Magyar Hírlap, 2017. április (50. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám
www.magyarhirlap.hu „VALÓJÁBAN ÖRÜLNEK ANNAK AZ OSZTRÁKOK ÉS A NÉMETEK, HOGY MEGVÉDJÜK A HATÁRT’ Orbán Viktor: Hazánk nem tűri el a csalást KACSOH DÁNIEL Felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni, és igazságtalan előnyt biztosítani egy külföldi intézménynek - vetette fel a Soros - féle CEU Ügye kapcsán a szokásos rádióinterjúban Orbán Viktor miniszterelnök. A csalás az csalás, akárki is követi el. Négy öt évente folytat le átfogó vizsgálatot az Oktatási Hivatal, amely szabálytalanságokat állapított meg több egyetemnél, köztük George Soros egyeteménél is. Magyarországon, hiába milliárdos valaki, senki nem állhat a törvények fölött - hangsúlyozta Orbán Viktor tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Kifejtette, a CEU jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik, az intézménnyel azonban nem egyeztetnek, mert lehet, hogy szeretnék, de „most még nem ők az amerikai kormány”. Az CEU-nak csak a törvényeket kellene betartania. A kormányfő megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt. A magyar egyetemeknek szerinte akad sérelmeznivalójuk a jogi tisztázatlanságok nyomán kialakult, nem fair helyzet miatt - mutatott rá a miniszterelnök, kifejtve, egy magyar egyetem ugyanis egy magyar diplomát ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait”. Ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a sajátjainkat hátrányba hozni”, mellette pedig igazságtalan előnyt biztosítani egy külföldi intézménynek - húzta alá, megjegyezve, Magyarország egy szuverén ország, amely a tudást mindenkor támogatja, a csalást pedig nem tűri el. Eretnek az, akinek túl korán van igaza, Magyarország ebből a szempontból eretneknek minősül - fogalmazott a migrációval kapcsolatban, hozzátéve, hazánk az első pillanattól kezdve a jó kérdéseket tette fel és a jó válaszokat adta meg, a Nyugat pedig egy-két év késéssel követ bennünket. Magyarország egyszerre védi saját és Európa külső határát, ha nem ezt tenné, akkor „megnézhetnék magukat az osztrákok meg a németek”, akik, bár politikai szemfényvesztés zajlik, valójában örülnek ennek. Ellentétben több más országgal, hazánk nem egy átjáróház, ahol ki be lehet járkálni ellenőrzés nélkül. Kitért arra is, több mint tíz éve tart az a Soroshoz köthető nemzetközi kampány, amely megpróbálja bebizonyítani, hogy nincs értelmük a határoknak, a nemzeteknek nincs joguk, hogy maguk mondják meg, kikkel akarnak együtt élni, így föléjük nemzetközi jogintézményeket kell létrehozni, amelyek helyettük döntenek. Erkölcsileg szerinte tarthatatlan a nem kormányzati szervezetek, azaz az NGO-k, illetve a nemzetközi hálózatok ténykedése: megtámadják a határt védő magyar rendőröket, katonákat, migránsok bántalmazásával vádolják őket, ami szemenszedett hazugság. Ráadásul nem vetik meg a pénzt sem, jól kiépített migránsbiznisz is zajlik, egyesek nyerészkedni akarnak rajtunk - vetette fel, utalva a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a magyar állammal szemben pert nyert bangladesiek esetére. A strasbourgi ítélet miatt ugyanis ki kell fizetni egy nemzetközi hálózatnak a perköltségét. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerinte döntéseivel veszélyezteti a magyarok biztonságát, ezért működése reformra szorul, az emberi jogi egyezményből való kilépésünk pedig megfontolás tárgya, erről még tárgyal majd a kormány. Szóba került az Európai Néppárt minapi máltai kongresszusa is, amelyet Orbán úgy értékelt, hogy az egység mindig fontos egy közösségnél, minden ilyen nyilvános tanácskozás az egység demonstrálására is való, a „művészet az, hogy közben azért őszintén meg kell vitatni azokat az ügyeket, amelyekben véleménykülönbségek vannak”. Ismét szólt arról, hogy Európa a világ legjobb helye, de a jövő kihívásai bizonytalanná teszik az embereket, ám erre az európai elit úgy reagál, hogy „leszúrja őket”. Minden évben mindenki léphet is