Magyar Hírlap, 2017. április (50. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-01 / 77. szám

www.magyarhirlap.hu „VALÓJÁBAN ÖRÜLNEK ANNAK AZ OSZTRÁKOK ÉS A NÉMETEK, HOGY MEGVÉDJÜK A HATÁRT’ Orbán Viktor: Hazánk nem tűri el a csalást KACSOH DÁNIEL Felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemein­ket hátrányba hozni, és igazságtalan előnyt biztosítani egy külföldi intéz­ménynek - vetette fel a Soros - féle CEU Ügye kapcsán a szokásos rádióinterjú­ban Orbán Viktor miniszterelnök. A csalás az csalás, akárki is követi el. Négy öt évente folytat le átfogó vizs­gálatot az Oktatási Hivatal, amely sza­bálytalanságokat állapított meg több egyetemnél, köztük George Soros egyeteménél is. Magyarországon, hiá­ba milliárdos valaki, senki nem állhat a törvények fölött - hangsúlyozta Or­bán Viktor tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Kifejtette, a CEU jövője az amerikai-magyar kor­mányközi tárgyalásokon múlik, az in­tézménnyel azonban nem egyeztet­nek, mert lehet, hogy szeretnék, de „most még nem ők az amerikai kor­mány”. Az CEU-nak csak a törvénye­ket kellene betartania. A kormányfő megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt. A magyar egyetemeknek szerinte akad sérelmeznivalójuk a jogi tisztá­zatlanságok nyomán kialakult, nem fair helyzet miatt - mutatott rá a mi­niszterelnök, kifejtve, egy magyar egyetem ugyanis egy magyar dip­lomát ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait”. Ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények kö­zött verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját­jainkat hátrányba hozni”, mellette pedig igazságtalan előnyt biztosíta­ni egy külföldi intézménynek - húz­­ta alá, megjegyezve, Magyarország egy szuverén ország, amely a tudást mindenkor támogatja, a csalást pedig nem tűri el. Eretnek az, akinek túl korán van igaza, Magyarország ebből a szem­pontból eretneknek minősül - fogal­mazott a migrációval kapcsolatban, hozzátéve, hazánk az első pillanattól kezdve a jó kérdéseket tette fel és a jó válaszokat adta meg, a Nyugat pedig egy-két év késéssel követ bennünket. Magyarország egyszerre védi saját és Európa külső határát, ha nem ezt ten­né, akkor „megnézhetnék magukat az osztrákok meg a németek”, akik, bár politikai szemfényvesztés zajlik, va­lójában örülnek ennek. Ellentétben több más országgal, hazánk nem egy átjáróház, ahol ki be lehet járkálni el­lenőrzés nélkül. Kitért arra is, több mint tíz éve tart az a Soroshoz köthető nemzetközi kampány, amely megpróbálja bebi­zonyítani, hogy nincs értelmük a ha­tároknak, a nemzeteknek nincs jo­guk, hogy maguk mondják meg, kikkel akarnak együtt élni, így fölé­jük nemzetközi jogintézményeket kell létrehozni, amelyek helyettük dönte­nek. Erkölcsileg szerinte tarthatatlan a nem kormányzati szervezetek, azaz az NGO-k, illetve a nemzetközi hálóza­tok ténykedése: megtámadják a határt védő magyar rendőröket, katonákat, migránsok bántalmazásával vádolják őket, ami szemenszedett hazugság. Ráadásul nem vetik meg a pénzt sem, jól kiépített migránsbiznisz is zajlik, egyesek nyerészkedni akarnak rajtunk - vetette fel, utalva a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt, a magyar ál­lammal szemben pert nyert banglade­siek esetére. A strasbourgi ítélet miatt ugyanis ki kell fizetni egy nemzetkö­zi hálózatnak a perköltségét. Az Em­beri Jogok Európai Bírósága szerinte döntéseivel veszélyezteti a magyarok biztonságát, ezért működése reform­ra szorul, az emberi jogi egyezmény­ből való kilépésünk pedig megfon­tolás tárgya, erről még tárgyal majd a kormány. Szóba került az Európai Néppárt minapi máltai kongresszusa is, ame­lyet Orbán úgy értékelt, hogy az egy­ség mindig fontos egy közösségnél, minden ilyen nyilvános tanácsko­zás az egység demonstrálására is va­ló, a „művészet az, hogy közben azért őszintén meg kell vitatni azokat az ügyeket, amelyekben véleménykü­lönbségek vannak”. Ismét szólt arról, hogy Európa a világ legjobb helye, de a jövő kihívásai bizonytalanná teszik az embereket, ám erre az európai elit úgy reagál, hogy „leszúrja