Magyar Hírlap, 2017. október (50. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-09 / 236. szám

Belföld belpol@magyarhirlap.hu 2 Hétértékelő „Botka távozásával rendkívül nehéz helyzetbe került az MSZP, a puszta léte vált kérdésessé, a többi ellenzéki párt pedig keselyűként vadászik a szocialista szavazókra” Tisztítótűz lesz 2018 a baloldal számára Kacsóh Dániel Az önálló indulás révén a 2018-as választás során egyértelművé válhat, mely pártok élet­képesek, s melyek nem rendelkeznek valós támogatottsággal - mondta lapunknak Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzá­tette, kiélezett lesz a verseny. „Mivel már az ellenzéki pártok sem bíznak igazán a 2018-as választási győzelmükben, az egyéni érdekeiket tartják szem előtt, a lehető legtöbb mandátum megszerzése és az önálló frakció létrehozása a céljuk” - vont mérleget a múlt hét fejleményeit értékelve Deák Dá­niel, a Nézőpont Intézet elemzője. Lapunknak a szakember kifejtette: ezt a célt egy 2014-hez hasonló baloldali összefogás több párt szá­mára elérhetetlenné tenné és úgy járnának, mint akkor a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek politikusai független országgyűlé­si képviselőként jelenleg sokkal kevesebb jo­gosítvánnyal bírnak a frakcióval rendelkező társaiknál. Deák úgy fogalmazott, az önálló indulás révén a 2018-as választás tisztítótűz lehet a baloldalon, egyértelművé válhat, hogy mely pártok életképesek, és melyek nem ren­delkeznek valós támogatottsággal. A ballibe­rális oldalon az önálló bejutásra jelen pillanat­ban az MSZP mellett a DK-nak, az LMP-nek és a Momentumnak van esélye, így ugyan igen kiélezett lesz majd a verseny e pártok között, a baloldali harcok lezárása érdekében azon­ban elengedhetetlen, hogy kiessenek az olyan pártok a parlamentből, illetve a baloldali ösz­­szefogásvitából, amelyek önálló jogon még ta­lán az egy százalékot sem érnék el. Botka László távozásával szerinte az MSZP rendkívül nehéz helyzetbe került, egyik nap­ról a másikra a párt puszta léte vált kérdé­sessé, a „helyzetet kihasználva pedig mind­egyik ellenzéki párt keselyűként kezdett el a megmaradt szocialista szavazókra vadászni”. Erre a legnagyobb esélye az LMP mellett Gyurcsány Ferenc pártjának van, hiszen mint arra a Nézőpont Intézet egy korábbi kutatása is rávilágított: a szocialista szavazók több mint negyede szívesen látná Gyurcsányt a minisz­terelnöki székben. Az LMP leginkább a fővá­rosi szocialista szavazók közül meríthet, en­nek tudatában az elmúlt hetekben erőteljes baloldali fordulatot hajtott végre Szél Berna­dett pártja. Ugyanakkor ezek a pártok jó eset­ben csupán egy-két százaléknyi kiábrándult szocialistát tudnak majd megszólítani, az MSZP vergődése inkább a bizonytalanságot növeli ezekben a szavazókban. Vona Gábor is igyekszik hasznot húzni az MSZP válságából, így a Jobbiktól már nem A Jobbikkal nem, más ellenzéki pártokkal viszont együttműködne az MSZP, amely nem állít saját miniszterelnök-jelöltet. Nem állít saját soraiból miniszterelnök-je­löltet az MSZP, listavezető azonban lesz, és dolgoznak azon, hogy „a lehető legszéle­sebb együttműködésnek legyen egy civil kor­mányfőjelöltje” - erről beszélt Molnár Gyula, a párt elnöke szombaton, a szocialisták vá­lasztmányi ülése után a távirati iroda beszá­molója szerint. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az MSZP a mostani szakaszban nem tá­mogatja egyetlen párt miniszterelnök-je­löltjét sem. Előrevetítette, tárgyalni fognak a demokratikus ellenzék pártjaival, de „nem diktálni akarunk, hanem együttműködés­ről beszélni, hogy miképpen lehet leváltani 2018-ban ezt a hatalmat”. Molnár Gyula kö­zölte, az MSZP él, és folytatja azt a munkát, amelyet Botka László vezetésével megkezd­tek. Az együttműködések kapcsán leszögezte: „Horn Gyula pártja nem tárgyal szélsőjobb­­oldali pártokkal”. Az elnök szerint Botka lemondásához az vezetett, hogy hiányzott a partnerek fogadó­­készsége, a párton belül pedig bizonytalanság volt azzal kapcsolatban, hogy helyes úton ha­ladnak-e, illetve, hogy a kormányfőjelölt nem meglepő fordulattal levelet intézett a balolda­li szavazókhoz. Ez ugyanakkor meglehetősen hiteltelen a pár hete még a választójogi cen­zus javaslatával, a cigánybűnözés emlegeté­sével és a nyugdíjasok szidalmazásával a szél­sőjobboldali szavazóknak udvarló Jobbiktól, így nem várható, hogy érzékelhető mértékben menjen át szavazó az MSZP-től a Jobbikhoz, a múlt heti levelével csupán saját magának ár­tott Vona, hiszen azzal tovább mélyítette a Jobbik identitásválságát - állítja az elemző. volt képes korrekcióra. Molnár Gyula vissza­utasított minden olyan vádat, amely a Nemze­ti Együttműködés Rendszere részének tekinti akár az MSZP-t, akár bármelyik demokrati­kus