Magyar Hírlap, 2018. szeptember (51. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-01 / 203. szám

Belföld ­ Átlátható gazdálkodás Kicsinyes bosszúhadjáratot indított Berkecz Pécs ellen - mondta Páva Zsolt Berkecz Balázs, a júniusban megszűnt Együtt volt alelnöke kicsinyes politikai bosszúhadjáratot indított Pécs ellen - reagált Páva Zsolt, a város Fidesz-KDNP-s polgármestere az MTI-hez eljutta­tott közleményében az ellenzéki politikus bejelentésére, miszerint nyomozás indult a baranyai me­gyeszékhely önkormányzatának gazdálkodása miatt. Berkecz áprilisban tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen költségvetési csalás, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Páva Zsolt tegnap közölte: a pé­csi önkormányzatot egy nyomozóhatóság sem értesítette arról, hogy bármilyen eljárás folyamatban lenne. Megjegyezte: Berkecz Balázs a városért „semmit nem tett, ugyanakkor folyamatosan har­sány és a pécsiekhez méltatlan balhékat generált saját politikai tőkéjét kovácsolgatva”. A polgár­­mester leszögezte: „a pécsi önkormányzat a törvényeket betartva, átláthatóan működik, ez pedig a gazdálkodására is igaz”. A Magyar Államkincstár szakembereivel közösen a tervek szerint halad Pécs pénzügyi helyzetének rendezése és a jövő biztosítása - írta, hozzátéve, a városban az elmúlt években mintegy százharmincmilliárd forint értékben hajtottak végre fejlesztéseket. (VT) LMBTQI-aktivizmus Nem változott a hivatalos kormányzati álláspont a genderszakról Szerdai ülésén, a nemzetközi nyomás hatására, a kormány elhalasztotta a genderszakok állami támogatásának megvonását, ám a „harc még nem ért véget” - közölte Facebook-oldalán Pető And­rea, a CEU professzora, aki szerint az átnevezést sem tartanák elfogadhatónak a bezárás ellen til­takozók. Friss hírlevelében az életvédelemmel foglalkozó, a genderideológia ellen is tiltakozó Citi­­zenGO nevű, online keresztény közösség ugyancsak felvetette, hogy információik szerint a kabinet elnapolta a képzések engedélyének visszavonását. Ezért ismét a bezárásért indított petíciójuk alá­írására buzdítanak, a kezdeményezéshez már tizenhatezren csatlakoztak. A kormány álláspont­ja nem változott, állami támogatást továbbra sem akar biztosítani a genderképzésre - szögezte le lapunk kérdésére Gulyás Gergely kancellárminiszter. A szabályozás minisztériumi rendeleti körbe tartozik. Zaymus Eszter, a CitizenGO aktivistája eközben az ELTE társadalmi nemek kurzusán szer­zett tapasztalatait részletezve azt írta, lehangolta a „képzést átitató LMBTQI... aktivizmus”. Nem tudta hova tenni például az órán elhangzott mondatot: „Barátnőm megkezdte az átalakulását.” (KD) A Honvédkórház sürgősségi osztályának vezetője júniusban azt állította, jogtalanul vádolják az intézményt, most „hatalmas személyi terhelésről és leamortizálódott felszerelésről” írt Távozik Zacher Gábor Jobbágyi Zsófia Cáfolta a Honvédkórház, hogy ki­lenc orvos felmondott volna a sür­gősségi osztályon, és tagadták azt is, hogy probléma lenne a túlmunka­kifizetésekkel. Ugyanakkor tegnap Zacher Gábor bejelentette lemon­dását, amit a miniszter elfogadott. Beadta a felmondását Zacher Gábor, a Honvédkórház sürgőssé­gi osztályának vezetője - adta hírül tegnap a Hvg.hu. Az orvos azt nyi­latkozta, felmondási ideje két hóna­pig tart, azaz október végéig ellát­ja feladatait. Este Zacher a portállal közölte: „a miniszter délután elfo­gadta a lemondásomat, és mentesí­tett a felmondási idő letöltése alól”. Zacher igen kemény kritikát fo­galmazott meg a