Magyar Hírlap, 2016. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)

2016-09-16 / 218. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK DÖMÖTÖR CSABA: OLYAN EURÓPÁT SZERETNÉNK, AMELY MEGVÉDI KÖZÖSSÉGEIT, KULTÚRÁJÁT, ÉS KÉPES BIZTONSÁGOT TEREMTENI ÁLLAMPOLGÁRAINAK „Brüsszel ravaszkodik és nyomást gyakorol” Kiemelt magyar érdek, hogy Brüsszel minden elemét visszavonja a kvó­tacsomagnak. Ezt azonban csak ak­kor fogja megtenni, ha sokan vesznek részt a népszavazáson - mondta Dö­mötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabi­netiroda parlamenti államtitkára. A népszavazás a demokrácia alapvető intézménye, „ezért arra kérünk min­den uniós vezetőt, ne akarja megvé­deni Európát az állampolgároktól, végre vegye figyelembe aggodalmai­kat” - hangoztatta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitká­ra csütörtöki tájékoztatóján. Dömötör Csaba - a távirati iroda jelentése sze­rint - úgy fogalmazott, a népszavazás Európát csak erősítheti, és hozzátette, olyan Európát szeretnénk, amely ké­pes megvédeni a közösségeit, a kultú­ráját, képes fenntartani a biztonságot az állampolgárok számára. Brüsszel azonban ravaszkodik, már meghozta döntését a kvótacsomagról, ha rajtuk múlna, lenne kötelező elosztási eljárás a tagországok között, lenne pénzbün­tetés, ha ebben egy tagállam nem akar részt venni. Az államtitkár leszögezte: most a tagállamokon a sor, amelyek meg­akadályozhatják ezeknek a dönté­seknek az életbe lépését. Utalt az Eu­rópai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerdai évértékelő beszédé­re, amelyben a bevándorlók szétosz­tásával kapcsolatban „több szolidai­tás vállalására” kérte a tagállamokat. Emlékeztetett, az uniós kormány ve­zetője a bevándorlók szétosztása kap­csán „állandó mechanizmus” beveze­téséről beszélt. Ezek a tények szerinte önmagában is jelzik, hogy Brüsszel to­vább erőlteti a kvótacsomagot. Kiemelt magyar érdek, hogy az unió kormánya minden elemét vissza­vonja a kvótacsomagnak. Ezt azonban csak akkor fogja Brüsszel megtenni, ha sokan vesznek részt a népszavazá­son - hangsúlyozta az államtitkár, aki Brüsszel nyomásgyakorlásaként érté­kelte, hogy a betelepítési programtól távol maradó tagállamokat elrettentő pénzbüntetéssel kívánják „jobb belá­tásra bírni”. Dömötör Csaba úgy vé­lekedett, a bevándorlónként 1­78 mil­lió forint esetében nemcsak az összeg mértéke, hanem a ténye is felháborító. A Magyarország uniós tagságának fel­függesztését indítványozó luxemburgi külügyminiszter kijelentését az állam­­­titkár abszurdnak és sértőnek nevezte minden magyar ember számára. ■ Százhuszonnégyen próbáltak átjutni szerdán (képünk illusztráció) FOTÓ: NAGY BALÁZS „EURÓPA JELENLEG ERKÖLCSILEG GYENGE, NEM LENNE KÉPES ÁTADNI ÉRTÉKRENDJÉT” - Mit kell tenni október 2-án? - Egyértelmű: részt kell venni a refe­rendumon, és nemmel kell szavaz­ni. Számos téves vagy akár félreveze­tő értelmezés jelenik meg egyébként a népszavazásra feltett kérdés kapcsán. Szerintem arról szól ez a szavazás, meg lehet-e parancsolni egy nem­zetnek, hogy kikkel akar együtt élni. Nem másról. Márpedig egy nemzet­nek igenis lehet, sőt kell, hogy legyen véleménye erről. Ennek mérlegelése során ráadásul önvizsgálat is szüksé­ges, megvan e az esetleges befogadók képessége arra, hogy az együttélés körülményeit tudják formálni, vagyis integrálni az érkezőket. Sajnos, Euró­pa jelenleg erkölcsileg gyenge ehhez, nem lenne képes átadni az értékrend­jét, hiszen az elmúlt évszázadok so­rán mostanra éppen ezt veszítette el, illetve mondhatjuk akár azt is: tagad­ta meg. Azt a kereszténységet, azt az emberképet, amely Európát Európá­vá tette. Félő, ha tömegével érkeznek más kultúrájú és hitű emberek, akkor majd nem mi alakítjuk őket, hanem ők bennünket. Márpedig ez egyene­sen Európa végét jelentené.