Magyar Hírlap, 2016. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-16 / 218. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK DÖMÖTÖR CSABA: OLYAN EURÓPÁT SZERETNÉNK, AMELY MEGVÉDI KÖZÖSSÉGEIT, KULTÚRÁJÁT, ÉS KÉPES BIZTONSÁGOT TEREMTENI ÁLLAMPOLGÁRAINAK „Brüsszel ravaszkodik és nyomást gyakorol” Kiemelt magyar érdek, hogy Brüsszel minden elemét visszavonja a kvótacsomagnak. Ezt azonban csak akkor fogja megtenni, ha sokan vesznek részt a népszavazáson - mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. A népszavazás a demokrácia alapvető intézménye, „ezért arra kérünk minden uniós vezetőt, ne akarja megvédeni Európát az állampolgároktól, végre vegye figyelembe aggodalmaikat” - hangoztatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára csütörtöki tájékoztatóján. Dömötör Csaba - a távirati iroda jelentése szerint - úgy fogalmazott, a népszavazás Európát csak erősítheti, és hozzátette, olyan Európát szeretnénk, amely képes megvédeni a közösségeit, a kultúráját, képes fenntartani a biztonságot az állampolgárok számára. Brüsszel azonban ravaszkodik, már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztási eljárás a tagországok között, lenne pénzbüntetés, ha ebben egy tagállam nem akar részt venni. Az államtitkár leszögezte: most a tagállamokon a sor, amelyek megakadályozhatják ezeknek a döntéseknek az életbe lépését. Utalt az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerdai évértékelő beszédére, amelyben a bevándorlók szétosztásával kapcsolatban „több szolidaitás vállalására” kérte a tagállamokat. Emlékeztetett, az uniós kormány vezetője a bevándorlók szétosztása kapcsán „állandó mechanizmus” bevezetéséről beszélt. Ezek a tények szerinte önmagában is jelzik, hogy Brüsszel tovább erőlteti a kvótacsomagot. Kiemelt magyar érdek, hogy az unió kormánya minden elemét visszavonja a kvótacsomagnak. Ezt azonban csak akkor fogja Brüsszel megtenni, ha sokan vesznek részt a népszavazáson - hangsúlyozta az államtitkár, aki Brüsszel nyomásgyakorlásaként értékelte, hogy a betelepítési programtól távol maradó tagállamokat elrettentő pénzbüntetéssel kívánják „jobb belátásra bírni”. Dömötör Csaba úgy vélekedett, a bevándorlónként 178 millió forint esetében nemcsak az összeg mértéke, hanem a ténye is felháborító. A Magyarország uniós tagságának felfüggesztését indítványozó luxemburgi külügyminiszter kijelentését az államtitkár abszurdnak és sértőnek nevezte minden magyar ember számára. ■ Százhuszonnégyen próbáltak átjutni szerdán (képünk illusztráció) FOTÓ: NAGY BALÁZS „EURÓPA JELENLEG ERKÖLCSILEG GYENGE, NEM LENNE KÉPES ÁTADNI ÉRTÉKRENDJÉT” - Mit kell tenni október 2-án? - Egyértelmű: részt kell venni a referendumon, és nemmel kell szavazni. Számos téves vagy akár félrevezető értelmezés jelenik meg egyébként a népszavazásra feltett kérdés kapcsán. Szerintem arról szól ez a szavazás, meg lehet-e parancsolni egy nemzetnek, hogy kikkel akar együtt élni. Nem másról. Márpedig egy nemzetnek igenis lehet, sőt kell, hogy legyen véleménye erről. Ennek mérlegelése során ráadásul önvizsgálat is szükséges, megvan e az esetleges befogadók képessége arra, hogy az együttélés körülményeit tudják formálni, vagyis integrálni az érkezőket. Sajnos, Európa jelenleg erkölcsileg gyenge ehhez, nem lenne képes átadni az értékrendjét, hiszen az elmúlt évszázadok során mostanra éppen ezt veszítette el, illetve mondhatjuk akár azt is: tagadta meg. Azt a kereszténységet, azt az emberképet, amely Európát Európává tette. Félő, ha tömegével érkeznek más kultúrájú és hitű emberek, akkor majd nem mi alakítjuk őket, hanem ők bennünket. Márpedig ez egyenesen Európa végét jelentené. Végeredményben iszlamizálódhat a kontinens? - Akik őket behívták, majd beengedték, azoknak tudatában kell lenniük azzal, mik a valódi