Magyar Hírlap, 2016. október (49. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-01 / 231. szám

www.magyarhirlap.hu 2016. OKTÓBER 1., HÉTVÉGE NÉPSZAVAZÁS 2016 MAGYAR HÍRLAP KÖVÉR LÁSZLÓ az Országgyűlés elnöke - Tét a demokrácia működőképessége. Azaz, képesek vagyunk-e, akarunk-e hatást gya­korolni a sorsunkról hozott döntésekre? Tét az összefogásra való képességünk. Képesek va­gyunk-e pártpolitikai vitákon felülemelked­ve egyetérteni a legalapvetőbb nemzeti érde­keink megvédésében? Tét az önrendelkezésre való jogunk. Azaz, támogatjuk e Magyaror­szág kormányát, hogy megvédje szuverenitá­sunkat Brüsszel diktatórikus és a jogállami­sággal ellentétes hatalmi törekvéseitől? Tét a biztonságunk. Azaz, maradhat-e Magyaror­szág biztonságos ország, vagy a tömeges mig­rációval nyilvánvalóan együtt járó közbizton­ságromlást és terrorveszélyt nekünk is nap mint nap meg kell majd tapasztalnunk? Tét a kultúránk, önazonosságunk. Azaz, hagy­juk-e, hogy idegen érdekeknek megfelelően, tőlünk alapvetően különböző kultúrájú tö­megek erőszakolt ránk telepítésével itt is fel­gyorsíthassák közösségeink szétbomlasztá­sának, utódaink elgyökértelenítésének azon folyamatát, amely Nyugat-Európa számos társadalmában végbement? Tét a múltunk: 1456 Nándorfehérvárjától az 1956-os pesti ut­cáig az elmúlt több mint ötszáz évünk min­den vérrel és szenvedéssel járó erőfeszítése azért, hogy szülőföldünkön megmaradhas­sunk magyarként és keresztényként, euró­paiként. A tét szinte nagyobb, mint egy or­szággyűlési választáson lenni szokott, hiszen most nem pártpolitikai kérdésekről, nem a Fidesz és a KDNP, a kormány vagy a minisz­terelnök népszerűségéről, nem a következő négy év kormányzásáról, hanem a jövőnkről, gyermekeink és unokáink esélyeiről van szó. Arról, hogy Európa az európaiaké, Magyar­ország a magyaroké maradhat-e. Ne kockáz­tassunk! (NR) Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke: Európa elfoglalása történik, ezt kell megállítanunk. Arany János így erősít ben­nünket: „Élni fog a nemzet, amely összetart, kit önvétke meg nem hódít, nem hódítja kard” BAKONDI GYÖRGY a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója­­ Egyértelműen a Brüsszelből diktált, felső korlátot nélkülöző kötelező be­telepítési kvóta elutasítása a vasárna­pi népszavazás tétje. Fontos leszögez­ni, az október másodikai referendum olyan súlyú, akkora horderejű politi­kai döntés, mint amikor szavazati jo­got adtunk a határon túli magyarok­nak. Az, hogy egy uniós ország efféle kérdésben dönt, nem szokatlan. Leg­utóbb Hollandiában szavaztak Ukraj­na társult tagságáról, s mint kiderült, a helyiek ebből nem kértek. A sikeres referendum tehát nemcsak ideha­za fejtheti ki hatását, hanem reményt ad Kelet-Európa többi népe számá­ra is, hogy cseppet sem remény­telen nemet mondani Brüsszel ká­ros, a józan ésszel szembehelyezkedő törekvéseire. -Mi a helyzet jelenleg a határon? - Két fő migrációs útvonal van, az egyik a Líbia partjairól induló tengeri, a másik a balkáni. Kérdés, mi lesz, ha az időjárás rosszabbra fordul. Mivel ez előbb-utóbb biztos bekövetkezik, várható, hogy a szárazföldi útvonalra terelődik át a migráció fő iránya, s így a tavalyihoz hasonló méretű ember­­tömeggel kell számolni. A szerb-ma­gyar határon manapság naponta és átlagosan száz ember próbál erőszak­kal átkelni, ám ezek döntő többségét még a próbálkozás előtt vagy közben feltartóztatjuk, azt a keveset, aki pe­dig mégis átér, a nyolc kilométeres biztonsági zónában elfogják. LIVIA NÓGRÁDI GYÖRGY biztonságpolitikai szakértő­­ Európában nincs egyetlen olyan or­szág sem, amelyben a lakosság több­sége migránsokat