Magyar Hírlap, 2016. november (49. évfolyam, 257-281. szám)
2016-11-08 / 262. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. NOVEMBER 8., KEDD A JOBBIK KÉPVISELŐI HAZAÁRULOK, HA NEM TÁMOGATJÁK SZAVAZATUKKAL AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT - JELENTETTE KI A PARLAMENTBEN KÓSA LAJOS „Magyarország védelme feltétlen” PINDROCH TAMÁS A Jobbik pártelnöke, Vona Gábor a parlamentben újra azt mondta, csak a letelepedési kötvény megszüntetése esetén szavazzák ma meg az alaptörvény módosítását. Kósa Lajos fideszes frakcióvezető szerint ez egyenértékű a hazaárulással. Álljon ki a Jobbik a magyar emberek érdekében, támogassák az alkotmánymódosítást - erre szólította fel tegnap az ellenzéki pártot Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, aki Vona Gábor Jobbik-elnök napirend előtti felszólalására reagált. Vona továbbra is kitart a népszavazás után támasztott feltételéhez, miszerint frakciójuk csak a letelepedési kötvény megszüntetése esetén szavazza meg az alaptörvény módosítását. Azt is kifejtette, a Jobbik nem támogat félmegoldást, tehát se szegény, se gazdag migránst ne lehessen betelepíteni hozzánk. Úgy vélekedett, a Fidesznek Jobbik-szindrómája van, mert „beletenyereltek” a letelepedési kötvény ügyébe. Ezért nevezik az egyik nap őket orosz ügynököknek, majd török és magyar terroristáknak, brüsszeli zsoldosoknak, szélsőségeseknek, vagy cukizsúrpubiknak. Arról is beszélt, támadja csak őket a Fidesz, ezzel elismerik, hogy félnek a Jobbiktól, mert meg fogják nyerni a választást 2018-ban. Tuzson erre azt mondta, az alaptörvény-módosítás nem pártügy, Vona ne a saját múltja, jelene és jövője miatt aggódjon, hiszen most az országról van szó. Hozzátette, hogy a letelepedési kötvénynek semmi köze nincs az alaptörvény-módosításhoz, az finanszírozási kérdés. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtt arra szólította fel a jobbikosokat, legyenek egyszer hazafiak, mutassák már meg, hogy nemcsak a pénz és a hatalom érdekli őket, hanem az ország védelme. Emlékeztetett, Vona még áprilisban kijelentette, hogy aki az alaptörvénymódosítást nem szavazza meg, az hazaáruló. „Nem volt szó semmilyen feltételről, mellékes körülményről, nagyon helyesen, hiszen a hazaszeretet, az ország, a magyarok védelme az feltétlen” - tette hozzá. Szerinte az alaptörvény módosítását bármilyen egyéb feltételhez kötni valóban egyenértékű a hazaárulással. Kifejtette, a kormány már hónapokkal ezelőtt a letelepedési kötvények felülvizsgálatáról beszélt. Szerinte az illegális migránsok és a kötvényvásárlók között annyi a különbség, mint a betörők és az albérlők között, a Jobbik még közöttük se tud különbséget tenni. Mint mondta, a letelepedési kötvény ötéves tartózkodást biztosít, bármikor fel lehet mondani a szerződést, a kötvény vásárlói szigorú nemzetbiztonsági ellenőrzésen esnek át. Arról is beszélt, az MSZP visszatért a gyurcsányi „hazudtunk reggel, éjjel és este hagyományához”. Ugyanis Molnár Gyula pártelnök a népszavazási kampány során azt mondta, a szocialisták támogatják majd a kormány letelepedési kvóta elleni harcát, a referendum után viszont kijelentették, nem vesznek részt az alaptörvénymódosításban. Elmondta, a letelepedési kvóta az unióban napirenden van, az Európai Tanács decemberben újra foglalkozik azzal. A mai alaptörvény-módosításhoz a kormányoldal 131 képviselője mellett két igen voksra lesz szükség a kétharmados többséghez. Az LMP nem fog gombot nyomni, az MSZP bent sem lesz a voksoláson, a függetlenek, baloldali képviselők sem akarnak igennel szavazni. Ha a Jobbikban működik a frakciófegyelem, nem fogják támogatni a módosítást. ■ Az alaptörvény-módosítás nem pártügy a Fidesz-KDNP szerint FOTÓ: VARGA IMRE JELENTÉST KÉRTEK A BŐNYI RENDŐRGYILKOSSÁGRÓL Cáfolatok a Pharaon-ügyben Részletes jelentést kért a Belügyminisztériumtól Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke a bőnyi rendőrgyilkosságról és a magyarországi paramilitáris szervezetekről. Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be: jelentés készítésére kérte fel a Belügyminisztériumot. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanis aggasztó és Magyarország biztonsága szempontjából veszélyes a paramilitáris szervezetek jelenléte, amelyekkel sajtóhírek szerint a Jobbik is kapcsolatot tart, így a parlamenti pártokkal való esetleges kapcsolatot mindenképp vizsgálni kell. A bizottság ezért jelentést kér a bőnyi rendőrgyilkosság körülményeiről, a paramilitáris szervezetek kapcsán pedig - a távirati iroda beszámolója szerint - példaként említette a Magyar Nemzeti Arcvonalat, amelynek „vezetésével Vona Gábor is tartott kapcsolatot”, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. A letelepedési kötvénnyel kapcsolatban Kósa azt mondta: nem igaz, amit a Jobbik állít a konstrukcióról, mert a vásárló valójában egy öt évre szóló tartózkodási engedélyt kap, vagyis „igazából ez egy tartózkodási kötvény”, nem letelepedési. Megjegyezte azt is, a hatóságok szigorúan ellenőrzik a vevőket. Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberről azt mondta: „Pharaon nevű emberrel a magyar kormány soha semmilyen kapcsolatban nem volt”, nincs neki magyarországi tulajdona, érdekeltsége sem. Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke ugyanakkor a testület zárt ülése után a Pharaon-ügy kapcsán azt fejtegette: tovább tart a ködösítés, és a magyar hatóságok sem tesznek meg mindent az ügy megoldása érdekében. Molnár kijelentésére a Fidesz közleményben reagált. Ebben azt írták: a Pharaon-ügyben óriási hazugság, amit a bizottság szocialista elnöke állít, ennek az ellenkezőjéről adott tájékoztatást Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója és Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár, amit Lázár János kancelláriaminiszter is megerősített. Pharaon a legszigorúbb ellenőrzésen esett át, és államközi konzultáció után, jogszerűen, a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően kapott beutazási vízumot. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szintén közleményben reagált. Úgy fogalmazott: a schengeni konzultációban hat ország volt érdekelt, s egyik sem emelt kifogást. A nemzetbiztonsági ellenőrzés is megtörtént , ami semmilyen magyarországi kockázatot nem tárt fel. Ha az FBI körözési listáján - huszonöt éve - fent lévő Pharaon Magyarország területére lép, a magyar hatóságok elfogják, letartóztatják, és átadják az FBI-nak - tette hozzá. A bőnyi rendőrgyilkosság és a Soros Alapítvány is napirendi pont volt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Molnár Zsolt ezekkel kapcsolatban arról számolt be: a Nemzeti Nyomozó Irodánál vizsgálat folyik az ügyben, amelyről azt gondolja, a Bőnyön történteknek következménye kell hogy legyen. Az ügyről - közölte - egyelőre annyit lehet elmondani, hogy volt kapcsolat a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) - ennek vezetője volt a rendőrgyilkosság elkövetője - és az orosz titkosszolgálat között, sőt az MNA kereste a kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal. Azt is megállapították, az MNA és parlamenti pártok között nem volt intézményes kapcsolat. Sokkal inkább a Hídfő.ru hírportál lehetett érdekes politikusoknak - utalt egy jobbikos szálra. Molnár cáfolta, hogy a magyar titkosszolgálatok „a Soros Alapítványra dolgoztak volna”. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU mm HÁROM-NÉGY SZAKÁPOLÁSI CENTRUM JÖN LÉTRE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Az interpellációk során a jobbikos Vágó Sebestyén bírálta, hogy bár a tervek szerint tíz-tizenegyezer kórházi ágyat „helyeznének át” a szociális ellátásba, ám ebből a tervből még egy sem valósult meg. Szerinte az sem teljesen világos, hogy a kórházak hogyan pótolják a kieső normatívát, de az sem, fizikailag elkerülnek-e az ágyak a kórházakból. A munkavállalók választhatnak-e, hogy maradnak-e az egészségügyben? - tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy a szociális ágazatban dolgozók keresnek a legrosszabbul. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára visszakérdezett: támogatná-e a Jobbik, hogy 21. századi körülmények között ápolják azokat, akik szociális és egészségügyi ellátásra is szorulnak. Mivel ehhez garancia is kell, ezért a kormány úgy döntött, először három-négy szakápolási centrum jön létre az országban - jelentette ki. Ágymegszüntetésről senki nem beszél, a kormány az egészségügy fejlesztését szorgalmazza - hangsúlyozta az államtitkár, azzal együtt, hogy senki sem kereshet kevesebbet. •Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy egy éve lépett életbe a menzareform, s a sótlan, íztelen ételek ennek köszönhetők a közétkeztetésben. Támogatják, hogy a szabályozás során nagyobb figyelemmel legyenek a különböző korú gyerekek tápanyagbevitelére, de sok szülő panaszkodott, hogy a gyerekek éhesen mentek haza az iskolából. Eddig 103 konyha kapott elégtelen minősítést - mondta, s azt kérdezte: változik-e a reform? Rétvári Bence közölte: a hétéveseknél a WHO felmérése szerint minden negyedik lány és ötödik fiú túlsúlyos volt, vagy elhízott, s nem megfelelő az általuk fogyasztott zöldség, gyümölcs mennyisége sem. Ezért is mondták, hogy az arányokon változtatni kell, több friss zöldségre, gyümölcsre és kevesebb cukorra, zsírra van szükség. Az volt a cél, hogy a tipikus cukros menzatea többet ne kerüljön az asztalra. Jelezte: a közétkeztetési cégek 25 javaslatából tizenhármat elfogadtak, és beépítették abba a módosításba, ami még az ősz folyamán megjelenhet. „ÚGY CÉLPONTJA AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁÚTNAK A JOBBIK A MAI HADVISELÉSBEN” A rendőrgyilkosság óta kémregénybe illő történésekről számol be a sajtó, amelyek kapcsán a kormánypártok és a baloldali ellenzék is magyarázatot vár a Jobbiktól. Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikusa például találkozik a Hídfő.ru újságírójával, amit az orosz titkosszolgálatokhoz kötnek, s amely honlapot az a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) hozta létre, amelynek alapítója meggyilkolt egy rendőrt. Mi a véleménye erről? - Már a migráció kapcsán kifejtettük, hogy a világban aszimmetrikus hadviselés zajlik. A hidegháborút követően sok politikus próbálta elhitetni, hogy eljött az örök béke korszaka, amelyben nincs szükség hadseregekre, titkosszolgálatokra, de ez nincs így. Magyarország földrajzilag és geopolitikailag is a nagyhatalmak ütközőzónájában, a titkosszolgálati frontok kereszteződésében fekszik, ahol a hadviselő felek az általuk favorizált eszközökkel dolgoznak. Az Egyesült Államok például 2001 óta a technikai felderítésre helyezte a hangsúlyt, elég ennek kapcsán a német kancellár vagy a francia elnök lehallgatására, a Snowden és a WikiLeaks-aktákra utalni. Míg az Egyesült Államok egy világot behálózó informatikai rendszert épített ki, addig Oroszország, az orosz titkosszolgálatok mindig is sokkal jobban bíztak a humán munkában. Azt a tényt például, hogy Szabó Gábor, a Jobbik pártigazgatója és Szaniszló Adrienne, a Jobbik külügyi munkatársa az orosz elnök tanácsadójától kaphatták orosz vízumukat, humán munkaként kell értékelni? - Oroszország a régi, jól bevált eszközökkel igyekszik befolyását erősíteni a számára kiemelten fontos térségekben. A történelem egyik leghíresebb szovjet kémcsapata, a Cambridge-i Ötök harminc évig a brit titkosszolgálatba is be tudott épülni, s ugyanez mondható el az egyesült államokbeli alvó sejtekről is. Az oroszok Közép-Európában politikai befolyásuk visszaszerzéséről sosem mondtak le. Ennek jelét látjuk a politikai inga két oldalán most is, a Jobbikkal kapcsolatosan, s ide sorolnám Havas Szófia, az ötvenhatos forradalmat gyalázó nyilatkozatát is, amelynek a moszkvai sajtó nagy figyelmet szentelt. Hadd említsek még egy mozzanatot az aszimmetrikus háborúból, amelyben már nemcsak titkosszolgálatok, hanem bizonyos esetekben multinacionáis nagyvállalatok is részt vesznek, s érdekeiket akár államokkal szemben is megpróbálják érvényesíteni. Amikor az orosz Gazprom Németországig megépíthette az Északi Áramlat gázvezetéket, Gerhard Schröder volt német kancellár beülhetett a Gazprom igazgatótanácsába. Ez, valljuk be, nagyon különös karrier, ám nyilvánvaló az ok-okozati összefüggés. - A jobbikos politikusok különös kapcsolatai mögött is az orosz titkosszolgálatot keressük? - A világhatalmi játszmában a küzdelem napi szinten folyik, ilyen körülmények között kell a magyar titkosszolgálatoknak is védekező mechanizmusaikat kialakítani. Ne feledjük, 2006-ban már volt egy orosz befolyásolási kísérlet. Erről szólt a kémper, amelyben a bíróság a vádlottakat felmentette, ám tudjuk, hogy az oroszok fedéssel bejöhettek a magyar elhárításhoz, s átvilágították a dolgozókat. A mai hadviselésben egy olyan fiatal politikai erő, mint a Jobbik, nyilvánvalóan lágyabb célpont, könnyebben támadható. Nincs meg a rutinja, szakmai hátországa, amely kezelni tudná a behatolási törekvéseket. - Véletlenek szerencsétlen összjátékáról van szó? - Kevéssé hiszek a véletlenekben, én mindig keresném az ok-okozati összefüggéseket. Egy behatolás nem úgy történik, hogy a titkosszolgálat berúgja az ajtót, s azt mondja, holnaptól dolgozzál nekem, hanem fokozatosan, lépésről lépésre építik a kapcsolatokat. Ami a Jobbikot illeti, a Kovács Béla-ügy a gyanút már rájuk vetette. Bár nem küldünk jó üzenetet az Európai Uniónak azzal, hogy a 2014-ben kirobbant kémkedési ügy még a bírói szak közelében sincs. Az ilyen ügyeknek szakmai szempontból nagyon rövid idő alatt le kell zárolniuk. Az Egyesült Államokban egy izraeli kémet harminc évre ítéltek, s a lebukás és az elítélés között nem telt el fél év sem. BK HORVÁTH JÓZSEF biztonságpolitikai szakértő