Magyar Hírlap, 2016. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-25 / 47. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.hu ORBÁN VIKTOR: HOGYAN LEHETNÉNEK HŰSÉGESEK A MAGYAROK SAHT ORSZÁGUKHOZ, HA A LEGFONTOSABB KÉRDÉSBEN VALAKI MÁS DÖNT HELYETTÜK? Népszavazást indítványoz a kormány a kötelező uniós betelepítési kvótáról PINDROCH TAMÁS A kormány a kötelező betelepíté­si kvótáról szóló népszavazás kiírá­sáról döntött - jelentette be tegnap a kormányülés szünetében Orbán Vik­tor miniszterelnök. A kérdést Rogán Antal a kormány nevében már be is nyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Vá­lasztási Bizottsághoz. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező be­telepítését?” - ismertette Orbán Vik­tor miniszterelnök a kormány népsza­vazási kezdeményezésének kérdését. Elmondta, a kormány az alaptörvény nyolcadik cikkének első bekezdésé­ben biztosított jogkörében eljárva in­dít országos népszavazást. A kérdést a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a kormány nevében már be is nyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Vá­lasztási Bizottsághoz (NVB). Orbán Viktor elmondta, a kor­mány felfogása szerint a kötelező be­telepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől. Er­ről, a magyar parlament megválasz­tott képviselőin kívül senki más nem dönthet. „Az is köztudott - folytatta -, nem árulok zsákbamacskát, hogy az Országgyűlés elutasítja a kötelező be­telepítési kvótát”. Hangsúlyozta, aki a népszavazáson elveti a kötelező be­telepítést, az ezzel a döntésével egyút­tal Magyarország függetlensége mel­lett is kiáll. Arról is szólt, a kormány meggyőződése, európai utat jelent a népszavazás kiírása, hiszen az embe­rek bevonása a döntésekbe az európai politika része, ezért jó szívvel ajánlják más államoknak is. A kormány szerint a kontinens leg­főbb értéke a demokrácia, ennek pillé­rein áll az Európai Unió. „Ez azt jelenti, nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatáro­zó döntéseket. A kvóta pedig újraraj­zolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát” - fejtet­te ki. Elmondása szerint a kormány ál­láspontja az, hogy erre nincs felha­talmazása sem Brüsszelnek, sem az európai vezetőknek és semmilyen eu­rópai testületnek. Emlékeztetett, ed­dig az európai embereket senki nem kérdezte meg a kötelező letelepíté­si kvótáról. „Mi, magyarok úgy érez­zük - meggyőződésem, hogy a kor­mány a közhangulatnak engedett, amikor a népszavazás kiírása mellett döntött­­, hogy az emberek hozzájá­rulása nélkül bevezetni a betelepítési kvótát nem más, mint visszaélés a ha­talommal. Ezért Magyarországon meg fogjuk erről kérdezni az embereket, ugyanúgy, ahogy megkérdeztük őket az Európai Unióhoz való csatlakozás­ról is”-mondta. Kérdésre válaszolva arról beszélt, másodlagos szempont volt a népsza­vazás kiírásakor, hogy a magyarok döntése miképp hat az unióra. Meg­győződésük, az embereknek joga van arról döntenie, kikkel akarnak és kik­kel nem szeretnének együtt élni. Ez az állampolgári hűség lényege, a demok­rácia erről szól. „Hogyan lehetnének hűségesek a magyarok a saját orszá­gukhoz, ha a legfontosabb kérdésben valaki más dönt helyettük?” - vetette fel. Úgy vélekedett, hasonlóan a britek nyári voksolásához, a magyar népsza­vazás azoknak az embereknek a hang­ját erősíti fel, akik az Európai Uni­ót a szabad nemzetek szövetségeként képzelik el, nem pedig Európai Egye­sült Államokként. Arra a felvetésre, mit szól a vasár­napi pihenőnapról szóló népszavazási kezdeményezések leadásánál Nemze­ti Választási Irodánál kialakult jelene­tekhez, azt mondta, kezdeményezi, hogy az illetékesek és a pártok tegye­nek javaslatot a szabályok megvál­toztatására. Szerinte a törvények ma nem jók, nem biztosítják a méltányos, fair körülményeket azoknak, akik élni akarnak állampolgári jogukkal. Azt viszont hangsúlyozta, a kvó­táról szóló referendumot semmilyen más kérdéssel nem akarják összevon­ni. Hozzátette, nem életmódkérdé­sekről (mint például a vasárnapi pi­henőnap - a szerk.) kezdeményeznek népszavazást, hanem a magyar nem­zeti közösség