Magyar Hírlap, 2019. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-19 / 16. szám
Kultúra 12 kultura@magyarhirlap.hu Az Országos Széchényi Könyvtárban látható időszaki kamaratárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy Petőfi özvegye rendkívül sokoldalú, önálló alkotószemélyiség volt Szendrey Júlia ezer arca Petrovics Gabriella Ingyenes időszaki kiállítás látható az Országos Széchényi Könyvtárban Ezerszer Júlia - Arcok és kérdőjelek címmel, amely Szendrey Júlia irodalmi és magánéleti szerepvállalását mutatja be leveleken, naplórészleteken, verseken és műfordításokon keresztül. A különleges, kortárs textilművészeti installációkkal kiegészült kamaratárlat március 9-ig tekinthető meg. Szendrey Júlia életét, életművét tárja a nagyközönség elé az Országos Széchényi Könyvtár díjtalanul látogatható Ezerszer Júlia Arcok és kérdőjelek című időszaki kamaratárlata. Elsősorban az intézmény kézirattárában megtalálható dokumentumokat, de a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tartozó relikviákat, személyes tárgyakat is láthatunk. Szendrey Júlia írói munkásságával csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni az irodalomtörténészek, ugyanis korábban, a 19-20. században a hozzá kapcsolódó sztereotípiák voltak számottevők: elsősorban a nőként betöltött kötelező szerepeivel, magánéletével foglalkoztak, nem pedig az alkotótevékenységével. A kiállítás ezen a régi és rossz berögződésen igyekszik változtatni, új kérdéseket, megközelítéseket, interpretációs lehetőségeket vet fel, így végre talán méltó lehet az irodalmi recepciója. A kiállítótérben sétálva az üveges vitrinekben a költeményei, levelei, naplótöredékei és Andersen-fordításai mellett korabeli hírlapokat és mellékleteket láthatunk, amelyek egytől egyig fontos irodalmi és szociológiai forrásanyagok. A falakon részletes leírások mutatják be az életútját, illetve látjuk őt és a családtagokat korabeli portrékon, rajzokon és fényképeken. Az első szekcióban a lánykorát, Petőfivel való megismerkedését és házasságát ismerhetjük meg. Mint írják, a költő feleségeként Szendrey Júlia lehetőséget kapott arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társasági életbe. Barátjuk, Jókai Mór 1847 októberében jelentette meg előzetes beharangozás után Petőfnné naplója címen Szendrey Júlia naplórészleteit az Életképekben bele is olvashatunk, mivel az Életképek 1847. október 30-i száma a kiállított dokumentumok között van. Petőfi összes költeményét is itt találjuk egy kötetben, amely a költő és fia tulajdona volt. És látunk fotókat Petőfi Sándor édesapjáról, Petrovics Istvánról, valamint a gyermek Petőfi Zoltánról is. A költő halála után Szendrey Júlia feleségül ment Horvát Árpád köztiszteletben álló egyetemi tanárhoz, történészhez. Az új házasság kényszerű döntés, egyfajta menedék volt számára, amit a korabeli közvélemény elítélt, írói pályája viszont második házassága után indult be igazán, versei nagy részét 1856- ban írta. A második szekcióban költői és műfordítói tevékenysége kerül előtérbe, Andersen-fordításokat is láthatunk itt 1858-ból. Szendrey Júlia fekete írómappája szintén feltűnik az egyik tárlóban. Nyelvtani és helyesírási jegyzetek, feljegyzések és versek tanúskodnak arról, hogy az 1860-as években elismert szerző volt, versei folyóiratokban, albumokban, évkönyvekben láttak napvilágot. A tárlat harmadik egysége a saját kézzel írt leveleiről, naplóiról ad áttekintést. Szendrey Júlia húgának, Máriának és a fiának, Zoltánnak írott üzeneteit is megtekinthetjük, számos naplóbejegyzés mellett. A kiállítás rámutat: levelei két nagyobb csoportra