Magyar Hírlap, 2016. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-30 / 152. szám

2 MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. JÚNIUS 30., CSÜTÖRTÖK E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU TARLÓS ISTVÁN: JÓ NÉHÁNY OLYAN BERUHÁZÁS VALÓSULT MEG, AMIT AZ ELŐDEINK ÉVEKIG CSAK ÍGÉRGETTEK „Amit lehetett, megnyertem” JOBBÁGYI ZSÓFIA Azon kevesek közé tartozom a poli­tikai közösségemen belül, akik di­rekt módon nem utasíthatók és nem vezérelhetők - mondta lapunk­nak Tarlós István főpolgármester, akit a kormánnyal való viszonyá­ról, az Alstom-ügyről és az ellen­zék fővárosi tevékenységéről is kér­deztünk. Kijelentette, általános jelenségnek tartja a kormánnyal és a városvezetéssel szembeni folyamatos „hibakeresést”.­ ­ Látta a magyar válogatott mér­kőzéseit? - Persze. - Mi a véleménye? - Ha arról beszélünk, hogy ez a csapat heteken át örömet szerzett az országnak, és azt mondjuk, hogy ez a válogatott valóban jobb, mint húsz éve bármikor, és egy jó szakvezetővel hosszú idő után jó úton járnak, ak­kor ezekkel mind egyetértek. Ha vi­szont úgy teszi fel a kérdést, hogy ün­nepelnék-e egy 4-0-ás vereséget, akkor a válaszom nem, hiszen ah­hoz a generációhoz tartozom, akinek ez nem megy. Puskáséknak, majd Albertéknak még a döntetlenért sem ünneplés járt. - Tehát inkább csalódott, mint büszke? - Ezt így nem mondanám. Való­ban rég nem volt ilyen futballjegyeket mutató magyar válogatott, de a ko­romnál fogva még láttam világszín­vonalú magyar futballt, így van mi­hez viszonyítanom. A közelmúlthoz képest viszont kétségtelenül előrelé­pés történt.­­ Áttérve a fővárosi ügyekre, hetek óta lóg a levegőben a 3-as metró felújításához szükséges pót­lóbuszok beszerzésének ügye. Múlt pénteken kormányülés volt, ahol er­ről végül nem döntöttek. Önök vi­szont megszavaztak egy közgyűlési határozatot, amely július 5-ig adott időt a kormánynak, hogy döntsön arról: nyújt-e pénzügyi garanciát a szolgáltatásvásárlás esetleges több­letköltségeihez vagy nem. Hogyan áll jelen pillanatban az ügy? - A közgyűlési határozatban fog­laltakat tudjuk teljesíteni, a kormány kérését viszont nem, amennyiben az említett határidőig nem szüle­tik döntés a részéről. Úgy érzem, ko­moly félreértés bontakozik ki a té­mában, úgyhogy tisztázzuk: nem a főváros kér, hanem a kormány, még­hozzá szolgáltatásvásárlást, amit mi korábban egyáltalán nem tervez­tünk. A főváros, illetve a BKV még ta­valy év végén kiírt egy nyílt tendert, aminek van egy kihirdetett eredmé­nye. Tehát létezik egy olcsóbb és idő­ben is megfelelő ajánlat, amihez mu­száj viszonyítani. A fővárosnál senki nem ragaszkodik lengyel buszokhoz, ha így lenne, már véglegesítettük volna a megállapodást. Nem tettük, mert a kormány szolgáltatásvásár­lást kért, ami azonban drágább, idő­ben is kevésbé megfelelő. A főváros annyihoz ragaszkodik, hogy a felme­rülő többletköltségek teljes megtérí­tésére a kormány adjon írásos garan­ciát. Négy határidőt is adtunk, de ha a kormány időt húz, akkor tulajdon­képpen a saját idejét húzza. A most hatályos július 5-e egyébként éppen a Fidesz javaslatára került a közgyű­lési határozatba.