Magyar Hírlap, 2017. szeptember (50. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

M. Orbán András igazságosabb közteherviselést, a családoknak kedvező rendszert ho­zott a kormány adópolitikája. Úgy sikerült növelni az adóbevételeket, hogy közben nem a közterhek mér­tékét emelték, hanem a kedvezmé­nyezettek számát. Az adócsökken­tések jövőre folytatódnak. A családokat támogató adó­­kedvezményt az első Fidesz-kor­­mány vezette be még 1999-ben. Ezt a családi adókedvezményt az MSZP 2006-ban azonban jelentősen csök­kentette. Csak azokat a családokat részesítette kedvezményben, ame­lyek legalább három gyermeket ne­veltek, és azokat is csak gyerme­kenként maximum havi négyezer forintos összegben. A 2010 előtti baloldali kormá­nyok által alkalmazott többkulcsos személyijövedelemadó-rendszer egyenlőtlen közteherviselést rótt a munkából élő emberekre. Maga az adórendszer hivatalosan kétkulcsos volt, több szakértői tanulmányból is az tűnik ki azonban, hogy ilyen két­sávos rendszer a gyakorlatban csak nagy egyenlőtlenségek árán valósít­ható meg, az egyik sávba jóval töb­ben esnek, mint a másikba. Az szja felső kulcsa 2010-ben ha­vi bruttó 328 ezer forint felett har­minckét százalék volt, amely csak­nem negyedmillió adózót érintett, míg a minimálbér nem adózott. Az úgynevezett szuperbruttónak kö­szönhetően pedig még a munkáltató által fizetett huszonhét százalékos adó - akkori nevén társadalombiz­tosítási járulék - után is kellett fi­zetni személyi jövedelemadót, így érve el azt, hogy az átlagoshoz közeli jövedelmek is a felső sávba essenek. A Fidesz-kormányzat ennek az egyenlőtlenségnek vetett véget 2010-ben az egykulcsos, egységes tizenhat százalékos személyi jöve­delemadó bevezetésével. Ahogyan korábban a témában megjelent át­fogó tanulmányokra hivatkozva megírtuk, a hazai adórendszer előt­te egyfajta fordított logika szerint és túlbonyolítva működött. Az egykul­csos adórendszert a volt szocialista utódállamokban kezdték alkalmaz­ni a kilencvenes években, és amikor hazánk bevezette, nem a bevételnö­vekedés volt az elsődleges célja. Az egykulcsos adót két ellenzéki oldalon sokan egyenlőtlen teherviselésnek mondták, és azt állították, hogy ez a változás a tehetősebbeknek kedvez, a költségvetési adatok azonban ezt nem igazolták, nem beszélve arról, hogy a jobboldali kormányok idején folyamatosan növekedett a mini­málbér, az azt terhelő járulékok ará­nya pedig csökkent. Az átláthatóbb adózási rendszer, a szürkegazdaság fehérítésének egyik eszköze növelte a közteherviselé­si hajlandóságot, és ahogyan pél­dául az áfabevételek is jelzik, nem az adók emelése, hanem sokkal inkább az ellenőrzés hatékonysága és az adózási rendszer átláthatóvá tétele az, ami képes növelni a bevételeket. Az adóelvonás mértéke a korábbi­akhoz képest kevesebb mint a felére mérséklődött, miközben 2017-ben már csaknem százötvenmilliárd fo­rinttal több szja folyt be az állam­kasszába, mint 2010-ben. A kormány adópolitikájának eredményei egyébként a válság­­kezelésben is visszaköszöntek. Az 55. Közgazdasági Vándorgyűlé­sen Egerben Matolcsy György jegy­bankelnök nagyszámú hallgatóság előtt ismertette, hogy összesen öt­ven különböző, de csak együtt haté­kony intézkedést tett a kormányzat, a megszorítások politikája helyett a strukturális reformokat választ­va. Az öt­ven intézkedés között volt az egykulcsos adórendszer beveze­tése, valamint a bankadó is, utóbbi többek között azt célozta, hogy ne a lakosságra kelljen különterheket ki­vetni. A magyar adópolitika ered­ményei a többivel együtt az egyre kedvezőbb foglalkoztatási adatok­ban is megmutatkoznak. A jobboldali kormányok idején folyamatosan növekedett a minimálbér, az azt terhelő járulékok aránya pedig csökkent Az egykulcsos adózással az idén 145 milliárd forint marad a hazai vállalkozásoknál