Magyar Hírlap, 2015. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-01 / 281. szám

www.magyarhirup.hu BRÜSSZEL TOVÁBB ERŐLTETI AZ EDDIG ÉRKEZETT MIGRÁNSOK KÖTELEZŐ SZÉTOSZTÁSÁT Folytatja a Fidesz a betelepítési kvóták elleni aláírásgyűjtést PINDROCH TAMÁS A Fidesz több mint egymillió aláírást gyűjtött a kötelező betelepítési kvóta ellen, nem adják fel a gyűjtést, hiszen a EU-Törökország csúcstalálkozón olyan megállapodás született, amely csak a törököktől érkező bevándor­lók elosztását akadályozza meg - erről beszélt a parlamentben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát ve­zető miniszter és Kósa Lajos fideszes frakcióvezető. Nem lehet kötelező erővel szétosztani a Törökországból áthozott migránsokat az uniós országok között - ezt az EU- török csúcs komoly eredményének nevezte Rogán Antal. A Miniszterel­nöki Kabinetirodát vezető minisz­ter hangsúlyozta viszont, hogy ez az egyezség az eddig beérkezett illegális bevándorlókra nem vonatkozik. Mint mondta, a visegrádi országok intenzí­ven lobbiztak az ellen, hogy a kötelező kvótát a Törökországból betelepíten­dőkkei is egészítsék ki. Szerinte a kö­telező letelepítés veszélye továbbra is fennáll, ugyanis Brüsszel tovább eről­teti az eddig érkezett migránsok köte­lező szétosztását. Ezt december 14-ig hazánk megtámadja az Európai Bíró­ságon. Rogán rámutatott, eddig több mint egymillió ember áramlott be Eu­rópába, és a Juncker-képlet alapján ez tizenötezer ember és családtagjai be­telepítését jelentené Magyarországra. A politikus arra is kitért, hogy Or­bán Viktor az EU-török csúcs előtt szombaton egyeztetett a frakcióve­zetőkkel, amelyen az MSZP - aznapi kongresszusa miatt - nem vett részt. A kormányfő akkor világossá tette, tá­mogatjuk, hogy az unió humanitárius segítséget nyújtson Törökországnak a menekülttáborokban lévők ellátására. Ez összességében hárommilliárd, ré­szünkről tizennyolcmillió eurós befi­zetést jelent. Azt is támogatjuk, hogy az EU szorosabbra fűzze Törökország­gal a kapcsolatokat. A miniszter úgy vélekedett, közös határaink védelmére legalább ennyi pénzt kellene fordítani. Ezt a javaslatot a csúcs előkészítésekor nem támogat­­­ták, a bevándorlók ellenőrizetlen be­áramlása továbbra is folytatódik. Németh Zsolt (Fidesz) szerint fontos csatát sikerült vasárnap megnyerni. A megegyezésben benne van a beván­dorlás csökkentése, és van remény, hogy a kvótáról végül a magyar állás­pont legyen a közös uniós álláspont. Az MSZP-s Tóth Bertalan újra a közös uniós megoldást sürgette. Schiffer András (LMP) szerint már nem a kerítés és a kvóta az igazi kérdés. A jobbikos Gyöngyösi Márton a ma­gyar-román határon is kerítésépítést sürgetett. Vejkey Imre (KDNP) szerint jobb lett volna a görög határt lezárni, mint most a törökökben megbízni. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt hangsúlyozta, folytatják az aláírásgyűjtést a kvóta ellen, amely­nek során eddig több mint egymillióan írták alá az íveket. Kósa úgy vélte, a si­keres magyar bevándorláspolitika mi­atti bosszú vezérli Brüsszelt abban, hogy az Európai Bizottság jóváhagy­ta a hazánkkal szembeni polgári kez­deményezést, ami akár az ország uni­ós szavazati jogának felfüggesztésével járhat. A kezdeményező Európai Hu­manista Föderációt radikálisnak, szél­sőbalosnak minősítette, felhívta a fi­gyelmet, hogy a szervezet hátterében Soros György áll. Rogán Antal az MSZP-s Lukács Zol­tán felszólalására reagálva emlékezte­tett, 2006 ban az MSZP kormányzása alatt használták fel a rendőrséget békés tüntetők ellen, mert a kormány ak­kor erőszakkal akarta megtartani ha­talmát. Szerinte hiteltelen a szocialis­ták fizetésemelés-követelése, hiszen amikor kormányoztak, úgy emeltek bért vagy csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták ezeket az intéz­kedéseket.