­­ A múlt pénteki kormányülés­re meghívták, azonban jelezte, nem tud megjelenni, és helyetteséül meg­jelölte Bagdy Gábor főpolgármes­ter-helyettest. Miért nem vett részt az ülésen? - Régen lekötött külföldi utam volt ebben az időpontban, a meghí­vás pedig az utolsó pillanatban jött. Azt azonban, hogy engem ki kép­viselhet, az én kompetenciám el­dönteni. Bagdy Gábor pénzügyi he­lyettesem teljes felhatalmazással rendelkezett a feladatra, erről a meg­felelő kormányszerveket értesítet­tük. Hogy ennek ellenére miért nem hívták meg, az az ő dolguk. Egyéb­ként július 5-ig még megszülethet a döntés, annak ellenére, hogy a pén­teki ülésen nem vette napirendre a kormány a kérdést. A kormányzati kommunikációban egyébiránt rend­re keveredik a szolgáltatás a „magyar busz” vásárlással, miközben kor­mányhatározat tiltja a buszvásárlást a lehetséges forrásból. - Amennyiben nem kapja meg a főváros az írásbeli garanciát, el­indítja a lengyel Solaris buszok beszerzését? - Nem én, legfeljebb a Budapesti Közlekedési Vállalat. Egyébiránt vég­telenül egyszerű helyzetről van szó. Volt egy nyílt tender, aminek ered­ménye született. A kiíráson fél év­vel később már nem lehet változtatni, azt hiszem, ez magától értetődő. Ez a létező legolcsóbb megoldás. Még­is, ehelyett valamilyen okból a kor­mány - egy általam pontosan nem ismert országos koncepcióra hivat­kozva - egy valószínűleg drágább és időben bizonytalanabb megoldást szeretne. Elhiszem a kormány elkép­zelésének távlati, országos helyessé­gét, de akkor az esetleges többletkölt­ség viselésére pénzügyi garanciát kell nyújtani. Kötelesek vagyunk ezt kér­ni, ha teljesíteni akarjuk a kormány elképzelését. El kell végre dönteni több hónap után, hogy megadják-e ezt a biztosítékot vagy sem. Ameny­­nyiben nem, nem indokolható, hogy egy létező sokkal olcsóbb ajánlatot megvétózzunk. Az ellenzék pedig jobb, ha hallgat, mivel az ő ha­gyatékuk közös probléma az Orbán-kormánynak és Budapest vezetésének is. - Korábban már utalt arra, hogy „valaki’’ erőlteti a kormány részéről a szolgáltatásvásárlást. Tudná ezt konkretizálni? - Nem kívánok nevekkel dobálóz­ni, és nem opponálom, hogy emögött valóban egy távlati koncepció áll. Abban vagyok csak biztos, hogy ezt a konstrukciót nem Orbán Viktor eről­teti, és - bár a közvélemény előtt nem állunk jó barátok hírében - Lázár Já­nosnak sem látom semmiféle sze­repét ebben az ügyben. Nem állí­tom egyébként egy percig sem, hogy a szolgáltatásvásárlás szándéka mö­gött rosszhiszeműséget sejtek, pusz­tán csak nem értem az időhúzás okát. Annyit feltételezek csupán, hogy a kormányon belül nem minden mi­niszter között van egyetértés a kér­désben. Ami biztos, hogy a városve­zetés azonos politikai közösségben van az ország vezetésével, tehát nincs olyan szándékunk, hogy keresztez­zük a kormány elképzeléseit. Valakik későn ébredtek, és most nem tudják, mit is tegyenek. - Tartható még a metrófelújítás kezdeti időpontja? - Amennyiben július 5-ig döntés születik, igen. Ha nem, jön saját for­rásból a kevesebb, de olcsóbb busz. - Korábban sokat támadta az­zal az ellenzék, hogy nem feltétlenül gördülékeny a viszonya a kormán­­­­nyal, s ez azóta is időről időre terí­tékre kerül. Hogyan értékeli most a közös munkát? - Ha ez igaz lett volna, akkor fel­vetődik a kérdés, hogy vajon miért akarta a Fidesz, hogy ebben a ciklus­ban is én induljak a főpolgármeste­ri székért. Hogyan mutatna, ha egy kormányzó párt képes lenne a fővá­rost nehéz helyzetbe hozni csak azért, hogy bosszantsa az általa támogatott főpolgármestert? Legfeljebb azért le­hetnek feszült helyzetek, mert azon kevesek közé tartozom a politikai kö­zösségen belül, akik direkt módon nem utasíthatók és