Magyar Hírlap, 2020. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-02 / 1. szám
Belföld 3 Fotó: MTI/Illyés Tibor 2020. január 2., csütörtök Újévi köszöntő Áder: A káros hatások útlevél nélkül közlekednek Nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül - hangoztatta Áder János köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Az államfő mindannyiunk személyes felelősségének nevezte a teremtett világ megőrzését, és nemzeti közmegegyezést szorgalmazott a kérdésben. Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van - figyelmeztetett a köztársasági elnök. Ezért nem a természetet, hanem a saját természetünket kell legyőzni - fogalmazott. Áder János a klímaváltozás magyarországi hatásairól szólva kiszáradó patakokról, őshonos növények eltűnéséről, beéretlenül megperzselődő termésről beszélt, mondván, a pannon táj sem mentes a változások következményeitől, ami befolyásolja életünket, jövőnket. Mint kifejtette, a káros hatások útlevél nélkül közlekednek az egész Földön. Utalt arra is, a légkör közös, a vizeink egymásba folynak. Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Szabó Magdát és Kányádi Sándort idézve szólt a szülőföld szépségeiről és megóvásának szükségességéről, majd úgy ítélte meg, ma már az a kérdés, „lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek”. Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze, vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely alig egyetlen emberöltő alatt elherdálja évezredes, évmilliós örökségét? - sorolta a kérdéseket Áder János. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. (LMA) Az Európát sújtó migráció végét nem lehet látni, a magyar határon továbbra is nagy a nyomás, ami az elmúlt hetekben lényegesen növekedett - közölte a leköszönő kormányszóvivő ■t Hollik István. Biztonságunk megvédése a legfontosabb Baranya Róbert Az idei év egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar gazdaság eredményeinek megvédését Hollik István leköszönő kormányszóvivő, aki szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy hazánk biztonságos ország maradjon. A kormány számára 2020-ban is a biztonság, a magyar gazdasági növekedés megvédése és a családok támogatása lesz a legfontosabb - mondta tavaly december 31-én Hollik István. A politikus az MTI tudósítása szerint közölte: ezután is következetesen ki kell állni a migránsok betelepítésének megakadályozásáért, illetve a kötelező elosztási kvóta ellen. Az Európát sújtó migráció végét nem lehet látni, a magyar határon továbbra is nagy a nyomás, ami az elmúlt hetekben lényegesen növekedett - hangsúlyozta, hozzátéve: a bevándorláspárti erők egyre agresszívabb nyomást helyeznek majd Magyarországra itthon és az unió intézményeiben egyaránt. „Ezért Brüsszelben és itthon, minden más fronton is szükség lesz az erőnkre és a következetes kiállásra” - fogalmazott. A leköszönő kormányszóvivő szerint Brüsszel korábbi vezetése nemcsak a migrációs, hanem a gazdasági kérdésekben is hibázott, emiatt az európai gazdaság a világválság óta nem tért magához, sőt idén és jövőre várhatóan tovább lassul. Közölte, 2020 egyik legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése, ezért 2020 ban újabb gazdaságvédelmi akcióterv indul. Kifejtette, ettől az évtől további, vállalkozásokat terhelő adók csökkennek. Ezek közé sorolta a kisvállalati adó (kiva) mérséklését, valamint azt, hogy az érintett cégek mentesülnek minden további adó bevallása és fizetése alól. Tovább bővülnek a gyermekes családokat segítő támogatások is - folytatta. Már több mint százezren vették igénybe a családvédelmi akcióterv valamely intézkedését, januártól pedig újabb elemek lépnek életbe: a nagyszülői gyed és a legalább négygyermekes anyák szjamentessége. Emellett folytatódnak a bölcsődefejlesztések, jelentős segítséget kapnak az l es típusú diabétesszel élő gyermekek családjai és a meddőséggel küzdő párok is. Továbbra is rendelkezésre áll a babaváró támogatás, amelyet már több mint hatvanezer házaspár vett igénybe, a családok otthonteremtési kedvezménye, amellyel már több mint százhúszezer család élt, és a családi adókedvezmény, amely egy kétgyermekes családnál jövőre is csaknem félmillió forintot hagy. Hollik István beszámolt arról is, hogy hatodik éve nőnek dinamikusan a bérek, köszönhetően az adócsökkentéseknek és a gazdasági növekedésnek. A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum 2010 óta több mint duplájára nőtt, január 1-jén pedig további nyolc százalékkal bővül. A munkát terhelő adók csökkentésével várhatóan a versenyszférában is tovább emelkedhetnek a bérek, de a közszférában is várhatók emelések, a fegyveres testületek hivatásos