­­ Vég­eredményben iszlamizálód­hat a kontinens? - Akik őket behívták, majd been­gedték, azoknak tudatában kell len­niük azzal, mik a valódi szándéka­ik, illetve törekvéseik az iszlám hitű bevándorlóknak. - Miért nem egységes az egyház álláspontja a migrációs jelenségek kapcsán? - A keresztény vallás humanitá­rius, fő parancsa a szeretet, ami azt je­lenti, hogy ha az ember bajban van, mindentől függetlenül segíteni kell rajta. Nyilvánvaló azonban, hogy más a helyzet akkor, amikor töme­ges megmozdulásról van szó. A hí­vőknek is tudatában kell lenniük, elő­zetesen érdemes felmérniük, van-e elég erejük a segítséghez, s ha nincs, annak milyen következményei le­hetnek. De érdemes tisztázni vala­mit: a kvótareferendum nem arról szól, hogy akarunk e segíteni a há­ború vagy éhínség elől menekülő­kön, hanem pusztán, ahogy említet­tem, arról, elfogadhatja-e egy ország az Európai Unió központjából érkező diktátumot. Ha nincs választásunk, akkor az nem lenne más, mint dik­tatúra. És fontos egyértelművé tenni azt is, különbséget kell tenni migráns és menekült között. Ezt a különböző jogvédők gyakran elmulasztják. KD KOZMA IMRE, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője HATÁRHELYZET Bakondi: Uniós határőrségre lenne szükség BK Szerdán 124 személy próbált illegáli­san, a határkerítésen keresztül bejutni Magyarország területére, közülük 122 főt megállítottak a rendőrök és a kato­nák - derül ki a Police.hu beszámoló­jából. Két személyt feltartóztattak, és átkísértek az ideiglenes biztonsági ha­tárzáron, míg öt határsértővel szem­ben közokirat-hamisítás miatt indí­tottak büntetőeljárást. Az Európai Unió külső határait kö­zös összefogással, az európai határ- és parti őrség aktív alkalmazásával kelle­­­ne lezárni - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a közte­levízióban. Bakondi György arról be­szélt, a külső határ védelmezésénél a védekezés hatékonyságát mindig a leggyengébb láncszem határozza meg, ha vannak gyenge pontok az unió schengeni határain, hiába védekeznek más szakaszokon. RÖVIDEN MENTŐS FEJLESZTÉSEK A HONVÉDSÉGNÉL • Azok a civilszervezetek, amelyek a migránsok betelepítését elutasító népszavazás ellen lépnek fel, csapdát állítanak a magyar polgároknak, hogy azok „önállóságu­kat feladva ne döntsenek saját sorsukról, válasszák a reménytelenséget - írja kö­zös közleményében a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA). A CÖF-CÖKA vezetői rámutatnak, szerdán a több mint hatezer civilszervezetből huszonkettő a népszavazás ellen lépett fel, „néhány kivételt le­számítva azok, akik egy amerikai milliomos és a külföldi adományozók pénzéből hangoskodnak”. • Átlátható módon tényleges fejlesztésekbe kezdtek a Magyar Honvédségnél - erről beszélt Simicskó István honvédelmi miniszter az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tartott beszámolójában. Kiemelte: a 2016 és 2026 közötti időszak­ban növekvő honvédelmi költségvetésből honvédelmi és haderőfejlesztési progra­mot indítanak. A migrációs válsághelyzet kezelésében a Magyar Honvédség bizo­nyította, hogy képes helytállni, váratlan körülmények között is magas színvonalon szolgálja a magyar emberek biztonságát - hangsúlyozta a miniszter. Véleménye szerint az illegális migráció elleni harcban fontos szerepet tölthet be egy nagyobb európai szintű haderő. • Megérkezett az első három levélszavazat a Nemzeti Választási Irodához (NVI) - kö­zölte az NVI a távirati irodával. Ezután reggelente a Valasztas.hu oldalon közük, hány voks érkezett. Ezeket a leveleket elzárva tárolják szeptember 26-ig, akkor kezdik meg a külső boríték felbontását és a választópolgár azonosítását. A szava­zatot tartalmazó borítékot csak a voksolás befejezése után bontják fel. Továbbra is igen magas a részvételi hajlandóság a kvótanépszavazásra a Republikon Intézet felmérése szerint. A választók 48 százaléka biztosra ígéri részvételét, to­vábbi 23 százalék pedig valószínűnek tartja, hogy elmegy szavazni. A Fidesz-KDNP szimpatizánsok hetvenegy, a Jobbik táborának ötvennyolc, a baloldali és liberális pártok