Az egyre kedvezőbb foglalkoztatási adatok is jelzik az adópolitika hatékonyságát Fotó: MH Gazdaság A kilencszázalékos előny MTA A szocialisták a személyi jövede­lemadóhoz hasonlóan a társasági adó esetében is több kulcsot alkal­maztak. A jelenlegi kormány azon­ban felismerte, hogy az alacsonyabb társasági adókulcs fontos verseny­­előnnyé válhat a nagyvállalatok be­­vonzásában, a működőtőke-beru­házások letelepítésében, ami hosszú távon lehetőséget ad az ország gaz­daságának. Ennek érdekében egy­kulcsossá alakította és jelentősen mérsékelte a társasági adót, amely az idei évtől kilencszázalékos, e mértékkel pedig a legalacsonyabb ilyen jellegű adókulcs az Európai Unióban. A kis- és középvállalkozások már 2010 júliusától jelentős adócsök­kentésben részesültek. A kormány lényegében megfelezte a fizeten­dő terheiket azzal, hogy a korábbi kedvezményes, tízszázalékos tár­­saságiadó-kulcsot már nemcsak öt­venmillió forintig és feltételekhez kötve engedte alkalmazni, hanem ötszázmillió forintos adóalapig ál­talánossá tette. Az egykulcsos adó­zás négyszázötvenezer vállalkozás­nak jelent könnyebbséget. Ennek az adózási formának köszönhetően az idén 145 milliárd forint marad a vállalkozásoknál. Az adózói minősítés jogintézmé­nye 2016-tól segíti a tisztességes cé­geket. Az adóhatóság negyedévente vizsgálja a vállalkozások jogköveté­si hajlandóságát. A jelesre vizsgázott cégek megbízható minősítést kap­nak, ezt egyébként a hazai vállalko­zások negyven százaléka nyerte el az elmúlt évben. S Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával 11 2017. szeptember 16., hétvége Tovább csökken a munkáltatói járulék Amíg a szocialista kormányzás utolsó évében a munkáltatói adó huszonhét százalék volt, addig a 2016-ban elfogadott többéves bérmegállapodásnak kö­szönhetően ez az idei évre huszonkét százalékra csökkent. A foglalkoztatás és a versenyképesség további növelése érdekében ez a munkát terhelő adókulcs jövőre tovább csökken húsz százalékra. A járulékcsökkentés közgazdászok szerint hosszú távon mindenképpen megtérül, mert a magasabb bérek kép­zettebb munkaerőt, innovatívabb munkavállalókat hoznak, elősegítve a jobb minőségű, hatékonyabb termelést is. A rövid távú hatás is érezhető, ugyanis az emelkedő bérek felpörgetik a fogyasztást, amely az általános forgalmiadó­bevételeket fogja növelni. Ez utóbbi adónem bevételei pedig - köszönhetően az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszernek (ekáer) - egyre na­gyobb százalékban folynak be az államkasszába, sőt ezt az áfabevételt célzó ellenőrzési eszközt már több ország is másolni kezdte. A munkát terhelő adók csökkentése egyértelműen élénkíti a foglalkoztatást is. A családok 212 milliárdot spóroltak A társasági adó alanyai különböző támogatások alapján a fizetendő adójuk­ból adókedvezményt vehettek igénybe az elmúlt években. A kedvezményezett területek az előadó-művészeti élet, a filmalkotások világa és a látványcsapat­sportok. Több látványos fejlesztés az utóbbi területre érkezett felajánlásoknak is köszönhetően valósult meg. A rendszer lényege az Ado.hu megfogalmazása szerint, hogy a társasági adó alanyai az adóelőlegük, adófeltöltési kötelezett­ségük (adóelőleg kiegészítés) és a tényleges társasági adójuk meghatározott százalékáról felajánlást tehetnek. A magánszemélyek dolgát pedig az könnyí­tette meg jelentősen, hogy a 2016-os évtől a személyijövedelemadó-bevallá­­sukat már a NAV készítette el. Közülük minden negyedik csökkentette adóját a családi kedvezménnyel. Ezzel tavaly mintegy 212 milliárd forintot hagyott a kormány a családoknál, 17 milliárddal többet, mint 2015-ben. A tavalyi év nagy nyertesei a kétgyermekesek voltak, akik a négy év alatt megduplázódott ked­vezménynek köszönhetően 2016-ban hatvanezer forinttal költhettek többet gyermekeikre.

Next