állományának tagjai pedig félmillió forintos egyszeri juttatásban részesülnek. Január 1-jétől tizennégy százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bére, 2020 novemberétől pedig további húsz százalékkal. Folytatódik a bírók és ügyészek béremelése: január 1-jén átlagosan harminchét százalékos bírói béremelés valósul meg, majd az ezt követő években újabb tizenkettő és tizenhárom százalékos emelések várhatók. Hollik István leszögezte: a kormány mindent megtesz azért, hogy Magyarország biztonságos ország maradjon, ahol mindenki, aki akar, dolgozni tudjon, és munkájáért tisztességes bért kapjon, a családok pedig minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy gyermekeiket tisztességesen fel tudják nevelni. Végül leköszönt kormányszóvivői posztjáról, és sok sikert kívánt Szentkirályi Alexandrának, aki január elsejétől tölti be a pozíciót. „A magyar határon az elmúlt hetekben lényegesen növekedett a nyomás” Fotó: Bodnár Patrícia Álláspont Van mit a tejbe aprítani Pazsay Gábor főmunkatárs Idén is emelkednek a legalacsonyabb jövedelmek, konkrétan a minimálbér és a garantált bérminimum, méghozzá nyolc-nyolc százalékkal tavalyhoz képest. Ezt két dolog teszi lehetővé: egyrészt az elmúlt három évben két számjegyű volt a bruttó keresetek emelkedése az országban, másrészt a kormány még tavalyelőtt év végén megállapodott erről a munkaadók és munkavállalók képviselőivel. Igaz, hogy ennél nagyobb emelést nem sikerült „kiharcolni” az egyeztetéseken, így automatikusan érvénybe lépett idén év elején a tavalyelőtt kötött megállapodás. No, de ne legyünk telhetetlenek, ez a nyolc-nyolc százalék is szép eredmény. Igaz, hogy elmarad a verseny- és közszféra két számjegyű növekményétől, de van, akinek ez is sokat jelent. Nemkülönben a munkaadóknak, az érem másik oldalát nézve, hiszen a járulékokkal együtt ezt nekik kell kifizetniük, és a versenyképességnek az sem tesz jót, ha a bérek egyszerre túl sokat emelkednek. Magyarország versenyképessége szempontjából ugyanis az is meghatározó, hogy a cégek hogyan tudják kigazdálkodni a béremelésből adódó többletkifizetést. Ehhez vagy el kell bocsátani munkavállalókat, ami a munkaerőpiac szempontjából nem túl üdvözítő, vagy a hatékonyságon kell javítani, ami viszont nem egyszerű feladat. Marad még egy megoldás, azaz a tartalék vagy a saját tőke terhére lehet megoldani a béremelkedésből adódó többletkifizetést, de ez nem tartható sokáig. Ugyanakkor ezzel tavaly nem csak egy-egy nagyvállalat szembesült. A munkavállalók viszont határozottan jól járnak, és a bérnövekedés hatása a kereskedelemben, ezáltal a gazdaság erősödésében is megmutatkozik. A gazdasági növekedés egyik tartópillére tavaly a beruházások és az export növekedése mellett éppen a fogyasztás bővülése volt. Ennek viszont az adta meg az alapját, hogy 2017-ben és 2018-ban két számjegyű volt a béremelkedés, tavaly az első háromnegyed évben pedig 11 százalékos, és a bruttó átlagbér elérte a 360 ezer forintot. Az is mindenképpen a magyar gazdaság eredményességét mutatja, hogy 2010- hez képest a minimálbér 118 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 135 százalékkal növekedett, a nettó bérek pedig 87 százalékkal a családi adókedvezményt is figyelembe véve. A kedvezmények nélküli reálbérek 40,6 százalékkal, a családi kedvezményeket figyelembe véve pedig 47,2 százalékkal növekedtek ebben az időszakban. Tavaly egész évben öt százalékkal - a várakozások szerint egészen pontosan 4,9-cel növekedett a magyar gazdaság, ezzel Európa élmezőnyébe kerültünk. Ugyan a kedvezőtlen külső konjunktúra hatására lehet arra számítani, hogy idén ezt az ütemet nem lehet tartani, viszont a növekedésünk még így is két százalékkal meghaladhatja az Európai Unió átlagát. Ebből adódóan a két számjegyű bérnövekedés 2020-ban egy számjegyű lehet, viszont még így is nyolc-kilenc százalékot tehet ki. De ez csak egy átlag, érdemes arról is szót ejteni, hogy 2019-ben minden eddiginél több beruházás érkezett az országba, nem utolsósorban a magas színvonalon teljesítő magyar munkaerőnek, Európa legalacsonyabb adóinak és az új támogatási rendszernek köszönhetően, és azokon a helyeken, ahol a külföldi befektetők megjelentek, a fizetések is elég jók. A november végi adatok alapján 1540 milliárd forint értékben születtek pozitív befektetési döntések, ezzel a beruházás nagysága esetében már novemberben megdőlt a tavalyelőtti egész éves eredmény. A beruházásösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munkahelyeken a bruttó fizetés 2018-ban átlagosan havi 420 ezer,tavaly az első 11 hónap alapján 457 ezer forint volt. Vagyis el lehet mondani, hogy itt is volt és van is mit a tejbe aprítani.