Magyar Hírlap, 2016. november (49. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-08 / 262. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2016. NOVEMBER 8., KEDD A JOBBIK KÉPVISELŐI HAZAÁRULOK, HA NEM TÁMOGATJÁK SZAVAZATUKKAL AZ ALAPTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT - JELENTETTE KI A PARLAMENTBEN KÓSA LAJOS „Magyarország védelme feltétlen” PINDROCH TAMÁS A Jobbik pártelnöke, Vona Gábor a parlamentben újra azt mondta, csak a letelepedési kötvény megszüntetése esetén szavazzák ma meg az alaptör­vény módosítását. Kósa Lajos fideszes frakcióvezető szerint ez egyenértékű a hazaárulással. Álljon ki a Jobbik a magyar embe­rek érdekében, támogassák az al­kotmánymódosítást - erre szólította fel tegnap az ellenzéki pártot Tuzson Bence kormányzati kommunikáció­ért felelős államtitkár, aki Vona Gábor Jobbik-elnök napirend előtti felszó­lalására reagált. Vona továbbra is ki­tart a népszavazás után támasztott fel­tételéhez, miszerint frakciójuk csak a letelepedési kötvény megszünteté­se esetén szavazza meg az alaptörvény módosítását. Azt is kifejtette, a Jobbik nem támogat félmegoldást, tehát se szegény, se gazdag migránst ne lehes­sen betelepíteni hozzánk. Úgy véleke­dett, a Fidesznek Jobbik-szindrómája van, mert „beletenyereltek” a letele­pedési kötvény ügyébe. Ezért nevezik az egyik nap őket orosz ügynököknek, majd török és magyar terroristáknak, brüsszeli zsoldosoknak, szélsősége­seknek, vagy cukizsúrpubiknak. Arról is beszélt, támadja csak őket a Fidesz, ezzel elismerik, hogy félnek a Jobbik­tól, mert meg fogják nyerni a válasz­tást 2018-ban. Tuzson erre azt mondta, az alaptör­vény-módosítás nem pártügy, Vona ne a saját múltja, jelene és jövője mi­att aggódjon, hiszen most az országról van szó. Hozzátette, hogy a letelepe­dési kötvénynek semmi köze nincs az alaptörvény-módosításhoz, az finan­szírozási kérdés. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióveze­tője napirend előtt arra szólította fel a jobbikosokat, legyenek egyszer haza­fiak, mutassák már meg, hogy nem­csak a pénz és a hatalom érdekli őket, hanem az ország védelme. Emlé­keztetett, Vona még áprilisban ki­jelentette, hogy aki az alaptörvény­módosítást nem szavazza meg, az hazaáruló. „Nem volt szó semmilyen feltételről, mellékes körülményről, nagyon helyesen, hiszen a hazasze­retet, az ország, a magyarok védelme az feltétlen” - tette hozzá. Szerinte az alaptörvény módosítását bármilyen egyéb feltételhez kötni valóban egyen­értékű a hazaárulással. Kifejtette, a kormány már hónapokkal ezelőtt a letelepedési kötvények felülvizsgá­latáról beszélt. Szerinte az illegális migránsok és a kötvényvásárlók kö­zött annyi a különbség, mint a betörők és az albérlők között, a Jobbik még kö­zöttük se tud különbséget tenni. Mint mondta, a letelepedési kötvény ötéves tartózkodást biztosít, bármikor fel le­het mondani a szerződést, a kötvény vásárlói szigorú nemzetbiztonsági el­lenőrzésen esnek át. Arról is beszélt, az MSZP visszatért a gyurcsányi „hazudtunk reggel, éjjel és este hagyományához”. Ugyanis Mol­nár Gyula pártelnök a népszavazási kampány során azt mondta, a szocia­listák támogatják majd a kormány le­telepedési kvóta elleni harcát, a refe­rendum után viszont kijelentették, nem vesznek részt az alaptörvény­módosításban. Elmondta, a letelepe­dési kvóta az unióban napirenden van, az Európai Tanács decemberben újra foglalkozik azzal. A mai alaptörvény-módosításhoz a kormányoldal 131 képviselője mellett két igen voksra