támogatóinak pedig csak harminchat százaléka ígéri biztosra részvételét. • Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint mintegy 36 millió ember tart jelenleg is Európa felé a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől - mondta Pintér Sándor belügymi­niszter egy egri lakossági fórumon. E-MAIL: BELPOLD MAGYARHIRLAP.HU Hack Péter is nemmel szavaz október 2-án Nemmel voksol majd a népszavazáson Hack Péter, aki szerint az Európai Uniónak sa­ját határain kívül felállított táborokban kellene kiszűrnie a migránsok közül azokat, akik valóban menekültek. Az SZDSZ egykori ügyvivője, aki jelenleg a Hit Gyülekezeté­nek diakónusa a Magyar Időknek adott interjúban kifejtette, a brüsszeli hivatalnok­réteg és a baloldal elveszítette kapcsolatát a társadalommal, Európának pedig meg kell erősödnie, ami a keresztény gyökerek vállalása nélkül elképzelhetetlen. Hack Pé­ter megjegyezte, azok, akik azt állítják most, hogy a magyarok a propaganda hatásá­ra utasítják el a kvótát, mélyen lenézik az embereket. (KD) A KITÜNTETÉS-VISSZAADÓK VÉTKE 2006 SCHIFFER SZERINT Gulyás: A baloldal még nem keveredett ki a gyurcsányi bűnből BARANYA RÓBERT Az őszödi botrány lényeges tanulsága az, hogy nem lehet hazugságra politi­kát építeni - jelentette ki Gulyás Ger­gely, a Fidesz frakcióvezető-helyet­tese egy tegnapi fórumon. Az őszödi beszéd igazi következmé­nye nem elhangzásakor, hanem 2010 után vált láthatóvá, részben a Fidesz kétharmados választási győzelmé­vel, részben azzal, hogy a baloldal „a mai napig nem állt helyre abból a bűn­­­ből”, amelyet Gyurcsány Ferenc a sa­ját népével és saját politikai oldalával szemben elkövetett - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-he­lyettese a beszéd nyilvánosságra ke­rülésének tizedik évfordulóján tartott kerekasztal-beszélgetésen a Terror Házában. Szerinte az ügy lényeges ta­nulsága, hogy nem lehet hazugságra politikát építeni. Gyurcsány viszont azt a döntést hozta, hogy a választást mindenáron meg kell nyerni, akár ha­zug politikával is. Erre ráadásul ko­moly programot épített fel. Schiffer András, az LMP volt társel­nöke szerint a beszéd brutálisan szét­törte azt az illúziót, hogy bármilyen értelme van annak a voksnak, amelyet négyévente leadunk. Úgy vélte azon­ban, hogy nem önmagában a beszéd volt botrányos, hanem az, ahogy ez­után sokan megpróbálták Gyurcsányt tisztára mosni. Schiffer ebben az el­ső számú felelősnek az MSZP akko­ri frakcióvezetőjét, Lendvai Ildikót tartja. „Ennek a történetnek a fő fe­lelőse nem Gyurcsány Ferenc, hanem azok, akik 2006 őszén és azt követő­en is megpróbálták védeni a védhetet­­lent: írók, politikusok, hivatásos ki­­tüntetés-visszaadók” - fogalmazott. Szerinte a rendőröknek törvénytele­nül utasítást adó politikus felelőssé­gét semmilyen módon nem teszi sem­missé, hogy adott esetben az utcákon bűnelkövetők is voltak. Gulyás Gergely egyetértett abban, hogy egyetlen demokráciában sem fordulhatott volna elő, hogy egy mi­niszterelnök nem mond le egy ilyen botrány után, és ha ez nem történik meg, ne hátráljon ki mögüle azonnal a kormánytöbbség. Ha ezt az MSZP megteszi, politikailag talán rész­ben mentesült volna a felelősség alól - mondta a kormánypárti politikus, hozzátéve, nem lett volna ekkora Fi­desz győzelem 2010-ben, ahogy egy húsz százalékot elérő Jobbik sem. Az akkori kormányfő közvetlen felelős­sége nemcsak a rendőri brutalitásban testesült meg, hanem abban, hogy le volt nyűgözve a rendőrség munkájá­tól. Egy demokratikusan megválasz­tott hatalom ennél jobban nem alja­­sodhat le - fogalmazott Gulyás. Schmidt Mária, a Terror Háza Múze­um főigazgatója szerint a beszédből az is kiderült, Gyurcsány csak zsákmány­ként tekintett az MSZP-re, amelyet megszerzett, kirabolt, majd otthagyta. Egyetértett abban, hogy Gyurcsány a beszéddel tulajdonképpen megváltoz­tatta a pártstruktúrát. ■ Gulyás Gergely FOTÓ: VARGA IMRE Schiffer András FOTÓ: NAGY BALÁZS

Next