létezésének legfonto­sabb kérdéséről, hogy kikből áll a ma­gyar nemzet, kik élnek Magyarország területén. ■ BARANYA RÓBERT Megfelel a törvényi előírásoknak és nem minősül tiltott tárgykörnek a kormány által a kötelező kvóták el­len benyújtott népszavazási kérdés az Alapjogokért Központ szerint. Bár Orbán Viktor bejelentése után többen felvetették, hogy a kormány által kezdeményezett kérdésben egy­általán lehet-e országos népszava­zást tartani, az Alapjogokért Központ gyorselemzése szerint ennek nincs akadálya. Elemzésük szerint az uniós kényszerbetelepítés ügyében népsza­vazásra javasolt kérdés megfelel a ha­tályos alkotmányos és törvényi előírá­soknak, azaz azt a Nemzeti Választási Bizottság előreláthatóan hitelesíteni fogja. Maga a téma ugyanis az Ország­­gyűlés feladat- és hatáskörébe tarto­zónak minősül, tekintettel arra, hogy sem hazai, sem uniós előírás nem zár­ja ki a magyar törvényhozás vonatko­zó jogalkotási kompetenciáját - hang­súlyozza az elemzés. Ráadásul éppen az unió tervezett döntései ütköznek a magyar alaptörvénybe, ezáltal sértik Magyarország szuverenitását - tették hozzá. Az Alapjogokért Központ szerint a kérdés nem minősül tiltott tárgykör­nek sem. Az alaptörvény - a korábbi, ideiglenes Alkotmánnyal megegye­zően - azt írja elő, hogy „nemzetkö­zi szerződésből eredő kötelezettség­ről” nem lehet népszavazást tartani. Az uniós jog azonban az Alkotmánybí­róság következetes joggyakorlata alap­­­ján nem minősül nemzetközi jognak, hanem önálló és speciális jogterület, ezáltal azzal összefüggésben kiírha­tó népszavazás - hívják fel a figyelmet az elemzők. Szerintük az alkotmányos kötöttségeken túlmenően fontos ki­emelni, hogy a kérdés megfelelőnek látszik a népszavazási törvény szem­pontjából is, hiszen megfelel mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének. Az­az arra egyértelműen lehet válaszolni és az Országgyűlés is vélelmezhetően el tudja majd dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A BRÜSSZELI DÖNTÉSEK SÉRTIK A SZUVERENITÁSUNKAT Törvényes a kezdeményezés A kérdés már az NVI-nél van. Orbán Viktor és Rogán Antal FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT PÁRTVÉLEMÉNYEK Z. KÁRPÁT DÁNIEL (a Jobbik alelnöke): A Jobbik üdvözli, hogy pártjuk kezdeményezése után csaknem fél évvel a kormány is belátta, népszavazáson kell elutasítani a betelepítési kvótát. TÓBIÁS JÓZSEF (a MSZP elnöke): Az nem lehet, hogy Magyar­­országon a miniszterelnök döntse el, miről lehet népszavazást tartani. A kormány tegye lehetővé, hogy népszavazást lehessen tartani földügyben és a vasárnapi zárva tartásról is. FERENCZI ISTVÁN (az LMP szakszóvivője): A népszavazás a népé és nem a kormányé. A kormány ezzel az akciójával azt akadá­lyozza, hogy az emberek olyan fontos kérdésekben hozhassa­nak döntést, mint a „földrablás” vagy a vasárnapi zárva tartás. GRÉCZY ZSOLT (a DK szóvivője): Nem a kötelező betelepítési kvó­táról, hanem a vasárnapi boltzárról, a Klik megszüntetéséről és az egészségügy finanszírozásáról kellene népszavazást tartani. TORDAI BENCE (a PM szóvivője): A PM azt javasolja, hogy senki ne foglalkozzon ezzel a jogi nonszensszel. BÖRÖCZ LÁSZLÓ (a Fidelitas elnöke): Ellenezzük, hogy Brüsz­­szelből kényszerítsék rá Magyarországra a bevándorlók kötele­ző letelepítését, a Fidelitas ennek megakadályozására gyűjtött közel 140 ezer aláírást az elmúlt időszakban. Fidesz: Brüsszel az emberek és a nemzeti parlamentek felha­talmazása nélkül akar dönteni arról, hogy bevándorlókat telepít be és szétosztja őket a tagállamok között. „Védjük meg közö­sen az országot a kötelező betelepítési kvótától!” - írják. ■ MEGKÉRDEZTÜK NÁRAY-SZABÓ GÁBOR akadémikus, a Pro­fesszorok Batthány Körének elnöke: Nem­mel szavazok majd a betelepítési kvótákra, amennyiben kiírják a népszavazást, a kü­lönböző kutatások alapján pedig egyértel­mű, hogy így van ezzel a magyar társadalom többsége is. A rö­vid távú mellett egyébként szerintem nagyobb a bevándorlási folyamat hosszú távú veszélye. Ezért mindenképp védekez­ni kell, hiszen akárki akármit mond, mi nem akarjuk feladni a kultúránkat, fogalmazhatnék