szándékaik, illetve törekvéseik az iszlám hitű bevándorlóknak. - Miért nem egységes az egyház álláspontja a migrációs jelenségek kapcsán? - A keresztény vallás humanitárius, fő parancsa a szeretet, ami azt jelenti, hogy ha az ember bajban van, mindentől függetlenül segíteni kell rajta. Nyilvánvaló azonban, hogy más a helyzet akkor, amikor tömeges megmozdulásról van szó. A hívőknek is tudatában kell lenniük, előzetesen érdemes felmérniük, van-e elég erejük a segítséghez, s ha nincs, annak milyen következményei lehetnek. De érdemes tisztázni valamit: a kvótareferendum nem arról szól, hogy akarunk e segíteni a háború vagy éhínség elől menekülőkön, hanem pusztán, ahogy említettem, arról, elfogadhatja-e egy ország az Európai Unió központjából érkező diktátumot. Ha nincs választásunk, akkor az nem lenne más, mint diktatúra. És fontos egyértelművé tenni azt is, különbséget kell tenni migráns és menekült között. Ezt a különböző jogvédők gyakran elmulasztják. KD KOZMA IMRE, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője HATÁRHELYZET Bakondi: Uniós határőrségre lenne szükség BK Szerdán 124 személy próbált illegálisan, a határkerítésen keresztül bejutni Magyarország területére, közülük 122 főt megállítottak a rendőrök és a katonák - derül ki a Police.hu beszámolójából. Két személyt feltartóztattak, és átkísértek az ideiglenes biztonsági határzáron, míg öt határsértővel szemben közokirat-hamisítás miatt indítottak büntetőeljárást. Az Európai Unió külső határait közös összefogással, az európai határ- és parti őrség aktív alkalmazásával kellene lezárni - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a köztelevízióban. Bakondi György arról beszélt, a külső határ védelmezésénél a védekezés hatékonyságát mindig a leggyengébb láncszem határozza meg, ha vannak gyenge pontok az unió schengeni határain, hiába védekeznek más szakaszokon. RÖVIDEN MENTŐS FEJLESZTÉSEK A HONVÉDSÉGNÉL • Azok a civilszervezetek, amelyek a migránsok betelepítését elutasító népszavazás ellen lépnek fel, csapdát állítanak a magyar polgároknak, hogy azok „önállóságukat feladva ne döntsenek saját sorsukról, válasszák a reménytelenséget - írja közös közleményében a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). A CÖF-CÖKA vezetői rámutatnak, szerdán a több mint hatezer civilszervezetből huszonkettő a népszavazás ellen lépett fel, „néhány kivételt leszámítva azok, akik egy amerikai milliomos és a külföldi adományozók pénzéből hangoskodnak”. • Átlátható módon tényleges fejlesztésekbe kezdtek a Magyar Honvédségnél - erről beszélt Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tartott beszámolójában. Kiemelte: a 2016 és 2026 közötti időszakban növekvő honvédelmi költségvetésből honvédelmi és haderőfejlesztési programot indítanak. A migrációs válsághelyzet kezelésében a Magyar Honvédség bizonyította, hogy képes helytállni, váratlan körülmények között is magas színvonalon szolgálja a magyar emberek biztonságát - hangsúlyozta a miniszter. Véleménye szerint az illegális migráció elleni harcban fontos szerepet tölthet be egy nagyobb európai szintű haderő. • Megérkezett az első három levélszavazat a Nemzeti Választási Irodához (NVI) - közölte az NVI a távirati irodával. Ezután reggelente a Valasztas.hu oldalon közük, hány voks érkezett. Ezeket a leveleket elzárva tárolják szeptember 26-ig, akkor kezdik meg a külső boríték felbontását és a választópolgár azonosítását. A szavazatot tartalmazó borítékot csak a voksolás befejezése után bontják fel. Továbbra is igen magas a részvételi hajlandóság a kvótanépszavazásra a Republikon Intézet felmérése szerint. A választók 48 százaléka biztosra ígéri részvételét, további 23 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni. A Fidesz-KDNP szimpatizánsok hetvenegy, a Jobbik