Magyar Hírlap, 2018. május (51. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-02 / 100. szám
Belföld 3 Szalai Laura Hosszú ülésezésre készülhet a jövő kedden megalakuló parlament, amely a Stop Soros törvénycsomagon kívül a 2019-es költségvetést is elfogadhatja még a nyári szünet előtt. Várhatóan július végéig ülésezik az Országgyűlés, amely - mint arról a választást követően több kormánypárti politikus beszámolt - a Stop Soros törvénycsomag elfogadásával kezdheti a munkáját. A parlamenti vitában, amelyet már februárban megkezdett a Ház, Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hangsúlyozta, ha elfogadják a törvénycsomagot, sokkal nehezebb lesz Magyarországon bevándorlást szervezni, támogatni és finanszírozni. Kérdés, hogy változik-e még a Stop Soros tartalma, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője a választást követően ugyanis arról beszélt, hogy a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és bővíteni kell, tekintettel például az Avanz-féle manipulációs technikák alkalmazására. Ugyanakkor a múlt héten a kabinetiroda a Népszava érdeklődésére azt közölte, hogy a kormány nem tervez változtatni a jogszabálytervezeten. Az említett törvényjavaslaton kívül a 2019-es költségvetés kerülhet a parlament napirendjére. Orbán Viktor két hete a Kossuth rádióban azt mondta, hogy még a nyári szünet előtt elfogadhatják a jövő évi büdzsét. A következő ciklusban kétharmados többség birtokában újból nekifuthatnak a kormánypártok az alaptörvény módosításának a kötelező uniós menekültkvóta elutasítása ügyében, erről a múlt héten a Figyelő számolt be. Mint ismert, a miniszterelnök először a 2016 os, érvénytelenül végződött népszavazás után íratta volna bele az Alaptörvénybe, hogy idegenek nem telepíthetők be az országba, akkor viszont a Fidesz-KDNP-nek nem volt meg a kétharmada. A parlament elé kerülhet a következő hónapokban a KDNP könynyített hiteltörlesztésről szóló törvényjavaslata is, amelyet korábban már tárgyalt a kormány. Ezzel mintegy százharmincezer, bedőlt hitellel rendelkező család helyzetén könynyítenének. Kormányzati nyilatkozatok alapján a mostani ciklusban várhatóan több, a demográfiai helyzeten javító intézkedést is elfogadhatnak. A családpolitika erősítése részeként ismét napirendre kerülhet az a javaslat, amelynek értelmében a felnőtté és adófizetővé vált gyermekek adójának egy része visszajutna az őket felnevelő szülőhöz. A mostani ciklusban a demográfiai helyzet javítását célzó intézkedéseket is elfogadhatnak Már a jövő héten tárgyalhatnak a Stop Sorosról Várhatóan egészen július végéig ülésezik a most megalakuló Országgyűlés Fotó: Ficsor Márton 2018. május 2., szerda Az Országgyűlés nem a sarki vendéglátóipari egység, ahol ki és be lehet mászkálni - hangsúlyozta Szánthó Miklós Szocialista képviselő-kölcsönző Baranya Róbert Jogilag nincs akadálya, hogy a Párbeszéd önálló frakciót alakítson, ugyanakkor arra nincs lehetőség, hogy a mandátumáról lemondó Karácsony Gergely ebben a ciklusban visszatérjen az Országgyűlésbe - mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A napokban kiderült, hogy a mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd, - bár csak három képviselője jutott be a parlamentbe - mégis önálló frakciót alakíthat. Többen is megkérdőjelezték ennek törvényességét, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója azonban lapunknak elmondta, hogy a szabályok lehetőséget adnak egy ilyen megoldáshoz. Bár korábban komoly zűrzavar jellemezte a parlamenti frakcióalakítás szabályait, a 2014- ben megalkotott új házszabály révén sikerült rendezni a helyzetet - mondta ennek kapcsán Szánthó. A házszabály kimondja, hogy egy képviselőcsoportot öt, ugyanazon párthoz tartozó képviselő alakíthat, illetve ezt akár már hárman is megtehetik, ha ugyanarról az önálló pártlistáról jutnak be az Országgyűlésbe. Ismert, a Párbeszéd végül úgy tud majd saját frakciót alakítani, hogy az egyetlen liberális képviselő, Bősz Anett is beül hozzájuk, és egy „idegenlégiós”, a szocialista Burány Sándor is a frakció tagja lesz. Mivel ők mindannyian ugyanarról a közös listáról jutottak be, ilyen értelemben „ugyanazon párthoz” tartoznak, tehát jogilag nincs akadálya, hogy egy külön képviselőcsoportot alkossanak - magyarázta Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ugyanakkor ez a manőver leginkább az MSZP „nagypárti jellegének” tovatűnését szimbolizálja, hiszen