Magyar Hírlap, 2015. december (48. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-01 / 281. szám
www.magyarhirup.hu BRÜSSZEL TOVÁBB ERŐLTETI AZ EDDIG ÉRKEZETT MIGRÁNSOK KÖTELEZŐ SZÉTOSZTÁSÁT Folytatja a Fidesz a betelepítési kvóták elleni aláírásgyűjtést PINDROCH TAMÁS A Fidesz több mint egymillió aláírást gyűjtött a kötelező betelepítési kvóta ellen, nem adják fel a gyűjtést, hiszen a EU-Törökország csúcstalálkozón olyan megállapodás született, amely csak a törököktől érkező bevándorlók elosztását akadályozza meg - erről beszélt a parlamentben Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Kósa Lajos fideszes frakcióvezető. Nem lehet kötelező erővel szétosztani a Törökországból áthozott migránsokat az uniós országok között - ezt az EU- török csúcs komoly eredményének nevezte Rogán Antal. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hangsúlyozta viszont, hogy ez az egyezség az eddig beérkezett illegális bevándorlókra nem vonatkozik. Mint mondta, a visegrádi országok intenzíven lobbiztak az ellen, hogy a kötelező kvótát a Törökországból betelepítendőkkei is egészítsék ki. Szerinte a kötelező letelepítés veszélye továbbra is fennáll, ugyanis Brüsszel tovább erőlteti az eddig érkezett migránsok kötelező szétosztását. Ezt december 14-ig hazánk megtámadja az Európai Bíróságon. Rogán rámutatott, eddig több mint egymillió ember áramlott be Európába, és a Juncker-képlet alapján ez tizenötezer ember és családtagjai betelepítését jelentené Magyarországra. A politikus arra is kitért, hogy Orbán Viktor az EU-török csúcs előtt szombaton egyeztetett a frakcióvezetőkkel, amelyen az MSZP - aznapi kongresszusa miatt - nem vett részt. A kormányfő akkor világossá tette, támogatjuk, hogy az unió humanitárius segítséget nyújtson Törökországnak a menekülttáborokban lévők ellátására. Ez összességében hárommilliárd, részünkről tizennyolcmillió eurós befizetést jelent. Azt is támogatjuk, hogy az EU szorosabbra fűzze Törökországgal a kapcsolatokat. A miniszter úgy vélekedett, közös határaink védelmére legalább ennyi pénzt kellene fordítani. Ezt a javaslatot a csúcs előkészítésekor nem támogatták, a bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása továbbra is folytatódik. Németh Zsolt (Fidesz) szerint fontos csatát sikerült vasárnap megnyerni. A megegyezésben benne van a bevándorlás csökkentése, és van remény, hogy a kvótáról végül a magyar álláspont legyen a közös uniós álláspont. Az MSZP-s Tóth Bertalan újra a közös uniós megoldást sürgette. Schiffer András (LMP) szerint már nem a kerítés és a kvóta az igazi kérdés. A jobbikos Gyöngyösi Márton a magyar-román határon is kerítésépítést sürgetett. Vejkey Imre (KDNP) szerint jobb lett volna a görög határt lezárni, mint most a törökökben megbízni. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt hangsúlyozta, folytatják az aláírásgyűjtést a kvóta ellen, amelynek során eddig több mint egymillióan írták alá az íveket. Kósa úgy vélte, a sikeres magyar bevándorláspolitika miatti bosszú vezérli Brüsszelt abban, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a hazánkkal szembeni polgári kezdeményezést, ami akár az ország uniós szavazati jogának felfüggesztésével járhat. A kezdeményező Európai Humanista Föderációt radikálisnak, szélsőbalosnak minősítette, felhívta a figyelmet, hogy a szervezet hátterében Soros György áll. Rogán Antal az MSZP-s Lukács Zoltán felszólalására reagálva emlékeztetett, 2006 ban az MSZP kormányzása alatt használták fel a rendőrséget békés tüntetők ellen, mert a kormány akkor erőszakkal akarta megtartani hatalmát. Szerinte hiteltelen a szocialisták fizetésemelés-követelése, hiszen amikor kormányoztak, úgy emeltek bért vagy csökkentettek adót, hogy aztán vissza is vonták ezeket az intézkedéseket. Kósa: A bosszú vezérli Brüsszelt a polgári kezdeményezés ügyében FOTÓ: CSUDÁS SÁNDOR KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS, ESÉLYTEREMTÉS Támogatás a civileknek Már pályázhatnak a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapból működési támogatásra - jelentette be