lesz szükség a kéthar­mados többséghez. Az LMP nem fog gombot nyomni, az MSZP bent sem lesz a voksoláson, a függetlenek, bal­oldali képviselők sem akarnak igen­nel szavazni. Ha a Jobbikban működik a frakciófegyelem, nem fogják támo­gatni a módosítást. ■ Az alaptörvény-módosítás nem pártügy a Fidesz-KDNP szerint FOTÓ: VARGA IMRE JELENTÉST KÉRTEK A BŐNYI RENDŐRGYILKOSSÁGRÓL Cáfolatok a Pharaon-ügyben Részletes jelentést kért a Belügymi­nisztériumtól Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságá­nak elnöke a bőnyi rendőrgyilkosság­ról és a magyarországi paramilitáris szervezetekről. Kósa Lajos, az Országgyűlés honvé­delmi és rendészeti bizottságának el­nöke hétfőn sajtótájékoztatón jelen­tette be: jelentés készítésére kérte fel a Belügyminisztériumot. A Fidesz frak­cióvezetője szerint ugyanis aggasztó és Magyarország biztonsága szempont­jából veszélyes a paramilitáris szerve­zetek jelenléte, amelyekkel sajtóhí­rek szerint a Jobbik is kapcsolatot tart, így a parlamenti pártokkal való eset­leges kapcsolatot mindenképp vizs­gálni kell. A bizottság ezért jelentést kér a bőnyi rendőrgyilkosság körül­ményeiről, a paramilitáris szervezetek kapcsán pedig - a távirati iroda beszá­molója szerint - példaként említette a Magyar Nemzeti Arcvonalat, amely­nek „vezetésével Vona Gábor is tartott kapcsolatot”, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. A letelepedési kötvénnyel kapcso­latban Kósa azt mondta: nem igaz, amit a Jobbik állít a konstrukcióról, mert a vásárló valójában egy öt évre szóló tartózkodási engedélyt kap, va­gyis „igazából ez egy tartózkodási köt­vény”, nem letelepedési. Megjegyezte azt is, a hatóságok szigorúan ellenőr­zik a vevőket. Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberről azt mondta: „Pharaon nevű emberrel a magyar kormány soha semmilyen kapcsolatban nem volt”, nincs neki magyarországi tulaj­dona, érdekeltsége sem. Molnár Zsolt, a parlament nemzet­­biztonsági bizottságának szocialis­ta elnöke ugyanakkor a testület zárt ülése után a Pharaon-ügy kapcsán azt fejtegette: tovább tart a ködösítés, és a magyar hatóságok sem tesznek meg mindent az ügy megoldása érde­kében. Molnár kijelentésére a Fidesz közleményben reagált. Ebben azt ír­ták: a Pharaon-ügyben óriási hazug­ság, amit a bizottság szocialista elnö­ke állít, ennek az ellenkezőjéről adott tájékoztatást Végh Zsuzsanna, a Be­vándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója és Kontrát Károly belügy­minisztériumi államtitkár, amit Lázár János kancelláriaminiszter is megerő­sített. Pharaon a legszigorúbb ellen­őrzésen esett át, és államközi konzul­táció után, jogszerűen, a magyar és a nemzetközi jogszabályoknak megfe­lelően kapott beutazási vízumot. Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke szintén közleményben re­agált. Úgy fogalmazott: a schengeni konzultációban hat ország volt ér­dekelt, s egyik sem emelt kifogást. A nemzetbiztonsági ellenőrzés is meg­történt , ami semmilyen magyarorszá­gi kockázatot nem tárt fel. Ha az FBI körözési listáján - huszonöt éve - fent lévő Pharaon Magyarország területére lép, a magyar hatóságok elfogják, le­tartóztatják, és átadják az FBI-nak - tette hozzá. A bőnyi rendőrgyilkosság és a So­ros Alapítvány is napirendi pont volt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén. Molnár Zsolt ezekkel kapcsolatban arról számolt be: a Nemzeti Nyomo­zó Irodánál vizsgálat folyik az ügyben, amelyről azt gondolja, a Bőnyön tör­ténteknek következménye kell