őket”. Minden évben mindenki léphet is egyet előre Magyarországon, az or­szág fejlődik - közölte a miniszter­­elnök a 2018-as költségvetéssel kap­csolatban, amelynek előkészítése hamarosan elkezdődik. ■ Az ország nem átjáróház - mondta a miniszterelnök FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD FIDESZ: NE A MAGYAR KORMÁNY, HANEM SOROS FIZESSE A KISZABOTT BÜNTETÉST „Nonszensz a strasbourgi ítélet” PÁLFY DÁNIEL ÁBEL Nem szabad kifizetni a strasbourgi bíróság által a bangladesi migránsok ügyében Magyarországra kiszabott bírságot, felháborító, hogy a Helsin­ki Bizottság is pénzt szeretne keresni a bevándorláson - közölte Halász Já­nos, a Fidesz-frakció szóvivője. Érté­kelése szerint azért akarják hazánkat megbüntetni, mert betartja az euró­pai uniós jogszabályokat. Jogi és elvi szempontból is non­szensznek nevezte Halász János azt az ítéletet, amelyben az Emberi Jogok Európai Bírósága - nem jogerős dön­tésében - kötelezte a kormányt, hogy a két kiutasított bangladesi migránst képviselő Magyar Helsinki Bizott­ságnak fizessen perköltségként 2,7 millió forintot. „Nem szabad a ma­gyar emberek pénzéből támogatni a migránsbizniszt” - mondta a Fidesz - frakció szóvivője, aki egyben felszólí­totta a kormányt, hogy ne fizesse ki a szervezetnek a strasbourgi bíróság ál­tal megítélt pénzt, illetve fellebbezzen a döntés ellen. „Fizessen Soros, van neki elég pénze” - jegyezte meg, majd emlékeztetett arra is, hogy a Helsinki Bizottság annak ellenére szeretné a két migránsnak megítélt hatmillió forin­tot is felvenni, hogy senki nem tudja, hol tartózkodnak az érintettek. Kije­lentette, Magyarországot azért akar­ják megbüntetni, mert betartja az uniós szabályokat. A strasbourgi döntés egyértelmű­vé teszi, hogy létezik egy nemzetközi migránsbiznisz, amelyben a „Soros­szervezetek nyakig benne vannak” - fűzte hozzá. Felháborítónak nevez­te, hogy az embercsempészek után a Helsinki Bizottság és a hozzá hasonló szervezetek is pénzt szeretnének ke­resni a bevándorláson. „Csak ezen az egy peren 2,7 millió forintot nyerhet­ne az említett szervezet, ha kifizetné Magyarország ezt a pénzt” - mondta, majd hangsúlyozta, azért kérik a kor­mányt, hogy fellebbezzen, mert kö­rülbelül tizenötezer hasonló ügy van, és ha mindegyik esetében támadni fogják hazánkat, akkor akár negyven­ötven milliárd forintnyi bírságot is ki­szabhatnak. „Ez szép summa lenne a Soros-szervezetnek” - közölte a szó­vivő, majd kiemelte, a Fidesz-frakció határozott álláspontja az, hogy nem szabad eleget tenni a felszólításnak. Halász János a külföldi egyetemek ügyében tervezett törvénymódosítás­sal kapcsolatban kérdésre válaszolva kijelentette, nem tart attól, hogy Ro­mániában esetleg egy hasonló törvény alapján erdélyi magyar egyetemeket zárnának be, mert az ottani magyar egyetemek maradéktalanul betartják a helyi törvényeket.­­ Halász János FOTÓ: HEGEDŰS RÓBERT 2017. ÁPRILISI., HÉTVÉGE DOLTULV MAGYAR HÍRLAP3 Kőleves ÁLLÁSPONT Népmesei elemekkel kezdjük, hátha nem vásik bele a fogunk, már csak azért sem, mert az élelmiszerekről lesz szó. Igen, a régi-új témát húzzuk elő a tarisznyából, mint egy megkövesedett, majd felmelegí­tett hamuban sült pogácsát, amivel a szegény legényt indították útnak hazulról. A bökkenő csak annyi, hogy mi itthon vagyunk, sőt, mi vagyunk itt­hon, a hamuban sült meg most külföldről érkezik hozzánk, és bár es­­­szük, eszegetjük, azért ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül, hogy nem az igazi, messze van anyánk főztjétől. Persze nem nagyon, csak éppen tér el egy kicsit, mint ahogy ezt be­bizonyította a legutóbbi élelmiszer-vizsgálat, amelynek során a ma­gyar szakemberek kilencvenhat termékpár összehasonlító vizsgálatát végezték el. A mintákat Magyarországon, Ausztriában és Olaszország­ban vették, a vizsgálatok során összesen nyolcvannégy élelmiszert, hét sört és öt kutya-, illetve macskaeledelt vizsgáltak meg a politikailag korrekt esélyegyenlőség jegyében, nehogy esetleg egy jogvédő szerve­zet emiatt is kötelezettségszegési eljárást indíttasson hazánk ellen. A vizsgálatok hetvenegy esetben