döntései már jelentős megújulást eredményeztek a köznevelés területén, s ezen intézkedések nyomán állapítja meg a főbb vezérelveket. Ezek szerint nagyobb állami szerepvállalással biztosítanák a köznevelés egységesen magas minőségét, hangsúlyossá tennék a köznevelés közszolgálati szerepét, kiegyensúlyoznák a nevelési és oktatási feladatok arányát az iskolák szerepének erősítésével, egyensúlyt teremtenének a tanulók szellemi, lelki és testi nevelésében, valamint helyreállítanák a pedagógus-életpálya presztízsét. A stratégiában megjelenő intézkedések mindemellett támogatják „a kormányzat kiemelt céljait, úgymint a teljes foglalkoztatottság megvalósítását, a demográfiai folyamatok megfordítását, illetve a családközpontúság megvalósítását, emellett a társadalmi felzárkózást és az esélyteremtés növelését is”. ■