Honvédkórházzal szemben, felmondását azzal indo­kolta, hogy „az a fajta személyügyi és tárgyi krízis, ami az évek során kialakult a kórházban, a munka­végzést veszélyeztette”. Hatalmas terhelés nehezedett a sürgőssé­gi osztályra - folytatta -, leamor­tizálódott a felszerelés, és „olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimum­­feltételek hatvan százalékával egy centrum nem tud felelősséget vál­lalni”. Azért hozta ezt a döntést, mert nem tudja a betegellátást ilyen „állományprobléma és felszerelés­ügyi gondok mellett” folytatni. A felmondás indoklása azért is meglepő, mert a főorvos lapunk­nak júniusban nyilatkozott arról, hogy szerinte nem jogosak a Hon­védkórház sürgősségi osztályát ért bírálatok. Úgy vélte akkor, a vá­lasztások előtt „az ellenzéki médiu­mok előszeretettel nyúltak olyan témákhoz, amelyekről úgy gondol­ták, lejárathatják velük a magyar egészségügyet, és ezáltal kétes ér­tékű politikai előnyöket kovácsolva ostorozhatják a kormányt”. Még azt is hozzátette, előfordult, hogy ko­rábbi, több esetben évekkel ezelőt­ti eseteket szedtek elő. A Hvg.hu-nak a főorvos meg­említi azt is, rajta kívül még ki­lenc orvos adta be a felmondá­sát az intézményben szeptember 1-jei határidővel. A héten a Népsza­va írt arról, hogy a Honvédkórház­ban száztizenkét traumatológus és aneszteziológus tagadta meg, hogy ingyen végezzen tizenkét óra plusz­munkát. A Honvédkórház mind­ezt hosszú közleményben cáfolta csütörtökön, leszögezve, problé­mamentes a túlmunkák kifizeté­se. Nyomatékosították azt is, hogy a sürgősségiről nem távozik egyetlen orvos sem - utalva ezzel a sajtóban megjelent kilenc felmondás híré­re­­, a biztonságos betegellátáshoz szükséges létszám pedig rendelke­zésre áll. Lapunk megkeresésére a Hon­védkórház közölte, Zacher Gábor szerződése 2018 végén lejár, „arról, hogy azt nem hosszabbítják meg, már korábban döntés született”. „Személyügyi és tárgyi krízissel” indo­kolta felmondását az osztályvezető Fotó: Ficsor Márton Emelkedő fizetések, korszerű járművek és modern Mentési Pontok Megújuló mentőszolgálat 1­s Összesen harmincegy új mentő­­állomás épült az országban 2010 óta, ezzel párhuzamosan nyolc úgyneve­zett Mentési Pontot hoztunk létre, il­letve száznégy régi építésű mentőál­lomást is felújítottunk - tájékoztatta lapunkat Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgató­ja, akit a mai országos mentőnap al­kalmából kérdeztünk. Elmondta, a „dinamizálás célja elsősorban a ki­vonulási idő csökkentése volt”, így a mentőállomásoknál motorizált ga­rázskapukat építettek be, elvégezték a házak energetikai korszerűsítését, lezajlott a nyílászárók részleges cse­réje és hőszigetelést is kaptak az épü­letek. A főigazgató hangsúlyozta, a kormány döntése értelmében az idén újabb huszonöt mentőállomás fel­újításának, építésének előkészületei kezdődhetnek meg. A mentődolgozók anyagi és erköl­csi megbecsülésének erősítése Csa­tó Gábor szerint folyamatosan zajlik az egészségügyi államtitkársággal együttműködve. Példaként említet­te a béremeléseket, illetve azt, hogy „prémium minőségű munkaruhával látják el a mentőszolgálat dolgozóit”. A főigazgató rámutatott, hogy a fize­tések növelése több lépcsőben zajlik, a 2016-os, átlagosan 26,5 százalékos béremelkedéssel kezdődött, majd tavaly novemberben újabb tizen­két százalékkal emelkedtek a bérek. Az idén előbb januártól átlagosan tíz százalékkal nőtt a mentősök fizeté­se, ami azt jelenti, hogy 2018 végére átlagosan hatvanhét százalékkal ke­resnek majd többet a mentődolgo­zók, mint 