az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. Soltész Miklós közölte: a múlt héten megjelent az a pályázati kiírás, amelyen öszszesen 2,15 milliárd forintot nyerhetnek el közösségteremtő és -építő, valamint közösségi esélyteremtő szervezetek. A legkisebb igényelhető összeg 250 ezer, a legnagyobb hárommillió forint. (GJJ) BOLTZÁRAS KÉRDÉS A Kúria dönthet Egyelőre nem indulhat el a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése, mert a Kúrián megtámadták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát - közölte az MTI a Nemzeti Választási Irodától kapott információ alapján. A Kúriának kilencven napja van dönteni arról, lehet-e a kérdésben népszavazást tartani. Ha a Kúria úgy dönt, helyben hagyja az NVB hitelesítő határozatát, elindulhat az aláírásgyűjtés. A kérdést Simonné Gercsényi Gabriella magánszemély nyújtotta be október 20-án, fél perccel megelőzve Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese által jegyzett kérdés benyújtását. (BR) VALÓRA VÁLTOTT ÍGÉRET Bezárt a menekülttábor A kormány következetes migrációs politikájának köszönhetően az utolsó migráns is elhagyta a menekülttábort - közölte Debrecen polgármestere a távirati irodával. Papp László (Fidesz- KDNP) közleményében emlékeztetett rá: az Orbán Viktor miniszterelnök májusi látogatásakor aláírt megállapodásnak megfelelően fogadták el azt a kormányhatározatot, amely alapján most bezárta kapuit a tábor. A polgármester megköszönte a debreceniek türelmét is. (GJJ) SZÁZHÚSZ ÉVES INTERPARLAMENTARIZMUS • A hazaszeretet és a nemzetközi együttműködés két egymást kiegészítő dolog, ugyanakkor egy pillanatra sem lehet megfeledkezni a nemzettudat és a nemzeti sajátosságok megőrzéséről, az anyanyelvhez és a szülőföldhöz való jog garantálásáról - mondta Kövér László az idén százhúsz éve megalapított Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportjának közgyűlésén. Az Országgyűlés elnöke kijelentette, jelen korunk globalizálódó világában a nemzeti sajátosságok megőrzése még nehezebb feladat, ugyanakkor fontosabb, mint korábban bármikor. Hozzáfűzte, a béke és a népek közötti párbeszéd céljával létrehozott szervezet politikai súlya is mutatja, mekkora szellemi befolyást gyakorolt „a béke ügyének legnevezetesebb vívmányaira”, kezdeményezésére jött létre az állandó hágai döntőbíróság, és a fórumain zajlott tárgyalások alapozták meg a Népszövetség és az ENSZ létrejöttét. • A Kereszténydemokrata Néppárt hetvenegy éves történetét elevenítette fel Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára hangsúlyozva, a mozgalom kiállta az idő próbáját, társadalmi igény pedig volt, van és lesz is arra. Napirend előtti felszólalásában beszélt a bevándorlásról, hangsúlyozva, azok az uniós vezetők, akik a munkaerőigényre hivatkozva támogatják azt, veszélyeztetik az európai bérszínvonalat, a nagyvállalatok érdekeit nézik. Néma felállással emlékeztek a képviselők Herbst Jánosra, aki 1998 és 2002 között volt a Fidesz országgyűlési képviselője. A politikus életének 59. évében hunyt el. Részvétét nyilvánította Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Dóra Ottó, Salgótarján szocialista polgármesterének halála miatt. 2015. DECEMBER 1., KEDD BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Klímafüggöny ÁLLÁSPONT Rosszkúton, a Rajna melletti rengetegben működött valaha az Országos Meteorológiai Szolgálat egyik állomása. Ne gondoljanak holmi high-tech módra felszerelt gyűjtőpontra - az egész abból állt, hogy az ott szolgálatot teljesítő fiatal erdőőr, esetleg a felesége vagy a lánya-fia naponta nyolcszor leolvasta, és egy könyvbe bejegyezte a fára függesztett hőmérő, a házfalra görbe szögre akasztott barométer és a gyepre kitett esőgyűjtő és hómagasság-mérő által mutatott adatokat. Plusz-mínusz egy-két óra nem számított, az éjféli információt olykor hajnali kettőkor iktatták, de az sem okozott galibát, ha a családtagok helyett a sógor vagy a koma látta el ideiglenesen a műszerek körüli teendőket. Amikor a havi könyv betelt, akkor azt beküldték Budapestre, a Kitaibel Pál utcába - ahonnét szorgalmukért cserében csekélyke bérezésben