egyet előre Magyarországon, az ország fejlődik - közölte a miniszterelnök a 2018-as költségvetéssel kapcsolatban, amelynek előkészítése hamarosan elkezdődik. ■ Az ország nem átjáróház - mondta a miniszterelnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD FIDESZ: NE A MAGYAR KORMÁNY, HANEM SOROS FIZESSE A KISZABOTT BÜNTETÉST „Nonszensz a strasbourgi ítélet” PÁLFY DÁNIEL ÁBEL Nem szabad kifizetni a strasbourgi bíróság által a bangladesi migránsok ügyében Magyarországra kiszabott bírságot, felháborító, hogy a Helsinki Bizottság is pénzt szeretne keresni a bevándorláson - közölte Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Értékelése szerint azért akarják hazánkat megbüntetni, mert betartja az európai uniós jogszabályokat. Jogi és elvi szempontból is nonszensznek nevezte Halász János azt az ítéletet, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága - nem jogerős döntésében - kötelezte a kormányt, hogy a két kiutasított bangladesi migránst képviselő Magyar Helsinki Bizottságnak fizessen perköltségként 2,7 millió forintot. „Nem szabad a magyar emberek pénzéből támogatni a migránsbizniszt” - mondta a Fidesz - frakció szóvivője, aki egyben felszólította a kormányt, hogy ne fizesse ki a szervezetnek a strasbourgi bíróság által megítélt pénzt, illetve fellebbezzen a döntés ellen. „Fizessen Soros, van neki elég pénze” - jegyezte meg, majd emlékeztetett arra is, hogy a Helsinki Bizottság annak ellenére szeretné a két migránsnak megítélt hatmillió forintot is felvenni, hogy senki nem tudja, hol tartózkodnak az érintettek. Kijelentette, Magyarországot azért akarják megbüntetni, mert betartja az uniós szabályokat. A strasbourgi döntés egyértelművé teszi, hogy létezik egy nemzetközi migránsbiznisz, amelyben a „Sorosszervezetek nyakig benne vannak” - fűzte hozzá. Felháborítónak nevezte, hogy az embercsempészek után a Helsinki Bizottság és a hozzá hasonló szervezetek is pénzt szeretnének keresni a bevándorláson. „Csak ezen az egy peren 2,7 millió forintot nyerhetne az említett szervezet, ha kifizetné Magyarország ezt a pénzt” - mondta, majd hangsúlyozta, azért kérik a kormányt, hogy fellebbezzen, mert körülbelül tizenötezer hasonló ügy van, és ha mindegyik esetében támadni fogják hazánkat, akkor akár negyvenötven milliárd forintnyi bírságot is kiszabhatnak. „Ez szép summa lenne a Soros-szervezetnek” - közölte a szóvivő, majd kiemelte, a Fidesz-frakció határozott álláspontja az, hogy nem szabad eleget tenni a felszólításnak. Halász János a külföldi egyetemek ügyében tervezett törvénymódosítással kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, nem tart attól, hogy Romániában esetleg egy hasonló törvény alapján erdélyi magyar egyetemeket zárnának be, mert az ottani magyar egyetemek maradéktalanul betartják a helyi törvényeket. Halász János FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2017. ÁPRILISI., HÉTVÉGE DOLTULV MAGYAR HÍRLAP3 Kőleves ÁLLÁSPONT Népmesei elemekkel kezdjük, hátha nem vásik bele a fogunk, már csak azért sem, mert az élelmiszerekről lesz szó. Igen, a régi-új témát húzzuk elő a tarisznyából, mint egy megkövesedett, majd felmelegített hamuban sült pogácsát, amivel a szegény legényt indították útnak hazulról. A bökkenő csak annyi, hogy mi itthon vagyunk, sőt, mi vagyunk itthon, a hamuban sült meg most külföldről érkezik hozzánk, és bár esszük, eszegetjük, azért ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy nem az igazi, messze van anyánk főztjétől. Persze nem nagyon, csak éppen tér el egy kicsit, mint ahogy ezt bebizonyította a legutóbbi élelmiszer-vizsgálat, amelynek során a magyar szakemberek kilencvenhat termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el. A mintákat Magyarországon, Ausztriában és Olaszországban vették, a vizsgálatok során összesen nyolcvannégy élelmiszert, hét sört és öt kutya-, illetve macskaeledelt vizsgáltak meg a politikailag korrekt esélyegyenlőség jegyében, nehogy esetleg egy jogvédő szervezet emiatt is