hogy legyen. Az ügyről - közölte - egyelő­re annyit lehet elmondani, hogy volt kapcsolat a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) - ennek vezetője volt a rend­őrgyilkosság elkövetője - és az orosz titkosszolgálat között, sőt az MNA kereste a kapcsolatot az orosz titkos­­szolgálattal. Azt is megállapították, az MNA és parlamenti pártok között nem volt intézményes kapcsolat. Sok­kal inkább a Hídfő.ru hírportál lehe­tett érdekes politikusoknak - utalt egy jobbikos szálra. Molnár cáfolta, hogy a magyar titkosszolgálatok „a Soros Alapítványra dolgoztak volna”. ■ E-MAIL: BELPOL@MAGYARHIRLAP.HU mm HÁROM-NÉGY SZAKÁPOLÁSI CENTRUM JÖN LÉTRE AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Az interpellációk során a jobbikos Vágó Sebestyén bírálta, hogy bár a tervek szerint tíz-tizenegyezer kórházi ágyat „helyezné­nek át” a szociális ellátásba, ám ebből a tervből még egy sem valósult meg. Szerinte az sem teljesen világos, hogy a kórhá­zak hogyan pótolják a kieső normatívát, de az sem, fizikailag el­kerülnek-e az ágyak a kórházakból. A munkavállalók választ­hatnak-e, hogy maradnak-e az egészségügyben? - tette fel a kérdést, megjegyezve, hogy a szociális ágazatban dolgozók keresnek a legrosszabbul. Rétvári Bence, az Emmi államtitká­ra visszakérdezett: támogatná-e a Jobbik, hogy 21. századi kö­rülmények között ápolják azokat, akik szociális és egészségügyi ellátásra is szorulnak. Mivel ehhez garancia is kell, ezért a kor­mány úgy döntött, először három-négy szakápolási centrum jön létre az országban - jelentette ki. Ágymegszüntetésről sen­ki nem beszél, a kormány az egészségügy fejlesztését szorgal­mazza - hangsúlyozta az államtitkár, azzal együtt, hogy senki sem kereshet kevesebbet. •Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról beszélt, hogy egy éve lépett életbe a menzareform, s a sótlan, íztelen ételek ennek köszönhetők a közétkeztetésben. Támogatják, hogy a sza­bályozás során nagyobb figyelemmel legyenek a különböző korú gyerekek tápanyagbevitelére, de sok szülő panaszko­dott, hogy a gyerekek éhesen mentek haza az iskolából. Ed­dig 103 konyha kapott elégtelen minősítést - mondta, s azt kérdezte: változik-e a reform? Rétvári Bence közölte: a hét­éveseknél a WHO felmérése szerint minden negyedik lány és ötödik fiú túlsúlyos volt, vagy elhízott, s nem megfelelő az általuk fogyasztott zöldség, gyümölcs mennyisége sem. Ezért is mondták, hogy az arányokon változtatni kell, több friss zöldségre, gyümölcsre és kevesebb cukorra, zsírra van szükség. Az volt a cél, hogy a tipikus cukros menzatea töb­bet ne kerüljön az asztalra. Jelezte: a közétkeztetési cégek 25 javaslatából tizenhármat elfogadtak, és beépítették abba a módosításba, ami még az ősz folyamán megjelenhet. „ÚGY CÉLPONTJA AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁÚTNAK A JOBBIK A MAI HADVISELÉSBEN”­ ­ A rendőrgyilkosság óta kémre­génybe illő történésekről számol be a sajtó, amelyek kapcsán a kormány­pártok és a baloldali ellenzék is ma­gyarázatot vár a Jobbiktól. Gyön­gyösi Márton, a Jobbik kü­lpolitikusa például találkozik a Hídfő.ru újság­írójával, amit az orosz titkosszol­gálatokhoz kötnek, s amely honla­pot az a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) hozta létre, amelynek ala­pítója meggyilkolt egy rendőrt. Mi a véleménye erről? - Már a migráció kapcsán kifejtet­tük, hogy a világban aszimmetrikus hadviselés zajlik. A hidegháborút kö­vetően sok politikus próbálta elhitet­ni, hogy eljött az örök