Magyar Hírlap, 2016. február (49. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-25 / 47. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. FEBRUÁR 25., CSÜTÖRTÖK E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.hu ORBÁN VIKTOR: HOGYAN LEHETNÉNEK HŰSÉGESEK A MAGYAROK SAHT ORSZÁGUKHOZ, HA A LEGFONTOSABB KÉRDÉSBEN VALAKI MÁS DÖNT HELYETTÜK? Népszavazást indítványoz a kormány a kötelező uniós betelepítési kvótáról PINDROCH TAMÁS A kormány a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás kiírásáról döntött - jelentette be tegnap a kormányülés szünetében Orbán Viktor miniszterelnök. A kérdést Rogán Antal a kormány nevében már be is nyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” - ismertette Orbán Viktor miniszterelnök a kormány népszavazási kezdeményezésének kérdését. Elmondta, a kormány az alaptörvény nyolcadik cikkének első bekezdésében biztosított jogkörében eljárva indít országos népszavazást. A kérdést a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal a kormány nevében már be is nyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB). Orbán Viktor elmondta, a kormány felfogása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől. Erről, a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet. „Az is köztudott - folytatta -, nem árulok zsákbamacskát, hogy az Országgyűlés elutasítja a kötelező betelepítési kvótát”. Hangsúlyozta, aki a népszavazáson elveti a kötelező betelepítést, az ezzel a döntésével egyúttal Magyarország függetlensége mellett is kiáll. Arról is szólt, a kormány meggyőződése, európai utat jelent a népszavazás kiírása, hiszen az emberek bevonása a döntésekbe az európai politika része, ezért jó szívvel ajánlják más államoknak is. A kormány szerint a kontinens legfőbb értéke a demokrácia, ennek pillérein áll az Európai Unió. „Ez azt jelenti, nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntéseket. A kvóta pedig újrarajzolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát” - fejtette ki. Elmondása szerint a kormány álláspontja az, hogy erre nincs felhatalmazása sem Brüsszelnek, sem az európai vezetőknek és semmilyen európai testületnek. Emlékeztetett, eddig az európai embereket senki nem kérdezte meg a kötelező letelepítési kvótáról. „Mi, magyarok úgy érezzük - meggyőződésem, hogy a kormány a közhangulatnak engedett, amikor a népszavazás kiírása mellett döntött, hogy az emberek hozzájárulása nélkül bevezetni a betelepítési kvótát nem más, mint visszaélés a hatalommal. Ezért Magyarországon meg fogjuk erről kérdezni az embereket, ugyanúgy, ahogy megkérdeztük őket az Európai Unióhoz való csatlakozásról is”-mondta. Kérdésre válaszolva arról beszélt, másodlagos szempont volt a népszavazás kiírásakor, hogy a magyarok döntése miképp hat az unióra. Meggyőződésük, az embereknek joga van arról döntenie, kikkel akarnak és kikkel nem szeretnének együtt élni. Ez az állampolgári hűség lényege, a demokrácia erről szól. „Hogyan lehetnének hűségesek a magyarok a saját országukhoz, ha a legfontosabb kérdésben valaki más dönt helyettük?” - vetette fel. Úgy vélekedett, hasonlóan a britek nyári voksolásához, a magyar népszavazás azoknak az embereknek a hangját erősíti fel, akik az Európai Uniót a szabad nemzetek szövetségeként képzelik el, nem pedig Európai Egyesült Államokként. Arra a felvetésre, mit szól a vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazási kezdeményezések leadásánál Nemzeti Választási Irodánál kialakult jelenetekhez, azt mondta, kezdeményezi, hogy az illetékesek és a pártok tegyenek javaslatot a szabályok megváltoztatására. Szerinte a törvények ma nem jók, nem biztosítják a méltányos, fair körülményeket azoknak, akik élni akarnak állampolgári jogukkal. Azt viszont hangsúlyozta, a kvótáról szóló referendumot semmilyen más kérdéssel nem akarják összevonni. Hozzátette, nem életmódkérdésekről (mint például a vasárnapi pihenőnap - a szerk.) kezdeményeznek népszavazást, hanem a magyar nemzeti közösség létezésének legfontosabb kérdéséről, hogy kikből áll a