ellenzéki pártot. Elmondta továbbá, hogy Hiller István választmányi elnök készíti elő a párt választási programját, amelyet novem­ber 18-án mutatnak be. Október 23-án sze­retné a nyilvánosság elé tárni azt a „keretet”, amely alkalmas lehet arra, hogy a demokra­tikus ellenzéki oldalt összerendezze. Decem­berben kampánynyitó kongresszust tartanak. „Vissza lehet térni mindenkinek a fészkére. A keselyűknek nem kell tovább keringeni fö­löttünk” - fogalmazott Molnár, hozzáfűzve, az MSZP kész arra, hogy visszaszerezze azok bizalmát, akik az elmúlt időszakban úgy érez­ték, a szocialista párt az együttműködés aka­dálya. Kérdésekre válaszolva az elnök közölte, az együttműködés lehetőségéről az Együtt­tel, a Párbeszéddel, a DK-val és a Magyar Li­berális Párttal tárgyalnak. Tudomásul vették, hogy az LMP és a Momentum visszautasította az MSZP kezdeményezését. Hiller István azt mondta, mindenben meg akarnak állapodni, amiben lehet, szerinte „reális és elérhető”, hogy az egyéni választó­­körzetekben a demokratikus ellenzék pártjai­nak egy jelöltjük legyen. Az MSZP közös, civil kormányfőjelöltet akar Jobbágyi Zsófia I I 1­­ .1. i 1 i ■1 i l i m ■ ■ 1 i j K iui k 1 í v M i V] Elűznék a „keselyűket”. Molnár Gyula és Hiller István a választmányi ülés utáni sajtótájékoztatón Fotó: Varga Imre Az intrika náluk már az utódlás megszokott módszere Árulásról árulásra BR Nem új keletű gyakorlat az MSZP-ben, hogy fúrják vagy elárulják egymást a párt megha­tározó tagjai. Emlékezetes a 2002-ben a mi­niszterelnöki posztot elnyerő Medgyessy Pé­ter leváltása, akinek távozását 2004-ben az MSZP-SZDSZ-koalíció erőszakolta ki. Med­gyessy szerint nem a liberálisok, hanem saját pártján belül mozgatták a szálakat. Egy 2010- es interjúban igennel felelt arra a kérdés­re, „megpuccsolta-e” őt a kormányfői posztot megszerző Gyurcsány Ferenc. Aztán 2006- ban őt is megpróbálták elmozdítani az őszödi beszéd kiszivárogtatásával. Máig nem tudni, kik vettek ebben részt, de nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP-n belül kell keresni a tetteseket, miután a médiához eljutott anyag a párt által az ominózus frakcióülésen rögzített hivatalos felvétel volt. A 2011-ben az MSZP-ből is távozó és új pártot létrehozó bukott kormányfő ké­sőbb jelezte, tudja, hogy kik árulták el. Gyur­csányt a pártelnöki székben Lendvai Ildikó, majd Mesterházy Attila követte, aki viszont a csúfos vereséggel zárult 2014-es országgyűlé­si majd az EP-választások után nem maradha­tott a posztján. Korábbi szövetségesei kihát­ráltak mögüle, egyértelművé tették számára, hogy csak egyféleképpen dönthet. Mesterházyt a később szürke egyéniség­nek titulált Tóbiás József követte, aki szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az elégedetlenkedés gyorsan felütötte a fejét a pártban, a belső ellenzék el is kezdett szer­vezkedni. A hírek szerint Tóbiás bukásában ugyanúgy nagy szerepet játszottak a megyei elnökök, mint Mesterházy eltakarításában. A 2016-os kongresszuson Molnár Gyulát vá­lasztották pártelnökké, fél évvel később Botka lett az MSZP miniszterelnökjelöltje, de a szét­húzás nem szűnt meg. Botka szerint elárulták, ezért le is mondott a posztról. Folyamatos népszerűségvesztés, megállíthatatlan zuhanás Egyre mélyebbre süllyednek A közvélemény-kutatási adatok szerint az elmúlt hét év semmi jót nem hozott az MSZP- nek. 2010-ben a felmérések tíz-tizenöt szá­zalék között mérték a szocialistákat a teljes népességen belül, bár a Nézőpont Intézet­nél ennél is gyengébben, hat százalékon állt a párt. A tíz és húsz százalék közötti listás ered­ményekkel szintén nem büszkélkedhetett az MSZP. Később sem javult a helyzet, a követ­kező években az említettnél nagyobb kilen­gésekkel ugyan, de maradtak a tíz-tizenöt százalékos tartományban, majd 2012 máso­dik felétől egyes mérésekben már valamivel jobban szerepeltek, elérve a 17-18 százalé­kos támogatottságot is. Mindez a listás ered­ményekben is megmutatkozott, az MSZP itt elérte, sőt néhány hónapban meg is haladta a harminc százalékot. Összehasonlításképpen a Fidesz-KDNP ekkor tartósan negyven száza­lék felett teljesített. A 2014-es választási év újabb törést hozott a párt népszerűségi mutatóiban, az MSZP a 7-12 százalék között tartományba süllyedt. Egye­dül a ZRI Závecz felmérésében tartotta magát tíz százalék felett, a Nézőpont, a Századvég és a Medián kutatásaiban 2015 végétől már nem érte el a bűvös tíz százalékot. A listás eredmé­nyekben mindenütt húsz százalék alá esett az MSZP, egyes felmérésekben még ebben a ka­tegóriában sem érte el a tíz százalékot. Most szeptemberben szinte nem volt olyan kutatás, amely ne mért volna további támogatáscsök­kenést, így a szocialisták népszerűsége törté­nelmi mélységbe süllyedt.

Next