oszthatók, ha a témákat és a címzetteket vizsgáljuk, a magánlevelekre, amelyeket főként a családjának írt, valamint az első férjével, illetve annak munkásságával kapcsolatosakra. Naplóbejegyzéseiből rekonstruálhatók élete eseményei leánykorától második házassága negyedéig, vagyis az 1850-es évek közepéig. A negyedik szekció a második házasságát hivatott bemutatni. Feltűnik egy fényképen - már Horvát Árpád feleségeként - a gyermekeivel, de ki van állítva a férjének írt utolsó üzenete is, amelyben élete utolsó napjaiban minden tekintetben elhatárolódik az őt bántalmazó férfitól. De elolvashatjuk az ehhez kapcsolódó, édesapjának szóló utolsó levelét, a halálos ágyán tett vallomását is, amelyben a haldokló asszony a válási szándéka miatt Szendrey Ignác megbocsátásáért esedezik. És itt van a falon többek között a legismertebb kép Szendrey Júliáról, amelyet Barabás Miklós készített, és a PIM képzőművészeti gyűjteményéből való, de Petőfi gyufatartó doboza, egy Szendrey Júlia-emlékérem, az asszony legyezője, kesztyűje és Jókai Mór házi sapkája is, amelyet Júlia ajándékozott az írónak. Szendrey Júlia kultuszát mutatja be az utolsó, ötödik egység, amelyből az derül ki, hogy korában és a halála óta miként foglalkoztak vele. Mások mellett írtak róla a Magyar költőnők antológiája című könyvben, valamint emlékkönyve, családi levelei és összes verse is megjelent. A sokoldalú alkotó megihlette a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatóit, akik öt installációt készítettek. A tárlat végén látható művek legkülönlegesebbje és leglátványosabbja a Júlia kabátja című alkotás. Kívülről szürke, semmitmondó, Júlia korát idéző ruhadarabot látunk fellógatva, amely páncélszerűen megvédi a belsőt az ítélkezéstől. Azonban ha közelebb lépünk, betekinthetünk Júlia sokszínű, gazdag világába. A kabát belső festése és hímzései az életútját, naplórészleteit dolgozzák fel. Az összes költeményének kritikai kiadása új kiadványként, tanulmányokkal, színes képmellékletekkel jelent meg Bevásárlócédulákra írt versek PG Mérföldkőnek számít Szendrey Júlia recepciójában az összes versének kritikai kiadása, amelyről irodalomtörténészek beszélgettek a Petőfi Irodalmi Múzeumban csütörtök este. Az elmúlt években nagyot lépett előre a Szendrey Júlia-kutatás. Tavaly, születésének százkilencvenedik, halálának százötvenedik évfordulóján több, eddig ismeretlen művét is kiadták szakemberek gondozásában. Megjelent a családi levelezése Ratzky Rita munkájának köszönhetően, Vastag Andrea publikálta az összes költeményét, elemző tanulmányokkal, Gyimesi Emese pedig verseinek kritikai kiadását jegyzi, amely könyvben kísérőtanulmányok, jegyzetek, életrajz és színes képmellékletek is helyet kaptak. A Kortárs Kiadónál megjelent utóbbi kötetről csütörtök este irodalomtörténészek beszélgettek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Völgyi Tóth Zsuzsa, a Magyar Rádió szerkesztője a könyvbemutató moderátoraként hangsúlyozta: a Szendrey Júlia öszszes verse című kötet mérföldkőnek számít az irodalomtörténetben. Gyimesi Emese, aki 2010 óta foglakozik a témával, kiemelte: a kéziratok egyik legértékesebbje egy kilencvenoldalas gyűjtemény, amelyben negyvenkilenc költemény, valamint hét töredék olvasható - mint rámutatott, Szendrey Júlia sokszor bevásárlócédulákra írta a verseket. Az elsőt 1854-ben írta, de a legtöbb 1856-ban született. Minden kézirat alá odaírta a keletkezés dátumát, helyét, a publikált versek esetében a megjelenés helyét is. Margócsy István azt hangsúlyozta, hogy a könyvtárak kimeríthetetlenek, mindig fogunk találni olyan költeményeket, amelyek még nem jelentek meg