Magyar Hírlap, 2018. május (51. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-02 / 100. szám

Belföld 3 Szalai Laura Hosszú ülésezésre készülhet a jö­vő kedden megalakuló parlament, amely a Stop Soros törvénycsoma­gon kívül a 2019-es költségvetést is elfogadhatja még a nyári szünet előtt. Várhatóan július végéig ülésezik az Országgyűlés, amely - mint ar­ról a választást követően több kor­mánypárti politikus beszámolt - a Stop Soros törvénycsomag elfogadá­sával kezdheti a munkáját. A par­lamenti vitában, amelyet már feb­ruárban megkezdett a Ház, Tuzson Bence kormányzati kommuniká­cióért felelős államtitkár hangsú­lyozta, ha elfogadják a törvény­­csomagot, sokkal nehezebb lesz Magyarországon bevándorlást szer­vezni, támogatni és finanszírozni. Kérdés, hogy változik-e még a Stop Soros tartalma, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda ve­zetője a választást követően ugyan­is arról beszélt, hogy a javaslatot „le kell porolni, újra elő kell venni”, és bővíteni kell, tekintettel például az Avanz-féle manipulációs techni­kák alkalmazására. Ugyanakkor a múlt héten a kabinetiroda a Népsza­va érdeklődésére azt közölte, hogy a kormány nem tervez változtatni a jogszabálytervezeten. Az említett törvényjavaslaton kí­vül a 2019-es költségvetés kerülhet a parlament napirendjére. Orbán Viktor két hete a Kossuth rádióban azt mondta, hogy még a nyári szü­net előtt elfogadhatják a jövő évi bü­dzsét. A következő ciklusban két­harmados többség birtokában újból nekifuthatnak a kormánypártok az alaptörvény módosításának a kö­telező uniós menekültkvóta eluta­sítása ügyében, erről a múlt héten a Figyelő számolt be. Mint ismert, a miniszterelnök először a 2016 os, érvénytelenül végződött népszava­zás után íratta volna bele az Alaptör­vénybe, hogy idegenek nem telepít­hetők be az országba, akkor viszont a Fidesz-KDNP-nek nem volt meg a kétharmada. A parlament elé kerülhet a követ­kező hónapokban a KDNP köny­­nyített hiteltörlesztésről szóló tör­vényjavaslata is, amelyet korábban már tárgyalt a kormány. Ezzel mint­egy százharmincezer, bedőlt hitellel rendelkező család helyzetén köny­­nyítenének. Kormányzati nyilatko­zatok alapján a mostani ciklusban várhatóan több, a demográfiai hely­zeten javító intézkedést is elfogad­hatnak. A családpolitika erősítése részeként ismét napirendre kerülhet az a javaslat, amelynek értelmében a felnőtté és adófizetővé vált gyerme­kek adójának egy része visszajutna az őket felnevelő szülőhöz. A mostani ciklusban a demográfiai helyzet javítását célzó intézkedéseket is elfogadhatnak Már a jövő héten tárgyalhatnak a Stop Sorosról Várhatóan egészen július végéig ülésezik a most megalakuló Országgyűlés Fotó: Ficsor Márton 2018. május 2., szerda Az Országgyűlés nem a sarki vendéglátóipari egység, ahol ki és be lehet mászkálni - hangsúlyozta Szánthó Miklós Szocialista képviselő-kölcsönző Baranya Róbert Jogilag nincs akadálya, hogy a Párbeszéd önálló frakciót alakítson, ugyanakkor ar­ra nincs lehetőség, hogy a mandátumáról le­mondó Karácsony Gergely ebben a ciklus­ban visszatérjen az Országgyűlésbe - mondta lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A napokban kiderült, hogy a mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd, - bár csak három képviselője jutott be a parlamentbe - még­is önálló frakciót alakíthat. Többen is meg­kérdőjelezték ennek törvényességét, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója azonban lapunknak elmondta, hogy a szabá­lyok lehetőséget adnak egy ilyen megoldáshoz. Bár korábban komoly zűrzavar jellemezte a parlamenti frakcióalakítás szabályait, a 2014- ben megalkotott új házszabály révén sikerült rendezni a helyzetet - mondta ennek kap­csán Szánthó. A házszabály kimondja, hogy egy képviselőcsoportot öt, ugyanazon párt­hoz tartozó képviselő alakíthat, illetve ezt akár már hárman is megtehetik, ha ugyan­arról az önálló pártlistáról jutnak be az Országgyűlésbe. Ismert, a Párbeszéd végül úgy tud majd saját frakciót alakítani, hogy az egyetlen liberális képviselő, Bősz Anett is beül hozzájuk, és egy „idegenlégiós”, a szocialista Burány Sándor is a frakció tagja lesz. Mivel ők mindannyian ugyanarról a közös listáról jutottak be, ilyen értelemben „ugyanazon párthoz” tartoznak, tehát jogilag nincs akadálya, hogy egy külön képviselőcsoportot alkossanak - magyaráz­ta Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint ugyanakkor ez a manőver leginkább az MSZP „nagypárti jellegének” to­­vatűnését