szeretne befogad­ni. Európában nincs egyetlen olyan ország sem, ahol a lakosság többsége kormányzati döntési jogköröket sze­retne delegálni Brüsszelbe. Az európai politikai elit álláspontja tehát lénye­gében elszakadt az európai emberek többségének álláspontjától. Európa vezető államaiban a törvények sze­rint a bűnözőket nem lehet szárma­zás szerint megkülönböztetni. Ezzel szemben a bevándorlókat befoga­dó országokban az elítéltek hatvan­nyolcvan százaléka migráns. Angela Merkel bevándorláspolitikájában a két pillér, a „megoldjuk”, illetve a felső határ nélküli „nyitott ajtók” koncepciója megbukott. Egyetlen európai ország sem volt képes integ­rálni a bevándorlókat. Ausztria szin­te száznyolcvan fokos fordulattal be­jelentette, legfeljebb 37 500 migránst hajlandó befogadni. Bajorország ki­nyilvánította, kétszázezer migránsnál­­többet Németország már nem bír el. Franciaország legfeljebb harmincezer új bevándorlót hajlandó átvenni. Eu­rópa megtelt, az európai társadalmak többsége nem kér a migránsokból. Ehhez képest Magyarország az egyet­len ország az európai közösségben, amely népszavazást írt ki a kérdés­ben, a demokrácia intézményei közül a legközvetlenebb formát választva. Óriási tehát a tét, egész Európának utat mutathatunk. BK FARKAS FLÓRIÁN a Lungo Drom elnöke - Vasárnap az emberek együttes erő­vel, közös akarattal és elszántsággal megmutathatják, hogy hosszú távon érdekli őket hazájuk sorsa. Mi, akik itt élünk Magyarországon, most még el­dönthetjük, hogy kikkel szeretnénk együtt élni az elkövetkező évtizedek­ben. Itt a lehetőségünk, hogy világos és egyértelmű üzenetet küldhessünk Brüsszelnek: nem akarjuk az illegá­lis bevándorlók kényszerbetelepítését Magyarországra. Éppen ezért azt ké­rem, senki ne sajnáljon az idejéből egy órát a szavazáson való részvételre a sa­ját és a családja jövője érdekében. - Miért fontos a cigány nemzeti­ség számára, hogy érvényes és ered­ményes legyen a népszavazás? - A magyar kormány óriási erőfe­szítéseket tesz 2010 óta a hátrányos helyzetben lévők, így a hazai cigány­ság jelentős részének társadalmi fel­zárkózása érdekében. Brüsszel elhi­bázott bevándorláspolitikája az eddig elért eredményeinket is veszélyez­teti. A migránsok kezelése hatalmas energiát és költségeket emészt fel, rá­adásul az integráció a nyugat-euró­pai tagállamok számára sem sikerült. Éppen ezért azt állítom, hogy a kény­szerbetelepítésnek a cigányság lenne az egyik legnagyobb kárvallottja. Erről pedig kötelességem nyíltan beszélni. - Mit tett a Lungo Drom a mozgó­sítás érdekében? - Éppen az előző érvek alapján a Lungo Drom saját kampányt indított. Hiszen a rendszerváltás óta eltelt idő­szak legfontosabb választásának tart­juk október másodikát. A megyei, területi képviselőink az összes léte­ző fórumot kihasználták arra, hogy megszólítsák a cigány embereket. Nagy örömömre szolgált, hogy a kam­pányban mindenki egy emberként és megfelelő aktivitással állt az ügy mel­lé. Ez is bizonyítja, hogy a Lungo Drom tagjaiban kellő erő és elszántság van, a szervezet a jövőben is sokat tehet a ha­zai cigányság felzárkózásáért és jövő­jéért. Mi sem kockáztathatunk, ezért kell nemmel szavaznunk vasárnap. NR FÖLDI LÁSZLÓ biztonságpolitikai szakértő - Úgy gondolom, a vasárnapi népsza­vazás nyomán pontosan az fog tör­ténni, mint amikor a déli határon a kerítést megépítettük, és Brüsszelben kígyót-békát mondtak ránk. Aztán ebből az lett, hogy mások is követték a magyar példát, sőt Ausztria már két uniós állam közé is kerítést épít. Én csak sajnálni tudom azokat az embe­reket, pártokról most nem akarok be­szélni, akik belpolitikai kérdésnek te­kintik a