Magyar Hírlap, 2016. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-13 / 10. szám
2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. JANUÁR 13., SZERDA ORSZÁGSZERTE A DONI CSATÁK HŐS MAGYAR KATONÁIRA EMLÉKEZTEK, AKIK A MÍNUSZ NEGYVENFOKOS TÉLBEN IS MEGPRÓBÁLTAK HELYTÁLLNI Példamutatás kötelességtudatból LAZIN MIKLÓS ANDRÁS A tiszteletadás megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik az önzetlenség, a kitartás, az önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját mutatva álltak helyt - hangoztatta tegnap Vargha Tamás. A honvédelmi tárca államtitkára szerint az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a hadsereg sorsát, s hazánk történetében Mohács-, Világos-, Doberdó- vagy Trianon-mértékű katasztrófát jelentett. Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani: a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is - hangsúlyozta tegnap Vargha Tamás Budapesten. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára - az MTI szerint - a doni áttörés évfordulóján rendezett megemlékezésen kiemelte, honfitársaink a Don-kanyarnál szörnyű körülmények között, az akár mínusz negyvenfokos télben, fagyban is megkísérelték a lehetetlent, feltartóztatni a náluk létszámban, felszereltségben és fegyverzetben sokkal erősebb, ellenséges Vörös Hadsereget. A tiszteletadás ezért megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik az önzetlenség, a kitartás, az önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját mutatva álltak helyt - fogalmazott. Emlékeztetett, az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a hadsereg sorsát, s hazánk történetében Mohács-, Világos-, Doberdó- vagy Trianon-mértékű katasztrófát jelentett. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzással egybekötött megemlékezésen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Orosz Zoltán vezérkarifőnök-helyettes, Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának dékánja és Czövek János, a Honvédszakszervezet elnöke. Az esemény előtt a budavári Mátyás-templomban szentmisét tartottak, amelyet Bíró László katolikus tábori püspök mutatott be. Az országban több helyen is megemlékezést tartottak, így például Szolnokon, Szombathelyen, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Zalaegerszegen és Gyöngyösön is megkoszorúzták a hősi emlékműveket. Ismeretes, a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a keleti frontra. A 207 ezer fős erő fegyverzete és felszerelése bár hiányos, az ország lehetőségeihez mérten jónak volt mondható. A honvédek 1942. július 7-én érték el a Dont. A szovjetek 1943. január 12-én lendültek támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap nyolc-tizenkét kilométer mélyen beékelődtek a magyar védelembe. Január 16-ra a magyar hadsereg frontvonala három részre szakadt. Mintegy 49-50 ezren estek el, s csaknem ugyanenynyien sebesültek meg, s 27-28 ezerre tehető a hadifoglyok száma, közülük kevesen térhettek vissza. Tízezrek áldozata. Főhajtás és koszorúzás a hadtörténeti múzeum díszudvarán FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR KÉTKULACSOS MIGRÁCIÓS TERVEK AZ UNIÓS TESTÜLETTŐL Alapjogi kifogások az Európai Bizottság politikája kapcsán KD Az unió végrehajtó hatalmát gyakorló Európai Bizottság kétkulacsos politikát folytat, hiszen el kellene döntenie, hogy az Európába irányuló emberáradat megállításán dolgozik, vagy még több, idegen kultúrában szocializálódott embert szeretne betelepíteni a kontinensre - közölte tegnap az Alapjogokért Központ. Felidézték, a tavaly november végén az unióval kötött megállapodás értelmében pénzügyi, mintegy hárommilliárd eurós támogatásért cserébe - a török kormány vállalta, hogy határainak megerősítésével érdemben csökkenti az Európába érkező illegális migránsok számát. A központ üdvözlendőnek tartja, hogy a héten a bizottság holland alelnöke, Frans Timmermans Ankarába utazott, hogy személyesen ellenőrizze a megállapodás betartását. Ugyanakkor a testület szerintük továbbra sem hagyott fel azon tervével, hogy több százezer migránst telepítsen be, közvetlenül Törökországból. A tömeges migráció okozta válság kezeléséhez mindenképpen szükséges az együttműködés Törökországgal. Azon szíriai állampolgároknak ugyanis, akik valóban a háború elől menekülve keresnek átmeneti menedéket, ez az első biztonságos ország, amely képes arra, hogy garantálja szabadságukat és biztonságukat. Ezért az Európai Uniónak minden szükséges segítséget meg kell adnia a török kormánynak ahhoz, hogy garantálni tudja az országba menekülők átmeneti védelmét. Ez a segítség azonban semmiképpen sem jelentheti, hogy az unió migránsokat vegyen át Törökországtól - hangsúlyozták. A törökökkel kötött megállapodás dacára továbbra is érvényben van az Európai Bizottság által december közepén elfogadott terv, amelynek