szimbolizálja, hiszen sosem történt korábban olyan, hogy a szocialisták „képvi­selő-kölcsönzőként” működve segítsék más frakciók megalakulását. Arról az ötletről, hogy a listán mandátu­mot nyerő, ám a képviselői posztról lemondó Karácsony Gergely később visszaüljön a par­lamentbe, Szánthó elmondta: ezt sem a jog­szabályok, sem a jóhiszemű joggyakorlás nem teszi lehetővé. Az Országgyűlés nem a sar­ki vendéglátóipari egység, ahol kedvtől füg­gően ki és be lehet mászkálni. Ha egy képvi­selő megbízatása valamilyen okból megszűnik, akkor ezt követően jelölti státusa, ami alapján jogosult lett a mandátumra, nem éled újra. Te­hát ha valaki egyszer lemondott, az ugyanab­ban a ciklusban ugyanarról a listáról nem lehet újra képviselő - hangsúlyozta Szánthó. Brüsszelre figyelve Faggyas Sándor lapszerkesztő Lehet, hogy a véletlen műve, mindenesetre magyar szempontból a mai nap két legfontosabb eseményének helyszíne Brüsszel, ahol a magyar miniszterelnök az új nemzeti kormány céljairól, a következő évek feladatai­ról tájékoztatja a Fidesz európai pártcsaládjának ve­zetőit. Az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, köztük a migrációs politikáról, valamint az unió 2020 utáni költségvetéséről is tárgyal Orbán Viktor az Euró­pai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és EP-frakcióve­­zetőjével, Manfred Weberrel. Mindketten a magyar kor­mányfő régi barátai. A bajor keresztényszociális politikus például az áp­rilis 8-i országgyűlési választás előtt néhány héttel Bu­dapesten kampányolt a CSU-szövetséges Fidesz mellett, majd egy német lapinterjúban kijelentette: elismerés övezi Orbánt amiatt, hogy a magyar társadalom dön­tő többsége őt támogatja, és hogy védelmezi az uniós határokat, s „ő az, aki a bevándorlás kérdésének kul­csát a kezében tartja”. Így a makkai álmodók badarsá­gai közé tartozik az az internetes felületeken keringő álhír, hogy a Néppárt vezetősége tisztázó beszélgetésre­­rendelte” Brüsszelbe Orbán Viktort, hogy elmondják neki, miszerint az „illiberális demokrácia” építésében nem lesznek a partnerei. Meg hogy „aggódnak” amiatt, hogy a néppárti Fidesz nagy győzelme bebetonozza Or­bán „autoriter kormányzását”, amely az európai parla­menti választások előtt a Néppártra is veszélyes lehet. Miért is?! A mai nap másik fontos brüsszeli eseménye, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a 2021 és 2027 közötti uniós források elosztási mechanizmusának ter­vét. Az utóbbi napokban arról szivárogtak hírek, hogy - először az EU történetében - politikai (azaz szubjektív) feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós támo­gatások kifizetését. A Financial Times hétfői írása sze­rint olyan javaslatot készül benyújtani az EB, hogy az uniós tagországok minősített többségi szavazással fel­függeszthetnék a közösségi támogatások kifizetését az igazságszolgáltatás függetlenségét állítólag veszélyez­tető tagállamok, például Magyarország vagy Lengyel­­ország esetében. A brit üzleti lap szerint az uniós alap­­szerződés 322. cikkére hivatkoznának az új jogszabály megalkotásakor, így nem lenne szükség egyhangú dön­tésre, és a pénzügyi támogatások felfüggesztését cél­zó eljárást csak az EU-tagok minősített többsége tudná megakadályozni azon társállamokkal szemben, ame­lyekben „a jogállamisági problémák veszélyeztetik az eredményes pénzgazdálkodást”. Hogy valóban ezt tervezik-e Brüsszelben, az ma kide­rül, de bárhogy ügyeskednek, az uniós kifizetések ren­deleti szabályozásának hiányoznak a jogi alapjai, ugyan­is az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő legfőbb döntéshozó testület, az Európai Tanács a hétéves költségvetési keretről egyhangúlag, teljes konszenzussal határoz. De nemcsak jogilag, gazdaságilag is alaptalan és értelmetlen volna Magyar- vagy Lengyelország „meg­büntetése”, hiszen több nyugati közgazdász kimutatta és korábban Günther Oettinger uniós biztos is elismer­te, hogy (másokkal együtt) Németország nettó haszon­­élvezője az uniós támogatási rendszernek, mert a német cégek rengeteg megrendeléshez - és profithoz - jutnak az EU-támogatást elnyerő lengyel és magyar gazdasági szereplőktől. Vagyis a vissza nem térítendő uniós pénz nem önzetlen ajándék, amit meg kéne hálálni, hanem egyfelől a közép-európai országok, szegény régiók fel­zárkóztatásának eszköze - ami az egész unió közös érde­ke! -, másfelől a nyugatiak részéről nagyon jó befektetés. Ennek tükrében kíváncsian várjuk az Európai Bizottság új költségvetési javaslatát.

Next