sehol. A „feleségek felesége”, a „hűtlen özvegy” szolid elismertségű költőnő volt a korában, csak a 19. század végén kezdtek vele komolyabban foglalkozni. Gyimesi Emese munkájának legnagyobb érdeme Margócsy szerint az, hogy poétikai elemzést készített, amely tágabb képet fest az asszonyról. Szilágyi Márton, a kötet lektora elmondta, Szendrey Júlia költői életműve szétszórt volt, de szerencsére a gyűjtemények megőrizték kéziratait, így most rekonstruálni lehetett. Több olyan téma van, amelyek visszatérnek verseiben, ilyen például az anyaság, a hazafiasság vagy a történelem. Gyimesi megjegyezte, hogy a külső-belső világ erőteljes szétválasztása is fontos volt nála. Margócsy István a korszakkal kapcsolatban arra emlékeztetett: volt egyfajta elvárás, hogy a női írók milyen műfajban alkothatnak. Nem írhattak például eposzt vagy tragédiát, így Szendrey a lírához fordult és Andersen történeteket fordított. Hazafias versei pedig szépen belesimultak a kor elvárásaiba. Szendrey számára a hétköznapi rutinba beleilleszkedett a versírás, az átlagot felülmúlta, kitűnő költészetet műveit, viszont az egyértelműen látszik, hogy nem lesz a mai generációk kedvence - tette hozzá a szakember. Az anyai szeretetről szóló verseinek egyébként nagy sikerük volt. A Három rózsabimbó című verset három fiának írta 1857-ben. A kritikusok jó szívvel fogadták a költeményt, üdvözölték az anyai érzések megéneklését. Gyimesi Emese elmondta, a Szendrey-kutatás közepén tart, épp gyermekeinek levelezésén dolgozik, amely humoros írásokban maradt fenn. A könyvbemutatón elhangzott Szendrey Júlia több költeménye Tallián Mariann színművész, valamint korabeli dallamra írt népies énekes Csörsz Rumen István régizenész, irodalomtörténész előadásában. Alakul a BTF programja Historikus muzsika a Müpában Az április 5-től 22-ig tartó Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) szervezői újabb sztárfellépőket jelentettek be. A lapunkhoz is eljuttatott közlemény szerint a neves karmester, Valerij Gergijev a Mariinszkij Színház Zenekarával és balettegyüttesével Prokofjev Hamupipőke című balettjét hozza el. Alekszej Ratmanszkij 2002-ben bemutatott különleges koreográfiája a zárónapon két alkalommal látható az Erkel Színház színpadán. Gergijev emellett Csajkovszkij utolsó, eredetileg egyfelvonásos operája, a Jolánta koncertszerű előadását is vezényli majd. Fellép a marokkói-izraeli gyökerekkel rendelkező, világhírű francia táncművész-koreográfus, Emanuel Gatt társulata is, előadásuk április 12-én és 13-án látható a Trafóban, és ugyanitt mutatja be Minuit (Éjféltájt) című produkcióját a francia újcirkusz karizmatikus akrobata-előadója, Yoann Bourgeois és csapata. (PG) Újabb fellépők a fővárosi tavaszünnepen Ritkaságok a Régizene Fesztivál műsorán Március elsején kezdődik a Müpában a Régizene Fesztivál. Az intézmény lapunkhoz is eljuttatott tegnapi közleménye szerint a német bariton, Michael Wolle és az Akademie für Alte Musik Berlin Bach-műsorral készül, a strasbourgi La Chapelle Rhénan az itthon ritkán hallható Heinrich Schütz nagyszabású sorozatát, a Dávid zsoltárait adja elő, a barátaival Kelemen Barnabás pedig Bach-, Leclair- és Haydn-műveket szólaltat meg az 1771-ben készült, Januarius Gagliano-féle barokk hegedűjén. Händel Izrael Egyiptomban című oratóriuma a cseh zenész, Václav Luks által alapított és dirigált Collegium 1704 együttessel, külföldi szólistákkal hangzik el, Vashegyi György karmester, a Purcell Kórus, az Orfeo Zenekar és szintén nemzetközi hírű énekművészek pedig az első bibliai tárgyú francia barokk opera, a Jephte című Montéclair-művet mutatják be. (ZsRZ)