értelmében a kötelező kvótákban előírtakon túlmenően több százezer szíriai állampolgárt vennének át nyugati országok Törökországból - hívta fel a figyelmet központ. ■ Negyvenhat településen voksolhatnak BARANYA RÓBERT Az elkövetkező hónapokban negyvenhat településen tartanak időközi önkormányzati választásokat - derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. Van ahol egyéni képviselőt, máshol az egész testületet vagy polgármestert, illetve mindkettőt kell választani, így összesen 63 szavazásra kerül sor. Az új választásokat elsősorban a testület önfeloszlatása vagy lemondás indokolja, míg máshol - így például Salgótarjánban - haláleset miatt kell választani. Legtöbb helyen négy-hat fős képviselő-testületeket választhatnak a szavazók. Két kisebb településen már január tizedikén lezajlott volna a voksolás, de roma települési nemzetiségi képviselői tisztségekre senki nem jelentkezett. Január tizedikén ugyanakkor már sikeres polgármester és képviselő-testületi választást tartottak a Zala megyei Magyarszentmiklóson. Legközelebb most vasárnap, január 17-én szólítják urna elé a választópolgárokat négy településen is. A jelenleg legutolsó, már kitűzött választás a Zala megyei Pölöskefőn lesz április 10-én, ahol polgármesterre voksolhatnak majd a szavazók. Az adatok szerint 2015-ben 178 időközi önkormányzati választást tartottak az ország különböző településein, míg egy évvel korábban, az őszi általános önkormányzati választások évében tizenhatot. Az azt megelőző két évben a voksolások száma meghaladta a százat. Időközi országgyűlési választásra azonban jelenleg nincsen ok, tavaly két ilyen voksolás volt, mindkettő Veszprém megyében, először februárban, majd áprilisban. ■ Strasbourg határozat a TEK jogköreiről MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány meg fogja vizsgálni a strasbourgi bíróság döntését - közölte tegnap a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) a távirati irodával. A szervezet arra reagált, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága előzőleg helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel panaszának, és kártérítést ítélt meg a Terrorelhárító Központ, azaz a TEK részére bírói engedély nélküli, titkos megfigyelést biztosító törvény miatt. A strasbourgi bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény ugyanis - mint tudatták - kimondja: alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása. A KTK közölte, a TEK jogalkalmazó szerv, amely mindig a hatályos törvények alapján látja el feladatait. Hozzátették, a terrorelhárítás különösen manapság minél hatékonyabb működése mindannyiunk érdeke. Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban már indítványozta a rendőrségi törvény általuk kifogásolt, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését, s ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordultak, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat. A jelenlegi törvényi szabályozás értelmében nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez, hanem erre elég az igazságügyi miniszter jóváhagyása. Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011-ben került át a TEK-hez. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU Üdvözlik az egyszerűbb ügyintézést RT „Fontosnak tartjuk, hogy amikor a fiatalok először találkoznak az állammal, pozitív élményekkel gazdagodjanak. Éppen ezért rendívül előremutató lépésnek tartjuk, hogy az első igazolvány kiváltása idéntől ingyenes lett” - tudatta tegnap a Fidelitas. A Fidesz ifjúsági szervezete így üdvözölte, hogy a fiatalok számára gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb lesz az ügyeik intézése. Közleményükben úgy fogalmaztak, a fiatalabb korosztályok az új intézkedések egyik legnagyobb haszonélvezői, mivel az önállóság felé tett első lépések az ingyenesen elérhetővé vált okmányokon keresztül vezetnek. „Továbbra is támogatjuk a kormányt abban, hogy segítse a fiatalok önállósodását, különösen, ha közben minden magyar állampolgár ügyintézésének terhei csökkennek” - tudatták. Azt is üdvözölték, hogy január elsejétől immár nem kell fizetni a diákigazolványért, a személyi igazolványért és a lakcímkártyáért sem, illetve mindenki ingyen juthat hozzá az első jogosítványához is. Ismeretes, az év elejétől a kabinet bürokráciacsökkentő csomagjának köszönhetően egy sor hivatali eljárás lett ingyenes. Az összességében tízmilliárdos ármérséklés a Fidelitas által üdvözölt lépéseken kívül azt is tartalmazza, hogy évente négyszer lehet ingyenesen igényelni erkölcsi bizonyítványt, a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállításáért sem kell fizetni, hasonlóan az ellopott okmányok pótlásához. Díjmentes lett továbbá a családi állapot miatti névváltoztatás miatti okmánycsere, sőt még a pedagógusigazolvány kiváltása is. ■