táborának ötvennyolc, a baloldali és liberális pártok támogatóinak pedig csak harminchat százaléka ígéri biztosra részvételét. • Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől - mondta Pintér Sándor belügyminiszter egy egri lakossági fórumon. E-MAIL: BELPOLD MAGYARHIRLAP.HU Hack Péter is nemmel szavaz október 2-án Nemmel voksol majd a népszavazáson Hack Péter, aki szerint az Európai Uniónak saját határain kívül felállított táborokban kellene kiszűrnie a migránsok közül azokat, akik valóban menekültek. Az SZDSZ egykori ügyvivője, aki jelenleg a Hit Gyülekezetének diakónusa a Magyar Időknek adott interjúban kifejtette, a brüsszeli hivatalnokréteg és a baloldal elveszítette kapcsolatát a társadalommal, Európának pedig meg kell erősödnie, ami a keresztény gyökerek vállalása nélkül elképzelhetetlen. Hack Péter megjegyezte, azok, akik azt állítják most, hogy a magyarok a propaganda hatására utasítják el a kvótát, mélyen lenézik az embereket. (KD) A KITÜNTETÉS-VISSZAADÓK VÉTKE 2006 SCHIFFER SZERINT Gulyás: A baloldal még nem keveredett ki a gyurcsányi bűnből BARANYA RÓBERT Az őszödi botrány lényeges tanulsága az, hogy nem lehet hazugságra politikát építeni - jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi fórumon. Az őszödi beszéd igazi következménye nem elhangzásakor, hanem 2010 után vált láthatóvá, részben a Fidesz kétharmados választási győzelmével, részben azzal, hogy a baloldal „a mai napig nem állt helyre abból a bűnből”, amelyet Gyurcsány Ferenc a saját népével és saját politikai oldalával szemben elkövetett - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a beszéd nyilvánosságra kerülésének tizedik évfordulóján tartott kerekasztal-beszélgetésen a Terror Házában. Szerinte az ügy lényeges tanulsága, hogy nem lehet hazugságra politikát építeni. Gyurcsány viszont azt a döntést hozta, hogy a választást mindenáron meg kell nyerni, akár hazug politikával is. Erre ráadásul komoly programot épített fel. Schiffer András, az LMP volt társelnöke szerint a beszéd brutálisan széttörte azt az illúziót, hogy bármilyen értelme van annak a voksnak, amelyet négyévente leadunk. Úgy vélte azonban, hogy nem önmagában a beszéd volt botrányos, hanem az, ahogy ezután sokan megpróbálták Gyurcsányt tisztára mosni. Schiffer ebben az első számú felelősnek az MSZP akkori frakcióvezetőjét, Lendvai Ildikót tartja. „Ennek a történetnek a fő felelőse nem Gyurcsány Ferenc, hanem azok, akik 2006 őszén és azt követően is megpróbálták védeni a védhetetlent: írók, politikusok, hivatásos kitüntetés-visszaadók” - fogalmazott. Szerinte a rendőröknek törvénytelenül utasítást adó politikus felelősségét semmilyen módon nem teszi semmissé, hogy adott esetben az utcákon bűnelkövetők is voltak. Gulyás Gergely egyetértett abban, hogy egyetlen demokráciában sem fordulhatott volna elő, hogy egy miniszterelnök nem mond le egy ilyen botrány után, és ha ez nem történik meg, ne hátráljon ki mögüle azonnal a kormánytöbbség. Ha ezt az MSZP megteszi, politikailag talán részben mentesült volna a felelősség alól - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve, nem lett volna ekkora Fidesz győzelem 2010-ben, ahogy egy húsz százalékot elérő Jobbik sem. Az akkori kormányfő közvetlen felelőssége nemcsak a rendőri brutalitásban testesült meg, hanem abban, hogy le volt nyűgözve a rendőrség munkájától. Egy demokratikusan megválasztott hatalom ennél jobban nem aljasodhat le - fogalmazott Gulyás. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a beszédből az is kiderült, Gyurcsány csak zsákmányként tekintett az MSZP-re, amelyet megszerzett, kirabolt, majd otthagyta. Egyetértett abban, hogy Gyurcsány a beszéddel tulajdonképpen megváltoztatta a pártstruktúrát. ■ Gulyás Gergely FOTÓ: VARGA IMRE Schiffer András FOTÓ: NAGY BALÁZS