Magyar Hírlap, 2020. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-02 / 1. szám

Belföld 3 Fotó: MTI/Illyés Tibor 2020. január 2., csütörtök Újévi köszöntő Áder: A káros hatások útlevél nélkül közlekednek Nincs teljes, egészséges emberi élet a természet egészsége, teljessége nélkül - hangoztatta Áder János köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhang­zott újévi köszöntőjében. Az államfő mindannyiunk sze­mélyes felelősségének nevezte a teremtett világ meg­őrzését, és nemzeti közmegegyezést szorgalmazott a kérdésben. Észre kellene venni, hogy ha bajban van a természet, annak részeként az emberiség is bajban van - figyelmeztetett a köztársasági elnök. Ezért nem a ter­mészetet, hanem a saját természetünket kell legyőzni - fogalmazott. Áder János a klímaváltozás magyarországi hatásairól szólva kiszáradó patakokról, őshonos növé­nyek eltűnéséről, beéretlenül megperzselődő termésről beszélt, mondván, a pannon táj sem mentes a változások következményeitől, ami befolyásolja életünket, jövőn­ket. Mint kifejtette, a káros hatások útlevél nélkül köz­lekednek az egész Földön. Utalt arra is, a légkör közös, a vizeink egymásba folynak. Az államfő Petőfi Sándort, Radnóti Miklóst, Szabó Magdát és Kányádi Sándort idéz­ve szólt a szülőföld szépségeiről és megóvásának szük­ségességéről, majd úgy ítélte meg, ma már az a kérdés, „lesz-e még ez a táj ugyanígy hazája az utánunk jövőknek”. Meg tudjuk-e őrizni és továbbadni úgy, ahogy kaptuk? Lesz-e ugyanolyan tápláló terménye és a terménynek ismerős íze, vagy a jelenlegi lesz az a nemzedék, amely alig egyetlen emberöltő alatt elherdálja évezredes, évmil­liós örökségét? - sorolta a kérdéseket Áder János. A köz­­társasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára. (LMA) Az Európát sújtó migráció végét nem lehet látni, a magyar határon továbbra is nagy a nyomás, ami az elmúlt hetekben lényegesen növekedett - közölte a leköszönő kormányszóvivő ■t Hollik István. Biztonságunk megvédése a legfontosabb Baranya Róbert Az idei év egyik legfontosabb fel­adatának nevezte a magyar gazdaság eredményeinek megvédését Hollik István leköszönő kormányszóvivő, aki szerint a kormány mindent megtesz azért, hogy hazánk bizton­ságos ország maradjon. A kormány számára 2020-ban is a biztonság, a magyar gazdasá­gi növekedés megvédése és a csa­ládok támogatása lesz a legfonto­sabb - mondta tavaly december 31-én Hollik István. A politikus az MTI tudósítása szerint közölte: ez­után is következetesen ki kell állni a migránsok betelepítésének meg­akadályozásáért, illetve a kötele­ző elosztási kvóta ellen. Az Európát sújtó migráció végét nem lehet látni, a magyar határon továbbra is nagy a nyomás, ami az elmúlt hetekben lényegesen növekedett - hangsú­lyozta, hozzátéve: a bevándorláspár­ti erők egyre agresszívabb nyomást helyeznek majd Magyarországra itthon és az unió intézményeiben egyaránt. „Ezért Brüsszelben és itt­hon, minden más fronton is szükség lesz az erőnkre és a következetes ki­állásra” - fogalmazott. A leköszönő kormányszóvivő sze­rint Brüsszel korábbi vezetése nem­csak a migrációs, hanem a gazdasá­gi kérdésekben is hibázott, emiatt az európai gazdaság a világválság óta nem tért magához, sőt idén és jövő­re várhatóan tovább lassul. Közöl­te, 2020 egyik legfontosabb feladata a magyar gazdaság eredményeinek megvédése, ezért 2020 ban újabb gazdaságvédelmi akcióterv indul. Kifejtette, ettől az évtől további, vállalkozásokat terhelő adók csök­kennek. Ezek közé sorolta a kisválla­lati adó (kiva) mérséklését, valamint azt, hogy az érintett cégek mente­sülnek minden további adó bevallá­sa és fizetése alól. Tovább bővülnek a gyermekes családokat segítő támo­gatások is - folytatta. Már több mint százezren vették igénybe a családvé­delmi akcióterv valamely intézke­dését, januártól pedig újabb elemek lépnek életbe: a nagyszülői gyed és a legalább négygyermekes anyák szja­­mentessége. Emellett folytatódnak a bölcsődefejlesztések, jelentős se­gítséget kapnak az l es típusú dia­bétesszel élő gyermekek családjai és a meddőséggel küzdő párok is. Továbbra is rendelkezésre áll a babaváró támogatás, amelyet már több mint hatvanezer házaspár vett igénybe, a családok otthonteremté­si kedvezménye, amellyel már több mint százhúszezer család élt, és a családi adókedvezmény, amely egy kétgyermekes családnál jövőre is csaknem félmillió forintot hagy. Hollik István beszámolt arról is, hogy hatodik éve nőnek dinamiku­san a bérek, köszönhetően az adó­­csökkentéseknek és a gazdasá­gi növekedésnek. A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum 2010 óta több mint duplájára nőtt, január 1-jén pedig további nyolc százalék­kal bővül. A munkát terhelő adók csökkentésével várhatóan a ver­senyszférában is tovább emelked­hetnek a