Magyar Hírlap, 2017. október (50. évfolyam, 230-254. szám)

2017-10-18 / 244. szám

Belföld 2 Nemzeti konzultáció Október 23. Tuzson: Korlátozná a véleménynyilvánítást Az operatív törzs elfogadta a központi szabadságot a Helsinki Bizottság ünnepségek biztosítási tervét Semmilyen jogi eljárással nem lehet megakadályozni a nemzeti konzultációt és a magyar embe­rek véleménynyilvánítását- hangsúlyozta az MTI tudósítása szerint tegnapi sajtótájékoztatóján a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Tuzson Bence azután beszélt erről, hogy a kor­mány megkapta a Helsinki Bizottság keresetlevelét, amelyben a szervezet azt kéri, a kormány állítsa le a konzultációt, mert az abban megfogalmazottak sértik a szervezet jó hírnevét. A politikus közöl­te, a kereset egyetlen célja, hogy korlátozza a magyar emberek véleménynyilvánítási szabadságát, de épp egy olyan szervezet kéri a konzultáció leállítását, amely papíron azt hirdeti, hogy az emberek szabadságjogainak érvényesülniük kell. A Helsinki Bizottság, amely két év alatt háromszázmillió forintot kapott Sorostól, már korábban is kivette a részét a „migránsbizniszből”, amikor két bangla­desi bevándorló nevében fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz - jegyezte meg Tuzson. (PDA) Tegnapi ülésén fogadta el az október 23-i központi ünnepi rendezvények biztosítási tervét a le­bonyolításért felelős operatív törzs. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, az operatív törzs vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, nagy gondossággal készülnek a nemzeti ünnepre, hogy mindenki biztonságos körülmények között, méltó módon tudjon részt venni a ren­dezvényeken. Az operatív törzsben közreműködik a rendőrség, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat és a katasztrófavédelem is. Hétfő reggel 8 órakor a Parlament előtti Kossuth téren ünne­pélyesen felvonják Magyarország lobogóját. Orbán Viktor miniszterelnök délután 3 órakor mond ünnepi beszédet a Terror Háza Múzeumnál. A programok már vasárnap délután megkezdődnek a Műegyetemnél, mások mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével. A koszorúzást követően az egyetemi ünnepségen Simicskó István honvédelmi miniszter mond beszédet. (LMP) Közel tizenhárommilliárd forintos uniós projekt a korai iskolaelhagyásban leginkább érintett intézmények, a mintegy háromszázezer veszélyeztetett tanuló támogatására Lemorzsolódás elleni védőháló Cél, hogy ne „távolról jött” szak­emberek akarják megmondani egy­­egy iskolában, hogyan kell kezelni a lemorzsolódást, hanem a térségben dolgozó, képzett szakemberek se­gítsék a munkát. A korai iskolaelhagyás csökken­tése stratégiai célja a kormánynak - hangsúlyozta A tanulói lemorzsoló­dással veszélyeztetett intézmények támogatása elnevezésű projekt nyi­tórendezvényének sajtótájékozta­tóján tegnap a köznevelésért fele­lős helyettes államtitkár. Maruzsa Zoltán elmondta, az Európai Unió 12,9 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásából megva­lósuló program hozzájárul az ok­tatási egyenlőtlenségek mérséklé­séhez, és segíti a leghátrányosabb helyzetű tanulókat a munkaerőpi­acon nélkülözhetetlen tudás és vég­zettség megszerzésében. A projekt­ben részt vevő intézmények saját problémáikhoz igazított fejlesztési és intézkedési terv szerint valósítják meg a kitűzött részcélokat: legalább ezernyolcszáz pedagógus tovább­képzését és harmincezer - nagy­részt hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű - tanuló fejlesz­tését. A program részei a pedagó­giai-szakmai szolgáltatórendszer kínálatának tematikus bővítése, az iskolai lemorzsolódással kapcso­latos intézményi adatszolgáltatá­sok minőségének javítása, valamint az ágazatközi együttműködések megerősítése. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hi­vatal elnöke a távirati iroda tudósí­tása szerint közölte, a projektben a hivatal ezerháromszáz munkatársa vesz részt: a helyzetfelmérést elvég­ző szakemberektől az intézmény­ben segítő mentorokon, a szakmai továbbképzések résztvevőin ke­resztül az eszközbeszerzésben se­gítő munkatársakig. Brassói Sándor, az OH köznevelési elnökhelyettese arról beszélt: nemzetközi tapaszta­latok szerint azok az oktatási intéz­mények, amelyekben a legnagyobb a lemorzsolódás, egyedül nem ké­pesek előrelépni a probléma meg­oldásában. Ezért fontos, hogy eze­ket az intézményeket beazonosítsák, és „védőhálót” vonjanak köréjük, összekapcsolják más iskolákkal, az OH, a gyermekvédelem és a család­­gondozás szakembereivel. Fontos­nak nevezte, hogy ne „távolról jött” szakemberek akarják megmondani egy-egy iskolában, hogyan kell ke­zelni a lemorzsolódást, hanem a tér­ségben dolgozó, képzett szakembe­reket vonjanak be a munkába. Nemrég beszámoltunk arról, hogy már elérhetők a korai iskola­­elhagyás megelőzését szolgáló jel­zőrendszer első adatai. Az iskolák által a 2016/2017-es tanév második félévéről szolgáltatott információk alapján a lemorzsolódással veszé­lyeztetett tanulók aránya országo­san 10,85 százalék. Felhívtuk a fi­gyelmet arra, hogy ez akár jó előjel is lehet, hiszen tavaly a korai iskola­­elhagyás magyarországi rátája 11,6 százalék volt az Eurostat szerint. Az Európa 2020 elnevezésű stra­tégiához kapcsolódva hazánk vál­lalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti az iskolából lemorzsoló­dók - a hivatalos definíció szerint: az oktatást-képzést középfokú vég­zettség, illetve szakképzettség nél­kül elhagyó tizennyolc-huszonnégy évesek - korosztályukhoz viszonyí­tott arányát. Az uniós átlag tizen­egy százalék volt tavaly. Hazánk­ban a legrosszabb a helyzet az északi megyékben: Nógrádban 19,61, Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyében 17,53, Borsod-Abaúj-Zemplénben 15,90 százalékos azoknak a diákok­nak az aránya, akiket lemorzsolódás fenyeget. Fokozott figyelem a hátrányos helyzetűeknek (képünk illusztráció) Fotó: Hegedűs Róbert Hírek Már a Jobbik kampánytermékének nevezhető a Magyar Nemzet, amely tegnap címlapján hozta az Iránytű Intézet „kutatási eredményét”, amely szerint „féléves mélyponton” van a kormánypárt. Jobbik-közeli intézetről van szó, a kutatást Simicska Lajos lapjában hozták le, szó sincs reprezentativi­tásról, nem tudni, hogy hány főt és pontosan mikor kérdeztek meg. (BK) Bepereli az MSZP szekszárdi szervezetét a DK szóvivője - ezt Gréczy Zsolt közösségi oldalán jelentette be. Az indok, hogy az MSZP helyi szer­vezete hivatalos oldalán adott teret annak a „pletykának”, hogy Gréczy a múlt pénteken két helyi fideszes politikussal együtt borozott Szekszárdon. A szó­vivő közleményben tudatta, a jelzett napon nem is járt Szekszárdon. A helyi MSZP elnöke, Kurtyán Ferenc azt válaszolta, „ha nem Gréczy, akkor vélhetően a reinkarnációja szállt ki a kocsiból”, majd hozzátette, állnak a per elébe. (BK) Életre szóló esélyt kell biztosítani minden gyerek számára, a hátrányos helyzetű fiataloknak pedig minél korábban meg kell adni a fejlődésükhöz szükséges segítséget - jelentette ki tegnap a