Magyar Hírlap, 2016. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-13 / 10. szám

2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. JANUÁR 13., SZERDA ORSZÁGSZERTE A DONI CSATÁK HŐS MAGYAR KATONÁIRA EMLÉKEZTEK, AKIK A MÍNUSZ NEGYVENFOKOS TÉLBEN IS MEGPRÓBÁLTAK HELYTÁLLNI Példamutatás kötelességtudatból LAZIN MIKLÓS ANDRÁS A tiszteletadás megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatoso­kat, akik az önzetlenség, a kitartás, az önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját mutatva álltak helyt - hangoztatta tegnap Vargha Tamás. A honvédelmi tárca államtitkára sze­rint az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a hadsereg sorsát, s hazánk történetében Mohács-, Vilá­gos-, Doberdó- vagy Trianon-mér­­tékű katasztrófát jelentett. Hetvenhárom év után újra és újra ki kell mondani: a 2. magyar hadsereg katonáinak szolgálata, helytállása és kötelességtudata nemcsak áldozat, hanem példa is - hangsúlyozta tegnap Vargha Tamás Budapesten. A Honvé­delmi Minisztérium parlamenti ál­lamtitkára - az MTI szerint - a doni áttörés évfordulóján rendezett meg­emlékezésen kiemelte, honfitársaink a Don-kanyarnál szörnyű körülmé­nyek között, az akár mínusz negyven­fokos télben, fagyban is megkísérel­ték a lehetetlent, feltartóztatni a náluk létszámban, felszereltségben és fegy­verzetben sokkal erősebb, ellenséges Vörös Hadsereget. A tiszteletadás ezért megilleti a magyar honvédeket és a munkaszolgálatosokat, akik az önzet­lenség, a kitartás, az önfeláldozás és elszántság nagyszerű emberi példáját mutatva álltak helyt - fogalmazott. Emlékeztetett, az 1943. január 12-i urivi áttörés megpecsételte a hadse­reg sorsát, s hazánk történetében Mo­hács-, Világos-, Doberdó- vagy Tri­anon-mértékű katasztrófát jelentett. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán rendezett, koszorúzás­sal egybekötött megemlékezésen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Orosz Zoltán vezér­­karifőnök-helyettes, Boldizsár Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Had­tudományi és Honvédtisztképző Ka­rának dékánja és Czövek János, a Hon­­­védszakszervezet elnöke. Az esemény előtt a budavári Mátyás-templom­ban szentmisét tartottak, amelyet Bí­ró László katolikus tábori püspök mu­tatott be. Az országban több helyen is meg­emlékezést tartottak, így például Szol­nokon, Szombathelyen, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Za­laegerszegen és Gyöngyösön is meg­koszorúzták a hősi emlékműveket. Ismeretes, a 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a kele­ti frontra. A 207 ezer fős erő fegyver­zete és felszerelése bár hiányos, az or­szág lehetőségeihez mérten jónak volt mondható. A honvédek 1942. július 7-én érték el a Dont. A szovjetek 1943. január 12-én lendültek támadásba az urivi hídfőtől kiindulva, és már aznap nyolc-tizenkét kilométer mélyen be­ékelődtek a magyar védelembe. Január 16-ra a magyar hadsereg frontvonala három részre szakadt. Mintegy 49-50 ezren estek el, s csaknem ugyaneny­­nyien sebesültek meg, s 27-28 ezerre tehető a hadifoglyok száma, közülük kevesen térhettek vissza.­­ Tízezrek áldozata. Főhajtás és koszorúzás a hadtörténeti múzeum díszudvarán FOTÓ: MTI/ILLYÉS TIBOR KÉTKULACSOS MIGRÁCIÓS TERVEK AZ UNIÓS TESTÜLETTŐL Alapjogi kifogások az Európai Bizottság politikája kapcsán KD Az unió végrehajtó hatalmát gyakor­ló Európai Bizottság kétkulacsos po­litikát folytat, hiszen el kellene dön­tenie, hogy az Európába irányuló emberáradat megállításán dolgo­zik, vagy még több, idegen kultúrá­ban szocializálódott embert szeretne betelepíteni a kontinensre - közöl­te tegnap az Alapjogokért Központ. Felidézték, a tavaly november végén az unióval kötött megállapodás értel­mében­­ pénzügyi, mintegy három­­milliárd eurós támogatásért cserébe - a török kormány vállalta, hogy ha­tárainak megerősítésével érdemben csökkenti az Európába érkező illegá­lis migránsok számát. A központ üdvözlendőnek tartja, hogy a héten a bizottság holland alel­­nöke, Frans Timmermans Ankarába utazott, hogy személyesen ellenőriz­ze a megállapodás betartását. Ugyan­akkor a testület szerintük továbbra sem hagyott fel azon tervével, hogy több százezer migránst telepítsen be, közvetlenül Törökországból. A tömeges migráció okozta válság kezeléséhez mindenképpen szüksé­ges az együttműködés Törökország­gal. Azon szíriai állampolgároknak ugyanis, akik valóban a háború elől menekülve keresnek átmeneti me­nedéket, ez az első biztonságos or­szág, amely képes arra, hogy garan­tálja szabadságukat és biztonságukat. Ezért az Európai Uniónak minden szükséges segítséget meg kell adnia a török kormánynak ahhoz, hogy ga­rantálni tudja az országba menekü­lők átmeneti védelmét. Ez a segítség azonban semmiképpen sem jelenthe­ti, hogy az unió migránsokat vegyen át Törökországtól - hangsúlyozták. A törökökkel kötött megállapodás dacára továbbra is érvényben van az Európai Bizottság által december kö­zepén elfogadott terv, amelynek ér­telmében a kötelező kvótákban