­­ Kósa: A bosszú vezérli Brüsszelt a polgári kezdeményezés ügyében FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS, ESÉLYTEREMTÉS Támogatás a civileknek Már pályázhatnak a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapból mű­ködési támogatásra - jelentette be az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Sol­tész Miklós közölte: a múlt héten meg­jelent az a pályázati kiírás, amelyen ösz­­szesen 2,15 milliárd forintot nyerhetnek el közösségteremtő és -építő, valamint közösségi esélyteremtő szervezetek. A legkisebb igényelhető összeg 250 ezer, a legnagyobb hárommillió forint. (GJJ) BOLTZÁRAS KÉRDÉS A Kúria dönthet Egyelőre nem indulhat el a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kez­deményezés aláírásgyűjtése, mert a Kú­rián megtámadták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát - közölte az MTI a Nemzeti Választási Irodától kapott információ alapján. A Kúriának kilencven napja van dönteni arról, lehet-e a kér­désben népszavazást tartani. Ha a Kúria úgy dönt, helyben hagyja az NVB hitelesí­tő határozatát, elindulhat az aláírásgyűj­tés. A kérdést Simonné Gercsényi Gabri­ella magánszemély nyújtotta be október 20-án, fél perccel megelőzve Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyette­se által jegyzett kérdés benyújtását. (BR) VALÓRA VÁLTOTT ÍGÉRET Bezárt a menekülttábor A kormány következetes migrációs politikájának köszönhetően az utol­só migráns is elhagyta a menekülttá­bort - közölte Debrecen polgármestere a távirati irodával. Papp László (Fidesz- KDNP) közleményében emlékeztetett rá: az Orbán Viktor miniszterelnök máju­si látogatásakor aláírt megállapodásnak megfelelően fogadták el azt a kormányha­­­tározatot, amely alapján most bezárta ka­puit a tábor. A polgármester megköszönte a debreceniek türelmét is. (GJJ) SZÁZHÚSZ ÉVES INTERPARLAMENTARIZMUS • A hazaszeretet és a nemzetközi együttműködés két egymást kiegészítő dolog, ugyanakkor egy pillanatra sem lehet megfeledkezni a nemzettudat és a nemzeti sa­játosságok megőrzéséről, az anyanyelvhez és a szülőföldhöz való jog garantálásáról - mondta Kövér László az idén százhúsz éve megalapított Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának közgyűlésén. Az Országgyűlés elnöke kijelentette, je­len korunk globalizálódó világában a nemzeti sajátosságok megőrzése még nehe­zebb feladat, ugyanakkor fontosabb, mint korábban bármikor. Hozzáfűzte, a béke és a népek közötti párbeszéd céljával létrehozott szervezet politikai súlya is mutat­ja, mekkora szellemi befolyást gyakorolt „a béke ügyének legnevezetesebb vívmá­nyaira”, kezdeményezésére jött létre az állandó hágai döntőbíróság, és a fórumain zajlott tárgyalások alapozták meg a Népszövetség és az ENSZ létrejöttét. • A Kereszténydemokrata Néppárt hetvenegy éves történetét elevenítette fel Rétvá­ri Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hangsúlyozva, a mozgalom kiállta az idő próbáját, társadalmi igény pedig volt, van és lesz is arra. Napirend előtti felszólalá­sában beszélt a bevándorlásról, hangsúlyozva, azok az uniós vezetők, akik a mun­kaerőigényre hivatkozva támogatják azt, veszélyeztetik az európai bérszínvonalat, a nagyvállalatok érdekeit nézik. Néma felállással emlékeztek a képviselők Herbst Jánosra, aki 1998 és 2002 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus életének 59. évében hunyt el. Részvétét nyilvánította Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Dóra Ottó, Salgótarján szocialista polgármesterének halála miatt. 2015. DECEMBER 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Klímafü­ggöny ÁLLÁSPONT Rossz­kúton, a Rajna melletti rengetegben működött valaha az Or­szágos Meteorológiai Szolgálat egyik állomása. Ne gondoljanak hol­mi high-tech módra felszerelt gyűjtőpontra - az egész abból állt, hogy az ott szolgálatot teljesítő fiatal erdőőr, esetleg a felesége vagy a lá­­nya-fia naponta nyolcszor leolvasta, és egy könyvbe bejegyezte a fára függesztett hőmérő, a házfalra görbe szögre akasztott barométer és a gyepre kitett esőgyűjtő és hómagasság-mérő által mutatott adatokat. Plusz-mínusz egy-két óra nem számított, az éjféli információt olykor hajnali kettőkor iktatták, de az sem okozott galibát, ha a családtagok helyett a sógor vagy a koma látta el ideiglenesen a műszerek körüli te­endőket. Amikor a havi könyv betelt, akkor azt beküldték Budapest­re, a Kitaibel Pál utcába - ahonnét szorgalmukért cserében csekély­ke bérezésben részesültek. Az