szociális ügyekért és társa­dalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Czibere Károly a szegénység elleni küzdelem világnapján rendezett konferencián az MTI tudósítása szerint rámu­tatott: hosszú távon alapvetően nem a szegényügyi politika, hanem az átfo­góbb társadalompolitika, a családpolitika, a nemzetstratégia vezethet el a ve­szélyeztetettség megszüntetéséhez. (KCI) belpol@magyarhirlap.hu Ónodi-Szűcs Zoltán: A kormány nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre, ám a szűréseken részt vevők száma hullámzó Már igényelhető a HPV elleni vakcina Jobbágyi Zsófia Ebben az évben is ingyenes lesz a tizenkettedik életévüket már betöl­tött, hetedik osztályos lányoknak a humán papillomavírus elleni vé­dőoltás. A nemzeti védőoltási prog­ramba bekerült vakcina kilenc­­­venhárom százalékot meghaladó védelmet nyújt a méhnyakrák ellen. Idén is kérhető iskolás lányok­nak a méhnyakrák elleni védőoltás, a kétadagos oltóanyag azoknak lesz ingyenes, akik betöltötték a 12. élet­évüket és szeptemberben kezdték meg az általános iskola 7. osztályát - jelentette be tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős ál­lamtitkár. Hozzátette, az oltás nem kötelező, csak kérhető, de nagyfo­kú védelmet nyújt a méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV (humán papilloma vírus) ellen. A kormány igyekszik a megelő­zésre is nagy hangsúlyt fektetni, a különböző szűréseken a résztvevők száma azonban hullámzó volt az el­múlt években - mondta az államtit­kár az MTI beszámolója szerint. Kö­zölte: a védőoltás a teljes életkori csoport számára rendelkezésre áll, a védettség kialakulásához két oltásra van szükség, az első oltást novem­berben kapják meg a lányok. A HPV- fertőzés elleni iskolai oltási program 2014-ben indult, és az igénylés min­den évben hetven százalék feletti volt. Szabó Enikő, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának főosztály­­vezetője arról beszélt, október vé­gig kell a szülőknek visszajuttatniuk az iskolába a beleegyező nyilatkoza­tot, amely ahhoz kell, hogy lányuk megkapja a vakcinát. Az állam által biztosított, méh­nyakrák elleni védőoltás és an­nak beadása a jogosultak számára mindkét dózis esetében térítésmen­tes. A nemzeti védőoltási prog­ramba bekerült vakcina kilenc­­­venhárom százalékot meghaladó védelmet nyújt a méhnyakrák el­len a korábban HPV-vel nem fertő­zött lányoknál. A WHO (Egészség­­ügyi Világszervezet) adatai alapján a méhnyakrák a negyedik leggyako­ribb halálok a nők körében. Évente mintegy ötszázharmincezer új ese­tet írnak le, és kétszázhetvenezer nő hal meg a daganat miatt. A statiszti­kák alapján a halálozások nyolcvan­öt százaléka a fejlődő országokban jelentkezik. Biztonságban az e-betegadatok A magyar e-egészségügy fejlesztésével a biztonság, a hatékonyság és a ké­nyelem területén kell előrelépést elérni - mondta tegnap Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár egy egészségügyi konferencián, Balaton­­füreden. Kiemelte, évtizedes lemaradást pótol az e-egészségügyi rendszer, az egészségügyi elektronikus szolgáltatási tér (EESZT) fejlesztése által a betegek adatai és azok kezelése is nagyobb biztonságba kerül. Az EESZT 5-ös bizton­sági szinten működik majd - folytatta -, minden hozzáférést naplóz, így a beteg látja, ki jutott hozzá az adataihoz. Az államtitkár szerint a rendszer az életmen­tést is szolgálhatja, például ha egy, az állapota miatt kommunikációra képtelen beteg kórelőzményeit láthatja a kezelőorvos. (JZs)

Next