kötelezettségszegési eljárást indíttasson hazánk ellen. A vizsgálatok hetvenegy esetben mutattak ki minőségi különbséget, huszonöt esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, nyolc esetben csak összetételbeli, míg harminchárom terméknél érzékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehasonlítás, ahogy arról Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is beszámolt, kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszervi különbségekre is. Persze lehet rögtön azzal élcelődni, hogy a szomszédban még a gumicukor is zöldebb, de ha ugyanezt a kérdést esetleg a méz témájára vetítjük ki, akkor egészen biztosan más irányba görbülnek a szájak. Ezért beszélt a miniszter élelmiszer-diszkriminációról, ami legalább akkora találmány, mint a migránsbiznisz, és ha nem is hangzik annyira jól, a lényeget azért plasztikusan kifejezi. Esetleg még bevethetnék később az élelmiszer-PC-t, az élelmiszer-korrektséget, az élelmiszer-liberalizmust vagy az élelmiszer-demokráciát is, hogy a nyugati követelményeknek is maradéktalanul megfeleljünk. Fazekas Sándor arról is beszélt, aggasztó, hogy a megvizsgált tételek hetven százalékánál kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés volt tapasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára jelentkeztek. Sok termék esetében az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetők, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segítenek az eligazodásban. A vizsgálatok eredményeire reagált az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége is, rámutatva, hogy saját vizsgálatukban, amelynek során hatvannyolc terméket analizáltak, csak tizennyolc esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége eltérő lenne, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a magyar és az osztrák fogyasztók között. Aminek örülhetnénk is, hiszen természetes, ha egy szakma védi a mundér becsületét, másrészt azonban egy eltérés is sok, hát még tizennyolc, harmadrészt pedig tessék megnézni a szövetség tagjait, nem egy anyavállalat a neves nemzetközi cég, komoly érdekekkel, jelentős piaccal. Közleményük azt nem említi, hogy ugyanazokat a termékeket vizsgálták-e meg, mint amelyeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzött, vagy sem. És talán azon sem vitatkoznak, hogyha például egy itthon forgalomba kerülő fagyasztott pizzáról - noha lelke rajta annak, aki megveszi - hiányzik a sajt, nem egy esetben pedig a sonka is, akkor az már némi hiátus. Azt már nem lehet elintézni egy jó vizsgálati eredménnyel, és nem lehet addig várni, amíg egy bátor fogyasztó felkiált: a pizza meztelen! És mivel a sajt- és a sonkaszelet a császár új ruhájával ellentétben meglehetősen tárgyiasult dolog, nem véletlen az sem, hogy az egész volt keleti blokk vizsgálja a nyugatról érkező élelmiszereket, még a görögök is mellénk álltak ebben a kérdésben. A cél lehet figyelmeztetés is, ne felejtsük el, hogy a héten a varsói V4-csúcson Orbán Viktor azt mondta, reméli, nyolc-tíz év múlva úgy fognak beszélni a visegrádi országokról, mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról. Ehhez a motorhoz pedig most csatlakozott Szlovénia és Románia is, és valószínűleg idővel más balkáni országok is társulnak. Ez pedig világosan megmutatja, hogy ebben a régióban nem másodrendű állampolgárok laknak, és azt is, hogy köszönjük, de nem kérünk ezen a téren sem a kétsebességes, vagy ha úgy tetszik, kétízű Európából. Mesével kezdtük, fejezzük is be azzal. A Kőleves című népmese a szegény katonáról szól, aki elkezdi főzögetni a követ, majd kér és kap a zsugori, de kíváncsi öregasszonytól sót, zsírt, pár szem pityókát, egy pár kolbászt, hogy mindkettejüknek jusson, zöldséget és egy kis rizst is. És akkor olyan lesz a leves, amilyet mindig is főzni szokott. Ebben a régióban mi sem akarunk mást, mint ugyanolyan élelmiszereket fogyasztani, amilyeneket Nyugaton, még a körüket is megtarthatják maguknak, fizetni így is épp eleget fogunk. ■