nem vezérelhe­tők. Több százezer ember választott meg - már nem is először - főpolgár­mesternek, minden bizonnyal azért, hogy képviseljem Budapest érde­keit. Kétségtelen, hogy ennek okán bizonyos kérdésekben a saját kor­mányommal is kisebb nagyobb cse­tepatékba keveredek. Nem tehe­tek róla, hogy ez így van, de ha nem így lenne, akkor joggal mondhatnák, hogy egyszerű végrehajtó vagyok. Az ellenzék pedig jobb, ha hallgat, mivel az ő hagyatékuk közös probléma az Orbán-kormánynak és Budapest ve­zetésének is. Ami itt maradt, azt sen­kinek nem kívánom. Az pedig vég­képp ostobaság, hogy a kormány a főpolgármestert „bünteti”. Biztosan nem, mert különösebben nincs szük­ségem karrierépítésre. Kijelenthe­tő, hogy amit lehetett, azt már meg­nyertem. A Fideszt 2006 előtt senki nem vette észre Budapesten, utá­na viszont erősen változott a hely­zet. Szinte mindent megnyertünk, és 2006 után állandó szereplői lettünk a médiának. Hozzáteszem, a kormány és a városvezetés együtt több ered­ményt ért el hat év alatt, mint amit korábban húsz év alatt produkáltak Budapesten, így nem tudom, mi oka lenne az ellenzéknek élvezkedni a mi esetleges csatáinkon.­­ Visszatérve a 3-as metróhoz, a Népszabadság „szakértői” azt ál­lították, hogy a már megérkezett orosz szerelvények nem felújítottak, hanem vadonatújak. Mit tud erről? - A Népszabadságot már nem te­kintem komoly hírforrásnak. Az a vé­­leményem, hogy tudósítójuk elvakult érzelemből dolgozik, ritkán sikerül eltalálnia a valóságot. A kiírás teljesen szabályos volt, nem volt limit, hogy hány alkatrészt lehet kicserélni. In­kább azt érzem, hogy súlyos csalódás érte azokat, akik átfestett roncsokat vártak vissza. Érthetetlen számomra, hogy miért fáj a Népszabadságnak, ha Budapest jól jár. Törvénytelenségről nem tudok, viszont, ha minden igaz, a Demokratikus Koalíció megtette a saját maga által szükségesnek vélt jo­gi lépéseket. Lelkük rajta. A város jól járt, a BKV pedig nem követett el sza­bálytalanságot. Eredményes meg­oldásaink által kiváltott, állandósult ellenzéki kudarcérzetet gyanítok a megnyilvánulások mögött. Érthető, hiszen Horváth Csaba például egész politikusi pályafutása alatt nem csi­nált szinte semmit, ami nem erősíti feltűnően a budapesti MSZP-t.­­ A Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamoshálózat átadásán úgy zárta a beszédét, hogy „ akik hi­bákat szeretnének találni, azoknak jó keresgélést kíván”. Úgy érzi, ez mára bevett szokás? - Igen, általános jelenségnek tar­tom a kormánnyal és a városveze­téssel szemben is. Nem állítom, hogy mindig mindent a legjobban csiná­lunk, de tiszta lelkiismerettel állít­hatom, hogy a legjobb szándékkal. Jó néhány olyan beruházás valósult meg, amit éveken keresztül az elő­deink csak ígérgettek. Nekik most vélhetően nehéz megélni, hogy eze­ket a kérdéseket sorban megoldjuk, például a budai fonódót, a Széll Kál­mán teret vagy a 4-es metrót. Ön­mérsékletre viszont szükségük len­ne, mivel azt, hogy mindent a lehető legnegatívabb színben akarnak fel­tüntetni, alantas emberi tulajdonság­nak tartom, ami előbb-utóbb nevet­ségességbe torkollik.