Magyar Hírlap, 2017. október (50. évfolyam, 230-254. szám)
2017-10-09 / 236. szám
Belföld belpol@magyarhirlap.hu 2 Hétértékelő „Botka távozásával rendkívül nehéz helyzetbe került az MSZP, a puszta léte vált kérdésessé, a többi ellenzéki párt pedig keselyűként vadászik a szocialista szavazókra” Tisztítótűz lesz 2018 a baloldal számára Kacsóh Dániel Az önálló indulás révén a 2018-as választás során egyértelművé válhat, mely pártok életképesek, s melyek nem rendelkeznek valós támogatottsággal - mondta lapunknak Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette, kiélezett lesz a verseny. „Mivel már az ellenzéki pártok sem bíznak igazán a 2018-as választási győzelmükben, az egyéni érdekeiket tartják szem előtt, a lehető legtöbb mandátum megszerzése és az önálló frakció létrehozása a céljuk” - vont mérleget a múlt hét fejleményeit értékelve Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Lapunknak a szakember kifejtette: ezt a célt egy 2014-hez hasonló baloldali összefogás több párt számára elérhetetlenné tenné és úgy járnának, mint akkor a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek politikusai független országgyűlési képviselőként jelenleg sokkal kevesebb jogosítvánnyal bírnak a frakcióval rendelkező társaiknál. Deák úgy fogalmazott, az önálló indulás révén a 2018-as választás tisztítótűz lehet a baloldalon, egyértelművé válhat, hogy mely pártok életképesek, és melyek nem rendelkeznek valós támogatottsággal. A balliberális oldalon az önálló bejutásra jelen pillanatban az MSZP mellett a DK-nak, az LMP-nek és a Momentumnak van esélye, így ugyan igen kiélezett lesz majd a verseny e pártok között, a baloldali harcok lezárása érdekében azonban elengedhetetlen, hogy kiessenek az olyan pártok a parlamentből, illetve a baloldali öszszefogásvitából, amelyek önálló jogon még talán az egy százalékot sem érnék el. Botka László távozásával szerinte az MSZP rendkívül nehéz helyzetbe került, egyik napról a másikra a párt puszta léte vált kérdésessé, a „helyzetet kihasználva pedig mindegyik ellenzéki párt keselyűként kezdett el a megmaradt szocialista szavazókra vadászni”. Erre a legnagyobb esélye az LMP mellett Gyurcsány Ferenc pártjának van, hiszen mint arra a Nézőpont Intézet egy korábbi kutatása is rávilágított: a szocialista szavazók több mint negyede szívesen látná Gyurcsányt a miniszterelnöki székben. Az LMP leginkább a fővárosi szocialista szavazók közül meríthet, ennek tudatában az elmúlt hetekben erőteljes baloldali fordulatot hajtott végre Szél Bernadett pártja. Ugyanakkor ezek a pártok jó esetben csupán egy-két százaléknyi kiábrándult szocialistát tudnak majd megszólítani, az MSZP vergődése inkább a bizonytalanságot növeli ezekben a szavazókban. Vona Gábor is igyekszik hasznot húzni az MSZP válságából, így a Jobbiktól már nem A Jobbikkal nem, más ellenzéki pártokkal viszont együttműködne az MSZP, amely nem állít saját miniszterelnök-jelöltet. Nem állít saját soraiból miniszterelnök-jelöltet az MSZP, listavezető azonban lesz, és dolgoznak azon, hogy „a lehető legszélesebb együttműködésnek legyen egy civil kormányfőjelöltje” - erről beszélt Molnár Gyula, a párt elnöke szombaton, a szocialisták választmányi ülése után a távirati iroda beszámolója szerint. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az MSZP a mostani szakaszban nem támogatja egyetlen párt miniszterelnök-jelöltjét sem. Előrevetítette, tárgyalni fognak a demokratikus ellenzék pártjaival, de „nem diktálni akarunk, hanem együttműködésről beszélni, hogy miképpen lehet leváltani 2018-ban ezt a hatalmat”. Molnár Gyula közölte, az MSZP él, és folytatja azt a munkát, amelyet Botka László vezetésével megkezdtek. Az együttműködések kapcsán leszögezte: „Horn Gyula pártja nem tárgyal szélsőjobboldali pártokkal”. Az elnök szerint Botka lemondásához az vezetett, hogy hiányzott a partnerek fogadókészsége, a párton belül pedig bizonytalanság volt azzal kapcsolatban, hogy helyes úton haladnak-e, illetve, hogy a kormányfőjelölt nem meglepő fordulattal levelet intézett a baloldali szavazókhoz. Ez ugyanakkor meglehetősen hiteltelen a pár hete még a választójogi cenzus javaslatával, a cigánybűnözés emlegetésével és a nyugdíjasok szidalmazásával a szélsőjobboldali szavazóknak udvarló Jobbiktól, így nem várható, hogy érzékelhető mértékben menjen át szavazó az MSZP-től a Jobbikhoz, a múlt heti levelével csupán saját magának ártott Vona, hiszen azzal tovább mélyítette a Jobbik identitásválságát - állítja az elemző. volt képes korrekcióra. Molnár Gyula visszautasított minden olyan vádat, amely a Nemzeti Együttműködés Rendszere részének tekinti akár az MSZP-t, akár bármelyik demokratikus