úgy is, nem akarjuk, hogy kereszt helyett félhold legyen a Mátyás-templom tornyán. MELOCCO MIKLÓS szobrász: Csak a magya­rok dönthetnek. Lehet bármilyen magyará­zat, okfejtés, de az mégiscsak a mi dolgunk, hogy ide kijöhet. Angela Merkel kancellárt egyébként nem csupán az ujjlenyoma­ta különbözteti meg Einsteintől, ráadásul a németek sem azt akarják, amit ő akar, nevezetesen a felső határ nélküli, korlát­lanul engedett bevándorlást. Mindezek tükrében úgy gondo­lom, hogy a magyar kormány helyesen jár el, nincs más út. POZSGAY IMRE volt államminiszter: Idősze­rű, hogy ebben a kérdésben végre népsza­vazást írjanak ki hazánkban, örülök, hogy a kormány elszánta magát. Fontos ugyanis, hogy a társadalom dönthessen ilyen lénye­ges, az egész országot érintő témában. Meggyőződésem, hogy nem kellenek a betelepítési uniós kvóták, ezzel szemben Ma­gyarország önvédelmi programját kell erősíteni. (KD) Hosszú az új Uniós ütőkártya az országos a támogatottság referendumig felmutatása KACSÓH DÁNIEL A polgárok szintjén akár az Európai Unióra is hatással lehet a referendum, mondván, Nagy-Britannia mellett csak hazánkban kérik ki az emberek véleményét, ez pedig rámutat az úgy­nevezett magországok demokrácia­­deficitjére - magyarázta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politoló­gus. Kifejtette, emiatt egyaránt iri­gyelhetnek bennünket az osztrákok, a svédek vagy éppen a németek. Ezzel a lépéssel pedig biztosan lekerült a na­pirendről az előre hozott választás, ám a népszavazás csak akkor lehet a kor­mány szempontjából sikeres, ha a ma­gyar társadalom átérzi a tétet. Ehhez viszont az kell, hogy a média bemu­tassa: továbbra is százezrek érkeznek folyamatosan Európába, miközben Angela Merkel kancellár és az uniós bürokraták nem tudják kezelni a mig­rációs krízist, csak a kvótákat erőlte­tik. Amennyiben a törökökkel való tárgyalások sikerre vezetnének, nem lenne esélye a hazai referendumnak - véli a szakértő. Boros Bánk Levente politológus sze­rint egy jól felépített, illetve jól kom­munikált referendum itthon és uniós szinten is erősítheti a kormány pozí­cióit. Felvetette, David Cameron brit miniszterelnök is eszközként hasz­nálta ezt a lehetőséget, hogy tárgya­lóasztalhoz ültesse az uniós vezetőket. A meghatározó társadalmi támoga­tottság felmutatása ütőkártya lehet az Orbán-kormány kezében, ha a nép­­szavazási részvétel nem éri el az érvé­­nyességi küszöböt, ám a döntő többség a kvóták ellen teszi le a voksát. A kö­vetkező hónapokban erről szól majd a közélet, valamennyi párt színvallásra kényszerül a témában - mondta. ■ B. Bár bizonyos szempontból az átlagos­nál könnyebb, a kormány által kez­deményezett népszavazás útja sem egyszerű. Ifj. Lomnici Zoltán alkot­mányjogász lapunknak elmondta, hogy a kormány által benyújtott kér­désről is a Nemzeti Választási Bizott­ság (NVB) dönt a benyújtást követő harminc napon belül. Az NVB eluta­síthatja vagy hitelesítheti a kérdést. A határozat ellen tizenöt napon be­lül jogorvoslattal lehet élni a Kúrián, amely kilencven napon belül dönt. Ha senki nem él jogorvoslattal vagy ha jogorvoslat esetén a Kúria is zöld utat ad a kérdésnek, akkor a kezdeménye­zés az Országgyűlés elnöke elé kerül. Fontos momentum azonban, hogy míg a magánszemélyek által benyúj­tott kérdés esetén négy hónap alatt legalább kétszázezer érvényes támo­gató aláírást kell összegyűjteni a refe­rendum kiírásához, a kormány kezde­ményezése esetén erre nincs szükség. A parlament egyszerű többséggel határoz a népszavazásról. Azonban ez ellen a határozat ellen is lehet még jog­orvoslattal élni, amelyről viszont már az Alkotmánybíróság (AB) dönt har­minc napon belül. Ha az AB elutasítja a jogorvoslatot, csak akkor kerül a refe­rendum ügye a köztársasági elnökhöz, aki kihirdeti a népszavazást, a kihir­detést követő kilencven napon belü­li időpontra. Az alaptörvény értelmé­ben az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen sza­vazók több mint fele a kérdésre azonos választ adott. Az érvényes és eredmé­nyes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre nézve kötelező. ■

Next