részesültek. Az országos - mert hogy az volt - leolvasó rendszer rossz kúti észlelőeleme - ha jól emlékszem - 1932-től 1978- ig működött, s még a háború sem tudta megakasztani a munkát. Igaz, a dúlásos hónapokban rótt sorokat csak 1945 nyarán postázták a központba, de akkor lelkiismeretesen elküldtek mindent egy, a módszeres alapossággal szétlőtt fővárosba élelmiszert ruhára, iparcikkekre csereberélni induló gazdával. Az öreg „meteorológus” erdőőrt a nyolcvanas évek végén ismertem meg. Sokat beszélt arról, hogy szerinte ez a világ már nem olyan, amilyennek lennie kellene. Elromlott az időjárás, kevesebbet esik, a hóból csak mutatóba hullik, továbbá a meleg is ütősebb, mint a harmincas-negyvenes években volt. A vén láger nem a vakvilágba beszélt, amikor ugyanis hajdani otthonát szétborogatták, és pluszjövedelmet hozó dolgát a gépesítés okán megszüntették, akkor ő csak úgy, megszokásból tovább tárazta az információkat. Hajlott szélű kockás füzetbe, gyöngybetűkkel, mint a szerzetesek. S e sorok tényleg világosan mutatták, baj van. Ahogy mondani szokás, nem kicsi. Kevéssé kell erről beszélni, legyen elég mutató a hótakaró a hegyen. Ez 1932-től 1956-ig esztendőnként átlagosan 101 napot maradt fönt egyben és összefüggően a csúcson, míg ez a napszám a nyolcvanas évekre leapadt hetvenre - ma pedig alig harmincöt-negyven között járunk. Durván hat évtized - durván hatvan nap mínuszban. Eléggé riasztó. Most, hogy Párizsban végre összegyűltek a világ vezető hatalmainak képviselői, az ember - hiszen ezért ember - elkezd reménykedni. Pont mint a legutóbbi, riói - és persze eredménytelen - randevú előtt. Neves tudósok szokták mondani, négy-öt év nagy idő egy ember életében, míg a bolygónkéban ezred másodpercként sem értelmezhető. Nekünk, pár milliárdunknak, kollektíve mégis sikerült elérni, hogy néhány tucat hónap, azaz milliomod másodperc alatt látványosan tovább amortizáljuk a Földet. S ha ebben az iramban űzzük ezt a csak a bolondok és a multik által kilóra megvásárolt „tudósok” számára nem létező öngyilkos kimenetelű sportot, akkor húsz, legfeljebb harminc esztendővel odébb egy minősíthetetlen küllemű és állagú trágyahalom alján találjuk magunkat. Ahol nagyon kevés lesz az élelem, a tiszta víz, az elolvadt jég nyomán kiáradó tengerek okán a szabad hely és a még éppen elviselhető klímájú terület. Ugyanakkor kapunk majd cserébe dögivel ezernyi háborús konfliktust, a csökkenő javak nyomán beálló népirtásokat, nyomort, továbbá napi szintű, ezreket érintő szomj- és éhhalált. No meg szennyárszerű migrációt, affélét, ami a 2015-ös kezelhetetlen méretű folyamot „fényévekkel” túlszárnyalja. Ott ugyanis óceánnyi dollárért-euróért-fontért-jüanért sem fognak helyben maradni a népek, ahol hőség, kiszáradt vetés, elapadt kutak és korgó gyomor az úr, ameddig a szem ellát. A pusztákká váló részekről a népek felkerekednek, és elveszik az ételt - italt attól, akinek éppen van. Ez nem túl bonyolult felállás, mert amióta ember az ember, így járja. S ha az érintett nem kíván osztozni, mert neki is csak alig jut - de kár folytatni... Fentebb azt írtuk, reménykedünk. Paradoxon, de okot ad(hat) az optimizmusra például az, hogy Pekingben nem látni az eget, a tengerpartot száz kilométereken át mérgező alga borítja, s a halászhajóknak mindenütt egyre messzebb kell menniük a partoktól a betevőt jelentő halért. Paradoxon, de okot ad(hat) az optimizmusra az Egyesült Államok egyre fogyó házi méhállománya, a laborokban kotyvasztott GMO-szemét tízezer hektáros terméketlensége vagy az éhséglázadások embergyilkos tébolya. Pár napja az őrület tombolt Párizsban - ma a remény miatt figyelünk rá. Céltalan, nyersen fogalmazva, bűn lenne áltatni magunkat: ha az egybegyűlt politikusok és tudósok nem jutnak közös nevezőre, akkor befellegzett. Nem azért, mert mi mondjuk - hanem mert a tények ezt világosan jelzik. Persze a látványos és kellemetlen záróakkord még csöppet odább lesz, de innét tekintve száz év múlva már borítékolhatóan összeér a függöny. S nem lesz majd senki, aki e véget megtapsolja. LAZIN MIKLÓS ANDRÁS lazin. miklosi@ magyarhirlap. hu .