mutattak ki minőségi különbséget, huszonöt esetben nem volt eltérés. Harminc esetben csak érzékszervi, nyolc esetben csak összetételbeli, míg harminchárom terméknél ér­zékszervi és összetételbeli különbéget is kimutattak. Az összehason­lítás, ahogy arról Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is beszá­molt, kiterjedt a feltüntetett összetevőkre, az ebből adódó esetleges minőségi különbségekre, az azonos összetevők melletti érzékszer­vi különbségekre is. Persze lehet rögtön azzal élcelődni, hogy a szom­szédban még a gumicukor is zöldebb, de ha ugyanezt a kérdést esetleg a méz témájára vetítjük ki, akkor egészen biztosan más irányba gör­bülnek a szájak. Ezért beszélt a miniszter élelmiszer-diszkrimináció­ról, ami legalább akkora találmány, mint a migránsbiznisz, és ha nem is hangzik annyira jól, a lényeget azért plasztikusan kifejezi. Esetleg még bevethetnék később az élelmiszer-PC-t, az élelmiszer-korrektséget, az élelmiszer-liberalizmust vagy az élelmiszer-demokráciát is, hogy a nyugati követelményeknek is maradéktalanul megfeleljünk. Fazekas Sándor arról is beszélt, aggasztó, hogy a megvizsgált téte­lek hetven százalékánál kisebb vagy nagyobb minőségi eltérés volt ta­pasztalható a Nyugat-Európában forgalmazott termékekhez képest. Az eltérések szinte minden esetben a magyar fogyasztók kárára jelent­keztek. Sok termék esetében az érzékszervi különbségek is azonnal észrevehetők, másoknál az analitika, a laboratóriumi módszerek segí­tenek az eligazodásban. A vizsgálatok eredményeire reagált az Élelmi­szer-feldolgozók Országos Szövetsége is, rámutatva, hogy saját vizs­gálatukban, amelynek során hatvannyolc terméket analizáltak, csak tizennyolc esetben találtak minimális összetételbeli eltérést. Ezek a különbségek azonban nem jelentik azt, hogy a termékek minősége el­­­térő lenne, hogy a gyártók megkülönböztetést alkalmaznának a ma­gyar és az osztrák fogyasztók között. Aminek örülhetnénk is, hiszen természetes, ha egy szakma védi a mundér becsületét, másrészt azon­ban egy eltérés is sok, hát még tizennyolc, harmadrészt pedig tessék megnézni a szövetség tagjait, nem egy anyavállalat a neves nemzetközi cég, komoly érdekekkel, jelentős piaccal. Közleményük azt nem emlí­ti, hogy ugyanazokat a termékeket vizsgálták-e meg, mint amelyeket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrzött, vagy sem. És talán azon sem vitatkoznak, hogyha például egy itthon forga­lomba kerülő fagyasztott pizzáról - noha lelke rajta annak, aki meg­veszi - hiányzik a sajt, nem egy esetben pedig a sonka is, akkor az már némi hiátus. Azt már nem lehet elintézni egy jó vizsgálati eredmén­­nyel, és nem lehet addig várni, amíg egy bátor fogyasztó felkiált: a piz­za meztelen! És mivel a sajt- és a sonkaszelet a császár új ruhájával ellentétben meglehetősen tárgyiasult dolog, nem véletlen az sem, hogy az egész volt keleti blokk vizsgálja a nyugatról érkező élelmiszereket, még a gö­rögök is mellénk álltak ebben a kérdésben. A cél lehet figyelmeztetés is, ne felejtsük el, hogy a héten a varsói V4-csúcson Orbán Viktor azt mondta, reméli, nyolc-tíz év múlva úgy fognak beszélni a visegrádi or­szágokról, mint Európa legerősebb gazdasági motorjáról. Ehhez a mo­torhoz pedig most csatlakozott Szlovénia és Románia is, és valószínűleg idővel más balkáni országok is társulnak. Ez pedig világosan megmu­tatja, hogy ebben a régióban nem másodrendű állampolgárok laknak, és azt is, hogy köszönjük, de nem kérünk ezen a téren sem a kétsebes­­séges, vagy ha úgy tetszik, kétízű Európából. Mesével kezdtük, fejezzük is be azzal. A Kőleves című népmese a szegény katonáról szól, aki elkezdi főzögetni a követ, majd kér és kap a zsugori, de kíváncsi öregasszonytól sót, zsírt, pár szem pityókát, egy pár kolbászt, hogy mindkettejüknek jusson, zöldséget és egy kis rizst is. És akkor olyan lesz a leves, amilyet mindig is főzni szokott. Ebben a régióban mi sem akarunk mást, mint ugyanolyan élelmiszereket fo­gyasztani, amilyeneket Nyugaton, még a körüket is megtarthatják ma­guknak, fizetni így is épp eleget fogunk. ■

Next