magyar nemzet, kik élnek Magyarország területén. ■ BARANYA RÓBERT Megfelel a törvényi előírásoknak és nem minősül tiltott tárgykörnek a kormány által a kötelező kvóták ellen benyújtott népszavazási kérdés az Alapjogokért Központ szerint. Bár Orbán Viktor bejelentése után többen felvetették, hogy a kormány által kezdeményezett kérdésben egyáltalán lehet-e országos népszavazást tartani, az Alapjogokért Központ gyorselemzése szerint ennek nincs akadálya. Elemzésük szerint az uniós kényszerbetelepítés ügyében népszavazásra javasolt kérdés megfelel a hatályos alkotmányos és törvényi előírásoknak, azaz azt a Nemzeti Választási Bizottság előreláthatóan hitelesíteni fogja. Maga a téma ugyanis az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozónak minősül, tekintettel arra, hogy sem hazai, sem uniós előírás nem zárja ki a magyar törvényhozás vonatkozó jogalkotási kompetenciáját - hangsúlyozza az elemzés. Ráadásul éppen az unió tervezett döntései ütköznek a magyar alaptörvénybe, ezáltal sértik Magyarország szuverenitását - tették hozzá. Az Alapjogokért Központ szerint a kérdés nem minősül tiltott tárgykörnek sem. Az alaptörvény - a korábbi, ideiglenes Alkotmánnyal megegyezően - azt írja elő, hogy „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” nem lehet népszavazást tartani. Az uniós jog azonban az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata alapján nem minősül nemzetközi jognak, hanem önálló és speciális jogterület, ezáltal azzal összefüggésben kiírható népszavazás - hívják fel a figyelmet az elemzők. Szerintük az alkotmányos kötöttségeken túlmenően fontos kiemelni, hogy a kérdés megfelelőnek látszik a népszavazási törvény szempontjából is, hiszen megfelel mind a választópolgári, mind a jogalkotói egyértelműség követelményének. Azaz arra egyértelműen lehet válaszolni és az Országgyűlés is vélelmezhetően el tudja majd dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A BRÜSSZELI DÖNTÉSEK SÉRTIK A SZUVERENITÁSUNKAT Törvényes a kezdeményezés A kérdés már az NVI-nél van. Orbán Viktor és Rogán Antal FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT PÁRTVÉLEMÉNYEK Z. KÁRPÁT DÁNIEL (a Jobbik alelnöke): A Jobbik üdvözli, hogy pártjuk kezdeményezése után csaknem fél évvel a kormány is belátta, népszavazáson kell elutasítani a betelepítési kvótát. TÓBIÁS JÓZSEF (a MSZP elnöke): Az nem lehet, hogy Magyarországon a miniszterelnök döntse el, miről lehet népszavazást tartani. A kormány tegye lehetővé, hogy népszavazást lehessen tartani földügyben és a vasárnapi zárva tartásról is. FERENCZI ISTVÁN (az LMP szakszóvivője): A népszavazás a népé és nem a kormányé. A kormány ezzel az akciójával azt akadályozza, hogy az emberek olyan fontos kérdésekben hozhassanak döntést, mint a „földrablás” vagy a vasárnapi zárva tartás. GRÉCZY ZSOLT (a DK szóvivője): Nem a kötelező betelepítési kvótáról, hanem a vasárnapi boltzárról, a Klik megszüntetéséről és az egészségügy finanszírozásáról kellene népszavazást tartani. TORDAI BENCE (a PM szóvivője): A PM azt javasolja, hogy senki ne foglalkozzon ezzel a jogi nonszensszel. BÖRÖCZ LÁSZLÓ (a Fidelitas elnöke): Ellenezzük, hogy Brüszszelből kényszerítsék rá Magyarországra a bevándorlók kötelező letelepítését, a Fidelitas ennek megakadályozására gyűjtött közel 140 ezer aláírást az elmúlt időszakban. Fidesz: Brüsszel az emberek és a nemzeti parlamentek felhatalmazása nélkül akar dönteni arról, hogy bevándorlókat telepít be és szétosztja őket a tagállamok között. „Védjük meg közösen az országot a kötelező betelepítési kvótától!” - írják. ■ MEGKÉRDEZTÜK NÁRAY-SZABÓ GÁBOR akadémikus, a Professzorok Batthány Körének elnöke: Nemmel szavazok majd a betelepítési kvótákra, amennyiben kiírják a népszavazást, a különböző kutatások alapján pedig egyértelmű, hogy így van ezzel a magyar társadalom többsége is. A rövid távú mellett egyébként szerintem nagyobb a bevándorlási folyamat hosszú távú veszélye. Ezért mindenképp védekezni kell, hiszen akárki akármit mond, mi nem akarjuk feladni a