bérek, de a közszférában is várhatók emelések, a fegyveres tes­tületek hivatásos állományának tag­jai pedig félmillió forintos egysze­ri juttatásban részesülnek. Január 1-jétől tizennégy százalékkal nő az egészségügyi szakdolgozók bé­re, 2020 novemberétől pedig további húsz százalékkal. Folytatódik a bí­rók és ügyészek béremelése: január 1-jén átlagosan harminchét száza­lékos bírói béremelés valósul meg, majd az ezt követő években újabb ti­zenkettő és tizenhárom százalékos emelések várhatók. Hollik István leszögezte: a kor­mány mindent megtesz azért, hogy Magyarország biztonságos or­szág maradjon, ahol mindenki, aki akar, dolgozni tudjon, és munká­jáért tisztességes bért kapjon, a csa­ládok pedig minden támogatást megkapjanak ahhoz, hogy gyerme­keiket tisztességesen fel tudják ne­velni. Végül leköszönt kormányszó­vivői posztjáról, és sok sikert kívánt Szentkirályi Alexandrának, aki ja­nuár elsejétől tölti be a pozíciót. „A magyar határon az elmúlt hetekben lényegesen növekedett a nyomás” Fotó: Bodnár Patrícia Álláspont Van mit a tejbe aprítani Pazsay Gábor főmunkatárs Idén is emelkednek a legalacsonyabb jövedelmek, konkrétan a minimálbér és a garantált bérminimum, méghozzá nyolc-nyolc százalékkal tavalyhoz képest. Ezt két dolog teszi lehetővé: egyrészt az elmúlt három évben két számjegyű volt a bruttó keresetek emelkedé­se az országban, másrészt a kormány még tavalyelőtt év végén megállapodott erről a munkaadók és munkavál­lalók képviselőivel. Igaz, hogy ennél nagyobb emelést nem sikerült „kiharcolni” az egyeztetéseken, így auto­matikusan érvénybe lépett idén év elején a tavalyelőtt kötött megállapodás. No, de ne legyünk telhetetlenek, ez a nyolc-nyolc százalék is szép eredmény. Igaz, hogy elmarad a verseny- és közszféra két számjegyű növek­ményétől, de van, akinek ez is sokat jelent. Nemkülön­ben a munkaadóknak, az érem másik oldalát nézve, hi­szen a járulékokkal együtt ezt nekik kell kifizetniük, és a versenyképességnek az sem tesz jót, ha a bérek egy­szerre túl sokat emelkednek. Magyarország verseny­­képessége szempontjából ugyanis az is meghatározó, hogy a cégek hogyan tudják kigazdálkodni a béreme­lésből adódó többletkifizetést. Ehhez vagy el kell bo­csátani munkavállalókat, ami a munkaerőpiac szem­pontjából nem túl üdvözítő, vagy a hatékonyságon kell javítani, ami viszont nem egyszerű feladat. Marad még egy megoldás, azaz a tartalék vagy a saját tőke terhé­re lehet megoldani a béremelkedésből adódó többletki­fizetést, de ez nem tartható sokáig. Ugyanakkor ezzel tavaly nem csak egy-egy nagyvállalat szembesült. A munkavállalók viszont határozottan jól járnak, és a bérnövekedés hatása a kereskedelemben, ezáltal a gaz­daság erősödésében is megmutatkozik. A gazdasági nö­vekedés egyik tartópillére tavaly a beruházások és az ex­port növekedése mellett éppen a fogyasztás bővülése volt. Ennek viszont az adta meg az alapját, hogy 2017-ben és 2018-ban két számjegyű volt a béremelkedés, tavaly az első háromnegyed évben pedig 11 százalékos, és a bruttó átlagbér elérte a 360 ezer forintot. Az is mindenképpen a magyar gazdaság eredményességét mutatja, hogy 2010- hez képest a minimálbér 118 százalékkal, a garantált bér­minimum pedig 135 százalékkal növekedett, a nettó bé­rek pedig 87 százalékkal a családi adókedvezményt is figyelembe véve. A kedvezmények nélküli reálbérek 40,6 százalékkal, a családi kedvezményeket figyelembe véve pedig 47,2 százalékkal növekedtek ebben az időszakban. Tavaly egész évben öt százalékkal - a várakozások szerint egészen pontosan 4,9-cel­­ növekedett a ma­gyar gazdaság, ezzel Európa élmezőnyébe kerültünk. Ugyan a kedvezőtlen külső konjunktúra hatására le­het arra számítani, hogy idén ezt az ütemet nem lehet tartani, viszont a növekedésünk még így is két száza­lékkal meghaladhatja az Európai Unió átlagát. Ebből adódóan a két számjegyű bérnövekedés 2020-ban egy számjegyű lehet, viszont még így is nyolc-kilenc szá­zalékot tehet ki. De ez csak egy átlag, érdemes arról is szót ejteni, hogy 2019-ben minden eddiginél több be­ruházás érkezett az országba, nem utolsósorban a ma­gas színvonalon teljesítő magyar munkaerőnek, Európa legalacsonyabb adóinak és az új támogatási rendszer­nek köszönhetően, és azokon a helyeken, ahol a külföl­di befektetők megjelentek, a fizetések is elég jók. A november végi adatok alapján 1540 milliárd forint értékben születtek pozitív befektetési döntések, ez­zel a beruházás nagysága esetében már novemberben megdőlt a tavalyelőtti egész éves eredmény. A beruhá­zásösztönzési rendszeren keresztül létrejött új munka­helyeken a bruttó fizetés 2018-ban átlagosan havi 420 ezer,tavaly az első 11 hónap alapján 457 ezer forint volt. Vagyis el lehet mondani, hogy itt is volt és van is mit a tejbe aprítani.

Next