Magyar Hírlap, 2016. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-15 / 165. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. JÚLIUS 15., PÉNTEK OSZTRÁK-MAGYAR EGYEZTETÉS MINISZTERI SZINTEN, S SZIGORÍTOTT HAZAI SZABÁLYOZÁS MENTÉN FORMÁLÓDIK AZ EURÓPAI HATÁR KÖZÖS VÉDELME Erősödik a térségi együttműködés LAZIN MIKLÓS ANDRÁS A dublini rendszer ekkora migráci­ós nyomással már nem tud mit kez­deni - jelentette ki tegnap Röszkén Hans Peter Doskozil. Az osztrák vé­delmi miniszter magyar kollégájá­val, Simicskó Istvánnal, Pintér Sán­dor belügyminiszterrel és Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszterrel tartott egyeztetést, majd sajtótájé­koztatót a határon. Az illegális bevándorlás elleni közös fellépésről egyeztetett Pintér Sán­dor belügyminiszter, Simicskó Ist­ván honvédelmi miniszter, Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter és Hans Peter Doskozil osztrák védelmi- és sportminiszter tegnap Röszkén. A találkozót követő sajtótájékoztatón - az MTI beszámolója szerint­­ Pintér Sándor felidézte, hazánk a külső ha­tárok védelme érdekében új törvé­nyeket hozott, ezek lényege, hogy a határ nyolc kilométeres sávjában el­fogott migránsokat visszakísérik, és a tranzitzónákhoz irányítják, hogy ott adhassák be menedékkérelmüket. A mostani megbeszélések közpon­ti témája az volt, miként tud Ausztria segítséget nyújtani a határvédelem új szervezeti rendjéhez. Simicskó István úgy fogalmazott, az európai menekültügyi normák és eljá­rásjogi szabályok betartásával tovább egyeztetnek arról, Ausztria milyen konkrét katonai segítséget tud adni a magyar-szerb határ oltalmazásához, továbbá miként tud az osztrák had­erő a magyar honvédséggel és a rend­őrséggel együttműködni. A miniszter kifejtette, a honvédség nyitott arra, hogy fogadja a felkészített osztrák erő­ket, bármilyen műszaki, technikai, felderítő tevékenységgel segítsék is a munkát. Az elmúlt hónapokban ezen a területen komoly tapasztalatot szer­zett a magyar honvédség, hiszen a vi­segrádi országokból már érkeztek ha­sonló céllal egyenruhások. Wolfgang Sobotka osztrák belügy­miniszter szerint az unió határainak védelme Ausztria és Magyarország közös ügye. Ezt a munkát Ausztria is segíti, húsz rendőrt biztosít a magyar erőfeszítések támogatására a Front­ex, azaz az EU határvédelmi ügynöksé­ge keretein belül. A külső határok vé­delmének feltétele, hogy a nyugat­balkáni útvonalon előrébb található országok is ellenőrizzék határaikat, melyhez nekik is támogatást kell nyúj­tani. Ausztria üdvözli, hogy a Frontex mandátumát harmadik országok­ra is ki lehet terjeszteni, ugyanakkor az ezerötszáz fős szervezet önmagá­ban nem képes garantálni a külső ha­tárok védelmét - fogalmazott. A július 5-én bevezetett és Ausztria által is tá­mogatott hazai intézkedéseknek kö­szönhetően az illegálisan érkezők nem juthatnak el az ország belsejébe, így végeredményben az osztrák határhoz sem - s ezzel tehermentesítik az oszt­rák-magyar határt is, ahol a várako­zási idő jelenleg nem haladja meg a tíz percet. Hozzátette, megállapodás szü­letett az embercsempészet elleni kö­zös fellépésről - s tavaly Ausztriában mintegy ötszáz, idén eddig több mint ezerhétszáz embercsempészt tartóz­tattak le. A dublini rendszer nem mű­ködik hatékonyan, ekkora létszámmal már nem tud mit kezdeni - mondta a sajtótájékoztatón Hans Peter Doskozil. Az osztrák védelmi- és sportminisz­ter aláhúzta, hazája sem tudna éven­te négyszáz-ötszázezer menekültké­relmet feldolgozni. Éppen ezért más megoldást kell találni, például az ide­genrendészeti visszatoloncolások ese­tében a dublini rendszeren kívüli eljá­rásrendet kidolgozva. ■ MAGYAR RENDŐRÖK IS SEGÍTHETIK DÉLI SZOMSZÉDUNKAT Százával