2016 elején. Ez Csató Gábor értékelése szerint hosszú évtizedek­re visszatekintve is egyedülálló a magyar egészségügyben. A főigazgató hozzátette: tavaly az OMSZ járműparkja százkilencven­három mentőautóval bővült, idén pedig újabb száztizenhét jármű vá­sárlására nyílik lehetőség. Ezzel eléri a hétszázkilencvenhármat a 2010 óta vásárolt járművek száma, hét éves­nél idősebb mentőautó csak a tarta­lékállományban fog szerepelni. Nagy Anikó egészségügyi államtitkár és Csató Gábor egy új mentőautóban Forrás: Országos Mentőszolgálat EP-keringő Lamentál az MSZP, hogy önállóan vagy a Párbeszéddel induljon Az európai parlamenti választáson az MSZP önállóan indul, a Párbeszéddel közösen, vagy egy szélesebb ellenzéki együttműködés keretében? - mások mel­lett ezt a kérdést küldtük el Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének még hétfőn, ám választ egyelőre nem kaptunk. Forrásaink szerint ez nem is csoda, hiszen a szocialisták vezető köreiben abban sincs egyetértés, hogy a „vérszerződés” elle­nére együtt vagy külön-külön induljon az MSZP és a Párbeszéd. Úgy tudjuk, egy­re többeknek van elegük abból, hogy a szocialisták csekély támogatottságú pár­tokkal kötött szövetségek keretében áldozzák be saját embereiket. Ez lehetett a háttere annak is, hogy Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő meglehetősen élesen reagált arra a felvetésre, hogy a baloldali összefogásban a Párbeszéd Ka­rácsony Gergelye legyen a listavezető. Forrásaink megjegyezték, a pártkongresz­­szus előtt a párt megszüntetésével és újraalapításával kampányoló Szanyit szán­dékától éppen azzal sikerült eltéríteni, hogy a háttérben odaígérték neki az EP lista vezetését, s az elnökhelyettesi posztot is. Egy másik korábbi szövetséges, a DK gyorsan döntött, már e héten tudatták, hogy önállóan indulnak, s a pártlis­tát Molnár Csaba ügyvezető alelnök és Niedermüller Péter EP-képviselő vezeti majd. Úgy értesültünk, az MSZP és a DK között egyre feszültebb a viszony. (BK) Hírek belpol@magyarhirlap.hu A Jobbik jelenleg belső válságban van - jelentette ki Volner János, a párt frakcióvezető-helyettese az ATV-ben. A politikus elismerte, a párt nem sta­bil, továbbá Sneider Tamás pártelnök számon kérte a Népszavának adott inter­júja miatt, amelyben béna kacsának titulálta pártját. Az LMP-vel kapcsolatban Volner úgy fogalmazott: a pártnak ki kell találnia saját magát. Felidézte: az LMP előbb szétvált, egyik tagjuk Párbeszéd néven pártot alapított, majd „elfogyasz­tották” saját elnöküket, Schiffer Andrást. Később Schmuck Erzsébetet váltották le, aztán Szél Bernadettet „ették meg”. Volner cáfolta a Magyar Idők értesüléseit, miszerint szeretné átvenni Sneider Tamástól az elnöki posztot. (VT) Keddi ülésén dönt az új frakcióvezető személyéről az LMP parlamenti képviselőcsoportja. A Szél Bernadett társelnök lemondásával megüresedett posztot információink szerint a párt jelenlegi egyetlen társelnöke, Keresztes László Lóránt tölti majd be. (PDF) Egy román teherautóban, kartondobozokban elbújva próbált Magyar­­országra jutni 19 bevándorló a Nagylak-Csanádpalota határátkelőhelyen - közölte honlapján tegnap a román határrendészet. Még szerdán, késő este találták meg a kilépésre jelentkező, román sofőr által vezetett gépkocsiban az illegális bevándorlókat. A csoport nyolc férfiból, kilenc nőből és két kiskorúból állt. A migránsok jemeni, Szomáliát, afganisztáni és iraki állampolgároknak val­lották magukat, és azt mondták, Nyugat-Európába szerettek volna eljutni. (VA)

Next