béke korszaka, amelyben nincs szükség hadseregek­re, titkosszolgálatokra, de ez nincs így. Magyarország földrajzilag és geo­politikailag is a nagyhatalmak ütkö­zőzónájában, a titkosszolgálati fron­tok kereszteződésében fekszik, ahol a hadviselő felek az általuk favorizált eszközökkel dolgoznak. Az Egyesült Államok például 2001 óta a techni­kai felderítésre helyezte a hangsúlyt, elég ennek kapcsán a német kancellár vagy a francia elnök lehallgatására, a Snowden és a WikiLeaks-aktákra utalni. Míg az Egyesült Államok egy világot behálózó informatikai rend­szert épített ki, addig Oroszor­szág, az orosz titkosszolgálatok min­dig is sokkal jobban bíztak a humán munkában.­­ Azt a tényt például, hogy Sza­bó Gábor, a Jobbik pártigazgatója és Szaniszló Adrienne, a Jobbik kül­ügyi munkatársa az orosz elnök ta­nácsadójától kaphatták orosz ví­zumukat, humán munkaként kell értékelni? - Oroszország a régi, jól be­vált eszközökkel igyekszik befolyá­sát erősíteni a számára kiemelten fontos térségekben. A történelem egyik leghíresebb szovjet kémcsa­pata, a Cambridge-i Ötök harminc évig a brit titkosszolgálatba is be tu­dott épülni, s ugyanez mondható el az egyesült államokbeli alvó sejtek­ről is. Az oroszok Közép-Európában politikai befolyásuk visszaszerzé­séről sosem mondtak le. Ennek je­lét látjuk a politikai inga két oldalán most is, a Jobbikkal kapcsolatosan, s ide sorolnám Havas Szófia, az ötven­hatos forradalmat gyalázó nyilatko­zatát is, amelynek a moszkvai sajtó nagy figyelmet szentelt. Hadd em­lítsek még egy mozzanatot az aszim­metrikus háborúból, amelyben már nemcsak titkosszolgálatok, hanem bizonyos esetekben multinacionáis nagyvállalatok is részt vesznek, s ér­dekeiket akár államokkal szemben is megpróbálják érvényesíteni. Ami­kor az orosz Gazprom Németországig megépíthette az Északi Áramlat gáz­vezetéket, Gerhard Schröder volt né­met kancellár beülhetett a Gazprom igazgatótanácsába. Ez, valljuk be, na­gyon különös karrier, ám nyilvánvaló az ok-okozati összefüggés. - A jobbikos politikusok különös kapcsolatai mögött is az orosz tit­kosszolgálatot keressük? - A világhatalmi játszmában a küzdelem napi szinten folyik, ilyen körülmények között kell a ma­gyar titkosszolgálatoknak is véde­kező mechanizmusaikat kialakíta­ni. Ne feledjük, 2006-ban már volt egy orosz befolyásolási kísérlet. Erről szólt a kémper, amelyben a bíróság a vádlottakat felmentette, ám tudjuk, hogy az oroszok fedéssel bejöhet­tek a magyar elhárításhoz, s átvilá­gították a dolgozókat. A mai hadvi­selésben egy olyan fiatal politikai erő, mint a Jobbik, nyilvánvalóan lágyabb célpont, könnyebben támadható. Nincs meg a rutinja, szakmai hátor­szága, amely kezelni tudná a behato­lási törekvéseket. - Véletlenek szerencsétlen összjá­­tékáról van szó? - Kevéssé hiszek a véletlenekben, én mindig keresném az ok-okozati összefüggéseket. Egy behatolás nem úgy történik, hogy a titkosszolgálat berúgja az ajtót, s azt mondja, hol­naptól dolgozzál nekem, hanem fo­kozatosan, lépésről lépésre építik a kapcsolatokat. Ami a Jobbikot illeti, a Kovács Béla-ügy a gyanút már rá­juk vetette. Bár nem küldünk jó üze­netet az Európai Uniónak azzal, hogy a 2014-ben kirobbant kémkedési ügy még a bírói szak közelében sincs. Az ilyen ügyeknek szakmai szempontból nagyon rövid idő alatt le kell zárolni­uk. Az Egyesült Államokban egy izra­eli kémet harminc évre ítéltek, s a le­bukás és az elítélés között nem telt el fél év sem. BK HORVÁTH JÓZSEF biztonságpolitikai szakértő

Next