ellenzéki pártot. Elmondta továbbá, hogy Hiller István választmányi elnök készíti elő a párt választási programját, amelyet november 18-án mutatnak be. Október 23-án szeretné a nyilvánosság elé tárni azt a „keretet”, amely alkalmas lehet arra, hogy a demokratikus ellenzéki oldalt összerendezze. Decemberben kampánynyitó kongresszust tartanak. „Vissza lehet térni mindenkinek a fészkére. A keselyűknek nem kell tovább keringeni fölöttünk” - fogalmazott Molnár, hozzáfűzve, az MSZP kész arra, hogy visszaszerezze azok bizalmát, akik az elmúlt időszakban úgy érezték, a szocialista párt az együttműködés akadálya. Kérdésekre válaszolva az elnök közölte, az együttműködés lehetőségéről az Együtttel, a Párbeszéddel, a DK-val és a Magyar Liberális Párttal tárgyalnak. Tudomásul vették, hogy az LMP és a Momentum visszautasította az MSZP kezdeményezését. Hiller István azt mondta, mindenben meg akarnak állapodni, amiben lehet, szerinte „reális és elérhető”, hogy az egyéni választókörzetekben a demokratikus ellenzék pártjainak egy jelöltjük legyen. Az MSZP közös, civil kormányfőjelöltet akar Jobbágyi Zsófia I I 1 .1. i 1 i ■1 i l i m ■ ■ 1 i j K iui k 1 í v M i V] Elűznék a „keselyűket”. Molnár Gyula és Hiller István a választmányi ülés utáni sajtótájékoztatón Fotó: Varga Imre Az intrika náluk már az utódlás megszokott módszere Árulásról árulásra BR Nem új keletű gyakorlat az MSZP-ben, hogy fúrják vagy elárulják egymást a párt meghatározó tagjai. Emlékezetes a 2002-ben a miniszterelnöki posztot elnyerő Medgyessy Péter leváltása, akinek távozását 2004-ben az MSZP-SZDSZ-koalíció erőszakolta ki. Medgyessy szerint nem a liberálisok, hanem saját pártján belül mozgatták a szálakat. Egy 2010- es interjúban igennel felelt arra a kérdésre, „megpuccsolta-e” őt a kormányfői posztot megszerző Gyurcsány Ferenc. Aztán 2006- ban őt is megpróbálták elmozdítani az őszödi beszéd kiszivárogtatásával. Máig nem tudni, kik vettek ebben részt, de nyilvánvalóvá vált, hogy az MSZP-n belül kell keresni a tetteseket, miután a médiához eljutott anyag a párt által az ominózus frakcióülésen rögzített hivatalos felvétel volt. A 2011-ben az MSZP-ből is távozó és új pártot létrehozó bukott kormányfő később jelezte, tudja, hogy kik árulták el. Gyurcsányt a pártelnöki székben Lendvai Ildikó, majd Mesterházy Attila követte, aki viszont a csúfos vereséggel zárult 2014-es országgyűlési majd az EP-választások után nem maradhatott a posztján. Korábbi szövetségesei kihátráltak mögüle, egyértelművé tették számára, hogy csak egyféleképpen dönthet. Mesterházyt a később szürke egyéniségnek titulált Tóbiás József követte, aki szintén nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az elégedetlenkedés gyorsan felütötte a fejét a pártban, a belső ellenzék el is kezdett szervezkedni. A hírek szerint Tóbiás bukásában ugyanúgy nagy szerepet játszottak a megyei elnökök, mint Mesterházy eltakarításában. A 2016-os kongresszuson Molnár Gyulát választották pártelnökké, fél évvel később Botka lett az MSZP miniszterelnökjelöltje, de a széthúzás nem szűnt meg. Botka szerint elárulták, ezért le is mondott a posztról. Folyamatos népszerűségvesztés, megállíthatatlan zuhanás Egyre mélyebbre süllyednek A közvélemény-kutatási adatok szerint az elmúlt hét év semmi jót nem hozott az MSZP- nek. 2010-ben a felmérések tíz-tizenöt százalék között mérték a szocialistákat a teljes népességen belül, bár a Nézőpont Intézetnél ennél is gyengébben, hat százalékon állt a párt. A tíz és húsz százalék közötti listás eredményekkel szintén nem büszkélkedhetett az MSZP. Később sem javult a helyzet, a következő években az említettnél nagyobb kilengésekkel ugyan, de maradtak a tíz-tizenöt százalékos tartományban, majd 2012 második felétől egyes mérésekben már valamivel jobban szerepeltek, elérve a 17-18 százalékos támogatottságot is. Mindez a listás eredményekben is megmutatkozott, az MSZP itt elérte, sőt néhány hónapban meg is haladta a harminc százalékot. Összehasonlításképpen a Fidesz-KDNP ekkor tartósan negyven százalék felett teljesített. A 2014-es választási év újabb törést hozott a párt népszerűségi mutatóiban, az MSZP a 7-12 százalék között tartományba süllyedt. Egyedül a ZRI Závecz felmérésében tartotta magát tíz százalék felett, a Nézőpont, a Századvég és a Medián kutatásaiban 2015 végétől már nem érte el a bűvös tíz százalékot. A listás eredményekben mindenütt húsz százalék alá esett az MSZP, egyes felmérésekben még ebben a kategóriában sem érte el a tíz százalékot. Most szeptemberben szinte nem volt olyan kutatás, amely ne mért volna további támogatáscsökkenést, így a szocialisták népszerűsége történelmi mélységbe süllyedt.