érkeznek a migránsok Szerbiába, még többen jöhetnek LUNA Ha minden a tervek szerint alakul, már augusztustól magyar rendőrök segíthetik Szerbia határainak védel­mét - jelentette be Szegeden Pintér Sándor, aki szerb kollégájával, Nebojsa Stefanovictyal folytatott megbeszé­lést. Stefanovic szerint naponta hat­­hétszáz migráns érkezik hozzájuk. Szakértői egyeztetések kezdődnek ar­ról is, Magyarország miként tudja se­gíteni rendőri erővel és technikával Szerbia macedóniai vagy más határá­nak őrzését - jelentette ki tegnap Sze­geden Pintér Sándor. A belügyminisz­ter azt követően nyilatkozott, hogy találkozott szerb kollégájával, Nebojsa Stefanovictyal. A magyar tárca veze­tője - tudósított az MTI - aláhúzta, re­ményei szerint más országok, ahogy az e szándékát már jelző Ausztria is, hozzájárulnak a határvédelemhez. Nebojsa Stefanovic közölte, napon­ta hat-hétszáz migráns érkezik Szer­biába, míg korábban jellemzően Ma­cedónia felől lépték át a határt, most többen jönnek Bulgária irányából. Ez a létszám lényegesen alacsonyabb a ta­valyinál, de ha nem teszünk ellene, új­ra gyorsan emelkedhet - fogalmazott Stefanovic. A politikus hangsúlyozta, egyetért magyar kollégájával abban, hogy az országhatárokat meg kell vé­deni az illegális migránsokkal szem­ben, azoknak pedig, akik a nemzetkö­zi jog alapján menedékre jogosultak, meg kell adni a megfelelő védelmet. A menedékjog azonban nem lehet in­dok arra, hogy ezek az emberek sza­badon mozoghassanak Szerbia terüle­tén - fogalmazott. A legnagyobb kibocsátó országokat meg kell győzni arról, hogy tegyenek eleget a visszafogadási egyezmények­nek - hangoztatta a szerb politikus. A határokat a lehető legdélebbre kell megvédeni, a bolgár-török, a bolgár­görög vagy a macedón-görög szaka­szon, ez utóbbiban magyar és szerb rendőrök is segítettek - tájékozta­tott Nebojsa Stefanovic. Pintér Sán­dor ezzel kapcsolatban bejelentette, ha minden a tervek szerint alakul, már augusztustól magyar rendőrök segít­hetik Szerbia határainak védelmét. Nebojsa Stefanovic aláhúzta, Szerbia egyedül ezt a problémát nem képes megoldani, de kész részt venni min­den nemzetközi együttműködésben - egyben köszönetet mondott a felaján­lott magyar rendőri segítségért. Mint arról tegnap beszámoltunk, Bakondi György miniszterelnöki fő­tanácsadó hangsúlyozta, a szerb rend­őrséggel kimondottan jó az együtt­működés, ám a szomszédos ország vezetése eddig minden esetben ha­tározottan elzárkózott attól, hogy a rendőrség közös járőrözéssel lépjen föl a migráció és az embercsempészet el­len. Úgy tudjuk, ez ügyben továbbra sincs előrelépés, ám kétségtelen, hogy formálódik némi együttműködési le­hetőség.­­ Tovább nőhet a nyomás a déli határszakaszon FOTÓ: NAGY BALÁZS e-hhilbeipoipmmthrhirup.hu VISSZAUTASÍTJA a kormány a jogvédő szervezetek MEGALAPOZATLAN VÁDJAIT „Hazánkat inkább dicséret illeti” MH-ÖSSZEÁLLÍTÁS Fel kell lépni a valótlan állításokkal szemben, amelyek Magyarország, a magyar hatóságok jó hírnevét sértik, ezért a Human Rights Watch (HRW) megalapozatlan állításait is határo­zottan visszautasítjuk - szögezte le tegnapi tájékoztatóján Kontrát Ká­roly, a Belügyminisztérium parla­menti államtitkára. A HRW nem­zetközi jogvédő csoport szerdán közzétett beszámolójában azt ír­ta: Magyarország határán zaklatják a migránsokat, rövid úton vissza­fordítják őket Szerbiába. A politikus az MTI beszámolója szerint arról be­szélt, Magyarországot a schengeni határ megvédése és a menekültellá­tásban nyújtott teljesítménye miatt inkább dicséret illetné. Hazánk de­mokratikus jogállam, ahol a törvény előtt mindenki egyenlő, a jogszabá­lyok mindenkire vonatkoznak, eze­ket mindenkinek be kell tartania. Elmondta, betartják a