népszavazást. Nem erről van szó, hanem Európa jövőjéről. Óriási a tét, ugyanis egy sikeres népszava­zás következménye pontosan ugyan­az lesz, mint a kerítésépítésnek volt, a magyar példát egyre-másra követ­ni fogják az uniós tagállamok. Brüsz­­szel rákényszerül, hogy változtasson az álláspontján, a magyar népszava­zás eredményét még bagatellizálhat­ják, ám ez láncreakciót fog kiváltani az uniós tagállamokban, a régi mó­don tehát már nem lehet Brüsszelben politizálni. Az emberek kikényszerí­tik majd a változásokat. BK HORVÁTH JÓZSEF biztonságpolitikai szakértő­­ A vasárnapi referendum igazi tétje az, hogy felhívja Európa figyelmét ar­ra, amit az unió és főként annak nyu­gati fele az elmúlt másfél évben elsza­botált, és amivel most már őszintén kell szembenézni. Ne feledjük, más­fél év alatt csaknem kétmilió em­ber érkezett teljesen ellenőrizetlenül a kontinensre, s ennek következmé­nyei alapjaiban rengették meg az eu­rópai emberek számára megszokott biztonságot, életminőséget, s min­dennapjainkba beköltözött a félelem. - Egy eredményes referendum felkiáltójel lehet Európa számára? - Feltétlenül. Batsányi Jánossal szól­va, „ Jertek, hogy sorsotok előre néz­zétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek”. Európa vigyázó szemeit most Budapestre, Magyarország­ra, sőt Kelet-Európára veti, a tét te­hát hatalmas. A tét az, hogy katalizá­torai lehetünk-e az európai polgárok túlnyomó többsége szerint is elkerül­hetetlen változásoknak, amelyek so­rában Európa biztonsága minden más szabályt felülír. Ugyanakkor a köte­lező betelepítés, a kvóta erőszakolt szétterítése a tagállamokban az em­berek megkérdezése nélkül, sőt most már tudvalevőleg az európai emberek többségének akarata ellenére, olyan akadály a folyamatok normalizáló­dásának útjában, amelynek leküzdé­sében segíthetnek most Európának a magyar emberek. A nőkkel szembeni erőszakos cselekmények sora például egyfajta szimbólumává vált az iszlám erőszakos terjeszkedésének, éppen azt az értéket próbálja megkérdője­lezni, amit a nők az egyenjogúság te­rén a történelem során elértek. Fon­tos lépés lehet a magyar népszavazás Európa megvédésében, a Magyar­­ország által is szorgalmazott közös uniós haderő felállításában. BK FODOR CSABA a nézőpont Intézet ügyvezetője - A népszavazás tétje az, hogy a jö­vőben milyen Európában és milyen Magyarországon szeretnénk élni. A tömeges migráció ugyanis hazánk képét is teljesen átrajzolhatja, hiszen Brüsszel tervei alapján iszlám val­­lású embereket kellene széttelepí­teni az ország településein. Ezt né­met mintára kellene megtenni, ott minden tartomány, minden telepü­lése kapott a bevándorlókból. A be­fogadás egyértelműen negatív ha­tással lenne a hazai bérszínvonalra és az ingatlanpiacra is. De a közbizton­ság is megsínylené a bevándorlók ér­kezését, a nők elleni szexuális cse­lekmények aránya és az erőszakos bűncselekmények száma Nyugat- Európában is drasztikusan megnőtt a bevándorlás miatt. De a népszava­zással és a nem szavazatokkal a rend és a törvényesség mellett is kiállha­tunk. A népszavazás egyben azt is je­lenti, hogy a magyarok megkérdezése nélkül nem lehet ilyen határozato­kat hozni az unióban, illetve Brüsszel nem formálhat jogot arra, hogy ilyen súlyú kérdésekben a tagországok fe­je felett döntsön. És ki kell térnem ar­ra is, hogy bebizonyosodott, az ille­gális migránsok között terroristák is érkeztek Európába. A véres párizsi és brüsszeli merényleteket is ők kö­vették el. A betelepítési kvóta miatt fennáll a veszélye annak, hogy a ter­rorveszély növekedne hazánkban is, ennek lehetőségét is el kell utasítani a holnapi népszavazáson. PT

Next