előír­takon túlmenően több százezer szíriai állampolgárt vennének át nyugati or­szágok Törökországból - hívta fel a fi­gyelmet központ. ■ Negyvenhat településen voksolhatnak BARANYA RÓBERT Az elkövetkező hónapokban negy­venhat településen tartanak időkö­zi önkormányzati választásokat - de­rül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. Van ahol egyéni képviselőt, máshol az egész testületet vagy pol­gármestert, illetve mindkettőt kell választani, így összesen 63 szavazás­ra kerül sor. Az új választásokat első­sorban a testület önfeloszlatása vagy lemondás indokolja, míg máshol - így például Salgótarjánban - halál­eset miatt kell választani. Legtöbb helyen négy-hat fős képviselő-tes­tületeket választhatnak a szavazók. Két kisebb településen már január ti­zedikén lezajlott volna a voksolás, de roma települési nemzetiségi képvi­selői tisztségekre senki nem jelent­kezett. Január tizedikén ugyanakkor már sikeres polgármester és képvise­lő-testületi választást tartottak a Zala megyei Magyarszentmiklóson. Legközelebb most vasárnap, január 17-én szólítják urna elé a választópol­gárokat négy településen is. A jelen­leg legutolsó, már kitűzött választás a Zala megyei Pölöskefőn lesz ápri­lis 10-én, ahol polgármesterre vok­solhatnak majd a szavazók. Az adatok szerint 2015-ben 178 időközi önkor­mányzati választást tartottak az or­szág különböző településein, míg egy évvel korábban, az őszi általános ön­­kormányzati választások évében ti­zenhatot. Az azt megelőző két év­ben a voksolások száma meghaladta a százat. Időközi országgyűlési válasz­tásra azonban jelenleg nincsen ok, tavaly két ilyen voksolás volt, mind­kettő Veszprém megyében, először februárban, majd áprilisban. ■ Strasbourg határozat a TEK jogköreiről MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS A kormány meg fogja vizsgálni a strasbourgi bíróság döntését - közöl­te tegnap a Kormányzati Tájékozta­tási Központ (KTK) a távirati irodá­val. A szervezet arra reagált, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága elő­zőleg helyt adott az Eötvös Károly In­tézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel panaszának, és kártérítést ítélt meg a Terrorelhárí­tó Központ, azaz a TEK részére bírói engedély nélküli, titkos megfigyelést biztosító törvény miatt. A strasbourgi bíróság a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a ma­gyar szabályozást. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény ugyanis - mint tudat­ták - kimondja: alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a le­velezés tiszteletben tartása. A KTK közölte, a TEK jogalkalma­zó szerv, amely mindig a hatályos tör­vények alapján látja el feladatait. Hoz­zátették, a terrorelhárítás különösen manapság minél hatékonyabb mű­ködése mindannyiunk érdeke. Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel koráb­ban már indítványozta a rendőrségi törvény általuk kifogásolt, 2011-ben módosított rendelkezésének meg­semmisítését, s ez ügyben az Alkot­mánybírósághoz fordultak, a testület azonban 2013-ban elutasította bead­ványukat. A jelenlegi törvényi szabá­lyozás értelmében nem szükséges bí­rói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez, hanem erre elég az igazságügyi miniszter jó­váhagyása. Az Alkotmányvédelmi Hi­vatal terrorcselekmények felderíté­sére vonatkozó hatásköre 2011-ben került át a TEK-hez. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU Üdvözlik az egyszerűbb ügyintézést RT „Fontosnak tartjuk, hogy amikor a fia­talok először találkoznak az állammal, pozitív élményekkel gazdagodjanak. Éppen ezért rendívül előremutató lé­pésnek tartjuk, hogy az első igazol­vány kiváltása idéntől ingyenes lett” - tudatta tegnap a Fidelitas. A Fidesz ifjúsági szervezete így üdvözölte, hogy a fiatalok számára gyorsabb, egysze­rűbb és olcsóbb lesz az ügyeik intézése. Közleményükben úgy fogalmaztak, a fiatalabb korosztályok az új intéz­kedések egyik legnagyobb haszonél­vezői, mivel az önállóság felé tett el­ső lépések az ingyenesen elérhetővé vált okmányokon keresztül vezetnek. „Továbbra is támogatjuk a kormányt abban, hogy segítse a fiatalok önálló­sodását, különösen, ha közben min­den magyar állampolgár ügyintézés­ének terhei csökkennek” - tudatták. Azt is üdvözölték, hogy január elsejé­től immár nem kell fizetni a diákiga­zolványért, a személyi igazolványért és a lakcímkártyáért sem, illetve min­denki ingyen juthat hozzá az első jo­gosítványához is. Ismeretes, az év elejétől a kabinet bürokráciacsökkentő csomagjának köszönhetően egy sor hivatali eljárás lett ingyenes. Az összességében tíz­milliárdos ármérséklés a Fidelitas ál­tal üdvözölt lépéseken kívül azt is tar­talmazza, hogy évente négyszer lehet ingyenesen igényelni erkölcsi bizo­nyítványt, a személyi igazolvány és a lakcímkártya kiállításáért sem kell fi­zetni, hasonlóan az ellopott okmányok pótlásához. Díjmentes lett továbbá a családi állapot miatti névváltoztatás miatti okmánycsere, sőt még a peda­gógusigazolvány kiváltása is. ■

Next