országos - mert hogy az volt - leolvasó rendszer rossz­ kúti észlelőeleme - ha jól emlékszem - 1932-től 1978- ig működött, s még a háború sem tudta megakasztani a munkát. Igaz, a dúlásos hónapokban rótt sorokat csak 1945 nyarán postázták a köz­pontba, de akkor lelkiismeretesen elküldtek mindent egy, a módsze­res alapossággal szétlőtt fővárosba élelmiszert ruhára, iparcikkekre csereberélni induló gazdával. Az öreg „meteorológus” erdőőrt a nyolcvanas évek végén ismertem meg. Sokat beszélt arról, hogy szerinte ez a világ már nem olyan, ami­lyennek lennie kellene. Elromlott az időjárás, kevesebbet esik, a hó­ból csak mutatóba hullik, továbbá a meleg is ütősebb, mint a harmin­cas-negyvenes években volt. A vén láger nem a vakvilágba beszélt, amikor ugyanis hajdani otthonát szétborogatták, és pluszjövedelmet hozó dolgát a gépesítés okán megszüntették, akkor ő csak úgy, meg­szokásból tovább tárazta az információkat. Hajlott szélű kockás füzet­be, gyöngybetűkkel, mint a szerzetesek. S e sorok tényleg világosan mutatták, baj van. Ahogy mondani szo­kás, nem kicsi. Kevéssé kell erről beszélni, legyen elég mutató a hótakaró a he­gyen. Ez 1932-től 1956-ig esztendőnként átlagosan 101 napot maradt fönt egyben és összefüggően a csúcson, míg ez a napszám a nyolcvanas évekre leapadt hetvenre - ma pedig alig harmincöt-negyven között járunk. Durván hat évtized - durván hatvan nap mínuszban. Eléggé riasztó. Most, hogy Párizsban végre összegyűltek a világ vezető hatalmai­nak képviselői, az ember - hiszen ezért ember - elkezd reménykedni. Pont mint a legutóbbi, riói - és persze eredménytelen - randevú előtt. Neves tudósok szokták mondani, négy-öt év nagy idő egy ember éle­tében, míg a bolygónkéban ezred másodpercként sem értelmezhető. Nekünk, pár milliárdunknak, kollektíve mégis sikerült elérni, hogy néhány tucat hónap, azaz milliomod másodperc alatt látványosan to­vább amortizáljuk a Földet. S ha ebben az iramban űzzük ezt­­ a csak a bolondok és a multik által kilóra megvásárolt „tudósok” számára nem létező­­ öngyilkos kimenetelű sportot, akkor húsz, legfeljebb harminc esztendővel odébb egy minősíthetetlen küllemű és állagú trágyahalom alján találjuk magunkat. Ahol nagyon kevés lesz az élelem, a tiszta víz, az elolvadt jég nyomán kiáradó tengerek okán a szabad hely és a még éppen elviselhető klímájú terület. Ugyanakkor kapunk majd cserébe dögivel ezernyi háborús konfliktust, a csökkenő javak nyomán beálló népirtásokat, nyomort, továbbá napi szintű, ezreket érintő szomj- és éhhalált. No meg szennyárszerű migrációt, affélét, ami a 2015-ös ke­zelhetetlen méretű folyamot „fényévekkel” túlszárnyalja. Ott ugyanis óceánnyi dollárért-euróért-fontért-jüanért sem fog­nak helyben maradni a népek, ahol hőség, kiszáradt vetés, elapadt kutak és korgó gyomor az úr, ameddig a szem ellát. A pusztákká váló részekről a népek felkerekednek, és elveszik az ételt - italt attól, akinek éppen van. Ez nem túl bonyolult felállás, mert amióta ember az em­ber, így járja. S ha az érintett nem kíván osztozni, mert neki is csak alig jut - de kár folytatni... Fentebb azt írtuk, reménykedünk. Paradoxon, de okot ad(hat) az optimizmusra például az, hogy Pekingben nem látni az eget, a ten­gerpartot száz kilométereken át mérgező alga borítja, s a halászhajók­nak mindenütt egyre messzebb kell menniük a partoktól a betevőt je­lentő halért. Paradoxon, de okot ad(hat) az optimizmusra az Egyesült Államok egyre fogyó házi méh­állománya, a laborokban kotyvasztott GMO-szemét tízezer hektáros terméketlensége vagy az éhséglázadá­sok embergyilkos tébolya. Pár napja az őrület tombolt Párizsban - ma a remény miatt figye­lünk rá. Céltalan, nyersen fogalmazva, bűn lenne áltatni magunkat: ha az egybegyűlt politikusok és tudósok nem jutnak közös nevező­re, akkor befellegzett. Nem azért, mert mi mondjuk - hanem mert a tények ezt világosan jelzik. Persze a látványos és kellemetlen záróak­kord még csöppet odább lesz, de innét tekintve száz év múlva már bo­­rítékolhatóan összeér a függöny. S nem lesz majd senki, aki e véget megtapsolja. LAZIN MIKLÓS ANDRÁS lazin. miklosi@ magyarhirlap. hu .

Next