sosem történt korábban olyan, hogy a szocialisták „képviselő-kölcsönzőként” működve segítsék más frakciók megalakulását. Arról az ötletről, hogy a listán mandátumot nyerő, ám a képviselői posztról lemondó Karácsony Gergely később visszaüljön a parlamentbe, Szánthó elmondta: ezt sem a jogszabályok, sem a jóhiszemű joggyakorlás nem teszi lehetővé. Az Országgyűlés nem a sarki vendéglátóipari egység, ahol kedvtől függően ki és be lehet mászkálni. Ha egy képviselő megbízatása valamilyen okból megszűnik, akkor ezt követően jelölti státusa, ami alapján jogosult lett a mandátumra, nem éled újra. Tehát ha valaki egyszer lemondott, az ugyanabban a ciklusban ugyanarról a listáról nem lehet újra képviselő - hangsúlyozta Szánthó. Brüsszelre figyelve Faggyas Sándor lapszerkesztő Lehet, hogy a véletlen műve, mindenesetre magyar szempontból a mai nap két legfontosabb eseményének helyszíne Brüsszel, ahol a magyar miniszterelnök az új nemzeti kormány céljairól, a következő évek feladatairól tájékoztatja a Fidesz európai pártcsaládjának vezetőit. Az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, köztük a migrációs politikáról, valamint az unió 2020 utáni költségvetéséről is tárgyal Orbán Viktor az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és EP-frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel. Mindketten a magyar kormányfő régi barátai. A bajor keresztényszociális politikus például az április 8-i országgyűlési választás előtt néhány héttel Budapesten kampányolt a CSU-szövetséges Fidesz mellett, majd egy német lapinterjúban kijelentette: elismerés övezi Orbánt amiatt, hogy a magyar társadalom döntő többsége őt támogatja, és hogy védelmezi az uniós határokat, s „ő az, aki a bevándorlás kérdésének kulcsát a kezében tartja”. Így a makkai álmodók badarságai közé tartozik az az internetes felületeken keringő álhír, hogy a Néppárt vezetősége tisztázó beszélgetésrerendelte” Brüsszelbe Orbán Viktort, hogy elmondják neki, miszerint az „illiberális demokrácia” építésében nem lesznek a partnerei. Meg hogy „aggódnak” amiatt, hogy a néppárti Fidesz nagy győzelme bebetonozza Orbán „autoriter kormányzását”, amely az európai parlamenti választások előtt a Néppártra is veszélyes lehet. Miért is?! A mai nap másik fontos brüsszeli eseménye, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a 2021 és 2027 közötti uniós források elosztási mechanizmusának tervét. Az utóbbi napokban arról szivárogtak hírek, hogy - először az EU történetében - politikai (azaz szubjektív) feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós támogatások kifizetését. A Financial Times hétfői írása szerint olyan javaslatot készül benyújtani az EB, hogy az uniós tagországok minősített többségi szavazással felfüggeszthetnék a közösségi támogatások kifizetését az igazságszolgáltatás függetlenségét állítólag veszélyeztető tagállamok, például Magyarország vagy Lengyelország esetében. A brit üzleti lap szerint az uniós alapszerződés 322. cikkére hivatkoznának az új jogszabály megalkotásakor, így nem lenne szükség egyhangú döntésre, és a pénzügyi támogatások felfüggesztését célzó eljárást csak az EU-tagok minősített többsége tudná megakadályozni azon társállamokkal szemben, amelyekben „a jogállamisági problémák veszélyeztetik az eredményes pénzgazdálkodást”. Hogy valóban ezt tervezik-e Brüsszelben, az ma kiderül, de bárhogy ügyeskednek, az uniós kifizetések rendeleti szabályozásának hiányoznak a jogi alapjai, ugyanis az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő legfőbb döntéshozó testület, az Európai Tanács a hétéves költségvetési keretről egyhangúlag, teljes konszenzussal határoz. De nemcsak jogilag, gazdaságilag is alaptalan és értelmetlen volna Magyar- vagy Lengyelország „megbüntetése”, hiszen több nyugati közgazdász kimutatta és korábban Günther Oettinger uniós biztos is elismerte, hogy (másokkal együtt) Németország nettó haszonélvezője az uniós támogatási rendszernek, mert a német cégek rengeteg megrendeléshez - és profithoz - jutnak az EU-támogatást elnyerő lengyel és magyar gazdasági szereplőktől. Vagyis a vissza nem térítendő uniós pénz nem önzetlen ajándék, amit meg kéne hálálni, hanem egyfelől a közép-európai országok, szegény régiók felzárkóztatásának eszköze - ami az egész unió közös érdeke! -, másfelől a nyugatiak részéről nagyon jó befektetés. Ennek tükrében kíváncsian várjuk az Európai Bizottság új költségvetési javaslatát.