kultúránkat, fogalmazhatnék úgy is, nem akarjuk, hogy kereszt helyett félhold legyen a Mátyás-templom tornyán. MELOCCO MIKLÓS szobrász: Csak a magyarok dönthetnek. Lehet bármilyen magyarázat, okfejtés, de az mégiscsak a mi dolgunk, hogy ide kijöhet. Angela Merkel kancellárt egyébként nem csupán az ujjlenyomata különbözteti meg Einsteintől, ráadásul a németek sem azt akarják, amit ő akar, nevezetesen a felső határ nélküli, korlátlanul engedett bevándorlást. Mindezek tükrében úgy gondolom, hogy a magyar kormány helyesen jár el, nincs más út. POZSGAY IMRE volt államminiszter: Időszerű, hogy ebben a kérdésben végre népszavazást írjanak ki hazánkban, örülök, hogy a kormány elszánta magát. Fontos ugyanis, hogy a társadalom dönthessen ilyen lényeges, az egész országot érintő témában. Meggyőződésem, hogy nem kellenek a betelepítési uniós kvóták, ezzel szemben Magyarország önvédelmi programját kell erősíteni. (KD) Hosszú az új Uniós ütőkártya az országos a támogatottság referendumig felmutatása KACSÓH DÁNIEL A polgárok szintjén akár az Európai Unióra is hatással lehet a referendum, mondván, Nagy-Britannia mellett csak hazánkban kérik ki az emberek véleményét, ez pedig rámutat az úgynevezett magországok demokráciadeficitjére - magyarázta lapunknak nyilatkozva Kiszelly Zoltán politológus. Kifejtette, emiatt egyaránt irigyelhetnek bennünket az osztrákok, a svédek vagy éppen a németek. Ezzel a lépéssel pedig biztosan lekerült a napirendről az előre hozott választás, ám a népszavazás csak akkor lehet a kormány szempontjából sikeres, ha a magyar társadalom átérzi a tétet. Ehhez viszont az kell, hogy a média bemutassa: továbbra is százezrek érkeznek folyamatosan Európába, miközben Angela Merkel kancellár és az uniós bürokraták nem tudják kezelni a migrációs krízist, csak a kvótákat erőltetik. Amennyiben a törökökkel való tárgyalások sikerre vezetnének, nem lenne esélye a hazai referendumnak - véli a szakértő. Boros Bánk Levente politológus szerint egy jól felépített, illetve jól kommunikált referendum itthon és uniós szinten is erősítheti a kormány pozícióit. Felvetette, David Cameron brit miniszterelnök is eszközként használta ezt a lehetőséget, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az uniós vezetőket. A meghatározó társadalmi támogatottság felmutatása ütőkártya lehet az Orbán-kormány kezében, ha a népszavazási részvétel nem éri el az érvényességi küszöböt, ám a döntő többség a kvóták ellen teszi le a voksát. A következő hónapokban erről szól majd a közélet, valamennyi párt színvallásra kényszerül a témában - mondta. ■ B. Bár bizonyos szempontból az átlagosnál könnyebb, a kormány által kezdeményezett népszavazás útja sem egyszerű. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak elmondta, hogy a kormány által benyújtott kérdésről is a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) dönt a benyújtást követő harminc napon belül. Az NVB elutasíthatja vagy hitelesítheti a kérdést. A határozat ellen tizenöt napon belül jogorvoslattal lehet élni a Kúrián, amely kilencven napon belül dönt. Ha senki nem él jogorvoslattal vagy ha jogorvoslat esetén a Kúria is zöld utat ad a kérdésnek, akkor a kezdeményezés az Országgyűlés elnöke elé kerül. Fontos momentum azonban, hogy míg a magánszemélyek által benyújtott kérdés esetén négy hónap alatt legalább kétszázezer érvényes támogató aláírást kell összegyűjteni a referendum kiírásához, a kormány kezdeményezése esetén erre nincs szükség. A parlament egyszerű többséggel határoz a népszavazásról. Azonban ez ellen a határozat ellen is lehet még jogorvoslattal élni, amelyről viszont már az Alkotmánybíróság (AB) dönt harminc napon belül. Ha az AB elutasítja a jogorvoslatot, csak akkor kerül a referendum ügye a köztársasági elnökhöz, aki kihirdeti a népszavazást, a kihirdetést követő kilencven napon belüli időpontra. Az alaptörvény értelmében az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a kérdésre azonos választ adott. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre nézve kötelező. ■