Magyar Hírlap, 2016. május (49. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-30 / 125. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. MÁJUS 30., HÉTFŐ KÖVÉR LÁSZLÓ: A HŐSEINK ÉLETÜKET ADTÁK AZÉRT, HOGY HELYTÁLLÁSUKBÓL ERŐT ÉS PÉLDÁT MERÍTVE MINDIG ÚJJÁSZÜLESSEN A MAGYAR ÉLET ,a magyarok a hazát és Európát is védték” MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Magyar hőseink ezredéven át azért áldozták életüket, hogy Magyarország magyar ország maradhasson - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar hősök emlékünnepén. A háborúkban, a határon inneni és túli harctereken elesettek előtt tisztelgett Kövér László Vámosújfaluban vasárnap, a magyar hősök emlékünnepén, hangsúlyozva, életük feláldozásával a magyar hősök ezredéven át nemcsak Magyarországot, Európát is védték. Az Országgyűlés elnöke a távirati iroda beszámolója szerint Márai Sándornak az ember hőssé válásának lényegét leíró szavait idézve azt mondta: „minden ember és minden nemzet életében felvirrad a nap, mikor meg kell érteni, hogy semmire és senkire nem számíthatunk e világon, egyedül vagyunk. (...) Ez a pillanat, mikor minden ember - emelt fővel vagy akarata ellenére - hős lesz”. Az utókor által hősökként tisztelt magyar emberek életüket adták azért, hogy helytállásukból a magyar utókor erőt és példát merítve mindig újjászülessen, és továbbhaladjon a történelem útjain, az újabb vámszedő helyekig - folytatta a házelnök, felsorolva Muhit, Mohácsot, Nagymajtényt, Világost, Doberdót, a Don-kanyart, az 1956-os pesti utcát, „ahol mindig egyedül maradtunk, ahol mindig magyar hősök születtek és haltak, ahol az életáldozatból és szenvedésből azonban mindig újjászületett a magyar élet ”. Kövér László emlékeztetett, Magyarországon először 1917-ben született törvény arról, hogy a hazáért életüket áldozó hősökről meg kell emlékezni. Később, 1924-ben újabb törvény rögzítette, „a nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját nemzeti ünneppé avatja és a mindenkori magyar hősi halottak emlékének szenteli”. A Házelnök kötelességnek nevezte a nagyvilágban élő magyarok közötti lelki, szellemi és közjogi kötelékek megerősítését is. Kitért arra: szembe kell nézni azokkal az erőkkel, amelyek Európának és benne Magyarországnak is olyan jövőt szánnak, amelyben nem a népakarat, azaz a demokrácia uralkodik, hanem valami egyéb, „senki által meg nem választott bürokraták akarata érvényesül”. Úgy fogalmazott: „szembe kell néznünk azokkal az erőkkel, amelyek idegenek tömeges betelepítésével, az Európai Unió erőszakolt központosításával, közösségeink aláásásával, hagyományaink bomlasztásával el akarják törölni Európa és Magyarország keresztény gyökereit, fel akarják számolni az európai nemzetek államait, egy olyan új uralom alá akarnak hajtani mindannyiunkat Európában, mely uralom demokráciaellenes és nemzetellenes”. ■ Ágyúlövéssel tisztelegtek a Hősök terén az emléknapon FOTÓ: HAGY BALÁZS Fidesz: Több pénz jut jövőre a gyerekekre LMA Az eddigieknél több pénz jut a gyermekekre a jövő évi költségvetésben - jelentette be tegnap Dunai Mónika, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője. A mai nap a gyermekeké, de mi azt szeretnénk, ha nemcsak a mai napon, hanem az év minden napján megkönnyebbülhetnének és előrébb léphetnének a magyar gyermekes családok - jelentette ki tegnap a gyermeknap alkalmából Budapesten Dunai Mónika. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője kiemelte, ezért a jövő évi költségvetésben az eddigieknél még több pénzt fordítanak a kicsikre, családokra. Szavai szerint a családok azzal számolhatnak, hogy több pénz jut a gyermekek nevelésére, a megélhetésre, az otthonteremtésre és az otthoni mellett a gyermekek bölcsődei, óvodai, valamint az iskolai étkeztetésére. Emlékeztetett, a családi adórendszert a kormány 2010-ben vezette be. A kétgyermekes családoknál januártól emelték az adókedvezményt, így ők havonta nettó 25 ezer forintos adókedvezményt érvényesíthetnek, s ez 2017-től nettó 30 ezer forintra nő. Ez 390 ezer családot érint - fogalmazott. Dunai Mónika elmondta azt is, hogy a kis keresetűek 2014-ben bevezetett adócsökkentésével a mintegy 120 ezer legalacsonyabb jövedelmű családnak gyakorlatilag