schengeni szabályokat és a genfi egyezményt, a HRW pedig éppen azt kéri számon, a hatóságok miért tartják be ezeket az előírásokat, miért nem elnézők az il­legális migránsokkal. A határátkelő­­helyeken és a tranzitzónákban a legá­lis belépés lehetősége adott, ahogyan a jogszerű menedékkérelem benyúj­tására is van lehetőség - mutatott rá, megjegyezve, havi száznegyvenezer forintot költünk egy migráns ellátá­sára, ami jóval meghaladja a magyar minimálbér összegét. Míg 2015-ben 5,4 milliárd forintot, az idén eddig 4,3 milliárdot költöttek összesen erre. ■ HIÁNYOS VOLT A KVÓTAREFERENDUMOT TÁMADÓ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI BEADVÁNY Szanyi kifogását is elutasították BR Az Alkotmánybíróság (AB) visszauta­sította a kormány által kezdeménye­zett kvótareferendum ellen legutóbb benyújtott alkotmányjogi panaszo­kat, így Szanyi Tibor szocialista euró­pai parlamenti képviselő beadványát is. A baloldali politikus indítványában többek között azzal érvelt, hogy a Kú­ria népszavazást engedélyező döntése alaptörvény-ellenes, mert a népsza­vazásra feltett kérdés nem az Ország­­gyűlés feladat- és hatáskörébe tarto­zik, hanem az Európai Parlament (EP) és az Európai Tanács rendes jogalko­tási eljárásába. Szanyi beadványát az AB érdemi vizsgálat nélkül utasítot­ta el, miután az indítványozó nem hi­vatkozott egyetlen olyan alaptörvény­ben foglalt jogra sem, amelyre az AB gyakorlata szerint alkotmányjogi pa­nasz alapítható. A másik alkotmány­­jogi panasz visszautasításának indok­lása kapcsán a testület az indítványozó személyes érintettségének hiányára hivatkozott. A szocialisták sokadik al­kalommal próbálták megakadályoz­ni a kényszerbetelepítés elleni népsza­vazást, mert a baloldal bevándorlókat akar betelepíteni, és nem akarja, hogy ebbe a magyar emberek beleszóljanak - reagált közleményében a Fidesz az Alkotmánybíróság döntésére. A testület szintén tegnap újabb mulasztásos alkotmánysértést álla­pított meg egy gyülekezési jogi ügy­ben, és ezúttal megsemmisítette az adott demonstráció betiltására vo­natkozó rendőrségi és bírósági hatá­rozatokat is. ■ BELVÁROSI ÜGYEK Vizoviczki cáfol „Kétség nélkül bizonyítható, hogy Rogán Antallal soha semmilyen kapcsolatom nem volt, még látásból sem ismer engem. Minden ezzel ellentétes hír a félreértés, butaság vagy rosszindulat tragikomikus terméke” - írta közleményében a vesz­tegetéssel is vádolt Vizoviczki László, egy Jobbik-közeli portálon megjelent videó­ra reagálva. Ebben az ügy másik vádlottja azt állította, Vizoviczki 2011-ben négymil­lió forint kenőpénzt vitt az akkori V. kerületi polgármester Rogánnak. (BR) ELISMERÉS JÓZSEFVÁROSNAK Díjazott fejlesztések A Magyar Urbanisztikai Társaság döntése alapján 2016-ban Józsefváros nyerte el a Települési Hild János-díjat. A szakmai ki­tüntetéssel azt a munkásságot ismerik el, amit a kerület hosszú időn át végzett a stratégiai településfejlesztés során - kö­zölte az önkormányzat. A díj olyan telepü­lésnek adható, amely a helyi értékek meg­őrzésével esztétikus környezetalakítást, a településfejlesztésben vagy üzemeltetés­ben, a környezet védelmében kifejtett kö­zösségi részvételt valósít meg. (KD) KÉNYSZERBETELEPÍTÉS Jobbikos fordulat A Jobbik a betelepítési kvótával kapcsolat­ban megtagadja korábbi elveit - közölte a Fidesz-frakció, reagálva Toroczkai László jobbikos alelnökre, aki veszélyesnek ne­vezte a kvóták elleni kampányt, mondván, az veszélybe sodorhatja a határvédelem ügyét. A kormánypárt részéről felidézték, Vona Gábor elnök tavaly népszavazást követelt, most a Jobbik politikusai is sor­ra bírálják a kényszerbetelepítés elleni re­ferendumot. A Jobbik a „hatalomért és a pénzért tényleg mindenre képes”. (KD)

Next