­­ Rátérve a 4-es metróra, mos­tanra átalakult az ahhoz kapcsolódó felszíni közlekedés, egy ideje pedig már futnak a szerelvények, beépült a fővárosi közlekedés vérkeringésé­be. Mit lehet tudni a sokat emlegetett utasszámokról? - Nem akarok cinikus lenni, de számunkra nem alternatíva, hanem adottság volt, hogy be kell fejeznünk az építkezést. Arról pedig nem tu­dok, illetve nem akarok nyilatkozni, hogy mennyire volt gazdaságos ez a beruházás. Ezt azoktól kell megkér­dezni, akik erőszakolták a projektet, majd később éveken át politikai-ér­zelmi kérdést csináltak belőle, továb­bá több választást ezzel, vagyis szem­fényvesztéssel nyertek meg korábban Budapesten. - A 4-es metróhoz kapcsolódik a dugódíj ügye is. A legutóbbi infor­mációk alapján 2017-ben kell beve­zetni, így lesz? - Nem tudom megmondani. Egy­részt még jóval a 2006-os választások előtt születettek meg a metrószer­ződések, amelyekben a dugódíjat a korábbi vezetés 2013-as határidő­vel önként bevállalta. Örülnünk kell, hogy az unió ebben a kérdésben tü­relmes, változtatni viszont nem le­het rajta. Jelenleg egyébként hatályos egy olyan jogszabály, amely fogal­milag kizárja a behajtási díj beveze­tését. Vagyis semmi nem a főváro­son múlik dugódíjügyben. A szakm­ai háttérmunka megtörtént, tehát a be­vezetésre készen állunk, ha szüksé­ges. Ha nem vezetik be, akkor az uni­ónak jogában áll a támogatás általa meghatározott mértékét visszavon­ni, ami az államnak sokba kerülne, hiszen a beruházás költsége nyolc­van-húsz százalékban oszlik meg az unió és Budapest között, az előb­bi javára.­­ Elképzelhetőnek tartja, hogy azt ország vezetése inkább kifizeti ezt a büntetést azért, hogy ne kelljen köz­­vetlenül a 2018-as országgyűlési vá­lasztás előtt bevezetni a dugódíjat? - Ebben a kérdésben a főváros­nak szűk a mozgástere. Két év múlva, 2018 -ban nem engem kell újraválasz­tani. Amennyiben kéri a miniszter­­elnök, a tőlem telhető támogatást megpróbálom megadni a választási kampányban, de annak politikai koc­kázata 2018 tavaszán engem állam­polgárként érint, nem pedig megmé­rettetésre váró jelöltként.­­ Maradva a 4-es metrónál, há­romtagú vizsgálóbizottságot ala­­kított a főváros a brit csalás elleni hivatal eljárása okán, amelyet ko­rábbi, a metróprojekttel is össze­függő esetleges korrupciós ügyek miatt indítottak. Pontosan mit vizsgálnak?­­ Amennyire én tudom, azért ala­kult, mert az Alstom a brit jelzés sze­rint még jóval a 2006-os választások előtt kötött szerződésekért nem ki­­zárhatóan korrupciós pénzeket fi­zetett Budapesten is. Rendkívü­li problémát, sok fejtörést és munkát okoztak számunkra 2010 után ezek a szerződések, ez az ügy bennünket ennyiben érint. Abban viszont nem kívánok állást foglalni, hogy kapott-e valaki ezekért a szerződésekért kenő­pénzt vagy sem. Akkoriban, mások­kal együtt a Fővárosi Közgyűlés kö­zelében sem voltam. Annyit tudok, hogy a városra nézve annak idején, a kényszerítő vis maior hiányában is igen kedvezőtlen megállapodásokat kötöttek, de, hogy mi motiválhatta az akkori vezetőket, azt nem tudom. A bizottság felállításának inkább po­litikai és kommunikációs jelentősége van. A szerződéssel összefüggésben pedig 2010-ben már megtettük a fel­jelentést, ez jelenleg is az ügyészségen van, nem zárult még le a nyomozás. - Tehát egyfajta nyomatékot kí­vánnak adni az ügynek? - Az, hogy a britek megtették ezt a lépést, új elem a történetben. Erre reagálva alakítottuk a Fidesz javasla­tára a vizsgálóbizottságot, ami inkább politikai, mint jogi színezetű.­ ­ Számunkra nem alternatíva, hanem adottság volt, hogy be kell fejeznünk az építke­zést - mondta a főpolgármester a 4-es metróval kapcsolatban FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN

Next