a bruttó fizetése marad meg nettó összegként. Kitért arra is, hogy az otthonteremtési programot a jövő évben bővítik, 2017-ben az ideinek a több mint kétszeresére, 211 milliárd forintra tervezik növelni a programra fordítható pénzt. Mint mondta, a jövő évi költségvetésben a rendszerváltás után a legmagasabb összeget fordítják a gyermekek bölcsődei, óvodai és iskolai étkeztetésére. Az idén erre 72, jövőre 74 milliárd forintot nyújtanak. Emellett minden eddiginél több gyermek számára biztosítják 2017-ben az ingyenes tankönyvellátást. ■ SZÁMOS KOCKÁZATOT REJT AZ ALAPJÖVEDELEM TERVE Egyeztetések folynak az életpályamodellről a szociális ágazatban KACSÓH DÁNIEL Kár lenne kockára tenni a foglalkoztatás terén elért eredményeket egy hatástanulmányok nélküli elképzelés bevezetésével - tette egyértelművé a kormány álláspontját az alapjövedelemmel kapcsolatban Czibere Károly szociális államtitkár, aki szerint akár új adók kivetése is szükséges lenne, ha elfogadnák az éppen a PM által elővett javaslatot. Ismét előkerült a napokban az úgynevezett alapjövedelem fogalma. Nemzetközi és hazai felmérésekre hivatkozva ugyanis Karácsony Gergely, a baloldali elképzelés magyarországi szószólója, a PM vezetője benyújtott a jövő évi költségvetéshez egy ennek bevezetését célzó módosító javaslatot. Karácsony csak a lakosság felső tíz százalékát hagyná ki, mindenki másnak járna, munkától vagy bármilyen jogosultságtól függetlenül, egy összeg az államtól. A gyermekek havi 25 ezer forintot, a felnőttek havi 50 ezer forintot, a kismamák havi 75 ezer forintot kaphatnának ,a PM elképzelése szerint, ez a pénz ugyanakkor a jelenlegi szociális támogatások és adórendszer átalakításával járna, ami - érvelnek - kisebb bürokráciát és nagyobb biztonságot jelentene az állampolgároknak. A javaslathoz azonban, bár az MSZP rendszeresen megvitatja, egyelőre egyik párt sem csatlakozott. A Fidesz egyértelművé tette, nem támogatja az elképzelést. Kósa Lajos frakcióvezető a Mokka hétfői adásában úgy fogalmazott, az alapjövedelem ellentétes az emberi természettel, az „élet teljesen máshogy működik”. Ez olyan, mintha ingyensört kínálnának az állampolgároknak, a juttatás mögött húzódó gondolat az, hogy ne kelljen dolgozni, teljesítmény nélkül járjon pénz, ami a kommunizmust idézi. A kormány mindenkinek segít, de elvárja, ezért cserébe az emberek letegyenek valamit az asztalra -magyarázta. Az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában Czibere Károly szociális államtitkár is tisztázta: a kormány sem tartja jó ötletnek az elképzelést. Kifejtette, a szakirodalom is számos kritikát fogalmaz meg ezzel kapcsolatban, amelyet komolyan kell venni. Ismeretlen a hatása például az újraelosztásra, hiszen bizonyos társadalmi jövedelmeket meg kellene szüntetni. Másrészt több ezermilliárdot kellene átírni az államháztartásban, így kérdéses, honnan lehetne előteremteni a szükséges forrást. Elképzelhető, hogy csak új adók kivetésével. Továbbá - folytatta az államtitkár - az alapjövedelem egy olyan országban, amely húsz évig küzdött az alacsony foglalkoztatási rátával és a rendkívül magas inaktivitással, rendkívül veszélyes. Fennáll a veszélye, hogy a munkavállalásra ösztönző eszközök hatása a bevezetés nyomán csökken, ezzel a foglalkoztatás, illetve az abból származó állami bevételek is - magyarázta az államtitkár. Megjegyezte, az elmúlt évek intézkedései révén örömteli fejlemény, hogy drasztikusan elkezdett csökkenni a munkanélküliség és az inaktivitás, ezeket az eredményeket kár lenne kockára tenni egy ilyen, hatástanulmányok nélküli elképzelés bevezetésével. Szólt arról is, a jövő évi büdzsében mintegy tízmilliárd forint jut béremelésre a szociális ágazatban, hogy ebből a keretből kik és pontosan mennyit fognak kapni, a társadalmi partnerekkel való egyeztetéstől függ. Az életpályamodell kidolgozása jelenleg munkacsoportokban folyik. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU A VILÁGHÁBORÚIG NYÚLIK VISSZA AZ ÜHHEP EREDETE Elődeink példája bátorságot ad LMA Hazánk több mint ezeréves fennállása igazolja, hogy hőseink áldozata nem volt hiábavaló - hangoztatta Simicskó István honvédelmi miniszter Budapesten, a magyar hősök emlékünnepén tartott beszédében. Több mint kétszáz ország létezik ma a földön, de csak kevésnek adatott meg, hogy ezeréves államisággal rendelkezzen - mondta tegnap a budapesti Hősök terén Simicskó István. A honvédelmi miniszter a magyar hősök emlékünnepének kapcsán felidézte, a Kárpát-medencében élő magyar népnek szabadságáért, függetlenségéért folyamatosan küzdenie kellett, mindezek sok kudarccal, véráldozattal jártak. Ám hazánk több mint ezeréves állami fennállása igazolja, hogy hőseink áldozata nem volt hiábavaló - fogalmazott. A tárca vezetője emlékeztetett, a hősök emlékünnepének eredete az első világháborúra nyúlik vissza. Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezte, hogy minden évben május utolsó vasárnapján emlékezzünk meg hőseinkről, hiszen akik az ország védelmére keltek és hősi halált haltak, megérdemlik valamennyi nemzedék háláját. A miniszter utalt rá, a honvédség katonái ott voltak, hogy védjék az embereket az árvizek során vagy a vörösiszap-katasztrófánál is - s ott vannak napjainkban is, amikor 21. századi népvándorlástól kell oltalmazni minket. Hozzátette, hazaszeretet nélkül semmilyen hazát nem lehet megvédeni, de aki szívvel küzd, az legyőzhetetlen. A magyar hősök emlékünnepén a budapesti Hősök terén tartott megemlékezésen, a Hősök emlékkövénél a kormány nevében Simicskó István honvédelmi miniszter, Áder János köztársasági elnök nevében főhadsegédje, Szegő László dandártábornok, Orbán Viktor kormányfő nevében Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár helyezett el koszorút. Ágyúlövéssel tisztelegtek a hősök emléke előtt. ■ Három MSZP-s elnökjelölt Nyíregyházán A tisztújításra készülő Magyar Szocialista Párt elnökjelöltjei közül három, Tóbiás József jelenlegi elnök, Harangozó Tamás, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese és Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő mutatkozott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei küldöttértekezleten, Nyíregyházán szombaton. Veres János, a párt nyírségi elnöke elmondta, a negyedik jelölt, Molnár Gyula, az MSZP országgyűlési képviselője elfoglaltsága miatt távol maradt a rendezvénytől. (BK) Nézőpont: A Fidesz tíz éve vezeti a pártok versenyét A magyar kormánypártok Európában egyedülálló módon tudták megőrizni társadalmi támogatottságukat a választások utáni években - derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából. Deák Dániel, az intézet elemzője hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP lassan tíz éve vezeti a közvélemény-kutatások népszerűségi versenyét, ezen idő alatt a baloldal nem tudott olyan üzenetet megfogalmazni, amely hosszú távon meghatározhatná a politikai közbeszédet. A Publicus Intézet közvélemény-kutatása szerint a Fidesz támogatottsága 22 százalékon áll. Az MSZP és a Jobbik továbbra is tizenkét-tizenkét százalékot szerezne, ha most lenne a választás. (BR) Kozma atya maradt a vezető a máltaiaknál Ismét Kozma Imre atyát választotta elnökké a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület országos küldöttgyűlése szombaton. A tájékoztatás szerint a gyűlés megerősítette tisztségében Vecsei Miklós általános alelnököt és Bíró László püspököt, a szervezet országos lelki vezetőjét. Az elnökként újraválasztott Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat alapítója már huszonhat éve irányítja az egyesület munkáját. (LMA) Embercsempészeket fogtak az M1-es autópályán Két osztrák és egy orosz állampolgárt tartóztattak fel a rendőrök szombat éjszaka az M1-es autópályán. A három férfi összesen tizenöt migránst akart átcsempészni Ausztriába. Az ORFK közleménye szerint a Lébénynél igazoltatott autókban a sofőrökön kívül tizenhárom szíriai, illetve egy-egy iráni és iraki migráns utazott. Mindhárom előállított férfi ellen embercsempészés miatt indult eljárás. (LMA) A régiók helyzetét javítják a képzési központok A régiók versenyhelyzetének javítását szolgálják a szeptemberben induló egyetemi közösségi képzőközpontok is - jelentette ki szombaton az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Zala megyei Felsőrajkon. Palkovics László aláhúzta, a fiataloknak meg kell kapniuk a lehetőséget, hogy szakmát, szaktudást szerezzenek, amellyel hozzájárulnak a családi gazdaságok sikereihez. (CSK)